Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-20 / 20. szám

Csehszlovák nemzeti nap Montrealban Montreal városa és az EXPO-B7 világkiállítás május 16-át Csehszlová­kia nemzeti napjaként ünnepelte, amelyen a csehszlovák küldöttség élén köztársaságunk elnöke, Antonin Novotny elvtárs képviselte hazánkat. Novotny elvtárs Pierre Dupuy, az EXPO főbiztosának társaságában pon­tosan 11 érakor jelent meg a világ­kiállítás Nemzetek terének diszemel­­vényén. A felsorakozott dfszőrség je­lenlétében ünnepélyesen vonták a magasba Csehszlovákia nemzeti lobo­góját, majd a diszsortűz eldördülése után Pierre Dupuy meleg hangú be­szédben köszöntötte elnökünket. Ki­emelte Csehszlovákia sikeres bemu­tatkozását a világkiállításon, hazánk népei munkájának, művészetének és kultúrájának hozzájárulását a nagy kiállítás központi gondolatához, amely „az embert és világét“ mutatja be. Köztársasági elnökünk beszédében mindenekelőtt köszönetét mondott a vendéglátó Montreal városnak azért a meleg fogadtatásért és figyelmes­ségért, melyen a csehszlovákiai kül­döttséget részesítették. Az EXPO-67 eddigi lefolyása arról tanúskodik, hogy ez a nagy kiállítás igen nagy jelentőséggel bír a népek közötti barátság elmélyítése szempontjából abban az időben, amikor Földünk népe reményekkel eltelve vár a meg­értés útján feltornyosult akadályok leküzdésére és a tartós béke biztosí­tására. Ez a kiállítás az ember alkotó munkájának jövőjét igyekszik elénk tárni, az emberiség humánus törek­véseit hangsúlyozza, valamint a nyo­mor, az éhség és a betegségek elleni harcot, és támogatja azokat a törek­véseket, amelyek a különböző társa­dalmi rendszerekhez tartozó országok népeinek békés együttműködésére irányulnak. Az EXPO-67 Kanada önállóságának 100 éves évfordulója megünneplésé­nek jegyében zajlik le, és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság népe jó­­kívánatait fejezi ki Kanada népének az eddig elért nagy eredményeihez. A továbbiakban Novotny elvtárs meleg szavakkal tett említést Cseh­szlovákia és Kanada kedvezően ala­kuló kapcsolatairól, amelyek kedve­zően befolyásolják a nemzetközi lég­kör enyhülését. A kereskedelmi, tudo­mányos-technikai és kulturális kap­csolatok fejlesztése szempontjából fontos jelentőséggel bír országaink különféle szakembereinek és csoport­jainak kölcsönös látogatása, de Ka­nada részvétele is a brnói nemzetközi vásáron. Beszéde befejező részében elnökünk köszönetét fejezte ki a csehszlovák kiállítás alkotóinak áldozatos, sikeres Vallásos közvélemény munkájukért és ugyancsak köszönetét mondott a vendéglátók minden kép­viselőjének tanácsaikért, segítségü­kért, majd a lehető legszebb sikert kívánt a világkiállításhoz. A csehszlovák kiállítás hivatalos megnyitása előtt Novotny elvtárs hétfőn Ottawában, mintegy 50 kanadai és külföldi tudósító jelenlétében, saj­tókonferenciát tartott, amelyet a rá­dió és a televízió is közvetített. Pillantás a nagyvilágba © Fanfani olasz külügyminiszter hazautazott Moszkvából. A szovjet kor­mány meghívására öt napig a Szov­jetunióban tartózkodott olasz külügy­miniszter több megbeszélést folytatott vezető szovjet államférfiakkal. A lá­togatással kapcsolatban kiadott szov­jet—olasz közös közlemény leszögezi, hogy a két állam kormányai köteles­ségüknek tartják a béke megőrzését, a vitás kérdések megoldásának elő­segítését és a népek szuverenitásának elismerését. A vietnami kérdésre vo­natkozólag a közlemény megállapítja, hogy a tárgyaló felek ismertették a helyzettel kapcsolatos álláspontjukat és aggodalmukat fejezik ki a fejlemé­nyek miatt. A továbbiakban a közös nyilatkozat megelégedéssel igazolja a szovjet—olasz kapcsolatok egészsé­ges fejlődését. Az ismert Dr. Gallup-féle közvéle­ménykutató Intézet megállapította, hogy az amerikai lakosság fele tá­mogatja Johnson ' vietnami háborúját, a másik fele pedig nem. A vallásfele­kezetek tagjai között végzett kutatás szerint a következőképpen oszlik meg a vélemény: A protestánsok 39 %-a helyesli az amerikaiak vietna­mi háborúját, 43 °/o-a nem helyesli, 18 °/o-nak nincs véleménye. A katolikusok 54 %-a helyesli, 31 %-a ellenzi, 15 %-nak nincs vélemé­nye. A zsidók 41 %-a helyesli a háborút, 41 %-a ellenzi, 18 %-nak pedig nincs véleménye. Hozzá kell adni ehhez a statiszti­kához, hogy sok jeles, közismert és vezető állásokat betöltő protestáns lelkész és rabbi támadja az amerikai kormány vietnami politikáját, de a katolikus egyházi vezetők némák. Cushing és Spellman bíboros támo­gatja Johnson vietnami intervenció­ját, Shehan bíboros óvatosságra int, de egyetlen bíboros sem foglalt ál­lást határozottan Johnson vietnami politikája ellen. A vietnami háborút ellenző katolikus papok elszigetelé­sükben lettek jelesek. Figyelemre méltók ezek a statiszti­kai számok Pál pápa kérelmének világánál. A pápa nem régen így kér­lelte a hadfeleket: „Könyörgünk ne­kik az Isten nevében, álljanak meg!“ Pál pápa nem felejtette el az egyé­nek és a közösségek jogait, amikor kiegyezésre kérlelte a szemben álló feleket. Nem lehet azonban kétséges, hogy észjárása és kifejezésmódja párhuzamban áll U Thant gondolko­zásmódjával. Az ENSZ főtitkára ezt mondta rendes évi jelentésében: „Csak veszélyt, sémi mást nem látok abban az elgondolásban, amelyet oly szorgalmasan ápolnak Vietnamon kí­vül, hogy ez a konfliktus valamiféle szent háború két hatalmas ideológia között.* Vajon nem ez az elgondolás az, amellyel igazolják és szenvedélyesen támogatják sokan az amerikai poli­tikát? És vajon nem éppen a vallásos katolikusok azok, akik ilyen érzelmek befogadására a legalkalmasabbak? Minden kétséget kizáróan áll előt­tünk, hogy a protestánsokkal és a zsidókkal ellentétben az Egyesült Ál­lamokban a katolikusok többsége tá­mogatja Johnson vietnami politikáját. Ezek nyilván azt hiszik, hogy a páf^t és U Thantot félrevezették az ameri­kaiak vietnami háborúját illetően. A pápa és U Thant viszont úgy vélik, hogy a katolikus többség van félre­vezetve. (Kanadai Magyar Munkás) © Otto Winzer Algériában. Az NDK külügyminisztere az arab országokban tett látogatásai során három napig tartózkodott Algériában. A miniszter nézete szerint jó kilátások vannak az NDK és Algéria kapcsolatainak elmé­lyülésére. © De Gaulle sajtókonferenciája. Szokásos negyedévenként megtartott sajtóértekezletén a francia elnök részletesen foglalkozott az utolsó vá­lasztás után kialakuló helyzettel, kor­mánya gazdasági és szociális politiká­jával, előadásának legnagyobb részét azonban Nagy Britanniának a Közös Piachoz való csatlakozási kérelmének szentelte. Néhány Angliát dicsérő ud­varias kijelentése után a londoni kor­mány szándékait mérlegelve, De Gaul­le erősen kétségbe vonta, hogy a je­lenlegi körülmények közt csatlakoz­hat-e Anglia az immár 10 éve működő EGK-hez. Szerinte a jelenlegi időpont erre még nem alkalmas, mert vagy Angliának kellene teljesen megváltoz­tatni gazdaság-politikai struktúráját — ami katasztrofális helyzetbe so­dorná az országot, vagypedig a Közös Piac gazdasági programjában kellene komoly változtatásokat eszközölni és ezáltal hiábavalónak bizonyulna a hat EWG-tagállam minden eddigi munká­ja. A Görögországban lezajlott demo­krácia-ellenes katonai államcsíny hátterében ne csak a király szemé­lyét keressük. Nagyon jelentős szere­pe volt ebben a piszkos ügyben Fri­derika anyakirálynőnek is. A beava­tottak szerint a történések folyamatát igen sokszor Friderika reakciós elgon­dolásai indítja el. Most sem történt másként. Az ál­lamfordulat előestéjén Spandidakis tábornok, vezérkari főnök — jelenleg helyettes miniszterelnök — vidéki rezidenciájában kereste fel Konstan­tin édesanyját, aki feudális, népelle­nes intrikáival már többször sodorta rossz irányba az ország hajóját. Fri­derika nem a görög föld szülötte, német Hohenzollern ivadék, nagyatyja II. Vilmos, az utolsó német császár volt. Az uralkodók német származása Görögországban szinte már megszo­kott jelenség, hiszen már a XIX. szá­zadban nem görög, hanem német szár­mazású uralkodók ültek az athéni trónon. Ezek az idegen uralkodók soha sem örvendtek nagy népszerű­ségnek, s éppen ezért Görögországban nehezen tételezhető fel trónrajutásuk demokratikus választások útján. Őket nem a nép választotta uralkodónak. A modern görög történelemben min­dig komoly viszályok zajlottak le a korona és a nép között, és e küzde­lemből nem mindig a monarchia ke­rült ki győztesen. Ez az ország hosszú éveken át élt uralkodó nélkül, volt már köztársaság is, de ezek az esz­tendők sem voltak a nemzet számára a legszerencsésebbek, demokratikusak. Konstantin, a 26 éves király, elődei nyomdokaiban halad. Anyja tanácsait megfogadva uralkodik, s törvényelle­nes eszközökkel avatkozik bele az ország politikájába. A jelenlegi ese­mények egyenesen az 1965 évben tör-0 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. május 20. téntekre utalnak. Az uralkodó akkor Papandreu-t, a februári választások folyamán 53 %-os többséget elért Kö­zép-párt vezetőjét, alkotmány-ellene­sen fosztotta meg kormányelnöki funkciójától. Ez a választási győzelem akkor nagy szenzációt keltett, hiszen először fordult elő a modern Görög­ország történelmében, hogy egy poli­tikai párt titkos választásokon abszo­lút többséget szerezzen. Papandreu a szavazatok 13 %-t megszerző bal-A görög tragédia oldali EDA-párttal szándékozott akkor koalíciós kormányt alakítani, hogy megvalósíthassa tervezett szociális re­formjait. Ezektől a reformoktól azonban nem­csak az uralkodó és német mamája retteg, hanem a nemzeti vagyon 40 százalékát bíró ezer görög család és a külföldi tőke képviselői is. Fontos szerepet játszik az országban az USA politikája is, s ezen belül a CIA hír­szerző szolgálatnak döntő szerep jut. Ez a szervezet görög diplomatákat, politikusokat és egyéb befolyásos sze­mélyeket pénzel és teljes nyíltsággal használ fel céljai elérésére. A leg­utolsó puccsban is a CIA keze kere­sendő. Az Egyesült Államok kormánya az eseményekkel kapcsolatban igyekszik a korrekt semlegesség látszatát kel­teni. Rusk külügyi államtitkár kije­lentette, hogy kormánya érdeke a de­mokrácia mielőbbi megújhodása Gö­rögországban. Nem ítéli el a fasiszta fordulatot, de reméli, hogy az új görög kormány befejezi időhöz nem köthető, közelebbről meg nem hatá­rozható feladatát, és a demokratikus rend csakhamar helyreáll az ország­ban. Ha Washingtonban tényleg olyan komolyan veszik a görögországi de­mokráciát, miért nem fejtettek ki nyo­mást NATO-szövetségesük befolyásos tényezőire, hogy a május 28-ra kitű­zött választások akadálymentesen folyhassanak le? Valószínűleg azért, mert e választásokból biztosra vehe­tően Papandreu pártja került volna ki győztesen. A várható baloldali győze­lem késztette a király körül csoporto­suló reakciós klikket és nagytőkés cinkosaikat arra, hogy tábornokaik segítségével államcsínyt robbantsanak ki. Mindenkire azonban nem számít­hattak. A görög nagyvezérkar tagjai közül ötöt menesztettek, és kalando­­ros hajlamú tisztekkel helyettesítették őket. Ez az ország már többször átélt nyílt fasiszta diktatúrát. A háború befejeztével a nép a nácizmus dikta­túrája után az angolok terrorját szen­vedte, de hősiesen küzdött és csak a külföldi intervenció tudta „megmen­teni“ a görög burzsoáziát a nép ha­talmától. A fasiszták okkupációja alatt, amíg a görög hazafiak életüket áldozták, börtönökben sínylődtek, sokan a be­tolakodókkal paroláztak. E kollabo­­ránsok közül egyesek ma is magas állásokat töltenek be és többen jobb­oldali pártok képviselői. A katonai puccs újra börtönbe vetette a haladó gondolkodású szabadságharcosokat. Ezrek sínylődnek Gavdosz és Jarosz szigetén. A békére és demokráciára vágyó emberiség egyöntetű, erélyes tiltako­zása megakadályozhatja a katonai diktatúra túlkapásait, kikényszerítheti a demokratikus rendszer visszaállítá­sát. H. T. A montrealt világkiállításon a csehszlovák pavilon nagy népszerűségnek örvend. Fenti képünkön Haile Szelaszié, Etiópia császára M. GaluSka, a csehszlovák kiállítás ' főbiztosa és’ helyettese -társaságában.- - " \ wwwwv^wwaa/vwsaaíwwwvwaa/www« Egy egész hónapig tartott — és a 25 állam többségében ma is zajlik még az állattenyésztők egészen sajá­tos sztrájkja, bojkottal egybekötve, amelyet a Farmerek Nemzeti Szövet­sége szervezett a felvásárló cégek ellen. A sztrájk oka: a társaságok ál­tal diktált alacsony tejárak. A farme­rek a felvásárlást árak felemelését követelik, a tejet nem adják el a ke­reskedelemnek és kijelentik, hogy nem vágnak marhát, ha követelésüket nem teljesítik. A községek egész so­rában Inkább kiöntik a tejet, minthogy a hivatalosan megállapított ár ellené­ben adják el. Mérlegelik azonkívül hatékony bojkott bevezetését azon cégekkel szemben, amelyek a mező­gazdasági gépeket és eszközöket drá­gán árulják. A kansasi farmerek „traktor-f elvonulásokat" terveznek Washingtonban, a központi kormány székhelyén. Noha az amerikai sajtó bagatelizál­­ni igyekezett a földművesek elégedet­lenségének megnyilvánulásait, mégis kénytelen volt elismerni a „forradalmi hangulat“ erősödését a farmerek közt. Ez a hangulat azonban teljes mér­tékben indokolt. Az amerikai mező­gazdaság magas termelékenysége, a gépesítés magas foka mellett a far­mok fenntartásának költségei szemmel láthatóan növekednek (az elmúlt év­ben 2 %-kal); ezzel szemben viszont a termékek eladási árai állandóan csökkennek — csak a múlt évben 7 százalékkal. A szociális nehézségek­hez elemi csapások is társultak: a csapadék-hiány a mezőgazdasági terü­let háromnegyed részén fenyegeti a tavasziak fejlődését. Ha figyelembe vesszük, hogy a kö­zépfarmerek bevételei még a hivatalos statisztika szerint is már 1960 óta állandóan csökkennek és ma csak kétharmad részét képezik a várost lakosok átlagos keresetének, akkor ez a hangulat teljesen indokolt a me­zőgazdasággal foglalkozó kisemberek közt. A Time folyóirat szerint a törpe­­farmerek, akik alkalmazottak nélkül termelnek, a magas költségek és a nagyfarmerek gyilkos konkurrenctá­­jának nyomása alatt inkább elhagyják földjüket és a városokba tódulnák. A legutolsó hét év alatt a farmok száma 23 %-kal csökkent és számuk ma alig több három milliónál. Az Egyesült Államok mezőgazdasá­gában tapasztalható monopolizációs folyamat, a mezőgazdasági gépipar és a felvásárló cégek egyre fokozódó igyekezete, hogy amennyire csak le­het élősködjenek a farmereken, az utóbbiak tömegében az ipari munkás­ságnál ismert kényszermegoldást — sztrájkok szervezését vonják maguk után. Az elmúlt hetekben a farmerek el­keseredése az USA 25 államában sú­lyosan kiéleződött. Felháborodásuk yji.yu.il. IILCI cicám it-yjyy városokban a gabonaraktárok és szarvasmarha-farmok felgyújtását kezdték hangoztatni. Két, New York­­államban történt gyújtogatás nyolc­ezer bála préselt széna és ötvennél több fejőstehén pusztulását okozta. A hatóságok kemény eszközökkel igyekeznek megfélemlíteni a Farme­rek Nemzeti Szövetségét. Wiscoun­­sin-állam kormányzója utasította fő­ügyészét, vegye fontolóra, vajon nem minősíthető-e a farmerek jelenlegi mozgalma „bűnös összeesküvésnek", és az USA igazságügyi minisztériuma a szövetségi kormány tanácsára hatá­rozatot fogadott el az ún. Shermann­­féle trösztellenes törvényre hivatkoz­va, hogy vizsgálatot folytasson a far­merek szervezete ellen azzal a váddal, miszerint ,a farmerek a tej eladását 19 államban monopolizálni akarják". Azonban a kormány részéről meg­nyilvánuló fenyegetések és intrikák ellenére egyelőre semmi sem tanús­kodik arról, hogy a farmerek a ható­ságok és a monopóliumok nyomására meghunyászkodnának és beletörődné­nek abba, hogy határozott, igazságos követeléseikre alapozott fellépésük eredmény nélkül maradjon. Ellenke­zőleg, hiszen helyenként már sikerek­re is hivatkozhatnak. Így pl. Tennes­­see-államban az egyik sztrájkoló kör­zetben a tejfeldolgozó üzemek literen­ként két centtel emelték a tej felvá­sárlási árát és ez a tény az Egyesült Államok másutt sztrájkoló farmeret részére is bíztató jelnek mutatkozik. Ladislav Pokorny KÉSZÜLTSÉG IZRAEL HATÁRAIN Szíria ENSZ-megbizottja panaszt nyújtott be a Biztonsági Tanácshoz, amelyben agresszív, támadó szándék­kal vádolja Izraelt. A szíriai küldött új szuezi válság előkészületeit látja Izrael fenyegetéseiben. Kairói jelentés szerint az Egyesült Arab Köztársaság hadseregét teljes harci készültségbe helyezték és az A1 Ahram c. lap szerint, amennyiben Izrael hadserege átlépné északon Szí­ria határát, az egyiptomi hadsereg azonnal segítségére siet Szíriának — a két ország közt fennálló egyez­mény értelmében. A Jeruzsálemben székelő izraeli kormány szóvivői határozottan vissza­utasítják az arab vádakat és tagadják a csapatösszevonásokat Szíria hatá­rán. Lázon jó farmerek (Az USA 25 államában zajló „tejháborúról“) 17/111 ntiAcur "hAmn-ni ti inztnfi . Á c rtlitnn m A-nní nlr n+■ riltfif-t Tinnn omiOQ

Next

/
Oldalképek
Tartalom