Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-01 / 26. szám

Az SZNT Elnökségének ülése Nyugat-Szlovákia további iparosításával növelni a foglalkoz­tatottságot # A múlt év a legsikeresebb éve volt a mezőgaz­daságnak. Újabb helyi kisüzem Még néhány hónap, s a nemzeti bizottságok képviselői találkoznak vá­lasztóikkal, hogy négy évi munkájuk eredményéről beszámoljanak. Minden bizonnyal helyenként nyugodtan fog­lalják el majd helyüket az emelvé­nyen a képviselők, de lesznek olyan községek is, ahol a felelet helyett lehajtott fejjel hallgatják majd a bírá­latot. Semsén a helyi nemzeti bizottság képviselőinek nem kell maid szégyen­kezniük. Közös akarattal a dolog vas­tagabb végét fogták meg, a választók­tól nem szakadtak el, s így közös munkájuk kézzelfogható eredménye­ket hozott. Itt többek között az utóbbi évek alatt új utat építettek a községen ke­resztül, kijavítottak az utat a szövet­kezet gazdasági udvarára, s megkezd­ték a sunynvai út javítását is. Az álla­mi út kanyarót kiszélesítették, az autóbuszmegállónál hidat építettek. A községen átvezető új út árkainak kibetonozásánál a polgárok sok száz társadalmi órát dolgoztak le. Alapos karbantartást kapott 180 ezer korona értékben a helyi nemzeti bizottság épülete, új kerítéssel vették körül a HNB kertjét, a gyümölcsfák megkap­ták a szükséges ápolást, az öreg és hasznot nem hozó fákat kivágták, he­lyettük fiatalokat ültettek. A helyi tűzoltó szervezet számára víztároló létesült, amely a nyári hónapok alatt fürdésre Is alkalmas. A régi halas­tavat 20 ezer korona hozzájárulással kitisztították és megjavították, rendbe­­tették a községi kutakat, bekerítették a temetőt. Persze a legnagyobb eredmény az új iskola lesz. A lakosság segítségével önsegélyes alapon ez évben kezdték meg a háromtermes új iskola építését, amelyet, ha minden jól megy, jövőre, — a választások után adnak át ren­deltetésének. Mindent felsorolni, amit e községben még végeztek, lehetetlen, de ez a pár kiragadott eredmény Is mutatja, hogy Semsén a képviselők a végelszámolásnál büszkén léphetnek a választók elé. Iván Sándor Nyugodt lelkiismerettel Ján Stencl, az SZNT megbízottja szerdán informálta az újságírókat az SZNT Elnökségének üléséről. Elmond­ta, hogy az Elnökség főleg a nyugat­szlovákiai kerület gazdasági fejlesz­tésével, a munkaerők helyzetével, va­lamint a mezőgazdaság 1966. évi ter­melési eredményével foglalkozott. ★ » . Annak ellenére, hogy a kerület gazdasági potenciája alapvetően meg­növekedett, Nyugat-Szlovákia tovább­ra is a gyengébben fejlett területek közé tartozik. A lakosságnak arány­lag kis része dolgozik az iparban. A dunaszerdahelyi és a komáromi já­rásokban lényegében nincs ipari ka­pacitás. Ezért vált sürgős problémává a foglalkoztatottság, főleg a tizenöt­éves ifjúság bekapcsolása a munka­­folyamatba. Különösen nagy a tarta­lék a női munkaerőkben. Jelenleg kb. 18—20 ezer nőt nem tudnak munkába állítani. A helyzet távlatilag sem bíz­tató, mivel az ipar az állandó ked­vezmények ellenére sem hajlandó új beruházásokat végrehajtani. Ezt azzal indokolják, hogy a kerületnek nincse­nek Ipari hagyományai. Ezzel szemben bizonyos, hogy se­hol az országban nincsenek olyan földrajzi és más feltételek, az ipar — Kassaújfalun már négy kisüzem működik a HNB mellett, az év végére számuk nyolcra szaporodik. Csaknem egymillió korona összbevétel, közel háromszázezer korona tiszta haszon. A múlt év végén a kassai járásban 130 kisüzem dolgozott a helyi nem­zeti bizottságok mellett, amelyek cél­szerű, jóminőségű szolgálatokat nyúj­tanak a lakosságnak. Ezen kisüzemek száma ez év első hónapjaiban már 168-ra emelkedett, s évvégére való­színűleg kb. kétszázról adhatunk majd hírt. Az ötletes községek közé tartozik Kisújfalu is, az a falu, amely lehet, hogy a kialakuló „Nagy Kassa“ elő­városát fogja majd képezni. A már lassan nyugdíjba készülő, de még min­dig nagy akarással dolgozó Vaskő Mihály HNB elnökkel való beszélge­tésem során pontos képet adott a kis­üzemek helyzetéről és a további ter­veikről a községben. Egyetlenegy kisüzemük működött a múlt évben — cipőjavító üzem. Elő­hírnöke volt ez a tavasznak. Egyre többen látogatták a község polgárai s az alig hat hónap eltelte után ez a kis „suszteráj“ közel nyolcezer koro­na tiszta hasznot hozott a HNB kasz­­szájába. Tanulva ebből, ez év elején már komolyabban készültek a továb­biak kialakításához. Mivel a község­ben sok a személyautó és több mint száz a motorkerékpárok száma, a mo­toros járművek karbantartására és ki­sebb hibák javítására szervizt létesí­tettek. Létesítettek egy további kis­üzemet lakóházak és egyéb magán­épületek festésére, kerítések, ablakok, ajtók mázolására. Ebben sem csalód­tak, mert ezt a szolgáltatást is öröm­mel fogadta a lakosság. Ami a bevé­teleket illetően a főszerepet játssza, az a pár héttel ezelőtt üzembe helye­zett büffé. Kellemes környezetben me­legített virsli, halsaláták s egyéb hi­deg vagy éppen meleg ételek mellé nagyon jólesik a jégbehűtött málna, ásványvizek, esetleg a tízes sör is — amit ez a létesítmény jó kiszolgálással nyújt a fogyasztóknak. De ezzel még nem elégedtek meg. Csupán erre az évre további merész terveik vannak. A büffé ugyan kelle­mes hely, de mit érne ez, ha nem töl­tenék fel a választékot kassaújfalusi házi „disznóságokkal“: hurkával, kol­básszal, sajttal, tepertővel, kocsonyá­val. Ez a szolgáltatás még csak a na­pokban kezdi meg működését, s nem is annyira a helybeli lakosok várnak erre, mint inkább a kassaiak, akik azelőtt a kassaújfalusiak ilyen termé­keit jól ismerték. Ezenkívül a szüksé­ges lépéseket már megtették a laka­tosműhely megnyitására, amelyhez ké­sőbben a tervek szerint csatlakozik majd a bádogosműhely, s az év végé­re szeretnének üzembe helyezni egy tíz személyt foglalkoztató könyvkötő­dét Is. Vaskő Mihály szaj/ai szerint 850 ezer korona összbevétellel számolnak már ebben az évben a községi kisüzemek­ből, amelyből tiszta haszon kb. 29 000 koronát tenne ki. A számítás azt mondja, hogy pz minden munkanapra egyezer korona tiszta haszon a község konyhájára, tehát van miért fáradoz­niuk a HNB szerveinek és képviselői­nek, hiszen tulajdonképpen ez a napi fejlesztésére, mint ebben a kerület­ben, a szállítási hálózat, a munka­­erőforrások és más téren. Lehetetlen továbbra Is ilyen indokokkal halogat­ni a kerület iparosítását, mivel ez fontos összállami érdek. A fiatalod elhelyezése érdekében az állam 36 millió koronát juttat a vál­lalatoknak beruházási célokra és a tanonci helyek növelésére külön 50 millió koronát. E vállalatok azonban ebből csak 3 millió koronát igényel­tek. A rendezés érdekében a kerületi nemzeti bizottság újból megtárgyalja az összes üzemekkel a tanoncok fel­vételének lehetőségeit. Az iparosítás fejlesztése érdekében szükség van a másodfokú iskolák há­lózatának bővítésére és ezért a kerü­leti nemzeti bizottság nagyobb figyel­met fog szentelni az új ipari és álta­lános középiskolák építésének. Ez azonban nem hátráltathatja a rossz állapotban lévő iskolák tervezett fel­újítását. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége megállapította, hogy a múlt év eddig soha nem tapasztalt eredmé­nyeket hozott a mezőgazdasági'terme­lésben. A hektárhozamok és az állat­­tenyésztés eredményei nagy mérték­ben emelkedtek és a szövetkezetek­ezer korona fogja képezni az alapot a község további fejlesztéséhez. Az új kisüzemek elindítása céljából az állami takarékpénztárhoz fordul­tak, ahol 70 ezer korona kölcsönt vettek fel. Előzetes számítások sze­rint ezt a kölcsönt az év végéig tel­jesen letörlesztlk s így a következő években már az összes tiszta hasznot a község fejlesztésére fogják fordí­tani. „Elsősorban az utak és járdák ki­építésére és megjavítására“ — mond­ja Vaskó elvtárs. „Aztán egyes utcák­ban nincsen még teljesen rendben a vízvezeték, erre is pénz kell. A kis­üzemekbe persze további gépekre és berendezésekre lesz szükség. Egy két­­pályás tekepálya építését kezdtük meg, amelynek épületében szeretnénk egy kisebb szállodát is berendezni, hogy az ide kirándulók itt tölthessék az éjszakát is. Aztán valami park is elkelne a község központjába, és új sportpályát is építünk — szóval a pénznek helye akad éppen elég.“ Mi tagadás, Kassaújfalun megfon­toltan, de bátran fogtak a munkához, amely lehetőséget nyújt bevételeik gyarapítására és községük rohamos fejlesztésére. Iván Sándor ben a munkaegység átlagos értéke elérte a 19,78 koronás rekordmagas­ságot. A jó eredmények következté­ben magasan töltötték fel a szövet­kezeti alapokat főleg a biztosítási alapot, mely a jövő évek sikeres gaz­dálkodásának fő feltétele. Mindamellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok szövetkezet még mindig gyönge gaz­dasági eredményeket ért el. Bár en­nek sok esetben objektív okai is vol­tak, mint például a föld rossz minő­sége, de nyilvánvaló, hogy általában nem használják ki az olyan lehetősé­geket, mint a munkaszervezés meg­javítása, a helyesen és célszerűen meg­választott termelési irányzat, a koo­perációs lehetőségek helyes kihaszná­lása az egyes mezőgazdasági üzemek, valamint egyrészt a mezőgazdasági üzemek, másrészt a feldolgozó ipar között. Időjárás júliusban A júliusi Időjárás iránt minden év­ben nagy az érdeklődés. Ez teljesen érthető, hiszen júliusban kezdődik az aratás és a szabadságok szezonja. A normális Időjárási feltételek mellett a mi vidékünkön az év legmelegebb hónapja szokott lenni. Júliusban rendesen a napsütéses forró Időjárás viharos esőkkel válta­kozik, amikor a levegő hőfoka leg­alább átmeneti időre csökken. A viha­rok növekvő száma szorosan össze­függ a nedves és hidegebb tengeri levegővel. Ha ennek az Atlanti Óceán­ról történő beáramlása gyakoribb, ak­kor a csapadék is több. A viharokra való tekintettel a mennyiségük az egyes helyek és körzetek közt külön­böző. A sokéves havi átlagok a követ­kezők: Bratislava 72, Ögyalla 59, Lo­sonc 61, Kassa 80, Zvolen 75, Rima­szombat 71, TrebiSov 69 milliméter. A szélsőséges Időjárású években a csapadék lényegesen több vagy keve­sebb. Például Kassán 1924-ben 168 mm eső esett, viszont 1928-ban csak 28 milliméter. A maximális nappali meleg július­ban a megállapodott időjárás mellett átlagban meghaladja a 30° C-t. A re­kordok nálunk 35—30° C közt vannak. Ilyen rekordok azonban nálunk és Közép-Európában ritkán fordulnak elő. A múlt század közepétől számítva a legmelegebb július 1958-ban volt Bra­­tislavában, amikor az átlag 23,7° C fokot ért el. A leghidegebb július 1913-ban következett be 16,7° C átlag­gal. A kísérleti fokon levő távlati idő­jóslás egész júliusra normális időjá­rást vár, vagy gyengén a normális alattit. Az esőzés nem lesz eléggé egyenletes, de egészében átlagos. Az első tíz napban nagyrészt félig de­rült időjárás várható, időnként viha­rokkal. Nappali hőmérséklet 25—28, éjjel 12—16° C között. Július 11—20 között félig derült, az utolsó napok­ban felhős, záporokkal. Nappal 25—30, a dekád végén 20—24° C. Éjjeli hő­mérséklet 10—15° C. Július 21—31-e között változó felhőzet, időnként zá­porok és viharok. Nappal 28° C lesz a hőmérséklet, amely fokozatosan 20° C-ra süllyed. Az éjjeli hőmérséklet 8—14° C között. ' Dr. Peter Forgóé Porényhítnben már a múlt év folya­mán négy kisüzemet létesítettek és ez évben újabbal s az eddigiekhez viszonyítva a legnagyobbal bővítet­ték számukat. Május 27-én megkezdte a HNB téglagyára a termelést. Igaz, egyelőre szerény keretek között, ke­vés géppel és 12 munkással. A minap a községben jártam, és el­látogattam az újonnan megnyílt üzem­be. Pasztrikó János, a téglagyár veze­tője készségesen számolt be nekem kezdeti sikereikről és nehézségeikről. — Múlt héten szombaton kezdtük meg a termelést, nyolc állandó és négy idénymunkással. Kezdetre ennyi munkaerő is elég. Ha azonban sikerül beszereznünk az összes gépeket, nem négy, hanem tizennégy idénymunkást fogunk alkalmazni. Sok kezdeti hiá­nyossággal kell megküzdenünk, mivel csak két géppel rendelkezünk, de re­méljük, e téren rövidesen javulás áll be. Én magam sosem dolgoztam még téglagyárban, csak a földet túrtam, de nem tudtam ellenállni a HNB el­nöke, Golenya László rábeszélésének, s búcsút vettem az EFSZ-től. Nem azért, hogy elszakadjak a földtől, melyhez gyermekkorom óta hozzánőt­tem, hanem hogy másként formáljam, mint eddig. Amint látja, még alig van gépi felszerelésünk, és máris napi IfitlO—2000 db vályogot gyártunk. Ha meglesz minden felszerelésünk, napi 8—10 ezer darabra számítunk. Leg­nagyobb hiányát érezzük a keverő­gépeknek és a talajmarkolóknak. — Mikor kezdik meg a téglaégetést, hiszen még sehol sem látom a ke­mencét? — Ez a legkisebb probléma. A gö­dör már ki van ásva, a körülfalazás­­hoz szükséges vályogok is készen vannak. Elég, égetésre már alkalmas száraz vályog lesz, a kemence is tető alá kerül. Nagyobb gond volt a tégla­szállító csillék beszerzése. De már ezen is átestünk. Az EFSZ részéről megvolt a megértés és a segíteni aka­rás. Ügyes gépészt kaptunk Bodnár Gyula személyében. Régi, kiselejtezett gépekből kifogástalan csilléket ková­csolt össze. — Lesz-e bőven nyersanyagjuk? — Emiatt sem nekünk nem fáj a fejünk, de talán még a közvetlen utó­dainknak sem lesznek gondjaik. A ku­tatás megállapította, hogy itt, az előt­tünk elterülő dombhát 3—5 m vastag, tégyagyártásra legalkalmasabb agyag­réteget tartalmaz. Alatta pedig 5—7 méter vastagságú finom homokréteg terül el, az a fajta, melynél jobbat talán el se lehet képzelni. Építőválla­lataink számára valódi „csemege“. Persze, ennek a kiaknázására csak a felszíni agyagréteg eltávolítása után kerülhet sor. — A téglagyártás, úgy tudom idény­munka. Beszélgetésünk kezdetén emlí­tette, hogy nyolc állandó munkásuk van. Mit fognak ezek télen át csinál­ni? — Előrelátók voltunk, tehát semmit sem felejtettünk ki a számításból. Ta­vasztól őszig annyi vályogot gyártunk le — természetesen időközben téglát is fogunk égetni —, hogy egész télen át üzemeltetni tudjuk a kemencéket. Amint látja, már egy hatalmas fésze­rünk készen van a vályogok raktáro­zására (elárulom, még öt évvel ezelőtt készült, de akkor a HNB minden igye­kezete ellenére se kapott engedélyt téglagyártásra, holott az engedélyen kívül semmi egyéb segítséget se kért és nem is várt), és másik kettőt rövi­desen tető alá hozunk. Ma a JNB ipari és helyi gazdálkodási osztálya nem­csak tanácsokkal lát el, hanem konk­rét segítséget is nyújlt, pl. a gépek beszerelésében és egyéb téren is. Perényhímben már a múltban sem hiányzott a kezdeményező szellem, de csak most bontakozhat ki és lehet eredményes. Kapás Ferenc, Kassa Talán sosem volt Időszerűbb a * lakosságnak nyújtandó szolgál­tatásokról írni, mint napjainkban. Idő­szerűségét az egyre jobban fokozódó igények váltják ki. Ez jellemző a ko­máromi járásra is. A tavalyi rendeletek sokat lendítet­tek a szolgáltatások fejlesztésének kerekén. A komáromi járásban az el­múlt év októberéig a Járási Közszol­gáltatási Vállalat nyújtott szolgálta­tásokat a lakosságnak. A 106/1966 számú kormányrendelet október else­jével hatályon kívül helyezte az emlí­tett üzem működési jogát, de a fenti rendelet értelmében ezzel egyidejűleg négy közüzemi szolgáltatási vállalat létesült Komárom, Bátorkeszi, Gúta és Ögyalla székhellyel. A fenti válla­latok Igazgatása alá tartozó üzeme­ken kívül több apró üzem nyújt szol­gáltatásokat a községek lakosságának, amely üzemek a HNB-k mellett ala­kulnak. Ezek az üzemek elsősorban a helyi szükségletek, kielégítését szol­gálják. Az olyan szolgáltatások nyúj­tására, melyeket a helyi gazdálkodási vállalat, vagy pedig a HNB-k által létesített kisüzemek nem képesek ki­elégíteni, az egyes helyi nemzeti bi­zottságok magánszemélyek részére iparűzési jogosítványt adhatnak ki. Jelenleg 87 ilyen személy végez szol­gáltatási tevékenységet. Ipari jellegű javításokat és karban­tartási munkálatokat járási méretben a Járási Helyi gazdálkodási Vállalat (PRIEMKO) üzemei végeznek. Első helyen a fémmegmunkáló tevékenység (Komáromban) és a lakatosszakma áll. Az említett tevékenységen kívül rádió és televízió szerviz érdemel em­lítést, mely a szolgálatot jól felszerelt mechanikai műhelyében látja el. Az üzem dolgozói a televíziós készülékek javítását a megrendelő kívánságára a helyszínen végzik, amennyiben a javítás mérve ezt lehetővé teszi. Na­gyobb üzemzavarok eltávolítását a központi műhelyekben végzik. Ez a tevékenység körzeti községekre van felosztva. Ilyen üzemek működnek Marcéllházán, Bátorkeszin, Perbetén, Naszvadon, Gútán és további közsé­gekben. Különös figyelmet fordítanak a „peremközségekre“, nehogy azok lakossága a szomszédos járásokba gravitáljon. Hasonló módszer szerint működnek a mechanikai műhelyek Is, melyekben főleg a villany-háztartási gépek javítását eszközük. és ruhatisztítás. A komáromi járásban csupán egy mosoda működik, amely nem képes kielégíteni a lakosság igé­nyeit, mert a mosoda és a tisztítóüzem gépparkja, valamint üzemhelyiségei korszerűtlenek. Egy dolgozóra 13 m3 terület esik, míg a csehszlovák norma e terület nagyságát 29 m3-ben állapít­ja meg. Éppen ezért a közeljövőben Komáromban egy új mosodaépület építésével számolnak. A vállalat e szolgáltatását gyűjtőhelyek létesítésé­A lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlődése a komáromi járásban Az üzem asztalosműhelyeiben a leg­korszerűbb bútorok, továbbá a magán­építkezés célját szolgáló asztalos­­munkák készülnek megrendelésre. A kijelölt körzeti községekben létesített szabóműhelyek dolgozói mérték után készítik el a megrendelő kívánsága szerinti ruhákat és harisnya szemfel­szedéssel is foglalkoznak. A szolgáltató üzemek cipőjavítással, szíjgyártói tevékenységgel, valamint szőrmekészítéssel foglalkoznak. Gyűj­tőközpontok létesítésével oldják meg a cipők összeszedését, javítását és kiadását. A közszolgáltatási vállalatok üze­mei az 1965-ös árvíz következtében súlyos veszteséget szenvedtek. Sok épület tönkrement. A községek újjá­építésekor felmerült a Szolgáltatások Házának kérdése is, főleg a központi fekvésű községekben. Több község­ben — Aranyoson, Nemesócsán, Gú­tán, Bátorkeszin stb. — a követelmé­nyeknek megfelelő Szolgáltatások Háza épül. Fontos követelmény a ruhamosás vei oldja meg. Jelenleg 27 községben működik ruhagyűjtőhely. A már fentebb említett szolgálta­tásokon kívül borbély, fodrász, koz­metika, könyvkötészet, üvegező, kő­faragó, taxiszolgálat, lakástakarítás, temetkezési vállalkozás, virágszalon, fényképészet, koszorúkészítés, fehér­nemű javítás, ruhafestés, sírok gon­dozása, esküvői kellékek kölcsönzése, kerítéshez szükséges drótháló készí­tése, órajavítás és motorkerékpár ja­vítói szolgálat működik. Szükséges megjegyezni, hogy a fenti szolgáltatások kifejlesztése az elkö­vetkező időszakban lényegesen növe­kedik. Jelentős szerepük lesz ebben a most épülő Közszolgáltatási Házak­nak. A fenti létesítmények szükséges­ségét a felsőbb szervek is elismerik, amit bizonyít az, hogy ez év első ne­gyedében Komáromban 323 000, Bátor­keszin 163 000, Ögyallán 208 000 és Gútán 201 300 koronát fordítottak építkezésre. Főként Komáromban, mely szomszédos Magyarországgal, turiszti­kai szempontból előpyös lenne egyes szolgáltatásokat bővíteni, főleg a bor­bély és fodrász szakmai ágazatot. Mind nagyobb követelmény hárul a taxiszolgálatra, ezért kívánatos lenne növelni az autóparkot. Ezen a téren új intézkedéseket léptettek életbe. Az új módszer az anyagi érdekeltség el­vén alapszik. További intézkedés elő­segítette, hogy a gépkocsivezetők „szocialista gondozásba“ vették az ál­taluk vezetett kocsikat. Amennyiben a gépjármű a megszabott kilométert elérte, leírásra kerül és az illető gép­kocsivezető tulajdonát fogja képezni. Érthető tehát, hogy a taxiszolgálat dolgozói igyekeznek közmegelégedés­re ellátni munkájukat. A helyi "hemzeti bizottságok kereté­ben működő üzemek száma 59, me­lyekben 181 alkalmazott dolgozik. Ez év első negyedében 18 üzem létesült 62 dolgozóval. Ezen üzemek munkája főleg az építkezési és javítási tevé­kenységre van beütemezve. Ilyenek a kőműves, ács és bádogos munkák. Ezeken kívül fuvarozási, magdaráló tevékenység, valamint kisebb kapaci­tású téglagyárak üzemeltetése, ho­mok- és kavicsbányák kitermelése lé­tesült. A jelen időszak feladata a helyi nyersanyagok felhasználása, főleg a téglagyártás szakaszán. A járás terü­letén jelenleg a bátorkeszi téglagyár mutat fel lényeges fejlődést. Üj gép­parkjával, körkemencéjével, valamint további berendezéseivel növelhette kapacitását és ez évben már 2 millió tégla kigyártását vették tervbe. Jó lenne fontolóra venni a tetőcserép gyártását is, mely egyrészt az üzem szempontjából kifizetődő volna, más­részt a járásban e gyártmányból hiány mutatkozik. A hiányosságok ellenére is meg kell állapítani, hogy a lakosságnak nyúj­tandó szolgáltatások fejlesztése a ko­máromi járásban a legjobb úton ha­lad. Andriskin József Gyarapítják bevételüket fejlesztik a községet ★ Kassaújfalun már négy kisüzem működik a HNB mellett, az év végére számuk nyolcra szaporodik Csaknem 1 millió korona összbevétel, közel 300 ezer korona tiszta haszon ★

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom