Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-20 / 20. szám
Szabad időnk beosztása Szakítsunk egy-két órát sétára, olvasásra, beszélgetésre Egy esetleges közvéleménykutatás valúszínűleg más válaszokat eredményezne a nőknél és másokat a férfiaknál, ha a kérdőíveken ez a kérdés szerepelne: mi az ön kedvenc szórakozása, kedvtelése szabad idejében? A férfiak többsége határozott választ tud adni erre a kérdésre: motorozás, kertészkedés, horgászás, sakk, kártya, fényképezés, bélyeggyűjtés — hogy csak mutatóba soroljunk fel néhányat a várható válaszokból. S a nők? A nők válasza egységesebb volna. Kis sóhaj, félmosoly: ugyan mikor van nekem szabad időm? Ami nincs, arról kár beszélni! Csakhogy ebbe nem szabad beletörődnünk! Mégpedig azért nem, mert szabad időre mindenkinek szüksége van. A nőknek is természetesen. Meg kell teremteni! A szabad idő kikapcsolódás a megszokott munkából, a megszokott teendőkből. S minél több munkája, elfoglaltsága, kötelezettsége van valakinek, a kikapcsolódásra, hánykor keljen, hogyan ossza be ésszerűen napi teendőit, milyen újításokkal csökkentse a második műszak munkaidejét. A feltételek megteremtésében a társadalom egyre több segítséget nyújt ehhez a mai nőknek. A lehetőség felhasználása már az egyénen múlik: mindenki a maga módján üdvözöl. Noha szabad időre, kikapcsolódásra mindennap szüksége van a dolgozó nőnek, természetesen akadnak napok, amikor „úgy jön ki a lépés“, hogy az elmúlt idő mindössze egy röpke félórára szűkül, éppen csak egy kis újságolvasásra, rádióhallgatásra, tvnézésre futja. Oe ez legyen kivétel. Mert a szabad idővel is tervgazdálkodást kell folytatnunk, s nem nagyképűség, hanem ésszerűség, ha előre megtervezzük, melyik délutánokat, estéket töltjük a TV-mellett, társaságban, moziban, színházban, hangversenyen. Ezek a programok általában nem a szülők, a férj és a gyerekek ellátására gondolunk most, nem a főzésre, mosásra, a leszakadt gombok felvarrására, hanem arra, hogy legyen időnk elmondani otthon ülő öreg anyánknak, apánknak, mi újság a nagyvilágban, mit láttunk, mit hallottunk napközben, olyasmit, ami őket is érdekelheti. Az otthon ülő ember mindig mohó érdeklődéssel teszi fel a szokványosán hangzó kérdést: mi újság? Sose válaszoljuk erre azt, amit olyan sokszor szoktunk, akár fáradtságból, akár kényelemből, akár a másik lebecsüléséből eredően, hogy „semmi különös“. Legyen időnk arra, hogy meghallgassuk gyerekünket, akármennyi dolgunk van is, s akármennyire mellékesnek tűnik az adott pillanatban, hogy mit mondott a tanító néni vagy a tanító úr a második szünetben ennek vagy annak a gyereknek, és ki felejtette megint otthon a tornaruháját. Hallgassuk meg gyerekünk apró élményeit, izgalmas eseményekről szóló beszámolóit, mert ha beléfojtjuk a szót, könyen leszokik az őszinteségről. Ha nincs türelmünk meghallgatni kislányunkat, mikor arról mesél, hogy milyen új ruhát kapott a barátnője, ne csodálkozzunk, ha később már nem mesél semmit baráti köréről, társaságáról! S ha nincs kedvünk végighallgatni kisfiúnkat, amikor beszámol az óra alatt folytatott gombfocimeccsről, ne lepődjünk meg, ha később már az intővel nincs mersze előhozakodni. Persze, mindez időt igényel. És időt igényel a férjünkkel való beszélgetés is, amikor megkérdezzük tőle, mi újság az ő munkahelyén, és elmeséljük, hogy mi újság a mi munkahelyünkön, és mi újság otthon. Igen, bármilyen furcsán hangzik is, szabad időnkből kell időt szakítanunk arra, hogy együtt éljünk családunkkal. És a beszélgetésre szánt idővel is gazdálkodni kell, hogy mindenkire jusson idő. M. Sz. Főzzünk másképpen Virslifelfújt angolosan (ötszemélyes adag) Mártást készítünk a következő módon: 5 dkg vajat felolvasztunk, veszünk hozzá 7 deka lisztet és gyengén megpirítjuk. 3 dl vízzel felengedjük, és folytonos keverés mellett forrni hagyjuk. Ha kihűlt, adunk hozzá egy tojássárgáját, és krémszerűvé keverjük, majd vékonyan kivajazzuk, tűzálló tálba rakjuk. A megfőzött virsli* lehámozzuk, kettévágjuk és belerakjuk a mártásba. Meghintjük reszelt sajttal, kis vajdarabkát teszünk a tetejére, és 15—20 percre forró sütőbe tesszük. Sukiyaki (japán nemzeti étel) Gyenge, sovány marhahúst (vesepecsenyét vagy felsált) keskeny, vékony, metéltszerü csíkokra vágunk. Különféle idényfőzelékeket: parajt, kelkáposztát, fejessalátát, zellerlevelet, póréhagymát, gombát szintén vékonyra szeletelünk. Kemény zöldségeket: répát, zellergumót, fiatal hagymát uborkagyalun meggyalulunk. Hogy valamennyi felsorolt zöldséget felhasználjuk-e, az az évszaktól és az egyéni ízléstől függ. 18 dkg húsra körülbelül 30—40 dkg főzelékfélét számítsunk. Egy nem túl lapos, vasserpenyőben melegítsünk meg nagyon kevés olajat. Tegyük bele a húscsíkokat, egyszer gyorsan keverjük meg, Szép vázába — szép virágotI és tegyük rögtön hozzá főzelékféléket, öntünk rá 3 kanál húslevest és 1—2 kanál paradicsommártást. Hagyjuk még 3—4 percig a tűzön és azonnal tálaljuk. A japánok száraz rizs fogyasztanak hozzá. Készíthetjük marhahús helyett borjúhúsból vagy sovány sertésszeletből is. Csirkéből úgy készítjük, hogy a húst még nyersen leszedjük a csontokról. Halból is jó. Ekkor a főzeléket kell először a serpenyőbe tenni, a nyersen felszeletelt halat csak a végén rövid Időre teszszük a főzelékbe. annál nagyobb szüksége van kikapcsolódásra. Tegyük ugyanakkor hozzá: annál kevesebb lehetősége is. Szabad időt mégis teremtenünk kell magunknak. S ha minden nő eljutott ennek felismeréséig, akkor harcol majd a maga szabad idejének biztosításáért. Bármilyen nehéz is. Mert ismerjük be, nehéz. Nehéz a dolgozó anyáknak, akik a napi munka után jutnak csak hozzá, hogy ellássák háztartásukat, hogy törődjenek családjukkal. Nehéz a tovább tanuló nőknek, akik csak a napi munka után ülhetnek le könyveik, füzeteik mellé. Nehéz a háziasszonyoknak, akik hozzászoktak, hogy a háztartási munkának soha nincs vége. De akármilyen nehéz, időt kell szakítanunk a szórakozásra, okos, örömteli pihenésre, saját érdekünkben, de családunk, hozzátartozóink érdekében is, mert csak így válhatunk vidám, boldog, elégedett emberré. Márpedig ez a célja minden mai leánynak, aszszonynak, akár tanul, akár dolgozik, akár a család ellátásának, a háztartásnak gondját vállalja magára. Arra nehéz tanácsot adni, hogy ki hogyan szakítson a maga számára időt dátumhoz kötöttek, már csak azért is, mert a rádió vagy tv műsorából előre meg tudjuk állapítani, mi az, amit feltétlenül szeretnének megnézni vagy meghallgatni; mert a színház, mozi, vagy hangversenyjegyeket jóelőre beszerezzük, tehát napokkal, néha hetekkel előre számítunk arra, hogy ezen vagy azon az estén programunk van. Ugyanez a helyzet a vendégekkel is, jóelőre tudjuk, hogy mikorra várhatunk vendégeket — eltekintve a váratlan látogatóktól —, s tudjuk azt is, hogy melyik nap készülünk mi látogatóba valahová. De mi lesz a többi estékkel vagy délutánnal, amikor „nincs programunk“, s amikor magunkat kell rászorítanunk arra, hogy szakítsunk egy-két órát olvasásra, vagy egyszerűen, családi, baráti beszélgetésre, jó értelemben vett semmittevésre. Végül is ezek azok a „meg nem tervezett“ programok, amelyek háttérbe szorulnak a főzés, a bevásárlás, a mosás és a vasalás miatt. Holott éppen ezek a legnélkülözhetetlenebbek ... Mi az, amire minden nap kell futnia szabad időnkből? A legelső talán a családunkkal való törődés. Megint ja. 3. Pengéje. 4. Helyrag. 5. Dávid Teréz gyakran játszott színműve. 9. Ak! 10. Sírfeliratokon olvasható. 14. Cipészszerszám. 15. Nem fölé. 16. Rangjelző szócska. 17. Beszédrész, mely a cselekvést fejezi ki. 19. Hamis. 21. Tova. Beküldendő: a vízszintes 1., a függőleges 2. és 5. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 19. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: Ablak, kút, ajtók, lúd, ház, kép. Könyvjutalomban részesülnek: Virág Ilonka, Tany 110. sz. és Szalay László, Kamocsa, 10. sz. A pillangó és az erdS lakói ARKA LEPKÉK játszadoztak a vadvirágos réten. Boldogan kergetöztek. Napfény táncolt a szárnyukon, s olyanok voltak, mint egy-egy megelevenedett tarka virág. Egyszerre csak riadtan röppentek magasba, hogy menedéket keressenek. Egy fiú tűnt fel a réten, hosszúnyelű lepkehálóval a kezében. Futott a szép pillangók után, de bizony azok nem várták meg öt. Amikor többszöri kísérletezés is sikertelen maradt, bosszankodni kezdett. — No, várjatok csak, adok én nektek, ha a kezembe kerültök! Leült egy fa árnyékába és mozdulatlanul várakozott. Végre elöbátorodtak a pillangók. A fiú hirtelen felugrott, és ügyes mozdulattal vetette hálóját egy szép, tarka lepkére. Azután kivette a hálóból. Ujjai közé fogta az ijedten vergődő kis lepke szárnyát, és diadalmas hangon mondta: — Megvagy végre! De élve nem szabadulsz a kezemből! — És rángatni kezdte a szegény pillangó lábait. A lepke megszólalt a maga nyelvén, és síró hangon könyörögni kezdett4 — Nagyon kérlek, ne bánts, engedj szabadon! Persze, a fiú nem értette öt, s ha értette volna sem szánja meg. De bezzeg az erdő lakói meghallották a pillangó kétségbeesett könyörgését. Egyszeriben ott termett a bagoly, a vércse, a kígyó, még a gyáva nyulacska is előbátorkodott rejtekéből. A fák rosszalóan rázták meg ágaikat, s egy csalán addig hajladozott, míg megszúrta a fiú lábát. Az erdő lakói közül a kígyó volt a legbátrább. Odakúszott a rossz gyerek lábához és sziszegni kezdett: — Engedd el rögtön azt a szegény lepkét! Mit szólnál, ha a te lábadat ráncigálná így valaki?! — Eredj innen, mert a fejedre lépek — mondta gőgösen a fiú. De már nem volt ideje megtenni, mert az erdő sűrűjéből dörmögve lépett elő egy nagy, barnamedve és a fiú felé tartott. Bezzeg megijedt a kis állatkínzó. Egyszeriben elengedte a pillangót, és futott, amerre látott. így szabadították ki az erdő lakói a kts pillangót a rossz fiú kezéből. S azóta is boldogan röpköd virágról virágra. Parrrghy Johanna VÍZSZINTES: 1. Dávid Teréz szlovákiai magyar író ismert színdarabja. 5. A leányom férje. 6. Északi férfinév (Olaf). 7. Szigligeti személyneve. 8. Igen Moszkvában. 10. Személyem. 11. Vissza: laoszi néptörzs. 12. Mutatószó. 13. Rádium vegyjele. 15. Menyasszony. 18. Nyakmelegítő. 20. A melléknév felső fokának jele. 22. Nem fel. FÜGGŐLEGES: 1. Fegyverét használja. 2. Dávid Teréz kedvelt színdarabeseteket vagy „véletlen“ vagy a környezettől származó ok hozza létre. A figyelmetlen szülő elejtheti a gyermeket, aki életével fizethet ezért, vagy a jobbik esetben törést, zúzódást szenved. E veszély fennáll különösen abban az esetben, ha a kicsinyek „nagyobbik“ testvéreikre vannak bízva, akik még szintén felügyeletre szorulnának. Vidékünkön gyakori jelenség, hogy az újszülötteket 5—6 éves testvéreikre bízzák, mialatt szüleik dolgoznak. Továbbá a figyelmetlen felnőtt leforrázhatja a gyermeket. Amikor a csecsemő már jobban mozog, felül, esetleg megteszi az első lépéseket, a balesetek száma megnő. Nagy gondot kell fordítani ebben a korban a gyermek állandó és meghízható őrizetére. A gyermek az iskolaelőtti években mozgás-sóvárgó; örömet szerez neki a járás, futkározás, ami által, sok új élményben van része. Kimegy az utcára, terekre, az anyja körül ólálkodik, mikor az a konyhában főz, mos. Itt már számítanunk kell a közlekedési balesetekre, a gyermek esetleges leforrázására vagy megégetésére a tűzhelynél. A fejlődő gyermek mindenre kíváncsi és később már nem elég neki a sok mozgás, hanem kíváncsi a dolgok színére és ízére is. Minden lehető és lehetetlen dolgot, amelyek kezeügyébe kerülnek, a szájába vesz, megízlel és így megtörténhet, hogy az őrizetlenül hagyott mérget, orvosságot, lúgot vagy savat megissza, s súlyos mérgezést szenved. Nagyon fontos az Ilyen gyermekek elől minden számításba jöhető mérgező hatású anyagot, éles tárgyakat és gyújtóeszközt elzárni. Gyufa, kés, villa nem való az oktalan és tapasztalatlan gyermek kezébe. Vigyázzunk, nehogy a gyermek magára hagyatva kinyissa a víz vagy a gázcsapot és így pusztítsa el magát. Fürödni gyermeket csak megfelelő kísérettel engedjük, és igyekezzünk őt megtanítani úszni, nehogy belefulladjon a vízbe. Ne feledjük el, hogy a kicsinek elég egy kis tócsa a megfulladáshoz. Az iskoláskorban a gyermekek szeretnek sportolni. Itt nagyon fontos, hogy ne' legyenek túlterhelve és csakis megfelelő sportágakat űzzenek. Nem tanácsos a kerékpározás, de nagyon ajánlatos az úszás, csőnakázás, turisztika és a labdajáték. Vigyázat a futballnáll Itt nagy a különböző balesetek lehetőségei Csak a megfelelő biztonsági eljárások mellett engedjük a gyermeket sportolni! A társadalmi munka során munkabalesetek is számbajöhetnek a gyermekeknél, és itt a legnagyobb felelősség a gyermekek vezetőin van, akiknek ügyelniük kell a munkabiztonságra, és minden hibát, ami balesethez vezethet, el kell távolítaniuk. E rövid cikkben figyelmeztetjük a szülőket és nevelőket arra, hogy harcoljanak a gyermek-balesetek ellen. Az utóbbi időben különösen szaporodnak a közlekedési balesetek. A gyermekeket ne eresszük forgalmas helyet sohasem egyedül, és oktassuk ki őket a közlekedési szabályok betartására. A régi közmondás azt tartja, „jobb félni, mint megijedni“. Féljünk gyermekeink baleseteitől, hogy ne kelljen megijednünk az esetleges következményektől. MUDr. Juhász István, gyermekorvos, Fülek Egyenjogúság és nőiesség ILJA SZELVINSZKl szovjet költő a moszkvai L1TYERATURNÁJA GAZETTÁBAN nemrégiben stkraszállt a nőt szépség kultuszáért. A 68 éves költő azt vallja, hogy „a nőt szépség eszményesítése nem polgárt előítélet''. Az egyenjogúság ellenére a nőnek meg kell őriznie szépségét, bálát, mert csak ez teheti szebbé az életét. „A nő a természet legszebb teremtménye, eszményíteni kell" — írja Szelvinszkt. Szelvinszki cikke Eduard SÍM író vitaindító cikkét támogatja, aki azt követelte, hogy a nőket mentsék fel a nehéz fizikai munka alól. Stm cikkére több válasz is érkezett, és a vitázók kétségbe vonták állításait, attól félve, hogyha a nőket felmentik bizonyos munkák és kötelezettségek alól, ezzel elveszítik egyenjogúságukat. Ezeknek a kétkedőknek válaszolt Szelvinszkt, amikor kifejtette, hogy a nemek egyenlősége nem jelenti okvetlenül azt, hogy mindkét nem egyformán viselkedik, egyforma munkát végez, azonos bánásmódban részesül. Bírálta azokat az értelmiségi munkát végző nőket, akik nem fordítanak gondot külsejükre, úgy öltöznek és viselkednek, mint férfi munkatársaik. „A művészet“ — mondja Szelvinszkt —, „nevelje ifjainkat arra, hogy csodálják a női szépséget, s ösztönözze a fiatal lányokat, hogy szépek akarjanak lenni.“ Szelvinszki nem az egyetlen, aki ezt a nézetet vallja. Nemrégiben a VECSERNYAfA MOSZKVA egyik újságírója panaszkodott, hogy a férfiak manapság már a legelemibb udvariasságról is megfeledkeznek, annyira „elismerik“ a nők egyenjogúságát. (szó) um DÁVID TERÉZ DONASZY MAGDA: Szalmaszál Széllel bélelt szalmaazúl, szálló szélben merre száll? Ide, oda, amoda, a kékvlzfi tóba, méhe néna rája rév a zivatar óta. Szalmaszálon kimászik, aztán elszáll hazáig. Széllel bélelt szalmásnál egyet gondol, továszálL. Ágon át, fákon át, füstifecske odalát. Fészket épít, arra száll, neki kell a szalmaszál, hogy a fészket védje, zivatarba, szélbe! Megürül a szalma szála... Ninos boldogabb szalma nála. A gyermekek balesetei Az embert egész életén keresztül i környezettől számos baleset fenyegeti. A balesetek veszélye legnagyobb i gyermekeknél, akiknél a véletlen 5s a külső tényezőkön kívül a saját :udatlanságuk, tapasztalatlanságuk és fegyelmezetlenségük is fenyeget. Már az újszülöttek és az állandóan fekvő csecsemők is ki vannak téve balesetnek. Ebben az esetben a bal
