Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-20 / 20. szám
HA NEM VÄLIK BE A REGI TECHNOLÓGIA, CSERfiLD FEL TÖKÉLETESEBBEL! Hogyan készíthetünk jó minőségű hereszilázst? Állatállományunk hasznosságának növelésénél számos tényezőt tekintetbe kell vennünk. Ezeknek egyik legfontosabbika az ideális, tápanyagösszetevőkben gazdag, saját takarmányalap létesítése. Követelmény ez, mely által lehetővé válik a maximális eredményeknek lehető legalacsonyabb önköltség mellett történő elérése. Sokéves tapasztalatok bizonyítják, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben majd minden esztendőben gondot okoz a szántóföldi évelő pillangósok jó minőségben történő betakarítása annak ellenére, hogy ismeretesek a szénabetakarítás különféle módszerei. Termelni, azt már tudnak, de betakarítani már kevésbé. Helyenként a munkaerőhiány, de főképpen a kedvezőtlen, esős időjárás okozza a nagy tápanyagveszteséget. Ügy tűnik, hogy súlyra bőséges takarmányalappal rendelkeznek, ám az elemzés során rádöbbennek arra, hogy a tépanyagösszetevők nem fedik a szükségletet. Márpedig az a legfontosabb, hogy a mennyiség mellett a kiváló minőség Is meglegyen, azaz, minimálisra csökkenjen a tápanyagok vesztesége. Kérdés, hogy erre van-e már valamilyen új eljárás? Nos, éppen ebben az ügyben kerestük fel VOLKOVICS BÉLA elvtársat, az Ipolysági Állami Gazdaság magyaradi üzemegységének vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket a herefélék silózásával kapcsolatos eredményeikről és tapasztalataikról. Miért tették magukévá ezt a tartósítási módszert? Mindenekelőtt azért, mert a hagyományos szárítási technológia mellett nem érhették el a megkívánt szénaminőséget. Persze, nem mondtak le teljesen a szénakészítésről. Továbbra is minden lehetőséget és alkalmat megragadnak erre, de ha látják, hogy az időjárás nem kedvez, tüstént silózzák a herét. tme a módszer gyakorlati oldala. Követelmény, hogy a silózásra szánt hereféléknek legalább 50 százaléka virágzásban legyen. Az anyagot lengőkéses takarmánybetakarítógéppel felaprítják, majd vermekbe töltik. A szakemberek közül többen kérdezhetik, miért nem virágzás előtt vágják a takarmányt. A válasz: mert a növény virágzásakor Jóval kevesebb vegetációs vizet tartalmaz, mint virágzása előtt, ezért silózása a megfelelő fejlődési szakaszban tanácsos, míg szénakészítésre virágzás kezdetén kell kaszálni a hereféléket, amikor a fölösleges nedvességet a meleg nap elpárologtatja. Ebben a gazdaságban a hereszilázs tartósításánál kétféle vegyszert, mégpedig a sósavat, és a pirokenszulfátot használják. A sósavval történő silózásnál 100 liter vízhez 7,5 liter savat kevernek, amelyet egy 500 literes kádban tovább hígítanak. A kád aljába — amelyet magasabban helyeznek el, mint a silógödrök teteje — szükség szerinti hosszúságú gumicsövet szerelnek, ennek végére aprólyukú öntözőrózsát tesznek, s ezzel adagolják a zöldtömegre az oldatot. A tartályba mérőléc is kerül, hogy ellenőrizhessék a rétegenkénti öntözés mennyiségét. A gödörbe három rétegben rakják be a takarmányt. Az alsó rétegre 4, a másodikra 6, a felsőre pedig 8 liter oldatot öntöznek zöldtömegmázsánként. A pirokénszulfátos tartósítás folyamata a következő. Ennél a módszernél a vermeket uagyancsak három rétegben töltik meg. Az alsó réteg zöldtömegének mázsájára 0,4, a középső rétegre 0,5, a felső rétegre pedig 0,6 kg kristályos vegyszert szórnak. Mi a kettő közti különbség? Ha a takarmányértéket vesszük, jóformán semmi. Ha pedig a dolgozók