Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-20 / 20. szám

Csak tiszta f józan ésszel!

Lapozgatok agy alig 350 hektáros tőrpeszövetkezet múlt esztendei gazdasági elemzésében, s figyelmesen olvasgatom. Tudomást szerzek róla, hogy ez a szövetkezet 1951-ben alakult, s kilenctagú vezetőségét évente lecserélik. A funkciósok azokat a határozatokat sem tartják be, amelyeket feladatként saját maguk elé tűzték. Mindenki a maga útját Járta, a maga érdekelt hajszolta. Közülük többen azért, hogy Jó emberek hírében maradjanak a tagság előtt, bólogattak, vagy más elfoglaltság htján torkukat öblögették. Ebben a szövetkezetben a feltételek Jók a termelésre, csupán lelkiismeretesség, okszerű munkaszervezés kellett volna,

K. József 1960-ban lett a szövetkezet elnöke. Kezdetben képességeihez mérten aránylag Jól végezte munkáját, de a legutóbbi két esztendőben már erősen kifogásolható lett tevékenysége. Miben nyilvánult ez meg? Abban, hogy sem a vezetőség többi tagjainak, sem pedig a tagságnak nem mutatott Jó példát, mégpedig azért nem, mert reggelente, amikor még Józan volt, nem tudott kinek, s a napok hátralevő részében pedig erre vonatkozó esetleges szándékában megakadályozta őt az Idegeket tompító szesz.

Volt ugyan egy határozat, hogy a munkaidő alatt beszeszelt egyéneket esetenként két munkaegység levonással kell sújtani. No dehát az elnök, az mégiscsak kivétel. Nemde? Így a leváltásból nem lett semmi.

A becsületesen dolgozók ezt látva, hátat fordítottak a közösnek, s az Ipari üzemekben helyezkedtek el. Többek közt M. István, P. János és mások ts így cselekedtek, pedig Jobban szerettek volna odahaza, család* Juk körében dolgozni, de nem a szesztestvérekre, meg a lógósokra.

Milyen volt a szövetkezeten belült munkaszervezés? A felsoroltak után a kérdés eléggé komikusán hat, mégis azt kell mondanunk, hogy eleinte volt Ilyesmi, bár formálisan, de volt, majd később ellaposodtak a dolgok, A késő délutáni értekezleteken nem volt kivel megbeszélni a másnapi teendőket. Az elnök ugyanis egyáltalán nem Járt a megbeszélésekre már annál az oknál fogva sem, mert délutánonként „lebetegedett“. A feje másfelé vitte. Esetenként szívesen részt vett a tiltott fuvarok után rendezett áldomásokon. Előszeretettel Intézkedett s zavarta a mun* kafolyamatot, máshová Irányította a traktorokat, pedig ez a munkakör K. Sándor agronómus hatáskörébe tartozott. Számára előbbrevaló volt a loroköblítés.

Nem a véletlen müve tehát, hogy felbomlott a rend. Szervezésről már sió sem lehetett.

Ha megbízható képet nyújthatnék az egy termékegységre fordított költségekről, az bizony nagyon tanulságos és meglepő lenne, de az ön-, költség kimutatása úgyszólván lehetetlen, mert megbízható adatok nem állnak rendelkezésemre. Ezért másképpen, egy példával szeretném érzékeltetnt ezt a tételt, amelyből esetleg következtetni lehet az önköltség alakulására.

A szövetkezet nyilvántartás szerint a múlt esztendőben 61 hektárról 3965 mázsa hereszénát takarították be. Akkoriban sokan mondogatták, hogy a következő esztendőben —■ vagyis Idén — Jut belőle bőven. Mire alapozták az állítást? Mindenekelőtt arra, hogy a szövetkezet csak 90 hízómarhát tartott, melyeknek 50 százaléka az alsóbb súlycsoportba (150—200 kg) tartozott. Volt tovfibbá 400 meririója is a gazdaságnak. Szilázst, szalmát és abrakot ts etettek az állatokkal, mégis elfogyott a rengeteg széna.

Aki jártas a takarmányozási technikában, Jól tudja, hogy a fenti állatállománnyal 39,5 vagon széna megetetése egyenesen lehetetlen. Még akkar is lehetetlen, ha az állatok alá is hereszénával díjazták. P. István zootechntkust többször figyelmeztették a példátlan pazarlásra, de nem reagált a tanácsadó szóra. Állítólag ő értette a dolgát. Nos, ez a példa a napnál is világosabban bizonyítja a zootechnikus szakértelmét, s az önköltség valóságos alakulását.

Látva a helyzetet, többen a termelési 'Igazgatósághoz fordultak segít* ségért, ahol azt a tanácsot kapták, hogy egyesüljenek szomszédaikkal. Idén március elején aztán sor került a „kézfogóra". Kezdetét vette a fegyelmezett, szervezett szövetkezeti élet, ami persze nem mindenkinek egyformán tetszik. Tetszik, nem tetszik, a zavarosban váló halászásnak, a tiltott fuvaroknak s a munkaidőben való beszeszelésnek végérvényesen beharangozták, !{{—hal—

ÜJ tÍpusO vetögépek

A Jelenlegi mezőgazdasági gépgyártás feladata, hogy olyan gépeket készítsen, amelyet sokoldalúan lehet használni. A képen látható NDK-ban gyártott A—591-es Jelzésű, 44

4 SZAKAD FÖLDMŰVES

1867. május 20.

soros vetőgépet 72-féle változatba lehet átállítani, és így a legapróbb vetőmagtól a legnagyobbak szórására is alkalmas. Előnye, hogy csukható és nyitható. Amíg a szántóföldeken 5 méter szélességben vet, addig az úton 2,8 méter szélességben vontatható, és így nem akadályozza a közlekedést.

az Állatok legeltetése egyik

alapfeltétele annak, hogyan lehetséges legjobban kihasználni a takarmányokat, hogy az 1 liter tejre eső Önköltséget csökkenteni lehet, valamint a fiatal növendékállatoknál jő ellenállöképességet lehet létrehozni.

Mit la hoz magával a jól megszervezett legeltetés?

Gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a legelőn való nevelés fokozza az állatok életképességét és termelékenységét. Ez pedig nagy hatással van a tejtermelésre.

A legelőn való nevelés csökkenti a munkaerőszükségletet, időt takarít meg és olcsóbbá teszi a költségeket. Pl. a legeltetésnél 150—200 q zöldtakarmány betakarítása 1 q takarmány után csak 0,57 Kés, míg a gépi betakarítás q után 2,70 Kés.

A legelőn található zöldtakarmány igen gazdag fehérjékben és ásványi anyagokban. Általánosan a Jó minőségű legelő zöldje 2,25 % emészthető fehérjét és 12,8 % keményítő értéket tartalmaz; úgyhogy a táparány értéke 1:5,6.

Az állatok időbeni előkészítése a

legeltetésre.

Elsősorban Is nagyon fontos, hogy szarvasmarha-állományunkat a legelőre való kihajtás előtt ellenőrizzük

Intrasol 3-mal a levéltetű ellen

A jelentések alapján feltételezhető, hogy az idén a cukorrépán nagy mennyiségben fordul elő a levéltetű. A kártevőt könnyen elpusztíthatjuk az Intrasol vagy az Intrasol 3 nevű vegyszerrel. Az első készítményt — vízben feloldva — egyszerű permetezőgéppel juttatjuk a növényre. Egy hektárra 0,4 liter vegyszert oldunk fel. Az Intrasol 3 hatása ugyanolyan, mint az előbbié. Ezt azonban repülőgépről vagy különleges — csak erre a célra szolgáló — permetezőgép segítségével szórjuk ki.

Figyelmeztetjük a növényvédelmi szolgálat és a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat dolgozóit, hogy a raktáron levő Intrasol 3 biológiailag hatásos, annak ellenére, hogy egyes helyeken a készletek a hosszú tárolás következtében veszítettek erejükből. A készletek tehát nyugodtan felhasználhatók. Szükséges azonban, hogy a használat előtt alaposan öszszekeverjük a vegyszert és egy hektárra 0,4 liter helyett 9 litert permetezzünk.

Az Intrasol 3-mal való permetezés nemcsak gazdaságos, hanem gyorsan is elvégezhető. Repülőgépről aránylag rövid idő alatt nagy terület cukorrépa permetezhető vele.

A tudományos-műszaki fejlődés feladata a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása; elő kell segítenie a termelés elsődleges fejlődését a társadalmi munkaráfordítással szemben és a mezőgazdasági dolgozóknak segítséget kell nyújtania a mezőgazdasági termelés iparosítási folyamatának további kibontakoztatásában.

A mezőgazdaság tervszerű irányításának tökéletesített rendszere új lehetőségeket tár fel az üzemen belüli és a mezőgazdasági üzemek közötti munkaszervezésben. Feladata a mezőgazdasági termelés progresszív fokozása és olcsóbbá tétele.

Véleményünk szerint a szocialista, esetleg a kapitalista országokban, valamint a nálunk érvényesített összes jó szervezési és gazdasági intézkedések — amennyiben a mezőgazdasági termelés fokozásának alapvető feladatait tartják szem előtt — számunkra is példát mutathatnak és bizonyos módosítás után érvényesíthetjük azokat az egyes termelési ágazatokban. Nálunk Is sok Olyan haladó gazdaság és szervező egyén akad, akiktől tanulhatunk, tapasztalataikat átvehetjük és a többi szövetkezetben és állami gazdaságban is érvényesíthetjük.

Lehetőségünk nyílott arra, hogy betekintést nyerjünk a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságában érvényesített tudományos-műszaki fejlődés szervezési módszereibe és összehasonlíthattuk az elméletet a gyakorlati eredményekkel. A szövetkezetek (LPG) és állami gazdaságok (VÉG) szakaszán megfigyelhettük, hogyan segíti elő a mezőgazdasági termelés fejlesztését a többoldalú kölcsönös szerződések megkötése, amely a kooperációhoz, szövetkezetek közötti vállalatokhoz vezet és integrációban csúcsosodik ki.

Mindez a mezőgazdasági termelés legfőbb feladatának érdekében törté-1 nik, vagyis azért, hogy a mezőgazdaság állandóan többet, jobbat, és olcsóbban termeljen. A mezőgazdasági szövetkezeti szerződéses kapcsolatok kialakítása (ha a mezőgazdaságunk további fejlesztésének feladataiból indulunk ki) a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésének és appli-Közeledik

a legeltetési időszak

(ezen ellenőrzések közé tartozik az egészségi állapot megvizsgálása) mert a legelőre csakis egészséges, fertőzésmentes állományt ajánlatos kihajtani.

Az összes állományt szükséges látható helyen megjelölni. Legjobban bevált a fülgombozás.

Hogy az állatok fokozatosan hozzászokjanak az új környezet változásához, a legelőre való kihajtás előtt

7—14 nappal ajánlatos őket kifutókba engedni. A takarmányadagot úgy oszszuk be, hogy a szénán kívül az állattal legeltetés előtt etessünk minél több jó minőségű, nedvdűs takarmányt. Ilyen pl. a siló.

Szükséges továbbá az állatok csoportosítása Is. A legelőre való kihajtásnál az állományt kor, súly, kondíció és a termelési irány szerint csoportosítjuk. A fiatal növendékállatokat a fejőstehenektől elkülönítve legeltetjük, egészen 6—7 hónapos korig. Ami pedig a megfelelő arányt illeti, ajánlatos, hogy a fiatal növendék-szarvasmarhákat 80—120 db létszámba, a teheneket pedig 70—100 db-os csoportokban legeltessük. Ezek legeltetéséhez elégséges két gondozó.

A legeltetés megszervezésénél igyekezzünk helyes módszereket bevezetni és radikálisan véget kell vetnünk a szabad legeltetésnek.

Legalkalmasabb, ha bevezetjük a villanypásztoros szakaszos vagy adagolt legeltetést. Szakaszos legeltetésnél a legelőt villanypásztor segítségével, szakaszonként legeltetjük le. Egy-egy szakaszon 3—4 napig legeltetünk. A szakaszok száma függ a növények növekedésének gyorsaságától. A legelőt úgy kell felosztanunk, hogy a fű állandóan legalább 14 cm-es legyen. Figyelembe kell vennünk az évszakot is, — ugyanis tavasszal gyorsabban nő a fű, mint a nyári hónapokban.

Egy fejőstehénre 50—70 kg zöldtakarmányt számítunk naponta; 1 db fiatal növendékmarhára 12 hónapos korig 25 kg; 1—2 éves üszők részére pedig 35 kg-ot.

Nem szabad közben megfeledkeznünk arról sem, hogy a legelők környékén kellő mennyiségű, tiszta vízzel ellátott itatóberendezéseket biztosítsunk.

Ha mindezen feladatokat helyesen megfontoljuk és mezőgazdasági szakembereink mindezt magukévá teszik — biztosra vehető állományunk magasabb termelékenysége.

Góra István mérnök, Ebed

Alaposan meg kell gondolni, milyen gépeket vásároljunk külföldön. Ez a véleménye Verebes Lajosnak ts, aki most végez a Nyltrat Mezőgazdasági Főiskola gépészeit tagozatán. Például a képen látható, NDK-ban gyártott D—027 Jelzésű mütrágyaszórót kár volt behozni, mivel nagyon nehéz, s egy négyzetméter földre 21 kp nyomást gyakorol.

Üzemközi

kálásának törvényszerű módja. A gyakorlatban a legtöbb esetben minimális anyagi ráfordítással érvényesíthetők, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés legfontosabb szakaszainak kérdéseit oldják meg, így a talaj termőerejének fokozását, a géppark és az épületek kihasználását, a gazdasági termények összpontosítását, az egyes állatfajok összpontosítását, a szakosítás megoldását, a szállítás, eladás, vásárlás, gépi számvitel, a tagok, valamint a földműveslfjúség nevelésének feladatait.

A mezőgazdasági ténykedés ilyen fejlesztése kedvezően hat a mezőgazdasági termelés növekedésére és fejlődésére, továbbá a munka termelékenységének fokozására, mivel kihasználja a szocialista vállalatok kölcsönös kapcsolataiból származó előnyöket és kedvezményeket. Az egy hektárra eső mezőgazdasági és árutermelés állandó fokozódása egyrészt megköveteli, hogy fokozatosan áttérjünk a munka ipari módszereire, másrészt a szövetkezeti tulajdon további fejlődéséhez és növekedéséhez vezet.

Néhány mezőgazdasági vállalat példáján szeretnénk megmutatni, hogyan értelmezték a kooperációs kapcsolatokat, hogyan járultak hozzá ezek a kapcsolatok a szövetkezetek közötti demokrácia kibontakozásához, hogyan segítették elő a mezőgazdasági termelés fokozását, összpontosítását és szakosítását a NDK-ban. Ez a néhány példa utat mutathat nálunk is a kooperációs kapcsolatok kiépítése felé a mi feltételeink között.

A LEBIENI EFSZ, jesseni járás, cottbusi kerület

A szövetkezet 1200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 21 % rét és legelő. 1961-ben és 1962- ben nagyon kedvezőtlen gazdasági eredményeket értek el. Éppen ezért a kooperáció gondolatának első terjesztőivé váltak a kerületben.

1966-ban az alábbi eredményeket érték el (átlagos hektárhozamok): cukorrépa 520 q, tavaszi árpa 44 q, más gabonafélék 30 q, repce 25 q, kukoricacsalamádé 600 q, keverékben termesztett kukorica 400 q.

Rendkívüli figyelmet fordítottak a köztesek termesztésére.

Az állattenyésztésben tejtermelésre és sertéshústermelésre fordították a legnagyobb figyelmet. 370 darab, 3800 kg átlagos évi tejelékenységű keletfríz tehenük van. A tehénállományt kicsinek tartják. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva 1260 kg tejet fejtek.

Kezdetben a gazdasági állatok minden fajtáját tenyésztették. A kooperációt csak fokozatosan építették ki. Először megoldották a tyúktartést. További 8 szövetkezet hozzájárulásával, ezekkel kooperálva szövetkezetközi vállalatot építettek. Ennek szervezéséről és termeléséről az alábbiakban teszünk említést. ,

A szarvasmarha-tenyésztésben szakosítást vezettek be. Üszőket nem tartanak. A tehénállomány feltöltésére a szövetkezetek közötti kooperáció alapján előrehaladott vemhességű üszőket vásárolnak. Ezt a megoldást úgy indokolják, hogy a Jelenlegi Időszakban, amikor nincsen elegendő istállójuk, a kooperáció kifizetődő és gazdaságilag előnyös.

A leválasztott malacok továbbhizlalásra való beszerzése is a szomszédos szövetkezetekkel kiépített kooperáció alapján történik. Ennek előnyeit a velünk folytatott beszélgetés folyamán az alábbi szavakkal bizonyították: „Amikor kocákat tartottunk és továbbhizlalás céljaira malacokat neveltünk, valamint sertéshizlalással is foglalkoztunk, a sertéstenyésztésben összesen 15 embert foglalkoztattunk és évente 1500 q húst termeltünk. Ma már csupán sertéshizlalással foglalkozunk, 8 embert foglalkoztatunk és évente 3600 q húst termelünk ki. Hét dolgozót beosztottunk a tehenek mellé, ahol azelőtt nem volt elegendő