Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-04 / 9. szám
Bratislava, 1967. március 4. Ara 1,— Kis XVIII. évfolyam, 9. szám. Szakmelléklet: Mimiim Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát SZÉLESEDIK ÉS ELMÉLYÜL A CSEHSZLOVÁK NÖSZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE *2» ♦t* *t* *t* *5* *t* *** <£♦ *2* »J» »2* »2« *J> »*« ♦}> »J» *** *** *2* *2*4 A nők társadalmi helyzetének és életkörülményeinek megjavításáért Irena Durisovának, a Szlovákiai Nőszövetség elnöknőjének nyilatkozata a Szabad Földműves számára A világ asszonyainak nagy ünnepe, a Nemzetközi Nőnap alkalmából felkerestük Irena DuriSová elvtársnőt, a Csehszlovákiai Nőszövetség Szlováktat Szervezet ének elnöknőjét és beszélgetést folytattunk vele a Nőszövetség eddigi tevékenységéről, célkitűzéseiről és terveiről. Különleges súlyt fektettünk földművesasszonyaink problémáira, a társadalomban és a termelőmunkában elfoglalt szerepükre, szociális és nevelést problémáikra. Irena DuriSová kérdéseinkre a következőképpen válaszolt: Kérdés: — A Csehszlovák Nőbizottség jelentős eredményeket ért el a nők politikai-szakmai nevelésében, valamint társadalmi helyzetük megjavításában és a termelőmunkába történő bekapcsolódásuk terén. Hogyan jellemezné ezt a tevékenységet? Válasz: — Ügy gondolom, szükséges elmondani, hogy hazánk asszonyai és lányai fontos és nélkülözhetetlen tényezőkké váltak társadalmunk szocialista fejlődésének előrevitelében. Hangsúlyozni szeretném a nők szakmai minősítésének növekedését, mivel ma 41 százalékát teszik ki a tevékenykedő szakembereknek és ez az arány állandóan növekszik. A fiatal lányok előtt ma olyan lehetőségek állnak, amelyről az előző nemzedékek nem is álmodhattak. A közép- és szakiskolákban ma már több lány tanul, mint fiú. Egy érdekes tapasztalatot szeretnék elmondani. Bennlakásos iskolázást indítottunk a földművesanyák számára. Modrán megnyitottuk a földmüvesasszonyok mesteriskoláját, amelyre elvihették gyermekeiket is. Ugyanis az iskola mellett bölcsődét is nyitottunk. A tanuló aszszonyok közül sokan először hagyták el falujuk határát. Az iskolában töltött két év alatt egészen más emberekké váltak. Megtalálni ma őket Dél-Szlovákiában a magyar asszonyok között, mint a szövetkezetek legszorgalmasabb és legeredményesebb építőit. Mi nagyon büszkék vagyunk rájuk. Kérdés: — Tudjuk, hogy nőmozgalmunk legutóbb új szervezési formákat kapott. Miben áll ennek a változásnak a jelentősége és miért volt erre szükség? Válasz: Az új szervezeti formának, amelyet most valósítunk meg, a lényege az, hogy áttérünk a nők között végzett munka szélesebb bázisára és differenciált tevékenységére az asszonyok munkaköre és érdeklődési köre szerint. A nők művelődésének növekedése új feladatokat hoz magával a politikai munkában. Ezen kívül meg kell oldani a nők gazdasági funkciója és az anyaság közti összhangot. Ez azt jelenti, hogy sokkal kedvezőbb feltételeket kell kialakítani az asszonyok munkája és magánélete számára egész társadalmunk segítségével. A társadalom feladatai sokrétűek, és ezeket a nők közreműködése nélkül nem tudjuk megoldani. A CSKP XIII. kongresszusa ezért úgy határozott, hogy a nőmozgalmat szélesebb alapra kell helyezni. Kérdés: — Lapunkat, mint a mezőgazdasági dolgozók orgánumát érdekelné, hogyan értékeli a földművesasszonyok téli iskolázását és milyen távlatai vannak ennek az akciónak? Válasz: — A nők téli iskolázására büszkék vagyunk, és az eredmények az iskolázásban végzett jó munkát dicsérik, amelyet a nők csúcsszervezete vezetett. Az iskolázás évente 100 ezer asszonyt mozgósított és elősegítette politikai, valamint szakmai fejlődésüket. Gyümölcsöző volt a téli iskolázás azért is, mert megteremtette a Szlovák Nemzeti Tanács szervei, főképpen a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal, a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági sajtó, köztük a Szabad Földműves közötti szoros együttműködést. Ezen az úton is őszinte köszönetét mondok valamennyi munkatársunknak, annál is inkább, mert együttműködésükre a jövőben is számítunk. A téli iskolázást ugyanis nem fejeztük be, sőt új, magasabb fokon folytatjuk. Ez az új forma: a földművesasszonyok szocialista iskolája, amely hároméves lesz, és azokra az eredményekre épül, amit eddig elértünk. Engedje meg, hogy ez alkalommal köszönetét mondjak azoknak a magyar asszonyoknak és lányoknak, akik áldozatkész és lelkes munkájukkal segítségünkre voltak. Kívánok mindnyájuknak sok örömet és sikert az átszervezett Nőszövetségben. A beszélgetést vezette: Perl Elemér főszerkesztő-helyettes Dudás Anna, az első tavaszi vttamlndús növényt, a salátát öntözi. Tavasz lesz újra Minden jel arra mutat, hogy az idén a szokottnál is hamarabb köszönt be a „kedves". Bár a naptár szerint még télutó van, rövidesen itt a tavasz, s neki kell látni a mezei munkának, a szántóvető ember örök bizalmával. Több helyütt mér meg is kezdődött a munka, s egyre több hír érkezik az őszi vetések fejtrágyázásának elvégzéséről, a koratavaszi növények, a mák, az árpa vetésének megkezdéséről. így van ez rendjén. Ahol alkalmas a talaj, nincs értelme a várakozásnak, hozzá kell látni a munkálatokhoz. Ahol pedig még nem megfelelő a föld, ott ezekben a napokban a gondos felkészülés a legfontosabb tennivaló. Az elmúlt héten több járás termelési igazgatóságát kerestük fel és elbeszélgettünk a vezető munkatársakkal a tavaszvárásról. DUNASZERDAHELY A főagronómust kerestem, de nem leltem. A Járás mezőgazdasági üzemeinek agronömusai úgy döntöttek, hogy a tavalyi sikeres év után a neves fürdővárosban, Pőstyénben tanácskoznak a tavaszi tennivalókról. A termelési igazgatóság agronómusai valamennyien ott voltak, s így Németh Jenő igazgató nyilatkozott. — Az őszi mezőgazdasági munkák az elmúlt esztendőben rendben mentek végbe. A kenyérgabona vetését a szükséges arányban idejében befejeztük és egy hektárnyi föld sem maradt szántatlan. Igaz, az elmúlt őszön kedvező volt az időjárás a mezőgazdasági munkák végzésére, de az érdem mégis elsősorban a mezőgazdasági dolgozókat illeti, akik idejében és alaposan felkészültek a tennivalókra, s a kedvező időt kellő szorgalommal használták fel a sokirányú munkálatok elvégzésére. Az eddigi megállapítások szerint az őszi vetések jól teleltek, komolyabb fagy vagy vízkár nem mutatkozik. A fejtrágyázást már régebben megkezdtük, és a búzavetések kéthawnad részén el is végeztük azt. — A gépek is rendben vannak már? — Nem a mi hibánk, hogy még 48 lánctalpas nincs megjavítva. Közismert, hogy nincs elég alkatrész, s így bizony sok esetben a jó szerencsére várunk. — Vetőmaggal el vannak látva? — Komolyabb gondjaink nincsenek. Persze, ez a megállapítás is relatív. Például árpából van elég vetőmag, de a fajtákkal nem lehetünk elégedettek. Az utóbbi években kinemesített, magashozamú árpákból még elenyészően kevéssel rendelkezünk, de legkomolyabb gond a lucernamag. Mintegy 4000 hektárnyit vetünk évente a nálunk jól bevált pillangósból. S amíg az elmúlt években 20—25 vagonnal is eladtunk lucernamagból, most közel 500 mázsa hiányzik. Az ígéretek szerint viszont csak egy vagonnal kapunk a külföldről behozc^tból. Ez a legnagyobb gondunk, s ezért mindent meg kell tennünk, hogy még a 100 ha vetésterületnél 30 q 200 „ „ 30 „ 300 „ „ 30 „ 400 „ „ 30 „ Gondoljuk, ez is serkentő hatással lesz, és elősegíti, hogy több lesz a lucernamag, s az alacsony árpa-hektárhozamok is emelkednek majd. KOMÁROM A két évvel ezelőtti árvíztől legtöbbet szenvedett járásban most is 2900 hektárnyi terület van víz alatt. Sajnos, ebből 250 hektár búzavetésterületet is elöntött a feltörő talajvíz. Izsán, ahol mintegy 350 hektár terület van víz alatt, 60 hektárnyi búzavetésről rögtönzött kanálison csapolták le a vizet. A tavaszi munkálatok már a komáromi járásban is megkezdődtek. A fejtrágyázást a 14 ezer hektárnyi tervezett területből február végéig mintegy 9000 hektáron elvégezték. A mezőgazdasági üzemek legtöbbjében a gépek megjavítva várják a talajt. Komolyabb gondot ott is a DT— 54-esek javítása okozza, meg az, hogy nem kapnak boronafogakat. De egyes szövetkezetekben (Alsópéter, Komárom stb.) általában le vannak marendkívüli időjárás esetén is elegendő lucernamagot termeljünk. — S hogyan akarják ezt elérni? — Prémiumrendszert dolgoztunk ki mind a lucernamag, mind az árpa hektárhozamainak az emeléséért. Ha egy mezőgazdasági üzemben tíz hektár területen elérik a 2,5 mázsás hektárhozamot, 40 kg magot kap az elnök, agronómus és a brigádvezető. Ha 20 hektáros táblán érik el a meghatározott hozamot, 78 kg-ot kapnak, ha 40 hektáron, 120-at, 40 hektáron felül pedig 150 kg mag jár a megnevezett funkcionáriusoknak. Az árpa hektárhozamának emeléséért a következő prémiumot kapják az előbbi funkcionáriusok: hozam után 8 q-t kapnak ti h 12 ,, „ n » 18 „ „ 20 »» I» »» »» radva a javítással. Ez főleg abból ered, hogy télidöben nincsenek alkalmas javítóműhelyek. A termelési igazgatóság dolgozói az elmúlt napokban minden mezőgazdasági üzemet meglátogattak, és ellenőrizték, hogy valójában rendbe vannak-e hozva a tavaszi munkálatokhoz szükséges gépek. Emellett minden községben beszélgetéseket rendeznek a traktorosokkal, ahol a helyi vezptők ismertették a munkafeltétekelet és a kereseti lehetőségeket. Az elkövetkező napokban árpából zott tervet adott a kezembe, és a kötőmag 100 százalékosan biztosítva van. Sajnos, a magashozamú Diamant árpából, vetőanyag hiányában, csak a hetényi EFSZ-ben vetnek. Jelentősebb hiány lucerna vetőmagból mutatkozik. Ismert, hogy az árvíz tönkretette a lucerna vetésének nagy részét, és így ebben az évben mintegy 3500 hektár területet szeretnének bevetni. Hogy ezt megvalósíthassák, a meglevő mellé 6 vagon lucernamagra lenne szükségük. De a lencse vetőmagból is hiányzik egy vagonnal. A mezőgazdaság irányítói remélik, hogy méltányolják rendkívüli helyzetüket, s az országos nehézségek ellenére is megkapják a szükséges mennyiséget. ÉRSEKÚJVÁR Pelikán Ottokár, a termelési igazgatóság főmérnöke pontosan kidolgozott tervetadott a kezembe, és a következőket fűzte hozzá. — A tavaszi munkák végeredményben már ősszel megkezdődtek. Amíg tavalyelőtt több mint 5000 hektár föld maradt szántatlan, a múlt évben — először a szövetkezetek fennállása óta — minden talpalatnyi földet felszántottunk. A fejtrágyázáshoz is időben hozzálátunk, s a mezőgazdasági üzemeink a tervezett 14 ezer hektár helyett 14 500-on végezték el a fontos tennivalót. A gépek javítását mintegy 85 százalékban már befejeztük, s ezekben a napokban felülvizsgáljuk, hogy hol mutatkozik lemaradás. De azokon a helyeken, ahol mindig gond volt a gépek rendbentartása, ebben az évben az öszszes gépi munkát a traktorállomás végzi majd. — Hány szövetkezetben kerül erre sor? — Tavaly az Ulany nad 2itavou-I szövetkezetben már a traktorállomás végezte a tennivalót. A zárszámadási mérlegelés alapján 150 ezer koronával kevesebbe került a gépi munka, mint az előző évben. Ezért most még hat mezőgazdasági üzembe vezetjük be a traktorállomás komplex szolgáltatását. Természetesen a szövetkezeti gépeket is átveszi az állomás és az évi leírást megtérítik a szövetkezetnek. — Lucernamagból az újvári Járásban is hiány van? — A tervek alapján 216 mázsával van kevesebb a kelleténél. Hogy anynyi, azt elsősorban a mostoha 1964-es esztendőnek köszönhetjük, amikor a lucerna vetésterületünk jó része kifagyott. A kár lényegében haszonnal Járt, mert a következő évben 9000 hektárt vetettünk, s így most jól beállt lucernásaink vannak. — Vetnek magashozamú árpát is? — Ezen a téren nincs dicsekedni valónk. Csak a vetésterületünk 0,5 százalékán terem majd magashozamú Jantár. Pedig amíg a Slovensky 802- esből alig 22 mázsa és az eddig legjobban bevált Velticky fajta 26,33 mázsát termett hektáronként, a Jantár 37 mázsát adott. Gondoljuk, hogy a mostani 75 hektáros vetésterületről már jelentős mennyiségű magot kapunk a következő évre. — Kukoricából mennyi lesz a vetésterület? — Kukoricás járás vagyunk, és így 15 ezer hektárt vetünk. Szerencse, hogy a 6—SPKX jelzésű vetőgépből már kapunk a közeljövőben. Igaz, nem tudjuk mennyit. Mi 24 darabot rendeltünk, de állítólag minden járás csak tízet kap. Szerintünk ez nem igazságos, mert vannak járások, ahol csak 3000—4000 hektár a kukorica vetésterülete. Az új vetőgép különben 15 hektárnyi területet ültet be 8 óra alatt. Előnye, hogy nem kell utána egyelni és így a herbicid gyomirtószer alkalmazásával a kukorica komplex megművelése lehetővé válik. Persze, ez azon is múlik, hogy a szövetkezeteinkben szívesen veszik-e, hogy újabb munkalehetőségtől esik el a tagság. — Milyen a műtrágyaellátás? — Nincs okunk különösebb panaszra. Egy hektár földre 145 kg műtrágyát terveztünk (tiszta tápanyagban), s ezt meg is kapjuk. A hiányosság legfeljebb abban van, hogy nem azt a fajtát kapjuk, amelynek hatása a legjelentősebb lehetne. * • * A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalában érdeklődtem a lucernamagellátásról. Bíztató választ ott sem kaptam. Külföldről 70 vagon lucernavetőmagot hozunk be az idén. Ebből Szlovákia mintegy 30 vagonnal kap. Ez édeskevés ahhoz, amit a járások igényeltek. Nincs hát más mód, minthogy ebben az évben minél több lucernamagot termeljenek mezőgazdasági üzemeink, s aztán jövőre pótolják az idén maghiány miatt vetetlen maradt lucernának szánt földterületet. TÖTH DEZSŐ
