Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-14 / 2. szám

Sokkal több malacot, elegendő sertéshúst, de hogyan... ? ManapsAg aki falvainkat jAr-IA, tépten-nyomon szemébe tűnik, mi­­yen nagy a malacok Iránti kereslet. A vevő szíveseit fizet a hat—nyolc­hetes választott malac kilogrammjáért 20—22 koronát, csak hozzájusson. S miért ez a magas ár? Mert malacből nincs elegendői Nincs bizony! önként adődlk a kérdés: miért csappant meg ennyire Szlovákia malacállománya? Több oka Is van ennek az áldatlan állapotnak. Nem számoltunk eléggé a következményekkel, így történhetett meg, hogy nem egyszer alaposabb megfontolás nélkül az Irányító szer­vek a kocaállomány létszámának csökkentésére Inspirálták a mezőgaz­dasági üzemek vezetőit. Természete­sen a legtöbb esetben a takarmány­hiány következtében került sor e ren­delkezés megvalósítására. A kocák számának csökkentése mit eredménye­zett? Azt, hogy csupán a műit év első felében közel 11 ezer anyakoca bebúgatására nem kerülhetett sor. Hozzávetőlegesen számítva, ezáltal mintegy 65 ezer szopósmalac hiány­zik. Ugye ez a szám nagyonls elgon­dolkoztató?! Tehát ha nem cselekszünk gyorsan és hatékonyan, a húsellátásban bi­zony kedvezőtlen helyzet következhet be. Vagyis számokban 15—20 ezer tonna sertéshússal kevesebb kerül a fogyasztók asztalára. S még hozzá­tehetjük: ha eltekintünk a hiány kül­földről való pótlásától, akkor nagyon körül kell néznünk, hol rejlenek a legnagyobb tartalékaink a sertéste­nyésztésben. ■ MIÉRT CSAPPANT MEG A MALACALLOMANY LÉTSZÁMA SZLOVÁKIÁBAN? ■ HOL LEG­NAGYOBB A TARTALÉK? ■ MIT TESZNEK AZ UDVARDIAK, HOGY KÉT ÉV ALATT ÖTSZÖR MALAPOZHASSANAK ANYAKOCÁIK? ■ SZERZŐDÉSES HÚSTERMELÉS — SZAVATOLT Villanyfűtésű melegítfilap — kályhameleg Azt a tényt, hogy az érsekújvárl Járás szövetkezeteiben csaknem min­denütt alkalmazták a vlIlanyffltésC melegítőlapokat, Jórészt az Állam Biztosító közbenjárásának köszönhe tik. Egyetlen hibájuk — mint Szeg Lajos, a Járási zootechntkus megje gyezte —, hogy ha üzemképtelenné válnak, nincs ember, aki megjavítst ezeket a máskülönben Jól bevált me legítőlapokat. A malacok fekhelye álé szerelve s Jól szigetelve megtették e magukét. Sajnos, nagyon kevés talál­ható belőlük a Járás területén. Néhány még üzemképes ezekből e melegítőlapokból az udvardl szövet­kezetben Is. Am ez valójában se nem oszt, se nem szoroz ott, ahol 32 Is kevésnek bizonyult. Érthető, hiszen ebben az ötezer hektáros szövetkezet­ben az 1966-os évet 300 anyakocával kezdték, s év végéig nyolcvannal gya­rapították. Két évvel ezelőtt évente négyszáz kocát tartottak ők Is. Takarmányszű­ke miatt azonban olyan Javaslattal hozakodtak elő az Illetékesek, hogy ötven kocával kevesebbet tartsanak. Hogyan, hogyan nem, végül mégis száz lett belőle. Akárhogy vesszük, ez mindenképpen 25 százalékos leépítés volt. — Ügy gondoltuk, hogy az addigi 12—13 darabos évi malacszaporulati átlagot — a Jobb takarmányozási vi­szonyok közepette 14—15-re sikerül felemelnünk — újságolta Őrjártunk­kor Pekarik József mérnök-zootech­­nlkus. De bizony ez nem következett be, így került sor a kocaállomány újrafeltöltésére. Nos, miként oldják meg a szüksé­ges hőmérséklet biztosításával Járó feladatot? Két kályhát állítottak be az elletőhelyiségbe. A kályha melegét ventillátor szívja el, s továbbítja a kályhához szerelt Jobb és bal oldali, négyszögletes lyukakkal ellátott csö­veken keresztül a kívánt helyre. A csövek beszerzését sok utánjárás előz­te meg, mégsem tudtak belőle elegen­dőt beszerezni. De nem torpantak meg a nehézségek előtt. Mlrevaló az ész? A leleményesség? Erre a célra a ker­tészetben már üzemképtelen öntöző­csöveket használták fel. A két kályhá­val nem elégszenek meg. ÜJabb négy kályha szerelési munkálataihoz láttak hozzá. SÜLYGYARAPODÄS ■ Malactáp — időelőtti elválasztás Hol is a tartalék? A malacnevelésben a téli Időszak rendszerint sikertelenebb. Pontosab­ban: mintegy 20 százalékkal több a malacelhullás, ugyancsak egyötödével kevesebb az elválasztott malacok át­lagsúlya is. Mit tegyünk? így télidőben igen fontos tényező a kellő hőmérséklet biztosítása. Míg az anyakoca a 13—15 °C meleget kedveli, addig a malacok 25—30 °C melegben érzik jól magu­kat. E kettős hőmérsékletigény kielé­gítéséről nem mondhatjuk el, hqgy valamennyi malacnevelő mezőgazda­­sági üzemben kellőképpen gondos­kodnak. így következhet be, hogy fel­szökik az agyonnyomás által elhullott malacok száma. Mesterségesen elő­állított meleg híján a fázós malackák anyjuk közvetlen közelébe húzódva, egymás hegyén-hátán fekszenek. S ha nem elég óvatos a koca, bizony a néhánynapos malacot egykönnyen agyonnyomja. Viszont, ha kedvező a meleg, a malacok egymás mellett el­­nyújtózkodva fekszenek, a kocától távolabb, s az agyonnyomás veszélye távolról sem akkora. TJT AZÄNKBAN az Irányítás töké* létesített rendszerének elvei értelmében a mezőgazdasági tér­­melésben Is gyökeres változásra kerül sor. Végérvényesen megszű­nik az eddigi ún. hivatali irányí­tás, s a mezőgazdasági üzemek szabad kezet kapnak a tervezést, a gazdálkodást és részben az érté­kesítést illetően. Mezőgazdasági üzemeinkben most kötötték meg a termékek értékesítéséről, a gépek és eg, éb eszközök szállításáról, valamint a szolgáltatások terjedel­méről és módjáról szóló szerződést. Az új intézkedések életbelépteté­séről, várható következményeiről ma még különbözőek a vélemé­nyek. Ezért bizonyára többeket érdekel, milyen módszereket alkal­maznak a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításában — járási szinten — a szomszédos Magyar Népköztársaságban. A KÖZELMÚLTBAN meghívásra ha­zánkban tartózkodott Kozáry József mérnök, Szigetvár Járási tanácsa vég­rehajtóbizottsága mezőgazdasági osz­tályának vezetője, aki Dél-Szlovákiá­­ban több helyen előadást tartott a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság Irányításáról és a Járási tanács mun­kájáról. Megkértük, hogy tájékoztassa olvasóinkat a náluk alkalmazott mód­szerekről. X — Milyen módszereket alkalmaz­nak a mezőgazdasági termelés irányí­tásában? — Hazánkban csakúgy mint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságban új gazdasági mechanizmus van kialaku­lóban. Fő körvonalaiban megegyezik az önöknél most bevezetésre kerülő tökéletesített Irányítási és tervezési rendszer elveivel. Jóllehet, nálunk eddig is széleskörű önállóságot blzto-A nagyobb önállóság nagyobb felelőséggel jár A gépek helyes gondozása és raktározása A mezőgazdasági Üzemeikben évről-évre nő a gépi eszközök száma. Az üzemek érdeke, hogy a gépeket a leggazdaságosabban használják ki és a munkák befejezése után — a téli Időszakban — rendbehozva elraktá­rozzák. A gépek sok pénzbe kerültek. Az ipari üzemek szerelőinek és munkásai­nak megszámlálhatatlan munkaórája fekszik bennük. A gépek megkönnyí­tik, meggyorsítják és Jobbá teszik a mezőgazdák munkáját, ezért fontos, hogy ha a mezei munka befejeződött megtisztítva, tartósítva, megfelelő raktárhelyiségbe kerüljön. Az elraktározás előtt meg kell állapítani, hogy a gép milyen Javítást igényel. Esppdig azért, hogy a mezőgazdasági üzem időben be tudja szerezni a szükséges pótalkatrészeket, nehogy a tavasz meglepetést okozzon. A gépek megfelelő kezeléséhez és raktározásához teljesen elegendő, ha az üzemekben betartják azokat a használati utasításokat, amelyeket írásban mellékelnek minden ú] géphez. Nézzük például a kaszáló-gépet. Ezt elsősorban alaposan megtisztítjuk a ráragadt szennyeződésektől, a karter-szekrény alján elhelyezett záró­dugó nyílásán keresztül kiengedjük a fáradtolajat, és a szekrényt jól ki­mossuk öblítő-olajjal. Aztán ismét megtöltjük. Továbbá — a használati utasításnak megfelelően — gondozásba vesszük a golyóscsapágyakat és a hajtómű láncait. Az ékszíjakat levesszük és elhelyezzük egy száraz helyi­ségben. Hasonlóan járunk el a többi gépek esetében is. A gépek szakszerűtlen karbantartásának és helytelen raktározásának a következménye a fémalkatrészek korózíója és a faalkatrészek korhadása. Télen át sosem szabad ponyvát hagyni a gépeken (pl. a kötöző-gépeken és a rendrakókon), vagy hajtó-szíjakat, akár lapos bőrszíjakról, akár gumi ékszíjakról legyen szó. Ugyancsak gondosan kell elraktározni az áram­­telepeket, valamint a gumiabroncsokat. Ezideíg nincs elegendő hely a mezőgazdasági üzemekben a gépek szezon­­utáni elhelyezésére. Éppen ezért jobban kellene törődni vele, hogy a régi Istállók szolgálják e célt, természetesen átalakítva oly módon, hogy meg­felelő védelmet biztosítsanak — rossz időjárás esetén — az elhelyezett gépeknek. Bár ez az Idény-utáni elraktározás minden mezőgazdasági gépre vonat­kozik, mégis előnyben kell részesítenünk a komplikáltabb és értékesebb gépek elraktározását. A gumiabroncsos gépek alá — elraktározáskor — a legcélszerűbb faéket rakni oly módon, hogy a gumiabroncsok ne érintsék a földet. A gumiabroncsoknak ártanak azok a vegyszerek, amiket a kenőzsírok és üzemanyagok tartalmaznak. Ügyeljünk tehát arra, hogy a gumiabroncsok ne kerüljenek ezekkel érintkezésbe. Ha módunk van rá, úgy a legjobhan tesszük, ha a gumiabroncsokat levesszük a kerekekről és száraz helyen elraktározzuk — olyan helyen, ahol a hőmérséklet nem süllyed +5 fok Celsius alá. A gépektől különállóan kell elraktározni azok tartozékait, mint például a cséplőgép rostáit, az aratógépek kaszáit és hasonlókat. Az elraktározásnál figyelmet kell szentelni az áramtelepes elemeknek. Ügyelnünk kell arra, hogy az elemnek a raktározás ne ártson. Ha az elem nincs használatban, akkor magától is kisülhet: belső kisüléssel. Ha rend­szeresen nem töltjük fel, tönkremehet az elektródok szulfatizálödása által. Az elemeket többféle módon raktározhatjuk. A legmegfelelőbb mód, amikor egy évre is elraktározhatjuk — a kővetkező: Kivesszük a gépből és a szokásos módon feltöltjük. Azután kiöntjük a benne levő elektrolitét és desztilált vízzel pótoljuk. Fél órával azután, hogy a desztillált vizet beleöntöttük, 2—3 órán keresztül megtöltjük az elemet az első töltésre alkalmas árammal (0,5—0,6). A töltés után leön­tünk belőle annyi desztillált vizet, hogy a felülete csak a deszkák alsó széléig érjen. Azután a nyílásokat dugókkal jól elzárjuk. Az elemet száraz­ra törüljük és a fémrészeket vazelinnal bekenjük, majd száraz, 5—20 fok 0 hőmérsékletű helyiségbe tesszük. Amikor az áramtelepes elemet újra üzembe helyezzük, kiöntjük belőle a desztillált vizet és azt 1,285 sűrűségű elektrolittel helyettesítjük. Három­órás nyugalmi állapot után a feltöltő forráshoz kapcsoljuk és feltöltjük. A gépek helyes elraktározásánál tekintettel kell lenni a biztonsági szem­pontokra is. Legyen a helyiségben tűzoltó-felszerelés, és az egyes gépek között mindig elegendő távolságot — ón. „manipulációs-távolságot“ — kell hagyni, (-es ) a rendre, tisztaságra, s legfőképped a takarmányadagok pontos adagolá­sára. S még egy: abból az összegből, amit a szövetkezet fizet a felvásárló­nak, ha a meghatározott 55 deka súly­­gyarapodást 4 dekával túlhaladja a termelőüzem, akkor a lefizetett ösz­­szeg felét visszaszármaztatja a szö­vetkezetnek az előzetesen, közösen megbeszélt istállóberendezések Javítá­sára, s egyéb felszerelések kiegészí­tésére. Tehát, mint a fentiekből kitűnik, nagyon is érdemes hizlalást szerző­dést kötniük a sertéshústermelő üze­meknek. Ezek a szerződési feltételek már nem hasonlítanak az ezelőtti egy­oldalú, „add—fizetem“ megállapodás­hoz. A szerződés nélküli hizlaláskor 3gy hizlalást ciklus nagyon elhúzó­dott, 7,5 hónapig tartott. Amióta sza­vatolt a súlygyarapodás, ez a ciklus hat hónapra rövidült. További haszon! 3 hizlalást ciklus lerövidülése követ­­teztében két hizlalda felszabadult, ímelybe 180 borjút helyeztek el. És jgyanakkor öt munkaerővel keveseb­bet igényel a sertéshlzlalás. Ezeket as smbereket a borjúnevelésben alkal­mazzák. S még egy igen Jelentős dolog: a mostani 3000—3100 darab hízó (ezer­­ezerkétszázzal kevesebb, mint az­­ílőtt!) ugyananyit termel, mint a na­gyobb létszámú hízóállomány annak­­slőtte. Míg az előző években 30—33 iekagramm között mozgott az évi fel­­íízási átlag naponta, a múlt évben nár 0,60 kg-ot könyvelhettek el. Jgyanilyen örvendetes tény: kiló hús átemeléséhez 5—5,61 kg takarmányt íasználtak fel a szerződéses hizlalást megelőzően, míg tavaly már 3,5—3,20 elegendő volt. Ezek a tényrögzítő, beszédes szá­nok mindennél többet mondanak. Bl­­:onyítJák, hogy a leleményes udvar­nak minden klmerítetlen tartalékot 'elkutatnak, s a sertéstenyésztés, 11- etve a hústermelés szolgálatába állít­­ák. Példájukat érdemes követnil N. KOVÁCS ISTVÁN takarmánygyárból kapott hízótáppal 60 dekát szedtek magukra a hízóser­tések a választási kortól a vágóérett 115 kilóig. Ez tizenegy hónap súlygyarapodás! átlaga, napi háromszori etetéssel. Vi- ] szont annakelőtte takarmányszflke i miatt csak kétszer Jutott naponta ta- : karmány a hízóknak. Bizony a fehér- : Jeszükséglet sem volt kielégítő, a < nyomelemekről nem Is beszélve. 1 Az udvardl szövetkezet vezetői, tag- i Jai arra törekszenek, hogy a sertés- ( hizlalás szakaszán Jól kihasználják a ' szerződés nyújtotta lehetőségeket. Te- 1 hát, nem lépik túl a vágósertések le- i adási súlyhatárát. Ugyanis a felvá- 1 sárló vállalat csak 115 kilóig fizet i magasabbb árat. A szerződés egészen i új tételeket tartalmaz, s valóban két- 1 oldalú a szavatolt súlygyarapodás ese- < tében. i SERKENTŐ TÉNYEZŐK: ha a ser­téshústermelő üzemben nem érik el ] a szerződésben lerögzített 0,55 kiló . súlygyarapodási napi átlagot, akkor a ( felvásárló vállalat kg-onként 10 ko- j rónát fizet a szerződő félnek. Ezer- « hatszáz hízósertésnél ez mér Jelentős ( visszatérítés. Ha túllépi a szövetkezet i az 55 dekás súlygyarapodási átlagot, t akkor fokozatosan, 1 koronától égé- i szén 5 koronáig fizet kg-onként a fel- i vásárló vállalatnak. Viszont, ha túl- j haladják a 60 dekát, akkor a temelő- j üzem nem fizet semmit azzal a félté- ( fellel, ha a keveréktakarmányokon kívül saját takarmányokat is felhasz­nál a hizlalásra. 2 JMi_jBnnek_azelőii^^ f l Az, hogy szavatoltan emelkedik a J súlygyarapodás. A sertésgondozó is nagyobb keresethez Jut, ezért vigyáz 1 Tudott dolog, hogy a malacnevelés ■ egyben takarmányozás kérdése Is. i í Hogy a malacelhullást a legeseké- s 1 lyebbre szorítsák és minél egészsége- i- sebb malacokat választhassanak el a 1 1 hagyományos időtartamtól hamarabb, J- hát már az elején kezdik. A malacok i • világrajötte utáni első hét a legkriti-i kusabb. Már kétnapos korban szoba- j- meleg víz dukál a malacnak. De nem 1 í csupán víz! A nyolc—tíz napos malac- £ i nak az anyate] pótlása és az evésre 1 ■ szoktatás végett malactáp a legmeg- £ felelőbb. Az ilyen malacok kevésbé s „szívják le“ anyjukat, úgyhogy az t 1 Jobb életerőben van, s hamarabb bú- * gatható. c , Igenám, de máris ágaskodik a kér- 1 dés: van-e egyáltalán Ilyen malactáp? Van! A COS-1 és a COS-2 nevű ma- 1 laetakarmány erre a célra szolgál. Ml- 8 ' ként vélekedik erről a malactápról ® az említett szövetkezet mérnök-zoo- 1 technikusa? ; — Kitűnő a hazai gyártmányú ma- i , lactápunk. Egy szállítmány épp most v érkezett meg a gazdaságunk raktáré- 8 ■ ba. Kétféle. Az előbbit, a COS—1-et 8 négyhetes korig kapják a malacok. s Ez 40 százalékos egalizált, szárított tej. Ezt követi a COS—2, amely 30 t százalékos fölözött, szárított tej. Mind- £ kettő a malacok úgynevezett idő élőt- £ ti leválasztását segíti elő. Általa éven- * te két hónapot nyerünk, vagyis két év r alatt elérhető az ötszöri malacozás. Ami a malacszaporulat múlt évi átla­gát illeti, még nem állt pontos kimu­tatás a főzootechnikus rendelkezésére, mindamellett örömmel mondotta: Si — Meglesz a tizennégyl — S ez n már szép eredmény ekkora kocaállo­mány esetében. Szavatolt súlygyarapodás A múlt év áprilisában tértek át a szerződéses sertéshlzlalásra. — Már az eddigi tapasztalataink is azt mutatják — állapította meg a szö­vetkezet üzemgazdásza —, nem Jár­tunk rosszul. Ez az előny nemcsak a 1 5százalék takarmánytöbbletben jutott kifejezésre (100 kilogramm sze­mestakarmány helyett 125 kg takar­mánykeveréket kaptunk az Érsekúj­vári Erőtakarmánygyártói), hanem a szavatolt súlygyarapodás tekintetében is. Míg a soványabb, egyoldalúbb ta­karmányokkal alig értünk el 0,50 kiló átlagos napi súlygyarapodást, az erő­pontokból hátrányosabb. Mert első­sorban a társadalmi szempont a dön­tő. A szövetkezet gazdálkodásába avat­kozhat továbbá úgynevezett hatósági intézkedések révén forgalmi korláto­zások, fajtaminősltés, növényvédelmi és állategészségügyi szolgálat, szám­vitel-ellenőrzés stb. útján vagy a ter­melőszövetkezetek Jogszabály és alap­­szabályszerű működésének útján. Szóval nem kell attól tartant, hogy a nagyobb önállóság anarchiát szül? — Egyáltalán. E téren járásunk út­törő szerepet tölt be. Még 1961-ben kidolgoztuk a mezőgazdasági termelés szakosításának tervezetét. Azóta a le­hetőségekhez mérten a termelés köz­­pontosítására törekszünk. Ügy tervez­zük, hogy a 27 termelőszövetkezet Idővel a természeti közgazdasági vi­szonyok és a termelési tenyésztési hagyományok figyelembe vételével — az államigazgatási határokat mellőzve — tizenegy körzetbe (szövetkezetbe) központosítjuk. A későbbiek során az államigazgatás is ehhez a gazdasági területi elosztáshoz viszonyul. Ez az irányítás szempontjából rendkívül fon­tos. A kötött tervezés megszüntetése óta Járásunkban gyarapodott a kenyér­­gabona és egyes azelőtt nem kedvelt ipari növények vetésterülete. Ez Is azt bizonyítja, hogy a nagyobb önállóság nem vezet anarchiához. Befejezésül csak annyit szeretnék még mondani, hogy a nagyobb önálló­ság egyúttal nagyobb felelősséget is jelent, és nagy termelés-szervezési ta­pasztalattal rendelkező, Jó elméleti és gyakorlati felkészültségű vezetőket igényel. S ezt mindenekelőtt szem előtt kell tartani. Lejegyezte: Palágyl Lajos sítottunk a termelőszövetkezeteknek. Például maguk választhatják meg üz­leti partnereiket, illetve a feldolgozó ipar és más vállalat szervei kénytele­nek tárgyalásokat folytatni a tsz-ek­­kel és ajánlatot tenni az egyes nö­vényféleségek termesztésére, valamint értékesítésére. JL — Nem áll fenn a veszély, hogy ezután zavar keletkezhet a termelés­ben, illetve az ellátásban? — Nyilván arra céloz, hogy ezután a termelőszövetkezetek választása az értékesítés szemponjából legelőnyö­sebb növényekre és állatokra esik, 8 a nem eléggé Jövedelmező termelési ágakat elhanyagolják. Nos, a kenyér­­gabona termesztését továbbra is kö­tött tervezéssel írjuk elő. De az aggo­dalom a többi terméket illetően szin­tén alaptalan. A természeti viszonyok­nak megfelelően az egyes növények termesztése más-más helyeken elő­nyös. Végeredményben tehát termé­szetszerűleg is biztosított az egyen­súly. Ezenkívül az állami szervek ke­zében van néhány olyan tényező, mely segítségével tetszés szerint szabályoz­hatják az egyes termékek terjedelmét. Ilyen eszköz például a tervszerű be­folyásolás. Az új gazdasági mechaniz­mus életbeléptetésével éppen ez a té­nyező kerül előtérbe. A tanács pél­dául előre megkötött termelési vagy értékesítési szerződésekkel szabályoz­hatja a termelés nagyságát. De az ár­politika, beruházások, a hitelnyújtás kedvezmények, közvetlen támogatás, műszaki ellátás, szakemberképzés stb. révén, hogy úgy mondjam, belátásra bírja a szövetkezeteket, hogy annak a növénynek a termesztésével vagy jószágnak tenyésztésével foglalkozza­nak, amely társadalmi szempontból fontos, noha számukra bizonyos szem-4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. január 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom