Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-15 / 15. szám

Szakmelléklet

A nyugat-szlovákiai kerület a tavaszi munkák tükrében

+ Tízezer hektárral több árpát vetettek + Problémák a szőlőoltványok körül + Kevés a gyomirtószer + Nincs elég korai kukoricavetőmag +

A nyugat-szlovákiai kerületben a tavaszi munkák első szakasza már befejezés felé közeledik. Felkerestük János Antont, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főagronőmusát, mondjon véleményt a tavaszi munkákról. Előzőleg ellátogattunk néhány Járásba is, hogy egészebb képet kapjunk az eredményekről és hiányosságokról. Ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy a tavaszi munkák elég gyors ütemben haladnak, bár az Időjárás néha akadályokat gördített a mezőgazdasági üzemek dolgozói elé. A főagronómus szerint sincsenek olyan problémák, amelyek komolyabb gátat vetnének a munkák elé. De azért kisebb-nagyobb hiányosságok előfordulnak.

Magas hektárhozamot adó árpavetőmag került a földbe

A kerületben 146 770 hektáron termelnek árpát, ami azt jelenti, hogy a múlt évhez képest 10 ezer hektárral több lesz. A mezőgazdasági üzemek megértették, hogy országunknak egyre több sörárpára van szüksége, és ezért bővítették az eredetileg tervezett vetésterületet. A főagronómus szerint Jó minőségű vetőmag került a földbe. A Dunavásár és a Valticei árpafajta képezi a vetésterület 60 százalékát. De megfelelő helyet kapott a Diamant, a Jantár és a Dvora is. A három újfajta árpa kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Előnyük, hogy csak nehezen dőlnek meg és emellett magas hektárhozamot adnak. A múlt évi átlagos hektárhozamuk 40 mázsa körül mozgott. A Diamant Jól bírja az öntözést is. Mindhárom árpafajta nagyon tápanyagigényes, ezért csak Jő minőségű, tápanyagdús földbe vessük. Ma kiváló árpafajtákkal rendelkezünk, és a nemrég tartott tudományos technikai szemináriumon a magyarországi szakembereknek is átadtuk tapasztalatainkat. Mint a többi kerület, a nyugat-A hereféléket silókukoricával pótolják

szlovákiai Is nagy probléma előtt áll. Mintegy 50 vagon lucerna és 30 vagon vörösheremag hiány mutatkozik. Egyelőre nincs kilátás magbeszerzésre, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a mezőgazdasági üzemek minél nagyobb területen hagyják meg magra a hereféléket, mégpedig az első kaszálásból. Az említett maghiány miatt a tervezett 80 ezer hektár alávetés helyett csak 30 ezer hektár lesz, s ezért megoldást kell ke resni, mert ellenkező esetben nag}

csorba esik a takarmányalapon.

Kerületi méretben úgy igyekszenek pótolni a takarmányalapot, hogy több silókukoricát vetnek. A kukorica általában előretör a kerületben. A szövetkezetek a múlt évhez képest tíz ezer, az állami gazdaságok pedig 2000 hektárral vetnek többet. Vetőmag van elég, de mégsem lehetünk megelégedve. Hiányoznak a korai és félkorai hibridek. Ez különösen a déli Járásokban okoz problémát, mert az itteni mezőgazdasági üzemek a korábban érő kukorica után még idejében őszi gabonát vethetnek.

A komáromiak megoldották a szőlőoltványproblémát

Berkes elvtárs gyümölcstermesztési és szőlészeti agronómus elmondotta, hogy a kerületben idén 1000 hektár ú] szőlőt telepítenek. Általában jól fejlődik a szőlészet. Viszont nagy baj, hogy a szőlészet fejlesztéséhez nem tudunk biztosítani elég ültetésre szánt oltványt. A kerület több Járásából érkezett panasz ezzel kapcsolatban. A komáromi Járásban például 100 000 darab szőlőoltvány hiányzott. A felsőbb szervek valahogy nem tudták biztosítani a behozatalt. Többszöri sürgetés után Janeőek és Kováé agronómusok átmentek Magyarországra, ahol megértésre találtak, és pár napon belül megkapták a hiányzó szőlőoltványokat. Amint látjuk, ha az Illetékesek nem intézkednek, ilyen rugalmas módon is meg lehet oldani a problémát.

Miért nincs elég gyomirtószer?

A vegyszeres gyomirtás problémájáról Renczés Vilmos, kerületi növényvédő agronómussal beszélgettünk. Általában elégedett a vegyszeres gyomirtás térhódításával. A szántóterületnek majdnem a felét kezeljük különféle gyomirtó és kártevők elleni szerekkel. Több mint 202 ezer hektáron alkalmaztunk Vegyszeres gyomirtást. Említésre méltó például, hogy a múlt évben az előző évhez képest 69 ezer hektárral emelkedett a vegyszerekkel kezelt gabonafélék hektárénak száma. A vegyszerek alkalmazásában a dunaszerdahelyi Járás vezet, ahol a gabonafélék 60 százalékát kezelték vegyszerrel. Jól terjed a kukorica és a cukorrépa vegyszeres gondozása is. Viszont nagy baj, hogy a jelenlegi időben nincs elég gyomirtószer, de meg kell említenünk azt is, hogy itt már nemcsak a felsőbb szervek hibásak. A kerület például Jóval több gyomirtószert rendelt külföldről, mint amennyit igényeltek, s most olyan nagy a kereslet, hogy nem tudják kielégíteni. A külkereskedelm mintegy 120 mázsa Piraminnal tartozik, pedig a gyomirtószerek nagyban megkönnyítik a növényápolást. Az utóbbi időben nagyon Jól bevált kukorica alá a Gesagard és Zeazin 2:1 vagy 3:1 arányú adagolása. Így elég nagyfokú a gyommentesség, viszont az utóhatás lényegesen csökken. Amíg általában a gyomirtószerek használata terjed, a kertészetekben előreláthatólag 300 hektáron nem alkalmaznak gyomirtó szereket. Pedig ezen a szakaszon is nagy szükség lenne a vegyszeres gyomirtásra, mert számos kertészetben a múlt évben is a gyom elnyomta a kultúrnövényeket.

Problémák vannak tehát a gyomirtó szerekkel is, de korszerűsítésre szorulnak a permezetőgépek is. A meglevő gépek 60 százaléka elavult. Valamit könnyít a helyzeten, hogy idén a kerület 150 új típusú permetezőt kap a Német Demokratikus Köztársaságból.

A nyugat-szlovákiai kerületben tehát ez a helyzet a tavaszi munkákkal kapcsolatbai^.,'0 az ütem, akadnak problémák, lyek megoldásra várnak, de Joggal mondhatjuk, hogy az indulás, a kezdet bíztató. Jól teleltek az ősziek, idejében földbe kerülnek a tavasziak, s ha az időjárás is kedvez, bő termésre számíthatnak a földművesek.

Bállá József

Egyre több napfényben csillogó víztornyot szerelnek fel Csallóközben a szövetkezetek gazdasági udvarára. Legutóbb Felsó- és Dlóspatonyban állt-. tották be a magyar gyártmányú 100 köbméter tartalmú hldrológlóbuszt, amelyben a víz hőfoka télen-nyáron egyenletes.

Búcsú Méry Ferenctől

A csehszlovákiai magyar mezőgazdasági újságírók kis családjából élete delén kiesett egy, aki a felszabadulás után az elsők között ragadott tollat, hogy az újjáéledő magyar falvak legnagyobb történelmi átalakulását érdemleges írásaival elősegítse.

. Méry Ferenc, a lelkes újságíró, napilapunk, az 0] Szó mezőgazdasági rovatának a vezetője, a Szlovák Újságíró Szövetség tanulmányi küldöttségével utazott a Szovjetunióba, hogy mélyebben megismerkedjen a gigantikus ország mezőgazdaságával. Kötelessége teljesítése közben, messze hazájától, szeretteitől, április 9-én ragadta el napjaink legalattomosabb ellensége, a szívinfarktus.

Elment egy, a falusi egyszerűségből kitörő fiatalok közül, aki a kezdet kezdetétől együtt élt, nőtt a mezőgazdasági nagyüzem kialakulásával, s írásaival harcolt, hogy a jelentős társadalmi és gazdasági változás minél zökkenőmentesebb legyen.

De mint a legtöbbnek, a falusi szegény családok éleseszű gyermekei közül, neki is felnőtt korban kellett tanulni, hogy taníthasson. Közel egy évtizedet ült iskolapadokban, s most, pár hónappal az élete kitűzött főcélja, a felsőfokú mezőgazdasági technikum befejezése előtt, megszűnt a szive dobogni.

Falvaink népe jól ismerte harcos, iránymutató Írásait, amely mögött mindig érezni lehetett a hovatartozást, a mindnyájunk kenyeréért dolgozó emberek őszinte becsülését. De sokhelyütt nemcsak publicisztikájáról ismerték, hanem mint lelkes, készséges embert, Jóbarátot.

Újból eltávozott egy abból a derék hadból, aki a mi társadalmunk építéséből tengernyit vállalt. Alig lépte át a negyven év határát, örökre itt kellett hagynia rajongásig szeretett családját, embertársait.

Szerkesztőségünk és lapunk olvasótábora nevében búcsúzunk Méry Ferenctől, az igazszavú újságírótól, kollégától és jóbaráttól.

AZ ÖNTÖZÉSI kísérleti inté- j zet a cserháti (komáromi Járás) szövetkezet földjein egy új be- | ruházási javaslat alapján az öntözés egyik módját fogja | megfigyelés, majd hasznossági ' szempontból megvalósítani.

Miről is van szó?

A cserháti földek vízbőségét ! a Duna vízszintje erősen befő- | lyásolja. Az aránylag kis terű- k létén három csatorna is műkő- | dik a fölösleges talajvíz elveze- s tésére. Nyáron alacsony víz- | állásnál viszont a talaj, s Így s a belevetett termények is víz- | hiányban szenvednek. A kísér- ^

Cserháti i kísérlet l

letl intézet ezért PVC csövekből ^ alagcsövezést Javasol, mely magas vízállás idején a fölösleges talajvizet levezetné, majd alacsony vízállás esetén önnyomá- $ sú öntözést lehetne ugyaneze- ' ken a csöveken végezni.

Ebből a célból a PVC cső- s vezeték lefektetésekor 21 db | aknát kell kiépíteni, melyeket s szárazság idején egy szivattyú I segítségével vízzel feltöltenek, s s Így a csővezetékbe a víz visz- | szaárad. A talaj és a termék y hozzájut a kellő vízmennyiség- | hez.

A kísérlet egyelőre 54 ha-ra t terjed ki. A beruházás élettar- j tama 25—35 év, a megtérülési | évszám 12—20 év, az esetleges ; terméstöbblettől függően.

Hasonló öntözési módot lé- 1 tesített a garamkálnaí talajjavító vállalat, a fegyverneki I szövetkezet (lévai Járás) alag- J csövezett földjein az 1963—64- |

es évek folyamán. Itt azonban * égetett agyagcsövek vannak le- t fektetve. A kísérlet Fegyverne- s ken az elmúlt években bevált, | s így remény van arra, hogy y a cserháti tudományosan figyelt I és értékelt kísérlet sikere ese- J > tén hazánk területén jelentős b földterületen lehet majd fokoz- * ni a termést, illetve biztosítani | a föld vízzel való ellátását.

Demeter István, Garamkálna |

A tokaji körzet fejlesztése fontos feladat

KASSÁN ÜLÉSEZETT A SZNT MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁI

leti Állomás 17 hektáron, a Szőlőskei Tangazdaság 33,5 hektáron, az egyéni termelők pedig 120,5 hektáron gazdálkodnak. A felsorolásból is kitűnik, a tokaji körzet fajszőlőtermesztésében a Slovenské Nővé Mesto-i Állami Gazdaság viszi a főszerepet, s ezért érthetően itt összpontosul a tokaji körzet fejlesztésének irányítása.

Az említett törvény kiadása óta új telepítések folytán 106 hektárral bővül a tokaji körzet szőlőterülete, amelynek fejlesztése nem volt kielégítő. Az ennek okát kivizsgáló szlovákiai központi szervek több hiányosságot fedtek föl. Ezek egyike, hogy az engedélyezett 30 millió Kös-t meghaladó beruházási eszközöket az állami gazdaság akkori vezetősége, a tokaji körzet fejlesztésén kívül más célokra is felhasznált. További hiányosságként említhető az a tény, hogy az új szőlőtelepítést alaposan kidolgozott tervek nélkül végezték.

Az ellenőrzések eredményeivel foglalkozott a SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatala is, és egész sor intézkedést foganatosított a tokaji körzet fejlesztése körüli hiányosságok kiküszöbölésére.

A SZNT mezőgazdasági bizottsága múltheti kassai ülésén megállapította, hogy az említett intézkedések következtében jelentős javulás állt be a tokaji körzet szőlészetének fejlesztése terén. Jelenleg már aprólékosan és szakszerűen kidolgozott fejlesztési terv áll a gazdaság új vezetőségének rendelkezésére, melyek alapján folyamatosan megvalósulnak a célkitűzések. Említést érdemel még, hogy a Megbízotti Hivatal eredményes eszmecserét szervezett a tokaji körzetben a szomszédos magyarországi szőlészeti szakemberekkel, akik szintén helyeselték ennek a körzetnek a fejlesztését.

A tökéletesített gazdaságirányítás bevezetését követően a Slovenské N. Mesto-i Állami Gazdaság képtelen saját forrásaiból biztosítani olyan méretű beruházási eszközöket, amelyeket a tokaji körzet fejlesztése igényel. A SZNT mezőgazdasági bizottsága ezért erre vonatkozó határozataiban Javasolja, hogy az anyagi eszközök biztosítása terén az illetékes szervek fokozott segítséget nyújtsanak ennek a gazdaságnak. KÉZDY GÉZA

az eimuii net végén ur. i\uiuihhii Botfa professzor, a Szlovák Nemzeti ' Tanács Földművelésügyi megbízottja elnökletével Kassán ülésezett a SZNT I mezőgazdasági bizottsága, amely a ; termőföld védelmének helyzetével, a Bratislava és vidéke szőlészetének fejlesztésével, valamint a tokaji körzet szőlészetének fejlesztésének kér- : déseivel foglalkozott.

Tibor Bohdanovsky elvtársnak, a SZNT földművelésügyi megbízottja helyettesének bevezető szavai után a bizottság megállapította, hogy a termőföld védelmét szabályozó 53/8B Zb. számú törvény nem érvényesül kielégítően a gyakorlatban, s az illetékes nemzeti bizottságok a szántóföldeken végzett építkezések engedélyezésénél nem veszik figyelembe a mezőgazdasági üzemek, mezőgazdasági termelési igazgatóságok véleményét, s végül nem tartják szem előtt a termőföld védelmének jelentőségét, Az elmúlt három esztendő folyamán évenként átlagosan 10 800 hektárral csökkent a szántóföld területe Szlovákiában.

Ezért a bizottság olyan értelmű törvénymódosító javaslatok megtételére hozott határozatot, amelyek szerint a törvény az eddiginél nagyobb jogkörrel ruházná fel a járási mezőgazdasági szerveket a földalap felhasználására vonatkozó döntések meghozatalánál.

A SZNT mezőgazdasági bizottsága rendkívüli figyelmet szentelt a tokaji körzet fejlesztésével kapcsolatos problémáknak. Meghallgatta a Slovenské Nővé Mesto-i Állami Gazdaság igazgatójának, Juhász Lajos mérnöknek, valamint Jozef Závada elvtársnak, a Terebesi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetőjének a tokaji körzet szőlőgazdasága fejlesztésének eddigi eredményeiről szóló beszámolóit.

Amint ismeretes, a Szlovák Nemzeti Tanács 1959. március 6-án kiadott 4. számú törvénye értelmében 703 hektáron megvalósítható a kiváló szőlő- és borfajtákat termelő tokaji körzet szőlőgazdálkodásának fejlesztése. Jelenleg 448 hektárt kitevő szőlőterület tartozik ehhez a körzethez, melyből a Slovenské Nővé Mesto-i Állami Gazdaság 227 hektáron, a Toronyai Kísér-