Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-08 / 14. szám

Köszönt]'ük a százéves Belányi Józsi bácsit A századik tavasz köszöntött rá lapunk Tégi olvasó­idra, a fegyverneki Belányi József bácsira. Anyakönyvi kivonatából: született Deménden 1867. március 20-án. Tehát, a kiegyezés évének tavaszán. Maxim Gorkijtól egy, Lenintől pedig három évvel idő­sebb. A Nagy Októberi Szocialista forradalmat már mint ötven éves üdvözölte. Józsi bácsi születésének 100. évfordulóján is jó egész­ségnek örvend. Ez alkalomból felkeresték lakásán Kósa Jánosné a nőbizottság és Kotasz Béla, a CSEMADOK he­lyt szervezete részéről, s ajándékokkal kedveskedtek a jubilálónak. Az évtizedekkel ezelőtti eseményekre és élményeire még frissen emlékezik. Fiatal korában több évtizeden át juhász volt. Az évszázad alatt, amelyet maga mögött ha­­'gyott, egyetlen egyszer sem volt súlyos beteg, csak Fe­renc Jóska idejében, a katonaságnál sebesült meg köny­­nyebben. A juhászatot földműveléssel cserélte fel. Sokat tartózkodott — és tartózkodik még ma is — a szabad­ban. Kimondhatatlanul szereti a természetet. Szívesen hallgatja a rádiót s nézi a televíziót. Amikor megláto­gattuk, kedvenc dalaiból is eldalolt hármat. A hosszú élet titkát a mértékletes életmódban, az iz­galmak, veszekedések és a kicsapongás kerülésében látja. VERESS VILMOS, Fegyvernek A jubilánsnak lapunk szerkesztősege szívből kíván erőt, egészséget, s még hosszantartó, boldog életet. háromszáz esztendős ISTÄLLÖTRÄGYA Érsekújváron, a mai Török­szalasztó utca helyén — a tö­rök megszállás Idején — a vár­sáncok mellett lstálók húzód­tak. Néhány évvel ezelőtt az utca felszíni Igazítása során érett Istállótrágyarétegre buk­kantak. . Az állami gazdaság kapva kapott az alkalmon, s Jónéhány pótkocsival elszál­lított belőle. A jelenlegi csator­názási munkálatok során az előbbitől jóval mélyebbre ha­toltak a gépek, a több méter vastagságú istállótrágya szinte kincset ér ... így a környék­beli lakosok kocsiszámra s ta­­llcskázva hordják-viszik, mert rendkívül termékenyítő hatású. Gábris József levelezőnk négy­éves csemegeszőlő-ültetVényé­­nek egyetlen tőkéjét próbakép­pen megtrágyázta, s huszon­négy fürtöt szüretelt róla az elmúlt évben. (gj) DICSÉRETET ÉRDEMEL az Ipolysági Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola színjátszócso­portja, amely nagy sikerrel mu­tatta be Lovicsek Béla: Baj van a szerelemmel című há­­romfelvonásos vígjátékát. A da­rabot bemutatták Felsőszemeré­­den, Gyerken, Pereszlényben, Ipolyszakálason, Nagyölveden és Ipolyságon is. (Lalo Károly, Ipolyság) JÁNOKI LELKESEDÉS Két évvel ezelőtt a jánokiak szorgalmukkal kiérdemelték a „Példás község“ címet.* Tavaly a pártkongresszus tiszteletére több mint egymillió korona ér­tékű kötelezettséget vállaltak, s teljesítették is. Az idén sem akarnak lemaradni! A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tiszteletére 9 közösségi és 196 egyéni mun­• A Rimaszombati Sörgyár öt hónappal ezelőtt kezdte meg üzemelését. Már teljes ka­pacitással dolgozik: naponta 1600 hektoliter sör kerül az üvegekbe. Az önműködő gép óránként 8000 üveget tölt meg sörrel. (kz) 0 Az utóbbi tíz évben ha­zánkban több mint száz ember halt meg gombamérgezésben — jelentette ki dr. Augustin Wolf docens, a prágai Higiéniai Intézet dolgozója. (sm) • Az idén hazánkban a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom alapszervezetei 278 ezer gyermek üdültetését készítik elő a nyári szünet idejére, jer) £ Mélyen elgondolkoztató: évente közel 80 millió liter tiszta alkoholt fogyasztunk sör, bor és égetett szesz formájá­ban. A lakósság 9 milliárd ko­ronát költ szeszesitalokra. Az alkoholfogyasztás — sajnos — évről évre növekszik. (pr) ❖ Délre kondul az ajnácskői kisharang ... (Tóth D. felvétele) kafelajánlást tettek, övódát, strandfürdőt, Járdát, utakat épí­tenek. A parkban 35 padot he­lyeznek el s 500 rózsafát ültet­nek el. A lakosok a faluszépl­­té8 keretében több mint hét­ezer órányi Ingyenes társadal­mi munkát végeznek. (lsk) TEVÉKENY SZÍNJÁTSZÓK Már a múltban is szép sike­reket értek el a zselízi szín­játszók. Bemutattak egy Móricz és egy Jókai darabot, előadtak egy Mesterházi és egy Tabi mű­vet. Ez év március 12-én ismét bemutatóra kerUlt sor. Mácsady János rendezésében Dosztojev­szkij: Két férfi az ágy alatt c. komédiája kerUlt előadásra. A közönség körében nagy tet­szést aratott a mű, s természe­tesen kijutott az elismerésből az előadóknak is, a siker fő részeseinek. (Ábel G., Zseliz) A Fiorenza római rádiósze­relő tízévi takarékoskodás és kísérletezés után robotot szer­kesztett. A Geronimonak elne­vezett robot egy és fél méter magas, keze, lába igen mozgé­kony. Körülbelül 1 millió lí­rába került, de megéri a pénzt és a fáradságot, mert nagysze­rűen helyettesíti a bejárónőt. Megteríti az asztalt, kifényesíti a padlót, takarítja a lakást, sőt még gazdája szamarát is ki­hajtja a legelőre. Egyetlen hi­bája, hogy lassan mozog. Fio­renza hamarosan tökéletesíti Geronimot, és akkor akár egy modern táncversenyen is fel­léphet. 4> Az egyházi művészek Pá­rizsban megtartott értekezle­tén, amelyen festők, műépíté­szek vettek részt, egy jezsuita szerzetes ajánlotta, hogy a jö­vőben a templomokban legyen ruhatár és bölcsőde is. 4« Egy New York-i divatbe­mutatón a manekenek kutyák­kal vonultak fel. Az ebek ugyanolyan öltözéket viseltek, mint gazdáik, az egyik lenvá­szon ruhát, a másik virágos selymet, a harmadik pulóvert, a vadászkutya pizsamában, egy pincsi pedig bikiniben vonult fel. 4« Egy 28 éves bielefeldi (NSZK) férfi el akarta rabolni egy magánosán sétáló hölgy kézitáskáját. Odalépett hozzá, kinyújtotta a kezét a kézitáska felé és — a többire már nem emlékszik. Súlyos kulcscsonttöréssel és kékre-zöldre verve tért magá­hoz a városi kórház sebészeti osztályán. 100 ÉVES CUKORGYÁR Nyugat-Szlovákia egyik leg­régibb cukorgyára a diószegi, amely 100. évfordulójára ké­szül. 1867-ben kezdték az épí­tését. A cukorgyárhoz konzerv­gyár is tartozik. A konzervgyár termékei Európaszerte nagy ke­resletnek örvendenek. A kom­pótok iránt leginkább Anglia, a Német Szövetségi Köztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság érdeklődik. Ez utóbbi országban a sterilizáll zöldséget, Angliában pedig a szilva- és ringló kompótokat szeretik. A paradicsompaszta pedig csaknem az egész világba vándorol. Az itt tartósított élei miszerek értéke évente eléri a 25 millió koronát. (kf) CIVILBEN TRAKTOROS. Otthon azonban afféle ezer­mester. Mindent maga csi­nál. A házat is aláfalazta, a tyúkólat — méghozzá nem !s akármilyet, világítással, fűtőberendezéssel ellátva — maga építette. Es ha neta­lán a cipő sarka megkopik, azt is ő flekkeli meg. Munka után naphosszat barkácsol. Soha nincs nyugta. Büszke is rá a felesége, mondogató ván a szomszédoknak, hogy az én Lajosom az égvilágon mindent megcsinál. Mi mes­tereknek sohasem fizetünk. Ezért aztán a szomszédasz­­szonyok egy csöppnyit triqy­­lik — ami viszont jól esik az embernek. Tavaly keltetőgépet vet­tek. Nem gyárit, csak afféle házi készítményt. Százötven tojást lehetett egyszerre keltetni benne. Ogy-ahogy be is vágott. Lajosnak azon­ban a „kotlós“ sehogy sem tetszett. Mondogatta ts az asszonynak, hogy át kellene szerelni villanyra, mert ez a vízmelegítés nem jó. Ónja, hogy éjszaka is minden két­­három órában fel kell kelni, ellenőrizni. A vtllanymelegí­­tés az más. Bekapcsolja az ember, és ha még hőszabá­­lyozót is beszerel, hétszám­ra nincs gondja a keltetőre. Az asszony csak a vállát vonta. — Ha gondolod, szereld át. Így aztán Lajos nekigyür­­kőzött. Iparkodni kellett, mert a csirkéknek most van a keltetési ideje. Tíz nap Tojást főz az ezermester alatt, mert csak délutánon­ként csinálhatta, kész ts lett. Még riasztócsengőt ts szerelt fel. Biztonság okáért pedig két hőmérőt. Az asz­­szony időközben beszerezte a 150 tojást. Valamennyi fajtiszta volt. — No, asszony, most már akár hálózni is járhatunk — mondta Lajos nem kis büsz­keséggel, amikor berakták a fényesre törölt tojásokat. Lefekvés előtt még egyszer mindketten ellenőrizték a „kotlóst". Rendben volt. Lajos reggel öt óra táj­ban, amikor felébredt, még nyugodtan matatott egy ideig, és csak aztán vette szemügyre a keltetőt. Sehogy se akart hinni a szemének. A higanyszál, akárhogy is nézte, 75 fokot mutatott. Amikor nagynehe­­zen magához tért, beszólt a feleségének. — Szépjóreggelt, fiam, ki­keltek a csirkék! — Micsoda bolondságokat beszélsz — mondta az asz­­szony, akt még az ágyban lustálkodott. — Ügy, ahogy mondom, kikeltek. Vagy ha nem, ak­kor legalábbis kész a lágy­tojás. Lehet reggelizni! Nagy hirtelenében vagy húszat feltörtek. Valamennyi főtt volt. Igazi lágytojás, amit három percig kell főz­ni. Es mert egyebet úgyse tehettek, nekiültek és meg­ették. A 150 tojásból azon­ban a baromfinak is jutott, mert nem győzték enni. Adhattak volna a szom­szédoknak, meg a rokonok­nak, de hát akkor kitudó­dik, hogy Lajos ... Az ezermester becsülete pedig ne múljon 150 tojáson. Érzéstelenítés egykor és ma A régi asszírok operáció előtt különös érzéstelenítést alkah maztak. Kötelet tettek a páciens nyakára és addig szorították, amíg el nem veszítette eszméletét. Az érzéstelenítést végző „orvos" időről időre meglazította a kötelet, hogy a beteg meg ne fulladjon. A múlt század elején a műtét előtt bort itattak a beteggel, hogy bátorságra kapjon, megkérték, hogy gondoljon valami kellemesre, lekötözték és vágták. Nem csoda hát, hogy a be­tegek úgy féltek a sebésztől, mint a hóhértól. Legtöbben nem a sikertelen műtét, hanem a félelem és a fájdalom következ­tében haltak meg. Az orvosok manapság már tökéletes érzéstelenítővei dolgoz­nak. A szovjetek által szerkesztett Una-1 automatikusan mű* ködik és nemcsak elaltatta a beteget, hanem amint az vissza-i nyert öntudatát, mesterséges légzést ad neki. A 160. ÉVFORDULÓRA A PORHANYÍTÓ EKE ÉS A VEVERKA-TESTVÉREK A földművelés majdnem olyan idős. mint az emberiség. Így az eke már nagyon régi szerszáma a szántóvető embernek. De az eke korszerűbb típusa — amely már nemcsak forgatja, hanem porhanyítsa is a földet —, új keletű. Az első ilyen ekét a Pardubice melletti R y b 11 v I faluban lakó VEVERKA- testvérek szerkesztették. A cseh származású Veverka Ferenc 1799. március 3-án szü­letett Rybitvíben. Iskolája az afféle földművesembernek akko­riban nem volt. De az agya úgy fogott Ferencnek, mint a bo­rotva. Mindig újításokon törte a fejét, hogyan tudná megköny­­nyíteni a földművesek verejtékes munkáját. Először egy gabo­natisztítót szerkesztett, később meg a porhanyító ekét eszelte ki. Elgondolásait unokabátyja valósította meg, aki kovács volt. így készült el a „ruchadlo“, mely az egész világon elterjedt, s melyet az angol, francia és a német nyelv is ezen a néven vett át. Ám Veverkának a találmány­ból semmi haszna nem volt. Élete sem volt szerencsés. Rossz évek következtek. El kellett adnia gazdaságát. Egy kis házban húzódott meg. Fe­lesége is korán meghalt. Nem­sokára, 1849. február 12-én ő is elhalálozott súlyos beteg­ségben. A kilenc évvel idősebb unokabátyjának sem kedvezett a szerencse az új ekével, an­nak ellenére, hogy elég nagy volt az eke iránti érdeklődés. Az egyszerű falusi kovács mű­helye nem nyújtott lehetőséget az eke gyártására, meg forgó­tőkéje sem volt. Sőt, találmá­nyukat el is akarták orozni. Azonban a „Hennz-féle" eke (1839) csak egyszerű másolata volt a „veverőénak“, melyről már 1827-ből vannak feljegyzé­sek. ^ A kapitalisták nyomban felmérték az új eke mezőgazdasági jelentőségét, s minthogy Veverkáék találmányukat nem sza­badalmaztatták (hogyan gondolt volna egy egyszerű szántővető ilyesmire?!), az új ekét 1846-ban gyártani kezdte a berlini Eckert cég és 1880-ig, tehát harminc év alatt egymilliót keresett a koldusszegényen elhalt cseh parasztok találmányán. A hires amerikai eke, az Eagle (sas) sem más, mint a Ve­­verka-féle eke tökéletesített mása. A porhanyító eke elkészítési évét 1827-re teszik, ekkor már használták Lhota községben. A cseh Rybitvíben 1947-ben nagy ünnepségek voltak — az eke feltalálásának 140. évfordulóján, s ez alkalommal az ünnepségek résztvevői felkeresték a por­hanyító eke feltalálóinak pardubicei szobrát is Ogy érezzük, kötelességünknek teszünk eleget, amikor a 160. évforduló alkalmából megemlékezünk a feltalálókról. (Mártonvölgyi) Veverka testvéreknek, a porhanyító eke feltalálóinak pardubicei szobra. SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja á Szlovák Nemzet! Tanács Földművelésigyl Megbízotti Hivatala. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathó Károly, — Eőszerkesztő-helyettes: Perl Elemér, — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Suvorovova 18. sz. — Telefon: főszerkesztő 515 5 , titkárság: 501 00. — Telefonközpont: 547-81, 511-10. — Belső vonalak: főszerkesztő-helyettes: 835, mező­gazdasági propaganda: 834, termelési technológia rovata: 832, szakmelléklet: 632, belpolitikai és sportrovat: 584, technikai szerkesztő: 519. — Nyomja a Polygraflcké závody 02, n. v., Bratislava, nám, Odborárov 3. — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata — Előfizetéseket felvesz minden postát kézbesítő. Kélföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedlcla tlaőe, Bratislava, Gottwaídovo nám. 48 sz —i Előfizetési díj egy évre 52,— Kis, fél évre 26,Kős. K-15'71111

Next

/
Oldalképek
Tartalom