Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-05 / 31. szám
A zöldtrágya szerepe gyümölcsöseinkben Mielőtt rátérnénk a zöldtrágyanövények bedolgozása gyakorlati ismertetésére, nézzük mi is vezetett bennünket a szervesanyag-utánpótlás ezen módszerének használatához. A gyümölcsfa testének, vegetatív szerveinek a felépítéséhez bizonyos mennyiségű tápanyagot vesz fel. Ezt a tápanyagmennyiséget nem szükséges okvetlen teljes mértékben a talajba vissza adni, amennyiben a felvett tápanyag egy része reutilizációs folyamatokon megy keresztül, az viszont igaz, hogy nem minden tápanyag reutilizálódik. A növény tápanyagfogyasztásához hozzá kell számítanunk azokat a veszteségeket, amelyek kimosódás, denitrifikáció (baktériumok élettevékenysége) révén állnak elő. A fentiek figyelembevételével többféle recept áll rendelkezésünkre, ami a tápanyagutánpótlás arányát illeti és ezek egymástól nagy mértékben eltérnek. Azonban három főelem visszapótlási arányáltalában a következőképp fogadhatjuk el. N : P : K— 2:1:3. Ezek a számok milyen* mennyiségű műtrágyát képviselnek, az függ a talaj ökológiai viszonyaitól, a talaj tápanyag készletétől, valamint a minerális trágyák kémiai öszszetételétől. A gyakorlatban mi történt? Aránylag magas műtrágya adagolása mellett sem értük el azt az eredményt, mint amit joggal elvárhattunk volna. Ez a körülmény vezetett oda, hogy a gyakorlati szakemberek kedvét szegte a gyümölcsfák ilyen módon történő trágyázása. Volt olyan eset is, hogy az egyáltalán nem trágyázott gyümölcsös lényegtelenül kevesebb termést adott. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy talajaink — kevés kivétellel — nem szenvednek tápanyaghiányban oly mértékben, hogy az az eddigi terméseredményeinket észrevehetően gátolná. Ez inkább egyik másik tápanyagelem hiányának vagy túlsúlyának tekinthető. Egyszóval: nincs meg a talaj tápanyagegyensúlya. A dél-szlovákiai viszonyok között az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj levegőhiánya, másrészt a gyakran fellépő vízhiány az, hogy nagyobb adagolású műtrágyák esetében sem értük el a kívánt efektjyitást. Tehát nem a tápanyag menynyisége, illetve annak minősége a tényező, amely a sikertelen ség oka. A hiányosságot az eddigi tápanyagutánpótlási rend szerben kell keresnünk. Tekts vizsgálatai bebizonyították, hogy például a foszfor csak a megmunkálás mélységéig jutott el, még a könnyű talajokon is. A kálium csak abhan az esetben jutott valamivel mélyebbre, ha azt igen nagy adagokban adtuk. Egyedül a nitrogén volt az az elem, amely eljutott a talaj átnedvesedésének mélységéig. A tápanyagelemek talajba történő mélyebb bemunkálását a fák gyökérrendszerének megsértése, megsebezése nélkül lehetetlen elvégezni. Ezért meg kellett találni azt a módot, hogyan tudjuk a kívánt mélységbe eljuttatni a szükséges mennyiségű tápanyagot. Ez a módszer a zöldtrágyázás, amelynek a helyességét mind a gyakorlat, mind a kísérletek egész sora bizonyítja. (Spivavovszkij és mások.) Ennek a magyarázata az, hogy a zöldtrágyanövények gyökerei mélyen hatolnak a talajba, elérik a gyümölcsfa gyökérzónáját, ezzel a mobilizálható növényi tápanyagelemeket magukkal viszik. Majd a növény betakarítása után ezt a talajréteget, ahová a mai talajművelő gépeinkkel a gyökérrendszer megsebzése nélkül eljuttatni nem tudjuk, — ásványi sókkal, szerves anyagokkal gazdagítjuk. Ugyancsak jelentős a zöldtrágyanövény ásványlanyag-feltáró munkája, amelylyel hozzájárulunk a talaj'biológiai megkötőképességéhez is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a zöldtrágyanövények ez említett kétségtelenül hatalmas előnye mellett arról, hogy ezek a növények nagy mennyiségű vizet vonnak ki a talajból, amely károsan befolyásolja a gyümölcsfa termését. Ezért fontos, hogy azok betakarítása a lehető legkorábban történjék a helyes vízgazdálkodás szempontjából. Az előnyöket, hátrányokat összegezve — mely helyes munkaszervezéssel kiküszöbölhető — arra a megállapításra jutunk, hogy a zöldtrágyázással a talaj tápanyagellátása a legjobban és leggazdaságosabban oldható meg._______ A fenti állításom igazolására szolgáljon Dániel 1960-ban közölt adata, amely szerint többek között megállapítja, hogy hat év sikertelen trágyázás! kísérlete után két év átlagában a zöldtrágyázás hatására 33 °/o terméstöbbletet ért el a kontrol parcelákkal szemben, vagyis ott, ahol zöldtrágyázást, nem hajtott végre. Korszerű zöldtrágyázási rendszerrel nemcsak a szervesanyag utánpótlást biztosíthatjuk, hanem egyúttal talajtakarást is végezhetünk, amely elősegíti a talaj jobb vízgazdálkodását, élénkebb talajéletet biztosít. Felmerül tehát az a kérdés, mit is használjunk fel zöldtrágyanövényként. Ideális az volna, ha csakis olyan növényeket használnánk, amelyek nagy szervesanyagtömeget adnak és május közepéig, legkésőbb azonban május második harmadában bedolgozhatok a talajba, mert a későbbiek folyamán, mint vízfogyasztók nagy károkat okozhatnának, ezenkívül a későbbi betakarítás esetén a pentozán hatás fokozódik. Ilyen növények, amelyek a gyakorlatban aránylag megfelelnek a követelményeinknek az őszi rozs, őszi káposztarepce, őszi keverék stb., amelyeket a gyümölcsös területén évente változtathatunk, vagyis a megfelelő növényváltásról gondoskodhatunk. Mielőtt az árugyümölcsösünket telepítenénk, szükséges a talaj mélyforgatása és alaptrágyázása, legyen ez a telepítési rendszer szélessoros termőkaros orsó vagy sövény. A telepítés után megindult talajélet már lehetővé teszi a zöldtrágyázást. A fiatal gyümölcsös sorközeibe vetett zöldnövény kb. 60—100 q istállótrágyaértéket termel hektáronként (leszámítva az 1—2 m széles gyümölcsfa sorokat). A gyümölcsösben az alábbi zöldtrágyanövényeket használhatjuk, amelyek a következő mennyiségű (q/ha) zöldtömeget, ill. annak megfelelő menynyiségű istállótrágyaértéket adják. Zöldtömeg Gyökértömeg szerv' A növény neve ________________________________anyag______ q tr. érték q tr. érték q tr. érték őszi káposztarepce 255 127 102 68 357 ^95 Napraforgó 272 136 152 55 424 191 Sárg. csillagfürt 204 102 102 61 306 163 Feh. somkóró 2 éves 255 127 127 71 382 198 Kék csillagfürt 204 102 85 61 289 163 Feh. somkóró 1 éves 204 102 102 51 306 153 Bíborhere 136 68 102 68 238 136 Feh. csillagfürt 204 102 68 61 272 163 Fehér mustár 170 85 102 42 272 127 Szösz. bükk. rozzsal 204 102 85 68 289 170 Facélia 136 66 66 50 204 118 Rozs 170 85 85 51 255 136 Szegletes lednek 102 68 85 51 187 119 Mezei borsó 170 85 102 51 272 136 Zabosbükköny 68 34 85 51 153 85 Hogy melyiket használjuk a felsorolt zöldtrágyanövények közül, azt eldönti a gyümölcsfák kora. az üzem ökológiai Leszántották a zöldtrágyanövé nyt az EM IV-es alanyra telepített Jonathan gyümölcsös viszonyai, valamint a talaj milyensége. Könözsy István mérnök (Folytatjuk.) 6 Bh^OQI
