Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-24 / 25. szám

Másfél vagon heremag ^ Rajfogás balszerencsével O Anyapempő-termelési tapasztalataim Emlékezzünk csak a múlt esztendőre, amikor több helyen nagyon csalódtak. A szépen fej­lődő herések és lucernások megporzó méhek, ingyenes nap­számosok, híján nem kötöttek magot. Ipolynyéken ahol a szövet­kezet évi nyerstermelésének kö­rülbelül 50 százalékát az apró­­magvak adják, a beporzást nem bízzák a véletlenre. Nem keve­sebb, mint 200 méhcsalád mű­ködik közre a herefélék meg­termékenyítésénél. A szövetke­zet vezetősége, s köztük szemé­lyesen Csinger Sándor agronó­­mus szívesen veszi, ha virágzás idején az egyéni méhészkedők a heretáblák közelében rakják le kaptáraikat. Kölcsönös jő vi­szony alakult az egyéniek és a szövetkezet között. Évente rendszerint megálla­pítjuk, hogy az évelő takar­mányfélék magjának termeszté­se terén nem értük el a várt eredményt. Emellett akadnak kivételes esztendők, amikor a természet bőkezűbben adja a magot, aztán ínséges évek kö­vetkeznek és drága pénzért külföldi behozatalra szorulunk. Ilyen az általános helyzet, és ezen változtatnunk kell, mert szarvasmarha-állományunk hasznosságának növelésénél a here és a lucerna nélkülözhe­tetlen. A termelők különböző fóru­mokon többször hangoztatták, hogy szervezettebb, tudatosabb munkára van szükség az évelő takarmánynövénymagvak ter­mesztésénél. Persze, a felisme­rést pozitívan kell értékelnünk, de az egyszerű megállapítás semmi esetre sem segít a dol­gon. Így még nem lesz elegendő lucerna- és heremag. Tehát több konkrét cselekedetre van szük­ség, hogy legyen. Sok gazdaságban szeretnének magot fogni, de hallani sem akarnak a méhészet bevezeté­séről, s az egyéni méhészkedők segítségére sem támaszkodnak. Márpedig eredményes aprómag­­termesztés méhészkedés nélkül el sem képzelhető. maghozam, ami a múlt eszten­dei mostoha természeti viszo­nyok mellett nagyon jó ered­ménynek mondható. Idén a második kaszálásból 130 hektárt hagynak magfogás­ra (80 hektár vörösherét, 60 hektár szarvaskerepet és 10 ha lucernát). A jó maghozam ér­dekében agrotechnikai szem­pontból is mindent elkövetnek. Megfigyeléseik azt mutatják, hogy a kaptárak szomszédságá­ban, vagyis a heretáblák szélén tökéletes volt a megtermékenyí­tés. A méhek elsősorban a leg­közelebbi növényeket járták. Ellenben a távolabb eső része­ken éppen a ritkább látogatás következtében gyengébb volt a magkötés. Ez a tény a családok tervszerű széthelyezését, illetve a beporzás tudatos irányítását teszi szükségessé. Jóllehet, hogy az egy-két kilométernyi repülé­si körzet nem nagy, azonban a magtermesztő mezőgazdasági üzem szempontjából még inkább előnyösebb lenne, ha a méhek röpterülete nem haladná meg az ötszáz vagy ettől is keve­sebb méteres körzetet. Tudomásunk szerint Ipoly­nyéken virágzás idején tíz—ti­zenkét egyéni méhész irányítja családjait a mézelő herefélékre. Tanácsos lenne, ha ezek úgy helyeznék el a kaptárakat, hogy a méhek a megtermékenyítés­ben még tökéletesebb munkát végezhessenek, többet segítse­nek a szövetkezetnek. Fentebb a méheket joggal in­gyenes napszámosokként jelle­meztük. Helyénvaló ez? Minden bizonnyal, mert tavaly az ipoly­­nyékiek méhészete, amellett, hogy 1,5 vagon heremag fogását tette lehetővé, ezenkívül minden egyes család 22 kg mézet is ter­melt. Ezek után joggal kérdez­hetnénk, hogy vajon van-e va­lahol hasonlóan jövedelmező termelési ág, mely csekély ön­költséggel hasonló hasznot hoz a közös gazdaságnak, mint a méhészet? Bátran állíthatjuk, hogy mezőgazdaságunkban nincs nagyobb haszonnal ter­melő ágazat. -hai-gj, ^ Vita a hizlalt lépekről o Mit ér a hizlalt lép ^ Mérgezett méhcsaládok mentése ^ A tudomány világából ^ A kaptárak szellőzé­sének jelentősége ^ Első raj új anyával ^ A méhcsalád életének természettani feltételei ./f "v.r <> Egyszerű méhnemesítés •£> Tapasztalataim a cukorszörp-etetéssel Lekrincpusztán például tavaly egy nagy heretáblán 100, Felső­nyéken pedig — a szövetkezet aprómagtermesztésének speciá­lis telepén — 90 méhcsalád biz­tosította az aránylag jó termés­átlagot. Vörösheréből s szarvas­­ker épből 2 q/ha lett az átlagos Vajon hogyan fizetett az akác£ Erre nagyon, sokan vártak és kaptak, feleletet az elm&U hetekbe». Fotói Kraíiosk# INGYENES NAPSZÁMOSOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 0 in. Évfolyam 1967. JÚNIUS A TARTALOMBÓL: <J> A viasztermelésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom