Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-05 / 31. szám

AUGUSZTUSI TEENDŐK Augusztusban, főleg a hónap első felében, többnyire nagy a szárazság. Elsőrendű feladatunk tehát a gyümölcsfa-ültetvé­nyek rendszeres öntözése. A talaj porhanyításával és a gyom­irtással azonban ugyancsak megakadályozhatjuk a talaj víz­készletének párolgását. Fokozatosan beérik a nyári alma, a körte, a szilva és a ko­rai őszibarack. Ne kíméljünk fáradtságot a gyümölcs gondos osztályozásánál és piacra szállításánál. Ügyeljünk arra, hogy selejtezés és csomagolás közben ne nyomkodjuk össze az őszi­barackot. Dús gyümölcstermés esetén alátámasztjuk a fák termőágait. Augusztus végén hozzáláthatunk a csonthéjas gyümölcsfák koronáinak ritkításához. Elsősorban eltávolítjuk az elszáradt ágakat, majd azokat is lenyessük, amelyek túlságosan sűrítik a fák koronáit. Vonatkozik ez elsősorban azokra a fákra, ame­lyeknek gyümölcsét már leszedtük: a kajszibarackra, őszi­barackra, cseresznyére, meggyre és kora'i szilvára. Az őszi­barackfákról ugyancsak eltávolítjuk a fölösleges fattyúhajtá­sokat, kurtítjuk az elburjánzó vadhajtásokat. Hasonlóképpen járunk el a ribizli- és egresbokrok három évnél idősebb vad­hajtásaival. Folytatjuk az eperültetést. Az alaposan előkészített talajba''' korán elültetett eper jövőre már jó minőségű terméssel ke­csegtet. Hálás a Senga Senganu, Surpris des Halles és a Senga Giganu fajtájú, valamint az egyre szaporodó Red Redich. Az epertermesztés különben felette kifizetődő és értékesítése két­ségtelen. Nagy a fogyasztók érdeklődése és gyümölcsfeldol­gozó iparunk kereslete iránta. Mivel hazai termesztésünk kép­telen lépést tartani a szükséglettel, állandó külföldi behoza­talra szorulunk. A gyümölcsfa-iskolákban folytatjuk az őszibarack-, alma- és körtefák szemzését. Egyúttal ellenőrizzük a régebbi oltásokat, vajon a szemek megfogamzottak-e. Ha nem, megismételjük az oltást, öregebb fákon „átfésüljük“ a levélzetet, folytatjuk a kártevők és betegségek elleni küzdelmet. Augusztus hónapja a legmegfelelőbb a csonthéjas gyümölcsmagok elültetésére, mert elenyészően csekély a veszteségarány. Ugyanakkor lel­tározzuk azokat a gyümölcsfákat, amelyeknek magját 1967 őszén és 1968 nyarán el akarjuk ültetni. A zöldségtermesztési részlegen folytatjuk a spenótvetést. Nagy gonaot fordítunk az uborka, a paradicsom, a paprika, a dinnye, a bab, a késői káposzta, a karfiol, a kel és a kalarábé ápolására. Ne feledkezzünk meg a talajporhanyításról és ön­tözésről sem. Júliusban és augusztus ele­jén a legfontosabb mun­kák közé tartozik a növényvé­delem. Meleg időjárás esetén kisebb eső is elegendő ahhoz, hogy fellépjen a szőlő legve­szedelmesebb gombabetegsége, a peronoszpóra. Júliusban, de augusztusban is nagyon fontos a fürtök védelme, mert ezek is veszélyben lehetnek. Ajánlatos tehát a fürtök alapos permete­zése, illetve porozása. Mivel a bogyók felülete viaszos, így a fertőzés főként a kocsányon keresztül kerül a bogyóba. A fürt permetezésénél főként a kocsányra tapadó permetlé vé­di a bogyókat a fertőzéstől. Azonban esős időjárás esetén mindenképpen ajánlatos a für­­tök porozása, mert ez könnyeb­ben tapad a bogyók viaszos felületére. A permetezést egy százalékos Kuprikollal vagy egy és fél százalékos bordóilével végez­zük. Ezt követően Niroxyd pe­­rozószerrel fújassuk be a fürtö­ket. Nagyüzemeinkben egy-egy hektár szőlő porozásához 30 kg porozószer szükséges. A lisztharmat megjelenése esetén azonnal hajtsuk végre a szükséges védekezéseket, mert ha elhatalmasodik, a permete­zés ellenére is nagy kárral számolhatunk. Lisztharmat ellen permetezés­sel vagy porozással védekezhe­tünk. Ezt a munkát egybeköt­hetjük a peronoszpóra elleni Még csak kísérlet, de máris jó pénzt ígér Hojcska Pál elvtársnak, a felsőtúri szövetkezet fiatal, moz­gékony elnökének még tavasz­­szal föltettem a kérdést: — Milyen újdonságokkal szá­molhatunk Felsőtúron az irányí­tás tökéletesített rendszerének első esztendejében? A kérdésre rejtélyes mosoly volt a válasz, s közben egy so­katmondó varázsszó: — Fólia. Ezért látogattam el a napok­ban Felsőtúrra. Újdonság, — amolyan kísérlet. S nemcsak pár négyzetméternyi sávocskán, hanem egész hektáros terüle­ten. Telik a 15 hektáros kerté­szetből. Aztán az is nagyon lé­nyegbevágó, hogy fóliával pénzt lehet fogni. Egymás mellé helyezték a fó­liás és a fólia nélküli úgyneve­zett kontroll parcellákat, hogy saját magukat is ellenőrizhes­sék. Az eredmény: Fólia alól az étkezési tök és az uborka már rég piacot látott, ugyan­akkor a kontroll parcellák nö­vényzete jóval később virág­zott, s itt-ott leszakíthattak né­hány értékesíthető darabot. A fólia előnye szembetűnő. Korán tavasszal a saláta kö­zé fólia alá paprikát palántáz­­tak. A salátát már rég értéke­sítették, s paprikából is piacra került néhány szedés. Másutt a paradicsom közé uborkát ül­tettek, onnan is régen szedték a termést. Jó szolgálatot tett a fólia a palánták gyorsításában. A para­dicsompalántákat a melegágyak­ból kiszedték, s arasznyira egy­mástól a szabad földbe ültet­ték, ahol fóliával gyorsították fejlődésüket. Erős, egyenletes palántákat ültették az állandó termőhelyekre. A növényzet roskadozik a zöldparadicsom alatt. Tapasztalat szerint azonban az érlelésben nem nagy jelen­tősége van a fóliának, mert az alatta tartott és a szabadföldi paradicsom közt alig van vala­mi különbség. Persze, ez még nem végleges leszűrés, hanem amolyan pillanatnyi észrevétel. Tény, hogy a fólia már lekerült a hordozható vázívekről. Meg­mossák, kiszárítják, s gondosan összehajtogatva jövő tavaszig elraktározzák. Nem kevesebb, mint 12 600 korona fekszik ben­ne, de az eddigi eredmények is azt bizonyítják, hogy érde­mes befektetés. Különben há­rom esztendőn keresztül hasz­nálhatják. A kertészet ezévi bevételi ter­ve 525 ezer koronát irányoz elő. Június végéig 75 ezer koroná­val számoltak, de a fólia és a becsületesen végzett munka kö­zel 150 ezer koronához segítet te a szövetkezetét. Ügy számol­nak, hogy körülbelül 200 ezer koronával megtoldják az ere­deti bevételi tervet. A növényzet vízellátása sem okoz gondot, mert három nyers­olaj meghajtású öntözőberende­zés áll rendelkezésükre. Ha ki­esik az egyik, beindítják a má­sikat. Nagyobb baj, hogy a csőr rendszer nem elegendő. Munkaerő szempontjából sem viszik túlzásba a dolgot. Rend­szerint 15-en serénykednek a kertészetben, de ha a szükség megkívánja, 40 személyt is fog­lalkoztatnak. Jövőre növelni kí­vánják a kertészet területét, a fóliával pedig el akarják érni, hogy jócskán megnövekedjen az egy hektárra eső pénzbevétel. Saját elgondolású szaporítóház építését is tervezgetik, s a jö­vőben tápkockákba helyezve gyorsítják a palánták fejlődé­sét. A zöldségfélék értékesíté­sét szerződéses alapon és saját üzleteikben oldják meg. Az elmondottakból kitűnik, hogy bár Felsőtúron idén még csak kísérletképpen alkalmaz­ták a fóliát, de eredményeik máris nagyon biztatóak, sokat­­mondóak, s ami a leglényege­sebb, hogy már az első kísérleti év pénzt hoz a szövetkezetnek. fhpksza) védekezéssel olyképpen, hogy a bordóiléhez fél százalékos Sulikolt, a porozás alkalmából pedig a Niroxydhoz Sfinx-kén­­port adagolunk. Azonban fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a kombinált permetezőszereket a keverés napján használjuk el, mert nem tárolhatók. Idén már eddig is nagy káro­kat okozott a szőlőn az atka­kor. Ha már a károkat egészen nem akadályozhatjuk meg, ak­kor is védekezzünk ellene. Leg­célszerűbb, ha 0,3 százalékos Fosfotionnal vagy Arafosfo­­tionnal permetezünk ellent. Azonban a nagyüzemi szőlő­seinkben, ahol képzett növény­védelmi munkásé., dolgoznak, ott Akariton E—30-assal per­metezhetjük atkakór ellen a szőlőt. Ha a szőlőmoly fellépését észleljük 0,4 százalékos Dykot­­lal védekezünk ellene. Nyáron nagy gondot fordít­sunk a talaj porhanyítására. Nemcsak a gyomok ellen véd­jük a szőlőt, de minden na­gyobb eső után ajánlatos a por­­hanyítás, mert ezzel megakadá­lyozzuk a nedvesség elpárol­gását. Ha eddig nem végeztük el a szőlő csonkázását, úgy fejez­zük be ezt a munkát. Általában akkor érkezik el a csonkázás ideje, amikor a hajtások alsó része bámulni kezd, fásodik. Korai csonkázás esetén feles­legesen sok hónaljhajtás kép­ződik, s fennáll annak veszé­lye, hogy a rügyek kifakadnak, s új fürtök keletkeznek. Ez minden esetben csökkenti a jö­vő évi termést. Fiatal szőlőinkben nagyon fontos a növényvédelem, és ugyancsak a talaj porhanyítá­­sa. A fertőzés nagy károkat okozhat. Egyrészt elpusztíthat­ja a fiatal hajtásokat, Illetve beérésüket akadályozza. Az at­kák kártételének megakadályo­zása érdekében a fiatal, nem­termő szőlőkben is végezzük el a szükséges permetezéseket. Július második felében, de legkésőbb augusztus elején sző­lőiskolánkban végezzük el a léggyökerek eltávolítását. Ellen­kező esetben az alany elsat­­nyúl, nem növekedik egyidejű­leg a vesszővel, s nagy a tőke­kiesés. Szőlőiskoláinkban a nö­vényvédelmet különös gonddal végezzük. Legelőnyösebb, ha hetenként 0,75 százalékos tö­ménységű Kuprikollal perme­tezünk. Száraz időjárás esetén öntözünk s ezzel egyidejűleg műtrágyázás-pótlást is végzünk. A borgazdaság legfontosabb teendője a fiatal borok harma­dik fejtése. A töréspróba sze­rint megállapíthatjuk a fejtés módját és a kénezés mértékét. A harmadik fejtés ideje borfaj­ták szerint július, illetve au­gusztusra esik. A harmadik fej­tés kizárólag zártan történjen és elengedhetetlen a mérsékelt kénezés. Vanek Gáspár mérnök 7 iTOJM Jótanácsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom