Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-14 / 2. szám
így laknak az én szüleim MONOLÚG AZ 509-ES DIÄKSZOBÄBAN A Nyttrat Mezőgazdasági Főiskola is a hozzátartozó épületek alkotják a mai Nyitra legmodernebb, legimpozánsabb városrészét... A főiskola diákotthonának egyik szobájában beszélgetés folyik. Mindenről sző esik. Pált barátunk mutatkozik a legrobbanékonyabb, legszélesebb érdeklődést skálájú embernek s talán ebből is következik, hogy többet panaszkodik, mint elégedett. És íme a monológc — A helyes, jóindulatú tettek felett felesleges töprengeni. Felesleges, mert olyan sok még a hátralevő munka, hogy ilyesmire ma még nem szabad hogy Ideje jusson az embernek. Ennek majd csak akkor jön el az ideje, ha az arány fordított lesz. Itt van az én példám, amely elég sajnos, nem csupán az én egyedi esetem. Minden szombaton hazautazom szüléimhez. Ez már régen — három éve — rendszerré vált. Ez alatt a három év alatt a szombat, vasárnap mindig munkában telt el. Építkeztünk és kötelességem* heh éreztem, hogy segítsek szüleimizek. Ok tiltakoztak az ellen, hagy odahaza te dolgozzam, mert tudták, sok a tanulntvalóm, nem gyerekjáték a főiskola. Akkor még azt hittem, hogy kíméletből teszik, de azóta már rájöttem, miért tették. En voltam a család egyetlen tagja, aki szerintük „majd viszi valamire“. Elfogadták volna ők szívesen az én erőmet, de szégyelték, hogy én, akt majd mérnök úr leszek, odahaza malteroskodom. De nem ts erről akarok beszélni. Azóta felépült a ház, egy kts szerencse úgy megfűszerezte családunk életét, s azonnal be tudtuk bútorozni a lakást. De amikor még be sem fejeződött az építkezés, akkor már apám a nagy, háromszobás lakás mögött kezdte építeni a kunyhót. A szobakonyhás különálló házikó már el ts készült. Es ez az, ami elkeserít. A szüleim abban laknak. Apám, anyám, öcsém és nagyanyám. Ketten a konyhában, ketten a szobában, ha lehet egyáltalán szobának nevezni, mert inkább múzeumszerű, valami az. Abban a két helyiségben zsúfolták össze a régi bútorokat, amelyek között még nagyanyám nászajándékba kapott szekrényei ts ott vannak. Hát kérem, így laknak az én szüleim! Ezért gürcölt, utazott naponta kétszáz kilométert az apám, ezért járt az anyám a szövetkezetbe négy évig, ezért kapta nagyanyám a nyugdíjai, ezért volt szerencséje a sportkán az öcsémnek. Így laknak az én szüleim ... És a berendezett szobákban hallgatnak a drága szőnyegek, a bútorok, a Jövedelmező a várgedei szőlészet Ä várgedei szövetkezet határában két hatalma« kiterjedésű gyümölcsös Van. Ai egyik 63 hektáros szőlő és gyümölcstermesztés! gazdasági részleg a falu mögött kezdődik, a másik 83 hektáros kert, a kisgömört Bekötő úton tül terül el. Aa eddigi eredményekről, tervekről Sztriezsovszkl mérnökagronómussal beszélgetünk. — Hét évvel ezelőtt kezdtünk komolyan foglalkozni a szőlészettel mondja. — Az első évben 12 hektáron telepítettünk szőlőt. Erről a területről már 205 mázsa szőlőt adtunk el annak ellenére, hogy a peranoszpőra tavalyi pusztítása rányomta bélyegét az idei termésre is. A hétéves telepftményen kívül van még hároméves és egyéves is. Szőlőt olyan helyekre telepítettek, ahol régebben legelők és kevés hasznot hozó szántóföldek terültek el. A szőlészet viszont idén 70 ezer korona befektetés ellenében már 170 ezer koronát jövedelmezett. A lenkás déli lejtőkön szőlő, az északi lejtőkön pedig gyümölcstelepftmények vannak. Az egész terület géppel művelhető. A várgedei EFSZ szőlészete kísérletképpen szolgál, hogy a drőthuzalos szőlőtermesztés mennyire gazdaságos. Az agronőmus elégedett az eddig elért eredményekkel, és már a régi telepítményeket is drőthuzalos termesztésre alakítják át. Kovács Zoltán, Rimaszombat csempézeti fürdőszoba, fJerri lakja senkt. Mert esküszöm, azóta nem szívesen ülök a hazatartó vonalra. Ok még egyetlen egyszer sem aludtak az új épületben. En vagyok az egyetlen lakója, ha hazamegyek. Meg a magyarországi vendégek, mert azok elég gyakran jönnek. És tudom, hogy engem nem azért küldenek oda aludni, mert a „kunyhóban nincs hely", hanem mert én leszek a mérnök úr, akt majd viszi valamire! Egyszer írtak rólam az újságban. Anyám az ebédlőben — ahol még soha nem ebédeltek — az asztal üveglapja alatt tartja a cikket. Hát ez az, ami kegyetlenül el tud keseríteni, sőt az, hogy ez nem egyedülálló, hanem nagyon elterjedt jelenség. Jó, én megértem, hogy szegények szeretnék, ha... ☆ Eddig Pált panasza, melynek láncszemeit még sokkal tovább lehetne fűzni, okait a múltban keresni, a szülők mentalitása ellen még jobban lázadozni De hál a szülőkről van szó, akik embert faragtak belőle, akik a főiskolára küldték, s ha hazamegy, befektetik a „szép lakásba“. Minek nevezhetnénk röviden ezt a megnytlvánulást? Sokai törtem rajta a fejemet s két magyarázóira, megfogalmazásra jutottam. Kispolgári tendencia vagy kímélet. Tulajdonképpen egy és ugyanaz, illetve mindkettő, mert a ktspolgárlasság egyik konkrét jellemzője a kíméletnek ez a válfaja, mert mindkettő homlokegyenest ellent mond, illetve cselekszik a humanista életstílusnak. At eltelt két évtized alatt nemcsak városaink, hanem falcaink is rohamosan fejlődésnek indultak. Ez esetben a fejlődésnek arról a szakaszáról van szó, amely a falusi családi házak építését foglalja magába. Fejlődés. De mini sok mtnden, a fejlődés ts lehet relatív. Es nevezhetjük-e a fenti példát igazi, humánus fejlődésnek? Komoly társadalmi kérdés ez, amely gyors megoldásra vár. Félni azonban nem kell továbbterjedésétől, hiszen Pált barátunk nem az egyedüli ember, aki lázad ellene. Jó ennek örülni. KE8ZELI FERENC „Óvodától“ a közellátásig A téli reggel hideg csendjét csak a kakasok sorozatos kukorékolása töri meg. A szirénfalval EFSZ gazdasági udvarén még fátyolként húzódik a sötétség. A sötétségbe a kakasok kukorékolásával együtt az emberek lábal alatt csikorgó hó ropogása is belekeveredik. A gazdasági udvarban ki-ki saját munkahelyére igyekszik, hogy elvégezhesse a reggeli teendőket. Két asszony az „óvodába“ siet. Utánuk settenkedtem. Amikor az asszonyok belépnek, a tarkábbnál tarkább „óvodások" fejüket nevelőik felé fordítják, látszik, hogy éhesek. Két aszszony, Jakab Gyuláné és Balázsné azonnal nekilátnak a munkának, etetik a kis „nebulókat“. Munka közben felel csak kérdéseimre. Miért nevezték el a borjüólakat „óvodának?“ — kíváncsiskodtam. — Azért, mert elválasztás után kerülnek ide a borjak, illetve a bölcsődéből. — És az „óvoda" után az „iskola“ következik? Mind a ketten nevetni kezdtek. — Igen, ott Marci István a „tanító". Az „iskola“ csak pár lépésre van „Maszek“ vendéglők Bömörben aligha látni oly nagy kiterjedésű szőlőtelepítést, mini a várgedet határban. Az utóbbi időben a népi fogyasztási szövetkezet ellenőrzése és irányítása alatt egyre több vendéglő került magánkézbe, azaz az eladott áruból százalékot kapnak a kocsmárosok. Főleg azokban a községekben engedélyezik, ahol kicsi volt a forgalom. Az újszerű vendéglátókat a népi fogyasztási szövetkezet látja el áruval és az ellenőrzést is ők gyakorolják fölöttük. A leltározásnál a vendéglőben levő árut kölcsönbe veszi át a vendéglős és azt havi részletekben fizeti vissza. Egyébként az épület karbantartását, a berendezések javítását, a villanyt, a tüzelőt a vendéglős biztosítja. A különböző vásárolt italfajtákon Is szabályozva van a tiszta jövedelem. Sörből és frissitőkből 8 %-ot kapnak, bőrből ötöt, pálinkából pedig három koronát kapnak literenként. A Z Engem csak egyetlen gon-i 1 dolat nyugtalanított: vajon ml lehet az a feltűnő barnás folt a bőröndöm zöld vászonfedelén. Sorraveszem a lehetőségeket. Valószínűleg kifolyt az Egri Bikavér, átszivárgóit a barna trikómon, és most,.. Igen, ez lehet a helyzet fenn. Lenn nyilván jobb szigetelő anyagnak bizonyul sötétszürke feszi! öltönyöm, nem bír rajta átfolyni. Viszont lehetséges, hogy a fehér poliészterén ingem tisztításához szükséges mosószer ömlött ki, és ez még a főbbik eset. Mert mosnt ugyebár, ha végképp megszorul az ember, lehet vízzel is, de kt iszik Egri Bikavér helyett habzó mosószert? Persze, mielőbb terepszemlét kellene tartani, megtenni a szükséges ellenintézkedéseket, de erről a jelenlegi körülmények között szó sem lehet. Henrik ugyanis mtnden áron el akarja érni az Alma-Ata-l expresszi, egészen lázbajött, kétpercenként osztogatja tanácsait a taxisofőrnek. Kinn viszont szakad az eső, néha olyannyira, hogy csak lépésben haladhatunk előre. Minden jel arra vall, hogy tényleg lekésük a vonatot. En ezt már abból ts sejtem, hogy ahány útkereszteződés, annyi pirosra állított szemafor. Es ez nem jő jel, Ilyenkor nem szokott az embernek szerencséje lenni Megpróbálom csillapítani Henriket. — Hátha lesz valami késése. Ilyen esőben!. -.. — A vonatnak teljesen mindegy . -.. eső, nem eső ... Különben Is, az Alma-Ata-i expresszhez órát lehet igazítani Hidd el, hogy ennek az expressznek mindegy... Bs tényleg mindegy volt neki. Nekünk nem egészen. Henrik ugyanis már előre megváltotta a Moszkva zuhogó esőben jegyeket. Mondom neki, hogy több ts veszett Mohácsnál, de mindjárt belátom, nagy szamárságot követtem el. Pedig egészen választékosán, mondhatnám műgonddal fordítottam le a közmondást. Most viszont Moszkva kellős közepén magyarázhatom neki a mohácsi helyzetet és általában a XVI. század politikai viszonyait Közép-Európában. Szóval a közmondásokkal jó lesz vigyázni! A tetejében egyetlen olyan csatáról sem tanultunk az Iskolában, ahol az orosz hadak szenvedtek volna döntő vereséget. Hát Igen, ők nem tudják mit jelent egy Mohács. Különben mindjárt megbizonyosodom, hogy a magammal hozott társalgási zsebkönyv fabatkát sem ér, lám az első alkalommal csődöt mond, egy árva szó sincs benne Mohácsról, ll. Lajosról, a Csele patakról meg Szollmánról. Ezzel szemben vannak benne pohárköszöntök mtnden alkalomra. Kihasználjuk legalább ezt a lehetőséget. Végigtszunk négy-öt ,Alkalmat", hogy leöblítsük az iménti izgalmakat. Ez után nyugodtan zsebre lehet vágni a zsebkönyvet, márts kitünően értjük egymást. Végre eláll át eső. Kisétálunk a Vörös térre, a Moszkva folyó partjára, ktgyúlnak a város fényei, hagyjuk, hogy a nyüzsgő emberáradat magával sodorjon bennünket. A Nagyszínház vakítóan fehér épülete előtt hoszszan elláldogálunk... Aztán egyszeresük valamelyikünk halkan elkezdi dúdolgatni a Moszkvai esték dáliamát. Egyszerre hálásak vagyunk az Alma-Ata-l expressznek, hogy a felhőszakadás ellenére ts pontosan Indult, az én repülőgépemnek, hogy a jó Idő ellenére ts késve érkezett. Egy újabb közmondás lefordítására persze már nem vállalkozom. A nyakamat rá, hogy a társalgást zsebkönyvben nem fordul elő a VÁM és a RÉV kifejezés. Jóval az indulás előtt felszállunk a vonatra. Irány: Szaratov. Távolság: 900 kilométer. Óvatosan leemelem a bőröndömet. A pusztításnak semmi nyoma, a fedelén éktelenkedő, ragadós barna folt nyílván valamilyen külső beavatkozás eredménye. Előkerül az Egri Bikavér. A dugó otthonosan cuppan, s amíg a gyors vadul rohan az éjszakába, Ismerkedünk. En Henrikkel, 0 velem ts és a bikavérrel ts. Aztán újabb dugó cuppan. Bíborszínű grúz italt önt Hertrtk a pohárba. — Ismerkedj te Is. Remélem jól megfér majd bennünk a bikavérrel. Es egészen jól megfért.., ^Folytatjuk.1) többi árukból 5—10 százalék között mozog a tiszta jövedelem. A galántai járásban már öt ilyen vendéglátó van, és a közeljövőben továbbiak megnyitására is sor kerül. A Szene melletti Hnrbanová Ves-en még csak egy röpke éve vette át a „Maszek" vendéglátó vezetését Tátrai Ilonka. A 220 lakosú falucskában azelőtt nagyon kicsi volt a forgalom és nem volt érdemes a vezetőt sem fizetni. Amióta étadták a vendéglőt, az ügyeskezű asszony által a forgalom jelentősen megnőtt, mivel sokkal nagyobb a választék is, mint eddig, és a nyitás és zárási idővel is jobban alkalmazkodik a lakossághoz, mint az előző. Régebben hétfőn soha nem volt nyitva a kocsma. Most a legforgalmasabb időben hétfőn is nyitva tartanak. De törődnek azzal is, hogy szórakoztató játékok legyenek, és nagy legyen • rend és a tisztaság. Habár Tátralné nem árulta el menynyi volt a tiszta jövedelme havonként, az elégedett mosoly arról tanúskodott, hogy nincs oka panaszra. Ith) az „óvodától“. Marci István egymaga negyvenkét borjút gondoz, nagy igyekezettel és szorgalommal. A borjúk tiszták, kövérek. Szorgos kezek alatt szépen fejlődnek, erősödnek. Jőleső érzés fog itt el. A tisztaság, a rend, egy gondos, odaadó dolgozó szorgalmát dicsérik. Az állattenyésztés e két szakaszán elért eredmények rakták le az alapját annak, hogy a szlrénfalvl EFSZ állattenyésztése, a zootechnikussal, Demes Istvánnal az élén, csaknem minden szakaszon túlteljesítették az 1960-os évi tervet. A marhahúsból 66 q-t, sertéshúsból 12 q-át adtak be terven felül. A tejbeadás évi tervét is 39 000 literrel szárnyalták túl. Ezek valóban figyelemre méltő eredmények, már csak azért is, mert az állattenyésztésnél dolgozd EFSZ- tagok mind idősebb emberek, illetve asszonyok. Hogy csak egy-két nevet említsek: Pásztor M. István, Maty! M. Péter, Tokár Péter, Pásztor G. Istvánná, Jakab A. Jánosné és sorolhatnánk még tovább azoknak az EFSZ-tagoknak a nevét, akik részesei a Jó eredményeknek. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fejőnőkről sem, akik szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a tejbeadás tervét 39 000 literrel szárnyalják túl. Az elért sikerek méltón Demes István zootechnikus hozzáértését, szervezőkészségét is dicsérik. Kívánjuk, hd£j az 1967-es évet is Ilyen szép eredménnyel zárják az állattenyésztésben, mint a múlt évet. (tor) ÉRDEMES SZÖVETKEZETI DOLGOZÖ BATKY FERENC, az álsótúrl szövetkezet megalakulása óta J1951- től) szorgalmasan dolgozik a közösben. Szerény magatartásáért, lelkiismeretes munkájáért mindenki szereti, jelenleg a szövetkezet hizómarháit gondozza. Munkája eredményes, hisz az állatok napi darabonkénti súlygyarapodása meghaladja az 1 kg-ot. A szövetkezet idén tartotta megalakulása 15. évfordulójának ünnepségét. Ebből az alkalomból megjutalmazták az alapító tagokat. Az elismerést diplomával és 300 koronával nyilvánították ki. Természe tesen a megjutalmazoitak között volt az odaadóan dolgozó Batky Ferenc bácsi ts. Mestra Erzsébet, Alsőtúr Olcsó duzzasztógátak az Ipolyon Dél-Szlovákia egyik legszeszélyesebb folyócskájának a szabályozása kezdődött meg a közelmúltban. A Szlovák Közép Érchegységtől Szobig mintegy 250 kilométeren kacskaringézik és ebből 148 kilométeren határfolyó Csehszlovákia és Magyarország között. A határrészen mintegy 500 millió korona költséggel a két ország közös terve alapján végzik a szabályozást. Annak alapján, milyen nagy az egyes országban az árterület, Csehszlovákia kétharmad, Magyarország pedig egyharmad részben fedezi a költségeket. A munkálatok magyar részről már Balassagyarmat mellett folynak, s a folyó szabályozása mellett új hidat és a vámházat is közösen építik. Amellett, hogy a határszakaszokon dolgoznak a kotrógépek és árokásók, a folyó felső folyásában, ahol nem képez határt, a Hr on árvízmentesítő vállalat irányítása alatt szintén épülnek gátak és kotorják az Ipoly mentét. Nemrégiben Princ és Galsa között végeztek fontos munkát. Ezen a szakaszon három zsilip is készül, amelyekkel felduzzasztják a vizet, öntözés céljaira. A két zsilip újszerű lesz, amelyet eddig hazánkban a Bnzita közelében levő Szuha patakon alkalmaztak. Az új módszer szerint a vizet egy műanyagból készült hatalmas tömlőszerűséggel zárják el. A betonfalakon fekvő tömlő, amelynek két vége be van erősítve a folyő betonfalúba, vízzel töltődik meg és két méter magasságban feldnzzasxtja a vizet. Ha esetleg magasabb a folyő vízállása, mint a megtöltött tömlő, a víz súlyától lelapul, s így a víztömeg keresztül folyik fölötte. Ezzel az új módszerrel nemcsak hogy meggyorsítják a szabályozást, hanem óriási mértékben olcsóbbá teszik. Amíg eddig az fpolyon egy zsiliprendezés több mint 300 ezer koronába került, addig a műanyagból készült gát mindössze 13 ezerbe. Az új módszer nagy jelentőségű less a mezőgazdaság szempontjából, mivel egész olcsón építhetnek duzzasztógátakat öntözés céljára. -tt-A műanyagból készült víztároló SZABAD FÖLDMŰVES 3 1967. január 14. 4« -'iií t ” ns ’S ea '® -3 .. ö Sa fe: 3 ■g 43 o3 g> .'S <2 'S N g § 2 ^ I z 3 £ * 2 ® aj > 2 -*!-sl32g ■3 2 <o X ö e « * m ® * > 5 N (0 * > í 2 o mg a: E Ma SsSá-o®, fid“ S’C M « 8 'I c g O B ^ <D ® x 5 c () B go 10 a <§ 2 bo c -a -a si a Qí (0 ■-< 'O C/3 > t- cn > "—’»o; .S < M
