Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

5. számú melléklet KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK MEZŐGAZDASÁGI SZÜKSÉGLETEK ÁTADÁSÁRA MŰTRÁGYÁK 1. cikkely , (1) Műtrágyák (kereskedelmi trágyák) a nitrogén-, a fosz­for-, a káli-, a kombinált-, a mész-, a humusz-, a baktérium­trágyák, esetleg más anyagok, amelyeket a talaj termékennyé tételére használnak. (2) A felvásárló és ellátó szervezet köteles a műtrágya­­szállítmányokat a szerződésben lekötött mennyiségben és faj­ták szerint teljesíteni. A havi mennyiségekre vonatkozóan 30 nappal az illetékes negyedévet megelőzően egyeznek meg a szervezetek. Mindkét szervezet évközben megegyezhet a műtrágyák fajtaösszetételének esetleges megváltoztatásával kapcsolatban. A szerződés fajták szerinti teljesítésére azonban mindig a tiszta tápanyagban átadott mennyiség a döntő. 2. cikkely f1) Az átadó az átvevőnek köteles a műtrágya minőségéről szóló bizonylatot a számlával (faktúrával) egyidőben megkül­deni. A minőségi bizonylatban fel kell tüntetni: a) hogy vajon az átadott műtrágya minősége megfelel-e az érvényes műszaki szabvány követelményeinek, b) az esetben, ha a műtrágya minősége eltérést mutat a műszaki szabvány követelményeitől, a bizonylatban fel kell tüntetni a meg nem felelő mutatókat is. (2) Az olyan műtrágyaszállítmányok esetén, melyek minő­sége eltér a műszaki szabvány követelményeitől, az eladó köteles az átvevőnek megfelelő (megegyezés szerinti, meg­szabott) engedményt nyújtani. 3. cikkely Külföldről behozott műtrágyák minőségi reklamációja t1) Amennyiben a szerződésben nem történt más megegye­zés, úgy a külföldről behozott vasúti szállítmányok átvevője köteles a felvásárló és ellátó szervnél minőségi kifogást emel­ni (reklamálni) a következő határidőn belül: a) az olyan szállítmányok esetében, amikor a minőségi hiba már az átvételnél nyilvánvaló, 3 napon belül az áru rendel­tetési helyére való megérkezésétől számítva, b) a szocialista államokból érkező szállítmányok hibái ese­tén, amelyek csakis az előírt vagy megegyezés szerint elvég­zett vegyi vagy műszaki vizsgálattal állapíthatók meg, legké­sőbb 5 héten belül, a többi államból 10 napon belül az áru rendeltetési helyére történő megérkezésétől kezdődően, c) egyéb hibák esetén négy hónapon belül az áru rendel­tetési helyére történt megérkezésétől számítva. (2) Amennyiben az átvevő nem nyújtott be reklamációt az előző szakaszban feltüntetett határidőn belül, a hibákért való felelősségrevonási joga megszűnik. 4. cikkely jótállási idő (1) A felvásárló és ellátó szervezet a készítményekért addig a határideig vállal jótállást, amelyet a gyártás napjától kez­dődően szabnak meg és amely az áru göngyölegén vagy a szállítólevélben fel van tüntetve, azonban legalább a szállít­mány átadásától számított 2 hónapig. (2) Ha a jótállási idő, amelyet a gyártó cég határozott meg lejár, a késztíményt csakis a Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Vizsgáló Intézet beleegyezésével lehet kiadni. 5. cikkely Csomagolás és a göngyöleg (!) A szállítóládák és palettarekeszek kiürítését azonnal a szállítmány átvétele után kell elvégezni. (2) A hordók, kannák és hoboktartályok visszaszármazta­tására a szállítólevélben feltüntetett határidők érvényesek, összhangban a különleges előírásokkal (119/1964 Zb. számú rendelet, amely alapszabálya a kémiai ipar gyártmányai áru­forgalmának ). f3) Ha az átvevő a hordókat, kannákat és hoboktartályokat nem származtatja határidőn belül vissza, a felvásárló és ellátó szervezet ezeket beszerzési áron kiszámlázza. (4) Amennyiben az átvevő a neki kiszámlázott göngyöleget megvételre kínálja fel a felvásárló és ellátó szervezetnek, ez köteles a használt göngyöleget átvenni és ezeket beszerzési áron kifizetni (a pléhdobozok esetében a beszerzési ár két­harmada összegében), amiből levonja a használati költség kétszeresét. (5) A szállítmánnyal együtt számlázott pléhdobokat az át­vevő megvételre kínálhatja fel a felvásárló és ellátó szerve­zetnek, amely ezeket a beszerzési ár kétharmadáért vissza­veszi. feltéve hogy ezek továbbra is használható állapotban vannak. TAKARMÁNYOK ÉS TAKARMÁNYKEVERÉKEK 6. cikkely (!) A mezőgazdasági termények és szükségletek átadási szerződésében a felvásárló és ellátó szervezet arra kötelezi magát, hogy az átvevő mezőgazdasági szervezetnek takar­mánykeveréket ad át, amennyiben az átvevő a megegyezés szerinti időben előre átadja a megfelelő mennyiségű szemes-­­takarmányt, vagy más saját takarmányt (a továbbiakban nyers­anyagot). Ezt a nyersanyagot az 1. számú mellékletben meg­állapított feltételek mellett veszik meg. (2) Ha késedelem áll be az átvevő részéről a nyersanyag­­átadásban (a törvény 138. §-a), úgy a felvásárló és ellátó szervezet köteles az átvevőnek bejelenteni a takarmánykeve­rékek átadásának legalább 10 napos beszüntetését a szerző­désbe foglalt átadási időpont előtt, és egyúttal tájékoztatni erről a felettes szervet (mezőgazdasági termelési igazgatósá­got, szakágazati igazgatóságot stb.). (3) A felvásárló és ellátó szervezet köteles az átvevőnek takarmányt átadni a különleges, előírásoknak megfelelő ta-i karmánykiutalások esetén és a viszonteladás alkalmával is. 7. cikkely Minőség (!) A műszaki szabványban megkövetelt minőségűnél rosz­­szabb takarmányt kivételesen csakis az átvevő beleegyezésé­vel lehet átadni. Ez esetben köteles az átadó figyelmeztetni az átvevőt a rosszabb minőségre és az érvényes árból meg­felelő engedményt adni. (2) Amennyiben a takarmányminőség állami felügyeletével megbízott szerv megállapítja a gyártónál vagy az átadónál, hogy a takarmánykeverék, vagy más takarmány minősége nem megfelelő, az átadó köteles az átvevőnek megfelelő árenged­ményt adni. (3) A takarmánykeverék, vagy más takarmány romlott minő­ségének gyanúja vagy romlott minősége esetén, az átvevő, az állatok rendes élelmezésének végrehajtásához szükséges időn belüli átadással, pót takarmányszállítmányt követelhet. Amennyiben az átadó nem gondoskodik időben a pőtszállít­­mányról, nem mentesülhet a károkért való felelősség alól, amelyek bekövetkezését az átvevőnek nem állt módjában meg­akadályozni. (4) Ha betegség vagy elhullás következik be az állatállo­mányban, és fennáll a gyanú, hogy annak oka a rosszminöségű takarmánykeverék, az átvevő köteles felkérni az állami állat­orvost, hogy végezzen a kérdéses állatokon klinikai vizsgá­latot, esetleg boncolást és az elhullott állatokon laboratóriumi kivizsgálást. Egyidőben köteles értesíteni az átadót. 8. cikkely Mennyiség Az átadott takarmányok vagy takarmánykeverékek mennyi­sége, valamint a takarmánykeverékek előállításához átadott nyersanyagok mennyisége a szerződésbe foglalt tételektől ha­vonta ± 5 %-al térhet el, az egészsévi mennyiség betartása mellett. 9. cikkely (!) A folyékony halmazállapotú takarmányokat az átvevő edényeiben adják át, amennyiben nem történt más megegye­zés. (2) Az átadó köteles visszavenni a használható állapotban lévő jutazsákokat, amelyekben takarmányokat vagy takarmány­­keverékeket adott át, az érvényben lévő feltételek mellett (11/1965 Zb. számú rendelet, amely a göngyöleggel való gaz­dálkodást szabályozza). (3) Az átvevő köteles a felvásárló és ellátó szervezetnek az állatok között fellépő ragályos betegséget azonnal bejelen­teni. Ha az átvevő üzemegységében száj- és körömfájást, fer­tőző elvetélést, sertéspestist, sertésbénulást, sertéshurutot, szalmonellát és rühöt vettek észre, nem szabad a szállítmá­nyokat jutazsákokban átadni. Azokat a göngyölegeket, ame­lyek az átvevő olyan üzemegységébe kerültek, ahol ragálvos betegség lépett fel, nem szabad az átadónak visszaadni és az átvevő ezeket köteles megsemmisíteni. A felvásárló és el­látó szervezet ezeket a göngyölegeket az átvevőnek az érvény­ben lévő árelőírások szerint számlázza ki. (4) Göngyölegnélküli takarmánykeverék szállítást az át­adó és az átvevő közötti előzetes megegyezése alapján lehet végrehajtani. Ugyanakkor az átadó megegyezik az átvevővel az átadott mennyiség ellenőrzésének módjára vonatkozóan. Az egyik fél kérésére a másik fél köteles részt venni a kompro­misszumos minta vételénél a szállítóeszköz kiürítése közben. Mintát a műszaki szabvány szerint kétszer vesznek (az átadó 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom