Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-26 / 4. szám

TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERT, Oj MÓDSZEREKKEL! Az irányítást vigyük közelebb a termeléshez Az ember minden változást, ami valami újat hoz számára, remények­kel telve vár. így van ez társadalmi viszonylatban is. Mindenesetre azok, akik eddig többet adtak a társada­lomnak, mint amennyit visszakaptak, remélhetik, hogy a jövőben munkáju­kat jobban megbecsülik, ami fizeté­sükben is megnyilvánul majd, viszont olyanok, akik eddig ügyeskedésükkel és — beszéljünk nyíltan — sokszor szájaskodásukkal magasabb beosztást és ezzel jobb fizetést értek el, szá­molhatnak azzal, hogy munkájuk leg­feljebb csökkentett javadalmazást ér­demel. Ilyen intézkedéseket gondolom társadalmunk nagy része helyesléssel fogad, mert a köz javát szolgálja. A mezőgazdasági dolgozók széles rétegei több új — és tegyük még hoz­zá — számukra pozitív intézkedést várnak az 1967-es évtől. A múltban ugyanis sokszor felelős személyiségek is leértékelték a mezőgazdasági ter­melés szerepét. Helytelen statisztikai adatok alapján azt bizonygatták, hogy a mezőgazdasági termelés csupán 10 —15 százalékkal járul hozzá a nem­zeti jövedelemhez, ezért jelentékte­len. A múltban sokszor hallottuk, hogy a mezőgazdaságra ráfizetünk, • ez az oka a népgazdaság lemaradá­sának. Viszont ma már bebizonyított tény, hogy az említett hozzájárulás 15 százalék körül mozog, pedig a me­­lőgazdasági dolgozók csupán 18,5 szá­­salékát képezik az összes dolgozók számának. Ezek a tények azt bizo­nyítják, hogy a mezőgazdaságban na­gyobb a termelékenység, mint az ipar­ban, s ezt az eredményt jóval kisebb ráfordítással, mostohább körülmények között érték el a mezőgazdasági dol­gozók. Mit várunk az 1967-es esztendőtől? A mezőgazdasági munkának és az ott dolgozóknak feltétlenül nagyobb megbecsülést. Még az Intézkedések nagy része a legfelsőbb szerveink ha­tározataitól függnek, az irányítás ha­tékonyságának fokozását már magá­nak a mezőgazdaságnak kell megol­dania. Napjainkban legtöbb szó a tökéle­tesített irányítási és tervezési rend­szerről esik, nemcsak szakkörökben, de a közbeszédben is. Keressük a pon­tos értelmét, mit is gondoltak róla ökonómusaink, amikor a köztudatba bocsátották. Mindenkinek kialakult már vele szemben az egyéni nézete aszerint, hogy mit vár tőle. Tehát tökéletesített irányítási és tervezési rendszert vezetünk be. Néz­zük csak, milyen eszközökkel? Tény, hogy a járási termelési igaz­gatóságok létrehívása szerencsés lé-E3Y NAGY KITERJEDÉSŰ mező­* gazdasági üzemben, mint a tar­­doskeddi szövetkezet, bizony alapo­san meg kell fontolni, hogy a Jövő­ben mint kellene Jobban, eredménye­sebben termelni. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy eddigi te­vékenységük eredménytelen volt. Nem, nem erről van sző, hanem főleg arról, hogy milyen távlati lehetőségek mu­tatkoznak ebben a nagy faluban a tartalékok feltárásában. Az ez évi termelési tervet formál­­gatják. Most, télidőben a vezetők mindegyike ezzel foglalatoskodik. Kell is, hiszen a helyzet alapos fel­mérésétől függ az egész évi pénzügyi eredmények alakulása. A tervek formába öntése előtt part­nereikkel közösen körvonalazták a folyó év termelési irányát. Szerződést kötöttek a termények és a termékek értékesítésére. Ez persze egyik szö­vetkezetben sem újdonság, mert eddig is évente így történt. Mégis új ez a szerződéskötés. Az benne az új, hogy a termelő a felvásárlóval szemben ma már egyenrangú partner, s ez mégis csak más, mint alárendelt sze­repet játszani. Idén a tardoskeddi szövetkezet nem kevesebb, mint 145 vagon szemesterményt, továbbá 500 vagon cukorrépát, valamint több száz­ezer korona értékű egyéb növényi terméket, nagy mennyiségű állati ter­méket ad el az államnak. A szerző­dések s az ezzel szorosan összefüggő célkitűzések arra engednek következ­tetni, hogy ez a szövetkezeti közösség a társadalom szükségleteivel össze­függő feladatát a lehető legjobban teljesíteni kívánja, s ma ez a leglé­nyegesebb. Ilyen nagygazdaságban eléggé kö­rülményes a tagsági gyűlés összehí­vása, ezért a célkitűzések végleges megszövegezése előtt a legjelentősebb munkaszakaszok dolgozóiból bízottsá-Gamacld kg-os csomagolásban kg 4,90 — zsákban 25 kg kg 3,25 Lidenal zsákban 25 kg kg 11,85 Gamadyn kg-os csomagolásban db 4,50. — 25 kg kg 2,85 Dykol kg-os csomagolásban db 22,80 Lidykol kg-os csomagolásban db 20,— — ömlesztett állapotban kg 18,30 Aerosol 10 °/o-os DDT-vel — ömlesztett állapotban kg 3,40 Aerosol DL ömlesztett állapotban kg 4,25 Supergam 1,5 °/o-os zsákolással 100 kg 244,50 — ömlesztett állapotban 100 kg 240,70 Fosfotion 50-es, kg-os csomagolásban kg 21,70 Intration 50-es, kg-os csomagolásban kg 31,75 Soldap 900 grammos csomagolásban db 25,65 Arborol kg-os csomagolásban db 4,70 — 4 kg-os db 15,50 — ömlesztett állapotban kg 2,60 Nltrosan, kg-os csomagolásban db 6,60 — 4 kg-os db 23,— — ömlesztett állapotban kg 4,40 FUNGICIDÄK (gombaölőszerek) Kuprikol 30 %-os kg-os csomagolásban db 16,10 — 8 kg-os PE-csomagolásban db 130,— Sulikol K kg-os csomagolásban db 9,50 Agronal H kg-os csomagolásban db 19,90 — hordóban kg 15,10 Novozír N 50 10 kg-os csomagolásban kg 11,60 — 20 kg-os csomagolásban kg 11,30 Hermal L 50 kg 72,50 GYOMIRTŐSZEREK Dlkotex 40 kg-os csomagolásban db 9,40 — kannázva kg 7,20 Dlnoseb 4 kg-os csomagolásban db 64,— — hordózva kg 14,40 Rafex 4 kg-os csomagolásban db 20,50 — kannázva kg 4,10 Zeazin 50 kg 39,70 Selektin PE vagy szurkozott hordóban (25 kg) kg 50,80 SPECIÁLIS VEGYI KÉSZÍTMÉNYEK Nematin kg 9,30 Defolex kg 8,90 Chlorcholinchlorid 50 %-os lit. 31,80 TRAKTOROSAINK KÖRÉBEN közis­mert, hogy a téli időszak beálltával a hűtővizet műszakonként cserélni kell. Ez persze többletmunka, ame­lyet egyesek nem szívesen végeznek, miáltal bekövetkezhet a fagyveszély. Télen nulla fokon a motorblokk vlzterében levő víz megfagy. Az Így előálló térfogatváltozás szétnyomja a blokkrészeket. Ezért a fagy beálltá­val általános előírás és gyakorlat a hűtővíznek műszakonként! leereszté­se. Mikor és hogyan engedjük le a hűtővizet? A szabályosan működő erőgépmotor üzemi hőfoka 75—90 °C közt mozog, s a blokkfalak belső felületén (főleg a felső részben) a hőfok eléri a 300— 350 "C-t is. Ha a vizet mindjárt a motor leállítása után leengedjük, ak-ELÉRKEZETT a rejtett tartalékok feltárásának időszaka got alapítottak, s e bizottság tagjai döntik el vagy legalábbis nyújtják be a javaslatot a hogyan továbbra. Ezt a részleggyűlések követik, ahol ismer­tetik egy-egy munkaszakasz és min­den egyes ott dolgozó termelési fel­adatát, s a Javadalmazás terjedelmét. Egyszóval, amikor majd a terv a tag­gyűlés elé kerül, már mindenki Isme­ri az abból reá eső feladatrészt. Tervezni aránylag könnyű, ha van célkitűzés, elgondolás. De olyan ter­vet kell készíteni, amelyet teljesíteni lehet. Tardoskeddre persze más szem­pontból kell néznünk, mint a kezdet­től fogva jól, úgymond zavartalanul gazdálkodó szövetkezetre. Ennek a gazdaságnak nagy erőpróbán kellett átesnie, míg végre elérte azt a fokot, amit már színvonalnak lehet nevezni, s ez főként annak köszönhető, hogy ebben a faluban is becsületesen gon­dolkodó, dolgozni akaró és tudó em­berek laknak, akik élni akarnak a szövetkezetből, s csupán arra volt szükség, hogy olyan emberek kezébe adják a gyeplőt, akik irányítani, ve­zetni tudnak. A vezetők és az egyszerű tagok közös egyetértése mellett rájöttek arra, hogy belüzemi szakosításra van szükség ahhoz, hogy jobban menjenek a dolgok, s a szakosítás fokát, irá­nyát és hatékonyságát mindig egy bizonyos cél szabja meg. Tardoskeddi viszonylatban ez az állattenyésztés, amelynek majd csaknem korlátlan lehetősége nyílik a fejlődésre. A táv­lati tervben már azzal számolnak, hogy ennek rendje és módja szerint átépítsék a növénytermesztést, takar­mány és más, azaz pénzszerzésre al­kalmas növényfélék termesztésére. Ezt szolgálja majd a jövőben kiépí­tésre kerülő két termelési központ, egyenként önálló üzemgazdálkodással a kertészkedés, ahol csupán öt zöld­ségféle termesztésével számolnak, a tehénállomány szám és tejhasznosság szerinti növelése, s nem különben tíz ezer tojóbaromfi tartására üzemközi társulás létesítése stb. Jelenleg 600 tehene van a három­ezer hektár körüli szövetkezetnek. Ha a számot nézzük, bizony nem kevés, ellenben maguk is úgy látják, hogy feltétlenül szükség mutatkozik a te­hénállomány szám szerinti növelésére is. A jövőben 650—700-ra lesz szük­ség, mert nemcsak több tej, hanem az eddiginél jóval töb bistállótrágya termeléséről is gondoskodni kell. Más­különben nem válna lehetővé a hek­tárátlagok növelése. Jelenleg télidő­ben a napi egyedenkénti tejhasznos­ság hét liter körül mozog. Ezt a szín­vonalat tavaszig tartani kívánják, s aztán már friss zöldtakarmánnyal nem lesz nehéz a hasznosság foko­zása. Megnyugtató, hogy a mintegy 3000- et számláló tojóbaromfi-állomány ta­­valv egyedenként 230 tojást rakott, s úgy gondolták, hogy a beruházások egyesítésével, üzemközi társulással (Tardoskedd, Palárikovo, Jatov) még többet el lehetne érni, még kisebb rá­fordítással, olcsóbban lehetne termel­ni. Ezért az említett három szövet­kezet együttműködésével a Jövőben egy tízezer férőhelyes tojóház meg­alkotását vették tervbe. A tardoskeddi szövetkezetben első alkalommal ottjáró idegent is „szem­bevágják“ az állattenyésztésben kí­nálkozó lehetőségek. Ha a dolgok pénzügyi oldalát nézi, már ez is ele­gendő, hogy gondolkodóba essen. Ma­gam is így jártam, mert a növény­­termesztés és az állattenyésztés for­galmazása 50—50 százalékot mutat. Ez bizonyltja a legmeggyőzőbben, hogy az állattenyésztésben rejtett tar­talékok vannak, mert a növényter­mesztés már elért bizonyos színvona­lat. Jó jel, hogy ezt a szövetkezetben Is tudják, s intézkedéseket tesznek a feltárás irányában. Ez elsősorban sa­ját érdekük. Tudják, hogy az irányí­tás tökéletesített rendszere számukra nem más, mint ésszerűen növelni a termelékenységet, s ennek hogyanja elsősorban és tlzedsorban tőlük, a termelőktől függ. Az itt tapasztaltakból bátran állít­hatom, hogy az új helyzetből a Tar­doskeddre eső részfeladatok teljesí­tését illetően lelkesedésben nincs hiány. Kell és egyenesen szükséges, hogy partnereik legalább olyan lelke­­sedésesl, akarással álljanak a dolgok­hoz, mint Tardoskedden. Amint az említett szövetkezet szakavatott dol­gozói kijelentették, „nincs megfelelő trágyaszórónk, nincs megfelelő vető­­gépünk" stb., kell hogy gondolkodóba ejtse mindazokat, akiknek valami kö­zük is van a mezőgazdasághoz, mert az irányítás tökéletesített rendszeré­nek gyakorlati alkalmazása és ered­ményessége ilyen szempontoktól is függővé válik HOKSZA ISTVÁN kor a környező levegő a vlztérfal hőfoka közti különbség — főleg most télen — eltérő lehet. Ez a hőmérsék­letkülönbség az alkatrészben elválto­zást biok- és hengerfejrepedést okoz­hat. A motor leállítása előtt szükséges a terhelés csökkentése. Közepes, majd alacsony fordulaton öt—hat percig járassuk a motort, s csak aztán állít­suk le. Azonban amint a hűtővíz hő­foka 40—50 C fok alá süllyed, azonnal nyissuk ki a vízleeresztő csapot. Víz­­leeresztés közben feltétlenül ellen­őrizzük, hogy a csap nem tömődött-e el. A vízszivattyú teljes víztelenítése céljából szükséges, a főtengelyt né­hányszor körülforgatni, s a hűtővíz garatját e művelet után lezárni, a csa­pokat pedig nyitva hagyni. Az erő­gépek javítás közbeni hibafelvételekor sokszor kiderül, hogy repedések van­nak a víztérfalban. Ilyenkor a blokk­fal a repedés helyén kidudorodik. Ez a szétfagyásnak a tipikus jele. Meg­vizsgálva a repedések végződéseit, megállapíthatjuk, hogy azok lépcsőze­tesek és a végeik szétnyílnak. Ez is arról tanúskodik, hogy a motorblokk fagyás közben repedt meg. A hiba forrása, azaz a mulasztás egyértel­műen meghatározható. A blokk azonban nemcsak akkor fagyhat szét, ha nem engedik le a hűtővizet, hanem akkor is, amikor a vízteret nem kezelték le s emiatt a vízleeresztőcsap körül Iszap és rozsda ülepedett meg. Ez az üledék elzárja a kiömlőnyílást, s figyelmet­len vlzleeresztéskor a víz egy része a hűtőben marad. Szétfagyhat a mo­torblokk teljes víztelenítés esetében is. Ilyen eset akkor fordulhat elő, ha a víz leeresztése után nem hagyjuk szabadon a nyílásokat és az esetleges tartós tárolás közben felgyülemlő kondenzvlz az ismertetett módon megfagy, s blokkrepedést okoz. Az SZMD—7 kombájn motorblokk­jánál nagyrészt ugyanazon a helyen hasonló formájú és nagyságú repe­dések fordulnak elő. A Zetor 30lf-es motornál is általános hibaként jelent­kezik a főcsavar fúratok és a henger­perselyek közti gátrepedés is. A blokkrepedések hibafelvételezé­­sekor s a mulasztás megállapításakor körültekintően járjunk el, mert bár­miféle szélsőséges állásfoglalás a tu­lajdonképpeni hibaforrás eltusolását és a szükséges intézkedés elodázását idézheti elő. Verebes Lajos, Garamvezekény SZABAD FÖLDMŰVES 5 1967. január 2b. lene beosztani. Egy ilyen körzetbe 25—35 mezőgazdasági üzem tartozhat­na, amelyekkel a körzeti szakemberek naponként kapcsolatban lehetnének. A körzetek székhelyéül nagyon meg­felelnének a volt járási székhelyek, mind komunikációs, építkezési, mind pedig egyéb szempontokból. Ezzel nem szűkülne a járási mező­­gazdasági termelési igazgatóságok ha­tásköre és felelősége, hanem inkább konkretizálódna feladatköre. Körze­tenként elegendő lenne öt-hat szak­ember, mindegyikük szakosított mun­kakörrel (növénytermesztés, állatte­nyésztés, gépesítés, ökonómia stb.) munkájukért természetesen a körzet vezetője telelne, aki közvetlen össze­köttetésben lehetne a központtal (já­rással), a feladatokat a heti munka­­értekezleten kaphatná, s ugyanakkor beszámolhatna a múlt heti munkáról is. így a többi dolgozó tevékenységé­nek túlnyomó részét a szövetkezet­ben végezhetné. Mivel a gyakorlati irányítás nagyobbik felét a körzetek végeznek, a járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok központi dolgo­zóinak a számát legalább annyival csökkenthetnék, ahányan a körzete­ken dolgoznának. Mik ennek az előnyei? Ezt néhány pontban lehetne leszögezni: • az irányítás közelebb kerülhetne a termeléshez s ezáltal hatékonyabb lenne; • lerövidülne a kiutazás ideje, s vele párhuzamosan növekedne a pro­duktív munka; £ csökkenne a kiutazási költség; • a szövetkezeti vezetők tájékozta­tását, iskolázását a körzetek szék­helyein lehetne végezni; • megsokszorozódna a termelési Igazgatóság felelőssége a mezőgazda­sági üzemekért. Tökéletesebb irányítást vezetünk be, hogy még hatékonyabban segítsük a termelést. Ne feledjük el, hogy ezt csak új módszerekkel lehet elérni. Keresni kell tehát azokat a lehetősé- 1 geket, amelyekkel az eddigi Irányi- j tást tökéletesíteni lehetne. Hogy me- , lyik lesz a helyes út, azt majd a gya­korlat mondja meg. Addig is érdemes 1 talán a felvetett problémákon elgon- | dolkodni, s esetleg néhol kipróbálni. , Ggy gondolom, azzal, hogy az irányi- 1 tást közelebb hozzuk a termeléshez, 1 senki sem veszíthet, de állítom, hogy 1 társadalmunk nagyon is sokat nyer- , hét, s itt most főleg erről van szó. i i Danis Ferenc, agrármérnök, ! Ipolyság Fagykárok előfordulásáról pés volt a termelés tökéletesebb irá­nyítására. Bizonyos mértékben ezzel amolyan üzemi irányítás alakult ki az összes vele járó előnyökkel. A já­rási mezőgazdasági termelési igazga­tóságoknak nem kis részük van a szö­vetkezetek megerősítésében, és több állami gazdaság rentabilisabbá válá­sában s abban, hogy a mezőgazdasági termelés tekintélye egyre fokozódik. Sajnos, tevékenységükbe átvitték né­hány nem kívánatos munkastílust. Sokszor nem a saját hibájukból. írunk és beszélünk róla, hogy az Irányítást közelebb kell vinni a ter­meléshez, hogy ez ne a zöld asztal mellől történjen. Eddig ugyanis a ter­melési igazgatóságoknak aránylag nagy területet kell irányítaniuk, ellen­őrizniük, ami szerintem felette meg­nehezíti munkájukat, hiszen több já­rás területe (például a lévai és a lo­sonci járások) vetélkedik némely tör­peállam területének nagyságával. En­nek úgymond természetes velejárója, hogy Ilyen nagy területen üzemi ala­pon irányítani majdnem lehetetlen. Addig hiába dolgozik a termelési igazgatóságon hatvan vagy ettől is több szakember, amíg a kiutazás né­mely szövetkezetbe csak úgy valósít­ható meg, ha az illető dolgozó már hajnalban elindul és késő este tér haza. így pl. Léváról Ipolyfödémesre már hajnalt négy órakor autóbuszra kell szállnia, mert ha öt húszkor in­dul as illető, már csak 11,05-kor ér a helyszínre, vissza pedig a munka­idő végeztével, 18.45-kor indul, akkor csak 20 órakor ér Lévára. Hasonló a helyzet a losonci járásban Is Kelenyé­­vel, Szécsénkével, Ipolyhídvéggel és más szövetkezetekkel. Ezekben az esetekben a mezőgazdasági igazgató­ság dolgozója jól meggondolja, hogy kiutazzon-e, s ezt nem is róhatjuk fel neki, hiszen 0 is ember. Emellett a kiszállások sokszor még nem is jelen­tenek konkrét segítséget. Igaz, hogy a termelési igazgatóságok aránylag jól el vannak látva személygépkocsik­kal, de rentabilis-e kétszer 60—80 ki­lométernyi utat megtenni, ha az egész napot egyetlen szövetkezetben tölti az illető? Ha viszont a dolgozó több üzemet meglátogat, akkor már az egy­­egy üzemre eső idő lényegesen lerö­vidül és sokszor csak baráti megbe­szélésre szűkül. Hogyan lehetne Javítani a helyzeten? Mint mezőgazdasági szakember, aki­nek egyáltalán nem mindegy hogyan lesz a jövőben, úgy látom, hogy a ha­tékonyabb irányításnak van egy lé­nyeges előfeltétele, mégpedig az, hogy az irányítást közelebb hozzuk a ter­meléshez. Gyakorlatban ez azt jelen­tené, hogy a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok szakemberei­nek egy részét néhány körzetbe kel­A vegyi készítmények január elsejétől érvényes árai Az alant felsorolt árakat az értékesítő vállalat raktárában a vá­sárló üzem elszállításával kell érteni. ,, „ Egység- Eladási ár ___________Magnevezés________________mutatók 1967-ben Kős INSEKTIClDAK (rovarölőszerek)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom