Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
Jf, GYÜMÖLCSÖSEINKBEN az április és május varázsolja szemünk elé a leggyönyörűbb látványt. Virágba borulnak a gyümölcsfák. A pompás virágok tövében azonban ugyanakkor ott lappangónak a kórokozók és kártevők különféle csírái. A hernyók ellen 0,4—0,6 százalékos Dykol-oldattal permetezünk. Varasodás és lev élt elvek ellen sziromhullás után 0,6 százalékos Novozír N—50-et, valamint 0,3 százalékos Fosfotion keverékkel védekezünk. Ez a permetezés főleg a gyümölcs férgesedését előidéző almamoly pusztítását célozza. M ájusi Májusban gyakran nagy károkat okoznak az utófagyok. Leghatékonyabban füstöléssel, esetleg víz kipermetezésével védekezhetünk ellenük. Száraz időben megöntözzük az újonnan kiültetett gyümölcsfacsemetéket. Ha valamelyik csemete nem bontja rügyeit, de különben egészséges, tehát nem száradt ki, igyekezzünk a baj kútforrását megállapítani és orvosolni. A rügyfakadás pangását nem egyszer pondrók idézik elő, amelyek a gyökereket rágfák. A UGYANAKKOR A VETEMENYESKERTBEN is megteszszük a fagy elleni intézkedéseket. Az eperültetvények alá fűrészport vagy forgácsot helyezünk, hogy a termést zápor esetén ne szennyezze a föld. teendők Gyümölcsöseinkben és különböző kerti növényeinkben elvégezzük a gyomirtást. Sekélyen, de alaposan kapáljuk a talajt. Ha a fagyveszély elmúlt, gyors ütemben palántázzuk a paradicsomot, paprikát, míg a tojásgyümölcsöt május utolsó harmadában ültetjük. •f. DlSZKERTfEINKBEN folytatjuk a virágok kiültetését. Május végén a fagyra legérzékenyebb virágokat is kiültetjük. A pelargóniákat napos és száraz, a fuksziákat félárnyékos helyekre ültetjük. Őszi virágzásra vetjük a díszborsot, a szagos rezedát, továbbá a nyári ibolyát, a téli vagy sárga violát és a csillagvirágok magvát. A virágcserepekben tenyésztett és gyökeret hajtott georginákat május végén ültetjük ki. A kiültetett virágokat gondosan ápoljuk, öntözzük és kapáljuk. Ugyancsak ne hanyagoljuk el a pázsit gondozását. Rendszeres permetezéssel harcoljunk a növényi betegségek, a kártevők és a rózsákon élősködő levéltetvek ellen, Pochyba A cseresznye és ribizli termékenyiilése Németh Sándor ekeli olvasónk a következő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz: Létre jön-e beporzás a Piros cseresznye és a Boscopi fekete között, valamint a piros és fekete ribizli között? jainkban közepes eredményt nyújtó legjobb porzója a Büttner késői ropogós. Mivel Németh elvtárs csak általánosságban nevezte meg a cseresznyefajtát (piros cseresznye) és a Boskoopi fekete sem pontos pomológiai meghatározás, arra gondolunk, hogy a piros esetében Germerdorfi óriás vagy a Troprichter cseresznye lehet, míg a másik a Nagy fekete ropogós. A Germerdorfi és a Nagy fekete ropogós kölcsönösen megporozzák egymást, a Troprichter korábbi virágzású fajta jó porzója a Lioni korai. A körzetesített cseresznyefajták ültetésénél arra törekedjünk, hogy 15—30 %-ban jó gyümölcsű porzófajták is kerüljenek a telepítésbe. Jó porzója: Lioni korai, Nagy fekete ropogós Moreau, vagy egyidejűleg virágzó fajták Márki korai, Napóleoni ropogós Hedelfingeni óriás, Nagy fekete ropogós Hedelfingeni óriás, Spanyol meggy Napóleoni ropogós, Nagy fekete ropogós, Spanyol meggy Lioni korai, — más korai fajták Hedelfingeni óriás, Germerdorfi óriás. bizonyítják, hogy a fehér és piros ribizlifajták önporzóak, míg a fekete ribizli fajtái közül több fajta az önmeddőkhöz tartozik. Ültetésüknél erre gondoljunk. .W Érdemes a kiskertben fóliasátort felállítani A Német Demokratikus Köztársaságban különböző méretű típus fóliasátrakat gyártanak. A kiskert-tu lajdo-. nosok tapasztalatai szerint valamennyi típus kifizetődő. Korai konyhakerti termények, továbbá bogyósgyümölcsök termesztésével, áruk a primőr-hozamokból gyorsan megtérül. Egy 7,5 m2 alapterületű ház alakú fóliasátor alatt egymást követően háromféle növényt termesztettek, a terményekből származó bevétel jóval fölülmúlta a ráfor? dított költségeket. Március végén kelvirággal és kara? lábéval kezdték, a szélekre hónapos retket vetettek, utána uborkát (Beste v. Allen és Sportresisting fajtát) ültettek. Az uborka letakarítása után ismét karalábé következett. Alacsony, 6 m2 alapterületű fóliasátorral is kísérletez-' tek. március legvégén sárgarépát vetettek és május 2-től kezdve szedték ki. A gazdasági eredmény itt is jó volt. Ezek a fóliasátor típusok viszonylag költségesek, de forgalomba került egy domború, íves bordázatú javított forma, amelynek olcsóbb árán kívül előnye, hogy nincsenek könnyen leszakadó, felső sarkai. Alapterülete: 3X2,5 méter. (Garten und Kleintierzucht) a Boppardi és a Napóleon cseresznye is, ha vele egy időben virágzanak. Időjárás következtében lehetnek olyan esetek is, hogy a két fajta az évek legtöbbjében együtt virágzik, viszont egyes esetekben ez teljesen eltérhet. A Badacsonyi óriás cseresznye, kiváló ízű fajta — bár nálunk nem szerepel a körzetesltett fajták között — sok helyen kedvelik és termesztik. Sajnos, hiányos és változékony megtermékenyülésének oka, hogy a kipróbált porzók közül égy sem bizonyul kielégítőnek. Nap-Fajta: Márki korai Boppardi korai Lioni korai Germerdorfi óriás Napóleoni ropogós Hedelfingeni óriás Troprichter cseresznye Nagy fekete ropogós Általában szabály, hogy hasonló Időben virágzó fajtákból mindig két-három fajtát telepítsünk vegyesen, így biztosított a jó megporzás. A ribizli megtermékenyítésével szerzett tenasztalatnlr azt FEKETE RIBIZLIFAJTÁK: Onmeddoek, idegen megporzást igényelnek: Boskoopi fekete Hollandi fekete Nápolyi fekete lenszemek intersterilitása miatt. JUHÁSZ ÁRPÁD Önmegporzók és jó megtermékenyítő fajták: Góliáth Karlsteini hosszúfürtű Leov fekete Silvergieter A piros és fekete ribizli kölcsönös beporzása rossz, nem kielégítő, feltételezhetően a pol? lamennyi gyümölcsünknél fontos jelenség, hiszen ez a biológiai törvényszerűség biztosítja a terméskötődés folyamatát. A gazdag gyümölcsszürethez tehát a virágok megporzásán keresztül vezet az út. Csak megtermékenyített virágból fejlődhet termés. A virágok nagy része hímnős, azaz, egyazon virágképletben megtaláljuk a termőt a belőle felnyúló bibével, amelyet rendszerint pollenszemeket tartalmazó porzók vesznek körül. Az ilyen hímnős virágok egy része megtermékenyíti önmagát (autofertilis), vagyis ugyanazon virág vagy egyazon fa másik virágjának pollenszemei tapadásuk után behatolnak a termőbe, és elvégzik a termés kialakulásához szükséges megtermékenyítés folyamatát. A legtöbb gyümölcsfánk virágalkata olyan, hogy ezek azonos gyümölcsnem (alma) vagy rokonnem (cseresznye, meggy) más és más fajtától (pl. Jonathán az. Ontárió vagy Delicious fajták pollenszemeitől) termékenyülnek a legjobban (autosterilis), azaz idegen megporzásúak. Az ilyen fajtákat önmeddőknek nevezzük. Üj telepítések létrehozásánál ezzel számolnunk kell. A kajszi, az őszibarack, a dió saját fajtájuk (sőt saját fájuk) virágporával is megtermékenyülhetnek. Az alma, körte, birs, cseresznye, meggy, szilva legtöbb fajtája idegen megporzást igényel, bár némelyiknél önmegporzás is előfordulhat. A gyümölcstermelés évtizedeinek folyamán ilyen önmeddő fák részére — megfigyelések és kutatások segítséegével — megtalálták azokat a porzófajtákat, amelyek rovarok segítségével (88 %-ban méhek), vagy a szél közreműködésével termékenyülnek meg. Persze, a megporzásnál Is sok tényező játszhat közre, melyek közül a virágzások idejének megegyezése döntő fontosságú. A cseresznye fajtáinak nagy része is az önmeddő fajták közé tartozik, azért az egyes fajták ültetésénél biztosítani kell a megfelelő porgófajták kiültetését is. Az egyes fajták kedvező porzóinak kiválasztása még ma sem befejezett, hiszen a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ez területenként — a földrajzi fekvéstől függően — is változhat. Például a Márki korairól az 1947-es széleskörű magyarországi vizsgálatok 3—4 %-os önmegporzást mutattak ki, más országokban viszont — Csehszlovákiában is — ez az ünporzás olyan csekélynek bizonyult, hogy a fajtát önmeddőnek tartják. Vele egy időben virágzik a Májusi korai, megporzásánál elsősorban ez jöhet számításba. Irodalmi adatok szerint jó virágport ad számára 2