egészségügyi biztonságának szemszögéből vizsgáljuk a dolgot, akkor azt kell mondanunk, hogy a sósav szállítása, raktározása és a vele való munka nem veszélytelen, ugyanakkor a másik módszer technológiai szemszögből nézve egyszerű és olcsó, s nem veszélyes. Természetesen mindkét esetben pontosan be kell tartani az adagolásra vonatkozó előírásokat, továbbá ügyelni kell arra,1 hogy a dolgozók lelkiismeretesen végezzék a felaprózott, szétteregetett takarmány öntözését, légtelenítését, azaz gyúrását. Érdemes megemlíteni, hogy ezt a műveletet Magyaradon nem lánctalpassal, hanem kerekes, kultiváciős traktorral végzik. Volkovics elvtárs gyakorlati tapasztalata szerint a légtelenítés így tökéletesebb. Nagyon fontos a herefélék silózása idején a jól megszervezett munka. Az említett gazdaságban a lengőkéses betakarítógépet Zetor-Super 50-es traktorral üzemeltetik. A géphez két pótkocsit osztanak be. A szállítást pedig egy Zetor-Major traktor végzi. A vereben négy munkást foglalkoztatnak, közülük egy az oldatot öntözi, illetve a vegyszert szórja a zöldtömegre. így a silózási csoportnak összesen nyolc tagja van, ami a zökkenőmentes munka biztosítéka. A herefélék vegyszeres sllózásánál nagyon fontos továbbá, hogy egyegy gödröt legalább három napon belül megtöltsenek és befödjenek, így megakadályozzák a fehérjék káros bomlását, s ezzel kiküszöbölik a veszteségeket. A magyaradi gazdaság a jelzett módszerekkel 1965-ben 50, 1960-ban pedig 110 vagon fehérjés hereszilázst készített. Persze, nem idegenkednek a szénhidrátos szilázs tartósításától sem, melyből a múlt évben 100 vagonnal állt rendelkezésükre, s ennek 40 százaléka kukoricaszilázs volt. Nagyon jól bevált továbbá a tarlóhere és a másodveteményként termelt kukoricacsalamádé silózása is. Ebből a keverékből kitűnő fehérjés, szénhidrátos eleséget készítettek a szarvasmarháknak. Ez a társítás azzal az előnnyel jár, hogy nincs szükség vegyszerek használatára, mert a csalamádé tökéletes tartósító. Ha már ilyen jó tapasztalatokkal rendelkeznek Magyaradon, bizonyára idén is alkalmazni fogják a herefélék silőzásának vegyszeres módszereit. Ott kell kezdenünk, hogy a múlt esztendeiből még mindig van 40 vagonnyi, ezért csak 30—40 vagon fehérjés lucernaszilázs készítésével számolnak. Végezetül még annyit, hogy a téli időszakban 3 kg takarmányszalmát, 2 kg hereszénát, 30 kg értékes, fehérjékben gazdag hereszilázst, 10 kg szénhidrátos szilázst és 2 kg abrakkeveréket adtak a teheneknek. A napokban azonban áttértek a nyári takarmányozásra. A zöld adagját 10 kgmal kezdték, s naponta 5 kg-mal emelik, míg a szilázst ugyanannyival csökkentik, s végezetül etetését teljesen beszüntetik. Óvatosan járnak el, hogy a tejelékenység ne csökkenjen. Az elmondottakból látható, hogy a vegyszeres, fehérjés hereszilázs készítése nagyon kifizetődő. Csupán sllózásnál van becsületes, szakszerű munkára szükség. Ilyenkor takarmányértéke sok esetben jobb a közepes minőségű szénáénál. Nagy előnye, hogy tartósítása olcsó és gazdaságos, etetésekor az állatok teljhasznossága állandóan növekedik. Természetesen a gazdaságokban arra is törekedni kell, hogy a tehénállomány minőségét rendszeresen, tervszerűen javítsák, ami további biztosítéka a nagyobb hasznosságnak. HOKSZA ISTVÁN Csallóközben megkezdődött a silózás szállítják. Ilyen közvetlen eladást akarnak bevezetni a szarvasmarha értékesítése terén is. Ezek a vertikális kapcsolatok egész sor előnyt nyújtanak nemcsak a földművesek, de a feldolgozó ipar számára is. Szövetkezetközi létesítmény (Zwischengenossenschaftliche Einrichtung) Linda 1965-ben létesült 8 együttműködő szövetkezet részvételével. Most már 20 szövetkezet kooperál. Közös erővel két, 10 ezer tojót befogadó tojócsarnokot építettek fel. A többi térségek 20 ezer tojó befogadására készültek. A vállalat élén vezető áll. Ennek felettes szerve a kooperáló tanács. A vezetőt választják. A kooperáló tanács a képviselt szövetkezetek tagjaiból tevődik össze s ezeket a szövetkezeti taggyűléseken választják meg, minden szövetkezetből két tagot. A vállalat jogi szempontból önálló. Alapszabály és házirend alapján irányítják. Az évet december 24-én zárják le és a jövedelmet december 31-én osztják el. Az 1966-os év néhány gazdasági eredménye: ................................................ 76 347 Márka .................................... . . 6,9 ................................................ 164 db ................................................ 28 Pf a vezető fizetését is) 2,3 Pf fizetésén kívül) ... 1,9 Pf .................................................... 7,95 Márka el. Az üzleti ügyeket kiszámlázzák és az összeget kiutalják. Görsdorfi állami gazdaság (VÉG) t A kooperációt a burgonya, répa, t zöldtakarmány és -tej szárítására i szolgáló berendezéssel kezdte kiépí- i teni. Erre a szárítóberendezés egyenletesebb kihasználása érdekében volt szükség. A I. és III. típusú szövetkezetekkel- kooperál. A kooperáció állandóan bővül és lassanként felöleli az egész mezőgazdasági ténykedést. Az állami gazdasági mint fő kooperáló tényező ügyel arra, hogy ne kerülhessen sor a mezőgazdasági üzemek gazdasági önállóságának megsértésére és támogatja a termelés fejlesztését. A kooperáció ilyen és más különböző formái terjedtek el a golssenl és a wartenbergi szövetkezetben, a legfejlettebb szövetkezetek közé tartozó Neuhollandi „Georgi Dimítroff“ szövetkezetben is. így elmondhatjuk, hogy ez a tudományos-műszaki, gaz— a gépesítés és a technika vonalán 44 társulásban 212 LPG, —■ a kártevők elleni növényvédelem szakaszán 31 társulásban 132 LPG, — a pótalkatrészek beszerzése szakaszán 35 társulásban 158 LPG, — a talaj közös művelése szakaszán 15 társulásban 39 LPG, — a legelők közös használata szakaszán 9 társulásban 50 LPG, — közös beruházási építkezés szakaszán 1970-ig 43 társulásban 224 LPG, — közös építkezési csoportokkal végzett építkezés szakaszán 11 társulásban 29 LPG kooperál. szövetkezeti társulás alakul 117 kooperáló szövetkezettel. A cottbusi kerületben 1040 szövetkezet van, s ezekből csupán 240 szövetkezet gazdálkodik kooperációs kapcsolatok nélkül. A növénytermesztés és állattenyésztés összpontosításának és szakosításának kérdéseit mind a rosszabbul, mind a jól gazdálkodó szövetkezetekben a kooperáció segítségével nagyobb nehézségek és megerőltetés nélkül oldják meg. A kooperáció eredményeképpen fokozódik a termelés és csökkennek a termékegységre jutó költségek. A kicsi és kisebb mezőgazdasági dasági-szervezési elem kiterjeszti hatáskörét a mezőgazdasági termelés összes horizontális és vertikális szférájára, valamint a mezőgazdasági' termékeket kezelő és feldolgozó termelési ágazatokra. A kooperációs kapcsolatok elterjedéséről az utóbbi 3 év alatt a cottbusi kerületre vonatkozó alábbi áttekintés nyújt átfogó képet: A kooperációs kapcsolatokba és a kooperáló társulásokba 189 III.típusú LPG (EFSZ), 450 I. típusú LPG (EFSZ) és 11 VÉG (ÁG) kapcsolódott be. A kooperációs kapcsolatok legtöbbször a termelési kooperációra irányulnak: A szövetkezetközi létesítmények ténykedését kibővítik, s így —■ a meliorációs ténykedésre . . 19 — erdőgazdaságra ........................ 3 — a gépek vásárlására és a gépjavításra.....................................1 — takarmánykeverékek készítésére ................................... 3 — kacsahízlalásra.....................................1 — intenzív baromfitenyésztésre . 9 — juhtenyésztésre.....................................4 — sertéshizlalásra ...............................2 — tejtermelésre .....................................1 — az építkezési feladatok megoldására...........................................9 üzemekben sok kérdést lehet megoldani a kooperáció és a szövetkezetközi vállalatok kiépítésével. A szövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások közötti kooperációs kapcsolatok kiépítése megfelel a társadalomfejlesztési követelményeknek, mivel a mezőgazdasági termelés fejlődését segíti elő. Ugyanakkor nagy gazdaságpolitikai jelentőségük is van. Társadalomfejlődési folyamat ez, amelyet határozottan nálunk is érvényesíteni fogunk, habár a Német Demokratikus Köztársaságban szerzett tapasztalatokat a mi természeti és termelési feltételeink alapján módosítani kell. GOLAN GONDOLNAK AZ ÖREGEKRE A szímői szövetkezetben már harmadik éve segítik azokat az öregeket, akik alacsony nyugdíjat kapnak. A múltban az alacsony nyugdíjat élvezők kiegészítésként 300 Kős-t kaptak, s az idén ezt 350-re emelték. Ezenkívül a szövetkezet alapszabálya előírja, hogy a kiöregedett tagoknak továbbra is joguk van a háztájira 0,25—0,50 hektárig. Nagyon jól jön ez a pénz, mondta Illés Béla b'csi. 0 még tavaly is dolgozott, de az idén már nem bírja. Nem csoda, már betöltötte a 75-ik életévét. A hetven éven felüli bácsik közül sokan azzal a tudattal tértek viszsza otthonukba, hogy a kezdet kezdetén, tizenöt-húsz évvel ezelőtt mégiscsak helyesen döntöttek. Horváth Lajos, Szímő 8. zajok, zörejek enyhítése, kiküszöbölése; 9. melléktermékek, hulladékok rendszeres, időbeni eltávolítása; 10. a műhelyek környékének tisztántartása, fásítása. A javításra beérkező gépek rendszerint szennyezettek, s éppen ezért szükséges gépmosóberendezés felépítése, melyet rendszerint a műhely közelében helyeznek el. A gépek így tisztán érkeznek a műhelybe. A műhelyek, csarnokok falait és a gépeket gyakran sötétre festik, így a szennyeződések kevésbé észrevehetők. Az NDK-ban közzétett adatok alapján a munkahelyek gazdaságos, színdinamikailag megalapozott festése 25 százalékkal növeli a munka termelékenységét és 32 százalékkal csökkenti a dolgozó akaratán, hibáján kívül bekövetkező munkaidő-veszteséget. A világítás korszerűsítése után 31 százalékkal javul a gyártmány minősége, 28 százalékkal a munka termelékenysége és 19 százalékkal csökken a szem kifáradása. Megállapították továbbá, hogy a munka termelékenységére a színkép középszínei — vagyis a zöld és a sárga — hatnak a legkedvezőbben. A színkép szélén levő piros szín tartós behatás esetén úgynevezett „színfáradtságot“ idéz elő, azaz, csökkenti a szem árnyalatot megkülönböztető képességét. Érdekes megállapítást nyertek a színek fényvisszaverő képessége terén. A fehér felület a ráeső fény 10 százalékát, a szürke felület a ráeső fény 35 százalékát, a sötét téglavörös a 15 százalékát, a kék pedig csak a fény 11 százalékát veri vissza. Kiszámították, hogy a helyiségek szabályos festése hússzor olcsóbb a balesetekből és az elfáradásból eredő munkaképesség csökkenés miatt bekövetkező veszteségeknél. A gazdaságos színdinamikailag megfelelő festés, színezés hozzá tartozik a termelés kultúrájához, termelékenységéhez. Nem lehet közömbös a munkavédelem, sem pedig a világító energia szükséglete szempontjából, hiszen megfelelő színezés esetén 10—30 százalékra is csökkenthető a világítási áramszükséglet. Szükséges, hogy tervezőink, kivitelezőink és nem utolsósorban mezőgazdasági üzemeink illetékes szervei az előbb említett lényegeket figyelembe véve járnának el a műhelyek és szerelőcsarnokok építésénél. VEREBES LAJOS, Nyitra Örömmel látjuk, hogy az utóbbi időben mezőgazdasági üzemeinkben egyre több korszerű karbantartó javítóműhely épül és a meglevő javító helyiségekbe is a munkakörülményeket nagymértékben megjavító gépek kerülnek, amelyek fokozottabban védik a dolgozók testi épségét és egészségét. A termelés technológiája és kultúrája befolyásolja, meghatározza a munkavédelmet és a balesetelhárítást. A karbantartó és gépjavító műhelyek műszaki kultúrája — bizonyos javulás ellenére is — alacsony színvonalú, korszerűtlen. Az okok a termelés jellegében, körülményeiben, gyakorlatában és nem kevésbé az anyagi lehetőségekben kereshetők. A kulturált karbantartó műhelyek alapvető elemeit a következőképpen foglalhatnánk össze: 1. a munkahelyek mintaszerű karbantartása; 2. a gépek, felszerelések célszerű, gazdaságos elhelyezése; 3. a termelés részleges és teljes gépesítése; 4. a biztonságos és kényelmes munkakörülmények; 5. a termelőrészlegek, helyiségek szakszerű és gazdaságos megvilágítása; B. a gépek, berendezések, falak és padlók higiénikus festése, színezése; 7. biztonságos és teljesértékfi szellőztetés; Színek és fények a műhelyben vállalkozások az NDK-ban munkaerőnk.“ A kooperációt kölcsönös szerződések alapján valósítják meg, amelyekben feltüntetik nemcsak a feladatok teljesítésének időpontját, hanem a leszállított termék szabott, vagy kölcsönös megegyezés alapján megállapított árát és minőségét is. A nehéz és egycélú munkagépek kihasználására irányított kooperáció a költségek csökkenéséhez vezetett, továbbá a nehezebb traktorok szükséges számát a felére, traktorosok számát pedig 18-ról 9-re csökkentette. A kooperáció további előnye a termesztett növényfajták számának csökkenése. Ők a cukorrépa-termesztést vállalták, a többi szövetkezet pedig a burgonya és a repce termesztését. Ez a kooperáció hozzájárul az emberek és a gépek szakosításához, de mindenekelőtt lehetővé teszi a természeti feltételek figyelembevételét és kihasználását. Nagy figyelmet fordítanak a talaj termöerejének fokozására, s ezért a kooperációs kapcsolatok keretében társulásokat létesítenek a talajjavítás és a rekultiváció szervezésére. Fokozott figyelmet fordítanak a feldolgozó és élelmiszeripari üzemekkel kiépített kooperációs kapcsolatoknak. A kihizlalt sertéseket egyenesen a vágóhídra A termelés bruttó értéke........................ Átszámított munkaerők......................... Egy tojóra eső évi tojáshozam . . . Egy tojás termelési költségei . . . 1 tojásra eső bérköltségek (beleértve 1 tojásra eső bérköltségek (a vezető 1 tojóra eső tiszta jövedelem . . . A szövetkezeti létesítmény a 20 szövetkezeten kívül (amelyek a tojók takarmányozásához pontosan meghatározott kulcs szerint járulnak hozzá) további szövetkezetekkel is kooperál, amelyek fiatal tojókat nevelnek fel. A jércéket a szövetkezetközi vállalat szakfelügyelete alatt nevelik és öt hónapos korukban a megállapodás szerint és kiválasztás alapján adják
