Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. MÁJUS Mit kell tudnunk az almafalisztharmatről Főleg az utolsó két évtized alatt az almafa-lisztharmat nagy károkat okoz gyümölcsöseinkben. Az ellene való védekezésnél abból kell kiindulnunk, hogy milyen a kórokozó életmódja. A betegséget felismerjük tavasszal, mindjárt a rügyfakadás utón. A fa egyes részei (levél- és virágcsokrok, hajtások) fertőzöttek a gombával. Ezt az állapotot nevezzük elsődleges fertőzésnek. A megfertőzött részek (szervek) hatalmas mennyiségű spórát (konldiumokat) termelnek, amelyek később meglepik az üj és fiatal leveleket, majd az inkubációs idő elteltével itt is megjelennek a lisztes bevonatok. Az utóbbit már másodlagos fertőzésnek nevezzük. Ez már nemcsak a leveleket és a fiatal hajtásokat fertőzi meg, de a fejlődő rügyeket is. Általában, ahol a bevonat van, ott a rügyek mind fertőzöttek. A fertőzött hajtások és rügyek vagy elhalnak a tél folyamán, vagy tavasszal kihajf 5. szám - N • A TARTALOMBÓL} 0 A cseresznye és a ribizli termékenyülése 6 Májusi teendők :Az osztrák szőlőkben A gyümölcs legjobb fajtaválasztékát Dél-Szlovákiáb» 1 # Törpe gyümölcsösök Magyarországon t A szőlő terméshozamainak szabályozása, helyes tápanyagellátással # A szelídgesztenye termesztésének kérdései 9 jótanácsok © Kökörcsin a tavasz hírnöke V_____________J tanak és így a gomba életének ciklusa elölről kezdődik. Az előbbiből láthatjuk, hogy a gomba áttelelési helye mycélium formájában a rügy. Egyedül a fertőzött rügyek felelősek a betegség terjesztéséért. Megelőzni a rügyek fertőzését nagyon nehéz, mert hosszú időn át történhetik s ez idő alatt sokszor kellene permeteznünk. Ha végiggondoljuk a gomba életmódját, rájövünk, hogy az egyes kertészek által már túlzásba vitt rügyfakadás előtti 10—15 %-os Sulkával történő permetezés nem indokolt. A rügyben a gombát pikkelyek takarják. Olyan vegyszer kellene, amely ilyen állapotban is képes megsemmisíteni. Amenynyiben ez nem áll rendelkezésünkre, várnunk kell, míg a rügy s vele együtt a gomba fonala is életre kel. Ezt megelőzni is tehetünk valamit, éspedig hatásosan enyhítünk az elsődleges fertőzésen azáltal, ha a metszés alkalmával lemetéljük az ezüstös bevonatú lisztharmat-gyanús vesszőket olymódon, hogy az egészséges részből is hozzávágunk 3—4 rügyet. Ezt a védekezési módot természetesen a házikertben, valamint az intenzív^ gyümölcsösökben az alacsonyművelésű fáknál valósíthatjuk meg. Ilyen esetben a rügyfakadás és a virágzás közötti időszakban a legalkalmasabb ezt a munkát végezni. Ekkor már jól felismerhetők. A lemetélt ágacskákat minden alkalommal gondosan gyűjtsük össze és tüntessük el a gyümölcsösből. A kémiai védekezés módszertana. A llsztharmat elleni permetezésnek rügyfakadás előtt nincs jelentősége. Ugyanakkor hatásos a permetezés az elsődleges fertőzés megjelenésétől kezdve a fa növekedésének befejezéséig. Molnár József mérnök (a Pöstyénl Növénykutató Intézet dolgozója) összehasonlító permetezéseket végzett az eddig használatos és forgalomban Termőkaros alma virágzásban levő permetanyagokkal. Kísérletei a következő pontokban értékelhetők: 1. A réztartalmú permetanyagok lisztharmat ellen nem hatnak. 2. Nálunk a lisztharmat ellen főleg kén tartalmú vegyszereket használunk. Ilyenek: Sulka, Sulikol, Polybarit (hazai gyártmány) és a Thiovit (behozott). Az organikus készítmények közül a Karatháné és a Wepsin 155 ismeretesek. 3. Az 1964—1966-os évek kísérletei a Thiovit svéd vegyszert helyezik az első helyre. A másik helyet a Karatháné foglalja el. A hazai készítmények közül a legjobbnak a Sulikol-K bizonyult. Sajnos, az aránylag sokat használt Sulka csak valamivel volt jobb a Sulikol és Polybarit készítményektől, melyek alig hatottak. 4. Igen fontos az egyes permetezések közötti időszak is. A betegség fő terjeszkedési ideje alatt ez ne legyen több 10 napnál, és kedvező időjárás esetén csak 7—8 nap. A permetezéssel akkor kell kezdenünk, amikor a betegség első tünetei megjelennek A mi viszonyaink között ez pirosbimbós állapotkor van. 5. Mivel a virágzás általában hosszú Ideig tart s ez alatt a gomba igen elszaporodik, Molnár mérnök meggyőződése alapján javasolja a virágzás alatti permetezést is {nagyüzemi gyümölcsösökben). A kén növényölő hatása nem olyan nagy, hogy ezt a fent leírt permetezést — a virágzás alatt ne végezhetnénk el. Meg kell (beszámoló az 5. oldalon). azonban jegyezni, hogy egyéb anyagokat mint pl. foszfotiont, dykolt ez esetben nem használhatók, valamint, hogy ne permetezzzünk éppen a legnagyobb méhrepülés ideje, alatta hanem későn este vagy korán reggel. 6. Az elvégzett kísérletek után a következő koncentrációt ajánljuk: Thiovit 0,75—0,30 % Karatháné 0,12 % Sulikol K 0,60—0,40 % (hidegebb időben magasabb koncentráció) Sulka 1,00—0,50 % Sulikol 0,75—0,50 % Amennyiben sikerül beszerezni Thiovitot és Karathánét, úgy virágzás előtt Thiovitot használjunk, később a Karathánét. Ha kertjeink nem fertőzöttek állati kártevőkkel (Kaliforniai pajzstetü, atkák, levéltetvek lárváival és tojásaival), akkor az ún. téli permetezéseket Nltrosannal, Arborollal és Oleoakaritionnal nem szükséges végezni. Ezek ugyanis a betegségek ellen nem hatnak s így csak felesleges munkatöbBletet és kiadást jelentenek. Nem is jó jel az, ha ez újtelépítésű nagyüzemi gyümölcsösökben téli permetezéseket végeznek. Az évközben végzett tökéletes' arafoszfationnal és foszfotionnal végzett permetezésekkel már megoldottuk a fent nevezett kártevők irtását. Belncz János mérnök, Nyárasd
