Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-20 / 20. szám

Csak tiszta f józan ésszel! Lapozgatok agy alig 350 hektáros tőrpeszövetkezet múlt esztendei gazdasági elemzésében, s figyelmesen olvasgatom. Tudomást szerzek róla, hogy ez a szövetkezet 1951-ben alakult, s kilenctagú vezetőségét évente lecserélik. A funkciósok azokat a határozatokat sem tartják be, amelyeket feladatként saját maguk elé tűzték. Mindenki a maga útját Járta, a maga érdekelt hajszolta. Közülük többen azért, hogy Jó emberek hírében maradjanak a tagság előtt, bólogattak, vagy más elfoglaltság htján torkukat öblögették. Ebben a szövetkezetben a feltételek Jók a termelésre, csupán lelkiismeretesség, okszerű munkaszervezés kellett volna, K. József 1960-ban lett a szövetkezet elnöke. Kezdetben képességeihez mérten aránylag Jól végezte munkáját, de a legutóbbi két esztendőben már erősen kifogásolható lett tevékenysége. Miben nyilvánult ez meg? Abban, hogy sem a vezetőség többi tagjainak, sem pedig a tagságnak nem mutatott Jó példát, mégpedig azért nem, mert reggelente, amikor még Józan volt, nem tudott kinek, s a napok hátralevő részében pedig erre vonatkozó esetleges szándékában megakadályozta őt az Idegeket tompító szesz. Volt ugyan egy határozat, hogy a munkaidő alatt beszeszelt egyéneket esetenként két munkaegység levonással kell sújtani. No dehát az elnök, az mégiscsak kivétel. Nemde? Így a leváltásból nem lett semmi. A becsületesen dolgozók ezt látva, hátat fordítottak a közösnek, s az Ipari üzemekben helyezkedtek el. Többek közt M. István, P. János és mások ts így cselekedtek, pedig Jobban szerettek volna odahaza, család* Juk körében dolgozni, de nem a szesztestvérekre, meg a lógósokra. Milyen volt a szövetkezeten belült munkaszervezés? A felsoroltak után a kérdés eléggé komikusán hat, mégis azt kell mondanunk, hogy eleinte volt Ilyesmi, bár formálisan, de volt, majd később ellaposodtak a dolgok, A késő délutáni értekezleteken nem volt kivel megbeszélni a másnapi teendőket. Az elnök ugyanis egyáltalán nem Járt a megbeszélésekre már annál az oknál fogva sem, mert délutánonként „lebetegedett“. A feje másfelé vitte. Esetenként szívesen részt vett a tiltott fuvarok után rendezett áldomásokon. Előszeretettel Intézkedett s zavarta a mun* kafolyamatot, máshová Irányította a traktorokat, pedig ez a munkakör K. Sándor agronómus hatáskörébe tartozott. Számára előbbrevaló volt a loroköblítés. Nem a véletlen müve tehát, hogy felbomlott a rend. Szervezésről már sió sem lehetett. Ha megbízható képet nyújthatnék az egy termékegységre fordított költségekről, az bizony nagyon tanulságos és meglepő lenne, de az ön-, költség kimutatása úgyszólván lehetetlen, mert megbízható adatok nem állnak rendelkezésemre. Ezért másképpen, egy példával szeretném ér­­zékeltetnt ezt a tételt, amelyből esetleg következtetni lehet az önköltség alakulására. A szövetkezet nyilvántartás szerint a múlt esztendőben 61 hektárról 3965 mázsa hereszénát takarították be. Akkoriban sokan mondogatták, hogy a következő esztendőben —■ vagyis Idén — Jut belőle bőven. Mire alapozták az állítást? Mindenekelőtt arra, hogy a szövetkezet csak 90 hízómarhát tartott, melyeknek 50 százaléka az alsóbb súlycsoportba (150—200 kg) tartozott. Volt tovfibbá 400 meririója is a gazdaságnak. Szilázst, szalmát és abrakot ts etettek az állatokkal, mégis elfogyott a rengeteg széna. Aki jártas a takarmányozási technikában, Jól tudja, hogy a fenti állat­állománnyal 39,5 vagon széna megetetése egyenesen lehetetlen. Még akkar is lehetetlen, ha az állatok alá is hereszénával díjazták. P. István zootechntkust többször figyelmeztették a példátlan pazarlásra, de nem reagált a tanácsadó szóra. Állítólag ő értette a dolgát. Nos, ez a példa a napnál is világosabban bizonyítja a zootechnikus szakértelmét, s az önköltség valóságos alakulását. Látva a helyzetet, többen a termelési 'Igazgatósághoz fordultak segít* ségért, ahol azt a tanácsot kapták, hogy egyesüljenek szomszédaikkal. Idén március elején aztán sor került a „kézfogóra". Kezdetét vette a fegyelmezett, szervezett szövetkezeti élet, ami persze nem mindenkinek egyformán tetszik. Tetszik, nem tetszik, a zavarosban váló halászásnak, a tiltott fuvaroknak s a munkaidőben való beszeszelésnek végérvényesen beharangozták, !{{—hal— ÜJ tÍpusO vetögépek A Jelenlegi mezőgazdasági gépgyártás feladata, hogy olyan gépeket készítsen, ame­lyet sokoldalúan lehet használ­ni. A képen látható NDK-ban gyártott A—591-es Jelzésű, 44 4 SZAKAD FÖLDMŰVES 1867. május 20. soros vetőgépet 72-féle válto­zatba lehet átállítani, és így a legapróbb vetőmagtól a legna­gyobbak szórására is alkalmas. Előnye, hogy csukható és nyit­ható. Amíg a szántóföldeken 5 méter szélességben vet, ad­dig az úton 2,8 méter széles­ségben vontatható, és így nem akadályozza a közlekedést. az Állatok legeltetése egyik alapfeltétele annak, hogyan lehetsé­ges legjobban kihasználni a takarmá­nyokat, hogy az 1 liter tejre eső Ön­költséget csökkenteni lehet, valamint a fiatal növendékállatoknál jő ellen­­állöképességet lehet létrehozni. Mit la hoz magával a jól megszer­vezett legeltetés? Gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a legelőn való nevelés fokozza az állatok életképességét és termelé­kenységét. Ez pedig nagy hatással van a tejtermelésre. A legelőn való nevelés csökkenti a munkaerőszükségletet, időt takarít meg és olcsóbbá teszi a költségeket. Pl. a legeltetésnél 150—200 q zöld­­takarmány betakarítása 1 q takar­mány után csak 0,57 Kés, míg a gépi betakarítás q után 2,70 Kés. A legelőn található zöldtakarmány igen gazdag fehérjékben és ásványi anyagokban. Általánosan a Jó minő­ségű legelő zöldje 2,25 % emészthető fehérjét és 12,8 % keményítő értéket tartalmaz; úgyhogy a táparány érté­ke 1:5,6. Az állatok időbeni előkészítése a legeltetésre. Elsősorban Is nagyon fontos, hogy szarvasmarha-állományunkat a lege­lőre való kihajtás előtt ellenőrizzük Intrasol 3-mal a levéltetű ellen A jelentések alapján feltételezhető, hogy az idén a cukorrépán nagy mennyiségben fordul elő a levéltetű. A kártevőt könnyen elpusztíthatjuk az Intrasol vagy az Intrasol 3 nevű vegyszerrel. Az első készítményt — vízben feloldva — egyszerű permete­zőgéppel juttatjuk a növényre. Egy hektárra 0,4 liter vegyszert oldunk fel. Az Intrasol 3 hatása ugyanolyan, mint az előbbié. Ezt azonban repülő­gépről vagy különleges — csak erre a célra szolgáló — permetezőgép se­gítségével szórjuk ki. Figyelmeztetjük a növényvédelmi szolgálat és a mezőgazdasági felvá­sárló és ellátó vállalat dolgozóit, hogy a raktáron levő Intrasol 3 bioló­giailag hatásos, annak ellenére, hogy egyes helyeken a készletek a hosszú tárolás következtében veszítettek ere­jükből. A készletek tehát nyugodtan felhasználhatók. Szükséges azonban, hogy a használat előtt alaposan ösz­­szekeverjük a vegyszert és egy hek­tárra 0,4 liter helyett 9 litert perme­tezzünk. Az Intrasol 3-mal való permetezés nemcsak gazdaságos, hanem gyorsan is elvégezhető. Repülőgépről aránylag rövid idő alatt nagy terület cukor­répa permetezhető vele. A tudományos-műszaki fejlődés fel­adata a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása; elő kell segítenie a termelés elsődleges fejlő­dését a társadalmi munkaráfordítás­sal szemben és a mezőgazdasági dol­gozóknak segítséget kell nyújtania a mezőgazdasági termelés iparosítási folyamatának további kibontakoztatá­sában. A mezőgazdaság tervszerű irányítá­sának tökéletesített rendszere új lehe­tőségeket tár fel az üzemen belüli és a mezőgazdasági üzemek közötti munkaszervezésben. Feladata a mező­­gazdasági termelés progresszív foko­zása és olcsóbbá tétele. Véleményünk szerint a szocialista, esetleg a kapitalista országokban, va­lamint a nálunk érvényesített összes jó szervezési és gazdasági intézkedé­sek — amennyiben a mezőgazdasági termelés fokozásának alapvető felada­tait tartják szem előtt — számunkra is példát mutathatnak és bizonyos módosítás után érvényesíthetjük azo­kat az egyes termelési ágazatokban. Nálunk Is sok Olyan haladó gazda­ság és szervező egyén akad, akiktől tanulhatunk, tapasztalataikat átvehet­jük és a többi szövetkezetben és álla­mi gazdaságban is érvényesíthetjük. Lehetőségünk nyílott arra, hogy betekintést nyerjünk a Német De­mokratikus Köztársaság mezőgazdasá­gában érvényesített tudományos-mű­szaki fejlődés szervezési módszereibe és összehasonlíthattuk az elméletet a gyakorlati eredményekkel. A szövet­kezetek (LPG) és állami gazdaságok (VÉG) szakaszán megfigyelhettük, hogyan segíti elő a mezőgazdasági termelés fejlesztését a többoldalú köl­csönös szerződések megkötése, amely a kooperációhoz, szövetkezetek közöt­ti vállalatokhoz vezet és integráció­ban csúcsosodik ki. Mindez a mezőgazdasági termelés legfőbb feladatának érdekében törté-1 nik, vagyis azért, hogy a mezőgazda­ság állandóan többet, jobbat, és ol­csóbban termeljen. A mezőgazdasági szövetkezeti szerződéses kapcsolatok kialakítása (ha a mezőgazdaságunk további fejlesztésének feladataiból indulunk ki) a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésének és appli-Közeledik a legeltetési időszak (ezen ellenőrzések közé tartozik az egészségi állapot megvizsgálása) mert a legelőre csakis egészséges, fertő­zésmentes állományt ajánlatos ki­hajtani. Az összes állományt szükséges lát­ható helyen megjelölni. Legjobban be­vált a fülgombozás. Hogy az állatok fokozatosan hoz­zászokjanak az új környezet változá­sához, a legelőre való kihajtás előtt 7—14 nappal ajánlatos őket kifutókba engedni. A takarmányadagot úgy osz­­szuk be, hogy a szénán kívül az ál­lattal legeltetés előtt etessünk minél több jó minőségű, nedvdűs takar­mányt. Ilyen pl. a siló. Szükséges továbbá az állatok cso­portosítása Is. A legelőre való ki­hajtásnál az állományt kor, súly, kondíció és a termelési irány szerint csoportosítjuk. A fiatal növendék­állatokat a fejőstehenektől elkülönít­ve legeltetjük, egészen 6—7 hónapos korig. Ami pedig a megfelelő arányt illeti, ajánlatos, hogy a fiatal növen­dék-szarvasmarhákat 80—120 db lét­számba, a teheneket pedig 70—100 db-os csoportokban legeltessük. Ezek legeltetéséhez elégséges két gondozó. A legeltetés megszervezésénél igye­kezzünk helyes módszereket bevezet­ni és radikálisan véget kell vetnünk a szabad legeltetésnek. Legalkalmasabb, ha bevezetjük a villanypásztoros szakaszos vagy ada­golt legeltetést. Szakaszos legeltetés­nél a legelőt villanypásztor segítsé­gével, szakaszonként legeltetjük le. Egy-egy szakaszon 3—4 napig legel­tetünk. A szakaszok száma függ a növények növekedésének gyorsaságá­tól. A legelőt úgy kell felosztanunk, hogy a fű állandóan legalább 14 cm-es legyen. Figyelembe kell ven­nünk az évszakot is, — ugyanis ta­vasszal gyorsabban nő a fű, mint a nyári hónapokban. Egy fejőstehénre 50—70 kg zöldta­karmányt számítunk naponta; 1 db fiatal növendékmarhára 12 hónapos korig 25 kg; 1—2 éves üszők részére pedig 35 kg-ot. Nem szabad közben megfeledkez­nünk arról sem, hogy a legelők kör­nyékén kellő mennyiségű, tiszta víz­zel ellátott itatóberendezéseket bizto­sítsunk. Ha mindezen feladatokat helyesen megfontoljuk és mezőgazdasági szak­embereink mindezt magukévá teszik — biztosra vehető állományunk ma­gasabb termelékenysége. Góra István mérnök, Ebed Alaposan meg kell gondolni, milyen gépeket vásároljunk külföldön. Ez a véleménye Verebes Lajosnak ts, aki most végez a Nyltrat Mezőgazdasági Főiskola gépészeit tagozatán. Például a képen látható, NDK-ban gyártott D—027 Jelzésű mütrágyaszórót kár volt behozni, mivel nagyon nehéz, s egy négyzetméter földre 21 kp nyomást gyakorol. Üzemközi kálásának törvényszerű módja. A gya­korlatban a legtöbb esetben minimális anyagi ráfordítással érvényesíthetők, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés legfontosabb szakaszainak kérdéseit oldják meg, így a talaj termőerejének fokozását, a géppark és az épületek kihasználását, a gazdasági termények összpontosítását, az egyes állatfajok összpontosítását, a szakosítás megol­dását, a szállítás, eladás, vásárlás, gépi számvitel, a tagok, valamint a földműveslfjúség nevelésének felada­tait. A mezőgazdasági ténykedés ilyen fejlesztése kedvezően hat a mezőgaz­dasági termelés növekedésére és fej­lődésére, továbbá a munka termelé­kenységének fokozására, mivel ki­használja a szocialista vállalatok köl­csönös kapcsolataiból származó elő­nyöket és kedvezményeket. Az egy hektárra eső mezőgazdasági és áru­termelés állandó fokozódása egyrészt megköveteli, hogy fokozatosan áttér­jünk a munka ipari módszereire, más­részt a szövetkezeti tulajdon további fejlődéséhez és növekedéséhez vezet. Néhány mezőgazdasági vállalat pél­dáján szeretnénk megmutatni, hogyan értelmezték a kooperációs kapcsola­tokat, hogyan járultak hozzá ezek a kapcsolatok a szövetkezetek közötti demokrácia kibontakozásához, hogyan segítették elő a mezőgazdasági ter­melés fokozását, összpontosítását és szakosítását a NDK-ban. Ez a néhány példa utat mutathat nálunk is a ko­operációs kapcsolatok kiépítése felé a mi feltételeink között. A LEBIENI EFSZ, jesseni járás, cottbusi kerület A szövetkezet 1200 hektár mezőgaz­dasági területen gazdálkodik, ebből 21 % rét és legelő. 1961-ben és 1962- ben nagyon kedvezőtlen gazdasági eredményeket értek el. Éppen ezért a kooperáció gondolatának első terjesz­tőivé váltak a kerületben. 1966-ban az alábbi eredményeket érték el (átlagos hektárhozamok): cukorrépa 520 q, tavaszi árpa 44 q, más gabonafélék 30 q, repce 25 q, kukoricacsalamádé 600 q, keverékben termesztett kukorica 400 q. Rendkívüli figyelmet fordítottak a köztesek termesztésére. Az állattenyésztésben tejtermelésre és sertéshústermelésre fordították a legnagyobb figyelmet. 370 darab, 3800 kg átlagos évi tejelékenységű kelet­­fríz tehenük van. A tehénállományt kicsinek tartják. Egy hektár mező­­gazdasági területre számítva 1260 kg tejet fejtek. Kezdetben a gazdasági állatok min­den fajtáját tenyésztették. A kooperá­ciót csak fokozatosan építették ki. Először megoldották a tyúktartést. További 8 szövetkezet hozzájárulásá­val, ezekkel kooperálva szövetkezet­közi vállalatot építettek. Ennek szer­vezéséről és termeléséről az alábbiak­ban teszünk említést. , A szarvasmarha-tenyésztésben sza­kosítást vezettek be. Üszőket nem tartanak. A tehénállomány feltöltésére a szövetkezetek közötti kooperáció alapján előrehaladott vemhességű üszőket vásárolnak. Ezt a megoldást úgy indokolják, hogy a Jelenlegi Idő­szakban, amikor nincsen elegendő istállójuk, a kooperáció kifizetődő és gazdaságilag előnyös. A leválasztott malacok továbbhizla­­lásra való beszerzése is a szomszédos szövetkezetekkel kiépített kooperáció alapján történik. Ennek előnyeit a velünk folytatott beszélgetés folya­mán az alábbi szavakkal bizonyítot­ták: „Amikor kocákat tartottunk és továbbhizlalás céljaira malacokat ne­veltünk, valamint sertéshizlalással is foglalkoztunk, a sertéstenyésztésben összesen 15 embert foglalkoztattunk és évente 1500 q húst termeltünk. Ma már csupán sertéshizlalással foglal­kozunk, 8 embert foglalkoztatunk és évente 3600 q húst termelünk ki. Hét dolgozót beosztottunk a tehenek mel­lé, ahol azelőtt nem volt elegendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom