Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-04 / 9. szám

EGY HUMÁNUS PÄRTHATÄROZAT NYOMÄBAN A galántai járásban példásan rendezik a szövetkezeti nyugdíjakat A CSKP galántai Járási konferen­ciája egy évvel ezelőtt hozottá hatá­rozatot az alacsony nyugdíjat élvező polgárok életkörülményeinek felül­vizsgálására. Később a pártbizottság elnöksége konkréten meghatározta, hogy a Járási nemzeti bizottság szo­ciális ügyosztályának dolgozói, vala­mint a Járási termelési . bizottság funkcionáriusai alapos felvilágosító és meggyőző munkával érjék el, hogy a szövetkezeti taggyűlések határozat­ban foglaljanak állást a nyugdíjakkal kapcsolatba. Elsősorban arról volt sző, hogy a szövetkezeti tagság is járuljon hozzá a nyugdíjas tagok havi járulékának emeléséhez. Azóta a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok tagsága, a szövetkezetek vezetőségei sokat vitatkoztak a nyug­díjrendezés problémáiról. Ha a hatá­rozat nem is oldja meg véglegesen az alacsony nyugdíjat élvező szövet­kezeti tagok problémáját, azt mond­hatjuk, mégis Jelentős mozgalomról van szó. Egy személy 400, házaspár 600 koronát kap havonta A pártkonferencia határozata nyo­mán felkerestük KleC Ondrejt a Ga­lántai Járási Nemzeti Bizottság szociá­lis ügyosztályának vezetőjét, Üj Béla Jogi tanácsadót és Stefan Hovorkát, a Járási termelési igazgatóság ökonó­­musát. Már a beszélgetés kezdetén meggyőződtünk arról, hogy a galán­tai Járásban emberien és gondosan foglalkoznak a nyugdíjkérdéssel. Hosszas vita után a Járási pártbizott­ság határozata kimondja, hogy a szö­vetkezeti tagok átlagos nyugdíja sze­mélyenként legalább havi 400 korona, házaspáronként pedig 600 korona le­gyen. Ilyen nyugdíjrendezés azokra is vonatkozik, akik előrehaladott ko­ruk miatt a szövetkezetben csak 2—3 évet dolgoztak. Tehát ily módon meg­oldást nyerne olyan EFSZ tagok nyug­díjemelése is, akik a szövetkezetesí­tés első éveiben mentek nyugdíjba és számukra csak havi 230 koronát álla­pítottak meg. Az elgondolás tehát szép, de vajon hogyan haladnak a megvalósításával? A szövetkezetek többsége magáévá tette a pártkonferencia határozatát Amikor a határozat teljesítése felől érdeklődtem, úgy gondoltam nagy eredmény lesz az is, ha a szövetke­zetek fele egyetért vele. Hisz a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy egy­­egy Járásban mindössze 3—4 szövet­kezet rendezte a galántai mozgalom­hoz hasonlóan a nyugdíjakat. Kleö elvtárs viszont a világ legtermészete­sebb hangján jelentette ki, hogy 42 EFSZ közül csak 2—3 esetben emel­tek ellenvetést, de a meggyőzés to­vább folyik és valószínű, hogy eze­ken a helyeken is eredményt érnek el. Kleő elvtársék forradalmi módon valósítják meg a pártkonferencia ha­tározatát. Ha a szövetkezetek vezetői­vel megegyeztek a nyugdíjrendezés kérdésében, aláírással ellátott szerző­désfélét kötnek. Az iratban az illeté­kes szövetkezet értesíti a JNB szociá­lis ügyosztályát, hogy a taggyűlés egyetért a pártkonferencia határoza­tával. A galántai Járásban nem véletlenül került napirendre a nyugdíjrendezés. A tájékoztatás szerint mintegy 4000 szövetkezeti nyugdíjas van és ezek közül 3000-en kapnak 230—270 koro­nát. Vagyis — amint látjuk — sok ember sorsáról van szó, s jórészt azokéról, akik a szövetkezetek böl­csőit ringatták, és akkoriban önfel­­áldozóan, jóval kevesebb pénzért dol­goztak, mint a mai szövetkezeti ta­gok. Tallós és Alsószeli példát mutat A galántai járásban is akadtak olyan szövetkezetek, amelyek a párt­konferencia határozata előtt is igye­keztek rendezni a szövetkezeti tagok nyugdíját. A tallósi szövetkezet pél­dául már régebben 400 koronára egé­szítette ki a tagok átlagos nyugdíját, házaspár esetében pedig 600 koroná­ra, és ehhez még 0,5 hektár földet, egyszeri segítésképpen pedig 250 kg gabonát adnak. Az alsószeliek is ha­sonlóan élen Járnak az idősebb szö­vetkezeti tagokról való gondoskodás­ban. Általában a szövetkezetek a párt­­konferencia határozatában megjelölt pénzösszeget adják, de a földjuttatás eltérő a helyi viszonyoknak megfele­lően. Szociális intézmények is segítik az idősebb embereket Az idősebb polgároknak, köztük a szövetkezeti tagoknak is nemcsak a nyugdíjemelés könnyíti meg a min­dennapi életet. Kosúton a 90 férőhe­lyes aggok házában találnak otthon­ra, 1970-ig pedig felépül Szereden egy újabb. Harmincnyolc községben jutá­nyos áron étkezhetnek az öregek. Ezt az előnyt 886 nyugdíjas használja ki. Meg kell mondanunk, hogy az étke­zés majdnem ingyen van, hisz az ebé­dek 70 °/o-a mindössze 0,50 koronába kerül. Emelkedik a nyugdíj, de még mindig kevés a pénz A JNB szociális ügyosztálya a múlt évben 101 esetben emelte a nyugdí­jakat. A nyugdíj emeléssel összefüggő panaszlevelek száma is lényegesen megcsappant. A Járásban évről-évre emelkedik a nyugdíjasoknak juttatott pénzösszeg. A múlt évben az 1965-ös évhek képest 6 millió 542 ezer 930 koronával emelkedett a nyugdíjakra folyósított összeg, 1963-hoz képest pedig 16 millió 385 ezer 980 koroná­val. Amint látjuk az emelkedés jelen­tős, de hozzá kell tennünk, hogy még sem kielégítő, mint azt már az előző adatok is bizonyítják. Mert még sok az alacsony nyugdíj a galántai Járás­ban. Ha a pártkonferencia határozata minden szövetkezetben megértésre talál, lényegesen könnyebben élnek majd az idősebb szövetkezeti tagok. De még ez sem lehet a végső meg­oldás az ipari dolgozók nyugdíjával szemben. Valószínű, hogy a szövet­kezeti tagok nyugdíjának rendezésére országos méretben is hamarosan sor kerül. Ez azonban még hosszabb ideig elhúzódhat, és a galántai járás­ban nagyon jól teszik, hogy ily mó­don sietnek a nyugdíjasok segítségé­re. A nemzetgyűlés egészségügyi bi­zottsága is foglalkozott ezzel a prob­lémával és megállapította, hogy or­szágos méretben mintegy 860 ezer alacsony nyugdíjjal rendelkező polgár él. Lehetséges,, hogy az év másik fe­lében 87 millió koronát szabadítanak fel nyugdíjak emelésére, a következő években pedig 150 millió koronát. Te­hát ily módon is emelkedik az ala­csony nyugdíjjal rendelkező polgárok járuléka, de a szövetkezetek, ha erős szociális alappal rendelkeznek, he­lyesen teszik, ha saját erejükből is segítik nyugdíjasaikat. A galántai példa mindenképpen követendő és elismerést érdemel. BÁLLÁ JÖZSEF ....................................... TMii miiMBiiiur hím lunnri 11 r be belpolitikában Az elmúlt hét ugyancsak gazdag volt belpolitikai eseményekbe. Anto­nín Novotny köztársasági elnökünk a februári események és a népi milícia megalakulásának 19. évfordulója al­kalmából a prágai Vár Spanyol-ter­mében fogadta a milícia 600 tagját. Az ünnepség alkalmából a milícia számos tagját tüntette ki. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Februári Győ­zelem óta az idő igazolta pártunk helyes politikáját. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága a Lengyel Népköztársasággal kötött kölcsönös együttműködési szerződés huszadik évfordulóján elégedetten állapította meg, hogy a két ország árucsere-forgalma sikeresen fejlődik és 1965-ben már 3,2 milliárd deviza koronát tett ki. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság után Lengyelország a harmadik leg­nagyobb külkereskedelmi partnerünk. A kölcsönös együttműködés elmélyí­tésének céljából Antonín Novotny elvtárs vezetésével küldöttség uta­zott Lengyelországba. A Béke Világtanács Prágában Euró­pa biztonságának kérdéséről tár­gyalt. Karlovy Varyban pedig a Fa­sisztaellenes Szövetség tagjai gyűl­tek össze. Az értekezletet a cseh­szlovák katonai egységek megalaku­lásának 25. évfordulója alkalmából tartották. A veterán harcosok levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságá­nak, melyben hangsúlyozták, ha szük­séges, ugyanolyan elszántan harcol­nak, mint 25 évvel ezelőtt. Gottwaldovban 53 járás képviselői értékelték a „Rétek és legelők maga­sabb hektárhozamáért“ című ver­senyt. V. Maska, a mezőgazdasági mi­niszter helyettese megemlítette, hogy a múlt évben az 1961—65-ös évek átlagterméséhez képest a szénater­més mintegy 32,7 százalékkal emel­kedett. Ez a hozam a háború utáni évek legmagasabb eredménye. De 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. március 4. még mindig nem használtunk fel minden lehetőséget ezen a téren. Huszonkilenc Járás még mindig nem kapcsolódott be a versenybe. Sok baj van a begyűjtéssel. A szénának még csak a 45 százalékát tudtuk begyűj­teni jó minőségben. Viszont nagy eredmény, hogy a széna 46 százalé­kát már ú] technológiával gyűjtötték be. Terjed a rétifű silózása is. Csak Szlovákiában 360 ezer tonna silót készítettek. A versenyt három csoportban érté­kelték. A sík földekkel rendelkező járások közül a legjobb eredménye­ket a píseki Járás érte el 53,02 má­zsás hektárhozammal. Szlovákiában a losonci járás került az első helyre 42,80 mázsás hektárhozammal. A má­sodik és harmadik csoportban a hegyaljai és hegyi körzetekben a 2iar nad Hronom-i és a preSovl Járás került az első helyre. A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága meghallgatta Michal Stencl elvtársnak, az Állami Társadalombiz­tosító Hivatal elnökének beszámoló­ját az egységes földművesszövetkeze­tek dolgozóinak szociális biztosításá­val kapcsolatos problémákról. A ja­vaslat szerint a jövőben a szociális biztosítást minden szövetkezetre és minden tagra kiterjesztik, függetlenül attól, hogy a szövetkezet alacsonyabb vagy magasabb színvonalon gazdál­kodik. A nyugdíj megszabásánál még az sem Játszik szerepet, hogy a tag állandóan vagy pedig csak idény­munkában dolgozik. A most előké­születben levő intézkedések szerint családi pótlékot olyan szövetkezeti tagok is kaphatnak, akiknek több mint 0,5 hektár háztáji földjük van. Havi 650 koronás nyugdíjat az új rendelkezések szerint azok kaphat­nak, akik különös szakképzettséggel rendelkeznek, és élenjáró szövetke­zeti dolgozók. A képviselők felvetették azt a kér­dést, hogy nem lehetne-e máris a mezőgazdasági dolgozók nyugdíját az ipari dolgozók szintjére emelni. Nyit­va maradt a kérdés, vajon a nyugdí­jak rendezése milyen pénzforrások­ból történjen. 0 A lakszakállasi nőbizottság 21 fiatal lány és asszőny számára varró­­tanfolyamot rendezett. Az asszonyo­kat Filkó Erzsébet varrónő tanítja. A tanuláshoz az EFSZ minden segít­séget megad. A tanfolyam is hozzá­járul ahhoz, hogy az asszonyok télen is dolgozhassanak. (Takács Gyula, Lakszakállas) • Az ipolykeszi szövetkezet is elég Jól zárta a múlt évet. A növény­­termesztésben elég szép eredmények születtek, hisz búzából 30,5, árpából pedig 38 mázsás hektárhozamot ér­tek el. Marha- és sertéshús , eladási tervüket is túlteljesítették. (Csáky Károly, Kelenye) 0 Az alsószecsei szövetkezet — amint az évzáró gyűlésen kiderült, — 290 mázsa hússal és 41 ezer liter tejjel adott el többet a tervezettnél. A napi átlagos tejhozam 9,8 liter. A tagok prémium fejében 252 ezer koronát kaptak. Idén a munkaegység értéke 24 koronáról 25 koronára emelkedik. (Kúcs Gyula, Alsószecse) 0 A rimaszombati járásban szá­mos községet kapcsolnak be a vízve­zeték-hálózatba. A következő évben már vízvezetéket kap Hanva és Csíz község is. Idén megkezdik a Klenóc- Feled vízvezeték építését is. A Járás leghosszabb vízvezetékére több köz­séget kapcsolnak majd. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) 0 A kelet-szlovákiai kerületben 25 vállalati iskolában 585 dolgozó ta­nul. Idén 231-en fejezik be tanulmá­nyaikat. A 38 osztály közül 10—10 osztály gépészeti, illetve építészeti, 8 közlekedési, egy mezőgazdasági, egy textilipari, a többi pedig más irányzatú iskola. (Bohuä Nemiek, Kassa) 0 A Rozsnyói Állami Gazdaság berzétei részlegének Tanya nevű pusztáján Farkas Sándor éjjeliőr el­hagyta munkahelyét és televíziót né­zett. A burgonyapárolóból szikra pat­tant ki, amitől meggyulladt a sertés­ól és 347 db sertés elpusztult. A kár 470 ezer korona. (Buda Ferenc, Kava) Megjelent a NO KÉZIKÖNYVE (TAVASZ-NYÁR), a közelgő Nőnap kedves ajándéka. A kis kézikönyv felvilágosít a nő jogairól és kötelességeiről a családban, gyermekével szemben, vá­lás és örökösödés esetén; TANÁCSOT AD A betegségek esetén, A a nemi nevelés problémáiról, A a szépségápolásról, A az illemtanról, A a tavaszi és nyári női- és gyer­mekdivatról; SEGÍT A varrni, kötni, horgolni (56 mintamodell), A sütni, főzni, befőzni (65 recept), A gyümölcsborokat készíteni (tizenegyféleképpen), A 40 jótanáccsal szolgál. Kapható a hírlapárusítónál — ára 5.— Kös. Időjárás Február végén gyorsan felmelege­dett az idő. Szlovákiában nem volt ritkaság a 10—13 fokos meleg sem. Március a meteorológusok szerint már tavaszi hónap. A mezőgazdasági dol­gozók már megkezdik a tavaszi mun­kákat. A tapasztalatok szerint a tavasz első felében az időjárás változékony. Mi­vel a napok hosszabbodnak és a nap is egyre magasabbra hág az égen, ezért a meleg is fokozódik. De idő­közben hideg levegő gátolja az egyen­letes felmelegedést. Ez azért van, mert a kontinens északi részeiből, ahol tovább tart a tél, hideg levegő áramlik hozzánk. Az ötvenéves időjárás-megfigyelés alapján a márciusi átlagos hőmérsék­let Bratislavában 5,4 C fok, Léván 4,7 C fok, Nyitrán 4,7 C fok, Losoncon 4,2 C fok, Kassán pedig 3,3 C fok. De az időjárás kilengése nagy eltérést mu­tat. A múltban Szlovákia déli részein 20—23 fok meleget is mértek, Brati­slavában pedig 23,7 C fokot. Ezzel szemben az éjjeli hőmérséklet mínusz 15—mínusz 20 fokra is csökkent. Ilyen rendkívüli időjárás azonban rit­kaság. A többéves időjárás előrejelzés sze­rint márciusban az időjárás normális lesz, a csapadék kevesebb lesz az át­lagosnál. Március 10-ig változékony, félhős, eleinte esős időjárás, A napi hőmérséklet 8 fok, a hónap végefelé pedig 0 C fok felé lesz. Az éjszakai időjárás később mínusz 6 fokra csök­ken. A hónap második dekádjában félig derült időjárás reggeli ködök­kel. A napi hőmérséklet 5 fok, később 10—12 fok, az éjszakai mínusz 5, — plusz 3 C fok. Március 21—31-ig vál­tozó felhőzet, kisebb-nagyobb zivata­rokkal, a napi hőmérséklet 10—15 C fok, a hónap végefelé 5 fok, az éjsza­kai hőmérséklet plusz 2, mínusz 4 C fok. Dr. Peter Forgáö A faluszépítés sikerei a kassai járásban A kassai Járásban a falu- és város­szépítés! mozgalom keretében 308 kol­lektív és 18171 egyéni kötelezettség­vállalás született. A különböző épít­kezéseken, utak rendbehozásán és más szakaszon ledolgozott társadalmi órák értéke kb. 21 millió korona. Az önsegélyes építkezésen belül tervezett 37 akció helyett 40-et végeztek el. Rozgonyon kultúrházat, Felsőkemen­cén, Kelecsényben, Bácskán és Alsó­­hutkán iskolát, Szokolon, Hilyon, Ha­tárfalván vízvezetéket, Szepsiben für­dőmedencét és sportlelátóhelyet épí­tettek. Felsőtőkésen a helyi nemzeti bozottság épületén dolgoztak a pol­gárok, Csécsen a tűzoltószertáron. De rendkívül sok órát dolgoztak le tár­sadalmi munkában Kassa város lakói. Nehéz, számokkal leírni mindazt, amit a polgárok önkéntes munkával végeztek a falu- és városszépítési ak­ció keretén belül. Hisz számításba jönnek az új parkok létesítései, gyü­mölcsöskertek, utak és utcák rendbe­hozása, járdák építése és a patakok szabályozása is. Ha összesítjük a fa­­luszépítési akciókon végzett munkák teljes értékét és a létesítmények ér­tékét is, több mint 50 millió koroná­ról beszélhetünk. A járásban a legszebb eredményt a Szepsi Városi Nemzeti Bizottság érte el a városszépítési versenyben, s ezért elnyerte a Becsületbeli Érdemrend I. A tMUD*nivfs válaszol: fokozatát, amelyhez 100 ezer korona jutalmat kapott. Hernádcsány, Ojpol­­hora és Tornaváralja a kitüntetés har­madik fokozatát kapta, egyenként 25 ezer korona jutalommal. Természete­sen ezeket az összegeket a falvak és városok továbbfejlesztésére fordítják. A nemzeti bizottságok szélesítik a versenymozgalom hálózatát. Ma 54 községben 133 helyi gazdálkodási üzem működik, amelyek a múlt évben 7 millió korona bevételt értek el. Eb­ből 2 millió korona tiszta haszon a helyi nemzeti bizottságok költségve­tésébe került. Érdemes megemlíteni például, hogy Bárcán a pékség 833 ezer korona bevétel mellett Vi millió tiszta hasznot ért el. Budaméren hét kisüzem működik, Hernádcsányban vi­szont már tíz. Nem csoda, hogy az utóbbi község helyi nemzeti bizott­sága 420 ezer koronát kapott a helyi gazdálkodási üzemtől a költségve­tésbe. A falvak és városok fejlesztése te­rén tehát a kassai járás nemzeti bi­zottságai gazdag, eredményes évet zártak. A tapasztalatok alapján most a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tiszteletére indul újabb verseny. Valószínű, hogy ez is hozzájárul majd a falvak és városok gyors fejlesztéséhez. MIRE VAN IGÉNYE AZ EFSZ-BEN TAGKÉNT TOVÄBB DOLGOZÓ NYUGDÍJASNAK? Kuzma József migléci olvasónkat 37 év szolgálat után 1947-ben, mint pályaőrt nyugdíjazták, és azóta 600 korona nyugdíjat élvez. Olvasónk már mint nyugdíjas 60 éves korában belépett az EFSZ-be, ahol 14 éven át aktívan dolgozott, egészen 1964-ig, amikor üzemi baleset következtében egyik szemét elvesztette. Olvasónk most 76 éves, tovább kapja a vasúti szolgálata utáni nyugdíját, de az EFSZ-ben végzett munkatevékenysége után semmit sem kap (az üzemi balesetért is csak 139 koronát kapott). Nehezményezi, hogy a bevitt élő és holt leltárért eddig csupán 1500 koro­nát fizettek ki (az élő leltárért). Mivel olvasónk nyugdíja folyósítása mellett tovább dolgozott tagként az EFSZ-ben, az alkalmazotti nyugdíja nem emelkedett és nem szerzett külön nyugdíjigényt az EFSZ-ben végzett munkatevékenysége alapján sem. ☆ Ogy tűnik, hogy olvasónkat üzemi balesetéért teljes mértékben nem kár­talanították. Olvasónknak jelentékenyen magasabb fájdalomdíjra is igénye lett volna, a szeme elvesztéséért a nehezebb érvényesülés címén is igénye volt, és munkaképtelensége idejére elesett keresetét is meg kellett volna téríteni. Bár olvasónk itt említett igényei már elévültek, a szövetkezetnek módja lenne a kártérítést utólag is folyósítani, mivel kötelező felelősség biztosítási szerződés alapján a kártérítés 80 százalékát az Állami Biztosító­fizeti ki. Az EFSZ-nek természetesen időben kellett volna a balesetet az Állami Biztosítónál bejelenteni, de méltányosság alapján még most is mód lenne az üzemi baleset helyes, törvényben megszabott kártalanítására. A bevitt élő és holt leltár kifizetésének idejét és részleteit a szövetkezet taggyűlése határozza meg. Nemrég bírálták az illetékesek a szövetkezeteket, hogy a bevitt élő és holt leltár kifizetésénél nem részesítik nagyobb előnyben az Idősebb, nyug­díjas tagjaikat, akik alacsony nyugdíjuk miatt fokozottabb mértékben van­nak erre ráutalva. Bár olvasónk a társadalombiztosítóval szemben nem szerzett igényt nyugdíja emleésére, sem valamilyen további járadékra, a szövetkezet saját szociális alapjából juttathatna kisegítést olvasónknak, ha az ilyen segít­ségre valóban rászorul. Dr. F. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom