Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-18 / 7. szám

A szolgáltatások fejlesztése Nagykaposon és Leleszen A népgazdaság irányításának töké­letesítése megkívánja a korszerű, sokrétű és jóminőségű szolgáltatáso­kat. A trebiSovi járásban is akad né­hány példa, amit érdemes megemlí­teni. Nagykaposon Kenyherc elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke tájé­koztatott a szolgáltatások fejleszté­séről. Elmondotta, hogy a város la­kossága a vajáni hőerőmű építése miatt az utóbbi évek során csaknem 2000-rel növekedett, ami magával hozta a szolgáltatások kibővítésének problémáját is. Előszöris az üzleteket kellett bővíteni. A legnagyobb igye­kezet ellenére sem sikerült azonban felszámolni az elavult épületekben levő üzleteket. Ez a probléma a Jövő­ben még megoldásra vár. A szolgál­tatások elég széleskörűek. A helyi gazdálkodási üzem húsz különböző ágazata áll a lakosság rendelkezésé­re. Csupán a szolgáltatások házában fürdő, férfi és női fodrászat, festé­szet, képrámázó és virágüzlet várja a vendégeket. A közszolgáltatási vál­lalat rendelkezik bádogos, parkettező, asztalos, cipész, szabó, szobafestő, lakáskarbantartási és üvegező szol­gálattal. Ezenkívül van felsőruha és fehérnemű tisztító, rádió, televízió és különböző villanygépjavító rész­leg, valamint fényképészet, amely színes képeket is készít. Nagy probléma Nagykaposon a víz­ellátás. Bizony gyakran előfordult, hogy a felsőbb emeleteken napokig nem volt víz. A városi nemzeti bi­zottság ezért ideiglenesen újabb szi­vattyúkat kapcsolt a hálózatra és így valamennyire javult a helyzet. A szolgáltatásokat még tovább bő­vítik. A jövőben lesz kőfaragó, mű­virágkészítő és kozmetikai üzem is. Ezenkívül korszerűsítik az eddig már meglevő szolgáltatások berendezéseit. Bár nem tartozik közvetlen a szol­gáltatásokhoz, de érdemes megemlí­teni, hogy Nagykaposon új sportpá­lya, strandfürdő, iskola, óvoda és áruház épül a Jövőben. A Nagykapossal határos Lelesz község természetesen nem dicseked­het annyi szolgáltatási ággal, mint szomszédja, de azért itt is szép ered­mények vannak. Papp Imre elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke elmondotta, hogy községük egy lépcső a város és falu között, mert sok szolgáltatást a falu­siak a várostól Igényelnek, s a hat szolgáltatási ágból csak három volt teljesen kihasználva. Ezért a jövőben olyan szolgáltatásokat fejlesztenek, amelyek után nagyobb az érdeklődés. Ezek közé tartozik a varroda és a szabóság. A helyi nemzeti bizottság viszont nagyon sokat tett az üzlethálózat ki­bővítéséért. Még a környékbeli lako­sok is szívesen látogatják áruházu­kat. Van két Italboltjuk és egy kávé­házuk. Ezenkívül hentesüzlet, cipő­­üzlet és textilbolt szolgálja a lakoso­kat. A falu a múlt évi eredmények alapján a falufejlesztésben második helyre került. Nagykaposon és Leleszen az ered­mények mellett is akad még tenni­való a szolgáltatásokat illetően, azon­ban mégis azt mondhatjuk, hogy mindkét nemzeti bizottság elismerést érdemel. • A Szína! Egészségügyi Központ­ban 42 polgár adott ingyen várt. Az önkéntes véradásban élen jár Harbu­­lyák János, az EFSZ elnöke, aki már negyedszer adott ingyen vért. (MAP) 9 Gyorsan fejlődik a zétényi szö­vetkezet is. A 15 korona előleghez munkaegységenként 2,50 korona pré­miumot és még 8 korona osztalékot fizettek. Nem csoda, ha ebben a falu­ban az EFSZ-tagok évente három­négy személyautót vesznek. (Szaxon Ilona, Zétény) © A lévai járásban az alsószecsei nőbizottság került az első helyre és 4000 korona jutalmat kapott. Az asz­­szonyok minden akcióban részt vet­tek. Nagy részük van abban is, hogy a faluban portalanították az utakat. Jól sikerült a földművesasszonyok téli iskolázása is. (Kúcs) £ A Tornaváraljai Állami Gazda­ság zsarnői részlegének dolgozói a Nagy Októberi Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére tehenenként 100 liter tejjel többet fejnek és így elérik a 3350 literes fejési átlagot. © A trebiSovi járásban alaposan előkészítik a pártszervezetek évzáró gyűlését. Nemrég Nagykaposon tar­tottak értekezletet, ahol Gazdik elv­társ, a járási pártbizottság titkára és Kanda Ferenc mérnök körzeti In­struktor beszélgetett a pártszerveze­tek elnökeivel. A felszólalásokból ki­tűnt/ hogy a pártszervezetek tagjai méltó kötelezettségvállalásokkal kö­szöntik a Nagy Októberi Szoc. For­radalom 50-lk évfordulóját. (Kp) Fájdalommal tudatjuk olvasóink­kal, hogy PAPP JÁNOS elvtárs, a Nyugat-szlovákiai Nyomdák ko­máromi üzemének nyugdíjas kézi­szedője, lapunk állandó levelezője, február 7-én, 73 éves korában elhúnyt. Szerkesztőségünk mély részvétét fejezi ki az elhúnyt hozzátartozói­nak. Emlékét kegyettei őrizzük. A szerkesztőség HOGYAN HALT MEG SEBŐK GYURIKA? Múlt év augusztusában Nyitrage­­rencsér községben Sebők Gyurika a nagymama felügyelete mellett a ház előtt játszadozott. Innen tűnt el nyomtalanul.. Csak idén, február 10-én találták meg a falu határában ci­­pőcskéit, kék trikóját, csíkos ingéé és testének maradványait. Halálának okát azonban még a mai napig sem tudják. Kertész Pál, Nagykapos Korszerű szolgáltatási ház Nagykaposon Télen is keresni kell Valamikor ha a gazda ősszel be­kötötte az istállóba a jószágot, téli pihenőre tért. A falusiak akkoriban úgy gondolták, hogy a tél a pihenés, az erőgyűjtés ideje. De az igazi mun­kaszerető földműves csak látszólag pihent. Az állatok etetése után, a me­leg szobában eirokseprőt és fűzfako­sarakat készített. Ehhez — azt mond­hatjuk — minden valamire való föld­műves értett. Viszont akadtak olya­nok is, — főleg az 5—8 hektáros kö­zépparasztok közül —, akik vállukra akasztották a téli vándortarisznyát és erdei munkát vállaltak, hogy meg­szerezzék az évi tüzelőt. A lehetősé­gekhez mérten mindenki igyekezett egy kis téli munkát szerezni. Persze, sokszor harc folyt a munkalehetősé­gért, mert akkoriban például rangos munkának számított a jégvermek ré­szére a jégvágás is. Azóta forradalmi változáson ment át a mezőgazdaság, de a téli foglal­koztatás problémája továbbra is fenn­maradt. Feltehetjük a kérdést, vajon miért? Azért, mert a mezőgazdasági mun­ka továbbra is idényjellegű. Az állattenyésztésben, a traktoros brigádokon, a raktárakban télen­­nyáron dolgoznak a szövetkezeti ta­gok, akiknek foglalkoztatottságával nincs komolyabb baj. Hozzá kell ten­nünk, hogy az említett munkahelye­ken dolgozók fiatalok, vagy pedig nagyobb munkabírású szövetkezeti ta­gok. Tehát ezek problémája meg vol­na oldva. HOL SZORÍT A CSIZMA? Az utóbbi időben több járási és szövetkezeti funkcionáriussal beszél­gettem a téli foglalkoztatás problé­májáról. A kérdés alaposabb tárgya­lása után megállapítottuk, hogy a 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. február 18. munkaerőfölösleget télen a szövetke­zeti tagok 20 %-a képezi. Azokról a tagokról van szó, akik a növényter­mesztésben dolgoznak. De ha köze­lebbről vizsgáljuk a problémát, rájö­vünk, hogy nincs is munkaerőfölös­leg, legalább is egész évben nincs. A komáromi járásban januárban például 3100 szövetkezeti tagnak nem tudtak munkát adni. De februárban, mivel megkezdődött a kukorica­­marzsolás ideje, már csak 703 „mun­kanélküli“ volt. Márciusban 1843 munkaerőfölösleg, májusban viszont 864 munkaerőhiány mutatkozik, szep­temberben pedig 1552. Megközelítőleg hasonló a helyzet más járásokban is. A mezőgazdasági munka idényjellegénél fogva havonta hullámzik a munkaerőszükséglet mennyisége. MILYEN MÖDON TALÁLHATUNK MEGOLDÁST? Sok községben a régi hagyomá­nyokra támaszkodva a tagokat ko­sárfonással, kukoricaháncsból készült papucsok, szatyrok készítésével fog­lalkoztatják. Jónéhány száz szövet­kezeti tagnak ad munkalehetőséget a nád feldolgozása is. Hogy csak né­hány példát említsünk, seprőt készí­tenek a zahorai szövetkezetben, je­lentős mennyiségű nádat hoznak fel Köbölkútról, Nasvadon, Besenyőn, {melyen és még számos más község­ben szatyrokat készítenek. Nézetem szerint azonban az ilyen apróságokkal nem oldjuk meg a téli foglalkoztatottság kérdését. Talán döntő fordulatot hozna, ha a nem­zeti bizottságok olyan helyi gazdál­kodási ágakat létesítenének, ame­lyekben átmenetileg télen szövetke­zeti tagok is dolgozhatnának. A prob­léma megoldását viszont lényegében az üzemek közötti kölcsönös segítség mozdítaná előre. A szövetkezeteknek a osúnsmunkák ideién több munka erőre van szükségük. Ilyenkor bri gádmunkával segíthetnének egyes Ipari üzemek. Viszont vannak olyan üzemek, amelyek télen nagyobb szá­mú munkaerőt igényelnek, ilyenek például az erdőgazdaságok és a fa­­feldolgozó üzemek. Ezek szívesen vennék, ha télen minél több mező­­gazdasági dolgozó jelentkezne hozzá­juk átmeneti munkára. Erről a kér­désről a komáromi és érsekújvári járásban is beszélgettünk, azonban a funkcionáriusok szerint, nem sok szö­vetkezeti tag vonzódik az erdei mun­kához. Ezen felül van még egy lehe­tőség. A melorációs szövetkezetek és a talajjavító vállalatok több olyan munkalehetőséget kínáltak fel, amit télen is el lehetett volna végezni. De ezen a téren is gyenge volt az érdek­lődés. Cikkünk címében azt mondjuk, hogy télen is keresni kell. Bővítsük ki ezt azzal a gondolattal, hogy ke­ressen, aki rászorul, vagy aki akar. Ma már mindenkinek nőnek az igé­nyei, természetesen ehhez több pénz kell. Tehát aki jobban, szebben akar élni, helyesen teszi, ha télen is dol­gozik. De aki elégedett a szokásos keresettel, ám pihenjen. Viszont fel­soroltunk néhány munkaheletőséget, amit a szövetkezeti vezetőségek ki­használhatnak. LEHET DOLGOZNI TÉLEN IS, HA A VEZETŐK ÜGYESEK, LELEMÉNYESEK. Erre példa az ipolyviski szövetke­zet is. Bár már több év óta gazdasá­gilag és pénzügyileg szilárd a szö­vetkezet, télen mégis a bucsinai fa­­feldolgozó üzembe jár dolgozni a szövetkezeti tagok egyik csoportja. Ebből több haszon származik. Első­sorban jól keresnek a tagok, emel­lett tüzelőt is kapnak, másrészt a szövetkezet is bizonyos pénzmeny­­nyiséghez jut. De nem kell elfeled­kezni arról sem, hogy a kisegítés következtében a fafeldolgozó üzem lényegesen jobban teljesítheti tervét. A szövetkezeti tagok téli foglalkoz­tatottságának problémája továbbra is nyitott kérdés. Elsősorban a vezető­kön a sor, hogy az illetékes üzemek­kel a jövőben is megoldást találja­nak. BÁLLÁ JÖZSEF A gyerekek legnagyobb örömére befagyott Brattslauában a Strkoved-tó. A késő esti órákig siklik a korcsolya a sima jégen. (Bállá felv.) ^ Törvények - rendeletek ^ A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDALAP VÉDELMÉRE A Tt 97/1968 Zb. számú közlemé­nyével a Földművelésügyi Miniszté­rium részletes utasításokat adott ki a Tt 53/1966 Zb. számú törvény ke­resztülviteléhez, amely a mezőgazda­­sági földalap védelmét szolgálja. A végrehajtási rendelet főbb pontjai a következők: Mindazokon a helyeken, ahol a me­zőgazdasági földterület termőképes­ségének kellő kihasználását a talaj elhanyagolása, meg nem művelése, természetes akadályok vagy elemi csapások veszélyeztetik, az illetékes járási nemzeti bizottság elrendelheti a telektulajdonosnak vagy a haszon­­élvezőnek, hogy saját költségen 9 szerves trágyázással fokozza a talaj televénytartalmát; Jobb utakat A hatékonyabb szállítás érdekében a közeljövőben sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani az utak építésére, mivel a mezőgazdasági szállítás az előzetes számítások szerint 1980-ig mintegy 70 százalékkal növekedik. Ez még sürgősebbé teszi, hogy a be­ruházásokat a mezőgazdasági üze­mek az eddiginél (ezidáig a beruhá­zásoknak csak 1 százalékát tette ki az utak építésére és karbantartására fordított összeg) sokkal több anyagi eszközt szánjanak az utak építésére. A tervek alapján 1980-ig Szlová­kiában mintegy 70 ezer kilométer út építése válna esedékessé. (Összeha­sonlítás szempontjából: Csehszlová­kiában az eddigi utak hossza 73 ezer km.) A javaslat értelmében az építés első szakaszában a mezőgazdasági üzemeken belüli utak, a második szakaszban a bekötő utak s legvégül a mezei utak építésére kerül sor (’tt-) jj Magokat, jj jj permetező jj jj anyagot jj műtrágyát Ji vásároljon j> c a j> jj FARBY-LAKY ij i \ magárusító < [ i[ szaküzletben ]» BRATISLAVA, Ji ij Malínovského 40. «j »A/N/VVVW1/WWWWW ^ célszerűnek mutatkozó egyéb agrotechnikai intézkedéseket fogana­tosítson; © kellő eljárással megakadályoz­za, illetve csökkentse a folyóvizek völgyképző munkáját; # téli takarást alkalmazzon te­­nyésznyugalom idején, a termésbe­gyűjtés után; © következetesen betartsa a szán­tás, a vetés és a kultivációs munká­latok idejét eróziós rétegképződés után; # közöket létesítsen a földterüle­ten az erózió által keletkezett talaj­­lejtősödés csökkentésére; © szikkasztóberendezéseket létesít­sen a lefolyó víz sodrának és meny­­nyiségének csökkentésére. A fentemlített intézkedések elren­delése előtt a járási nemzeti bizott­ság megtárgyalja azokat a helyi nemzeti bizottsággal és a mezőgazda­­sági termelési igazgatósággal, vala­mint a szóbanforgó földterület tulaj­donosával, haszonélvezőjével vagy szervezetével. Egyúttal megvonja a határt a községnek összefüggően be­épített lakótelepe (intravillánja) és a tulajdonképpeni mezőgazdasági földalap között. Amennyiben valamilyen szervezet nyersanyagok (kavics, homok, agyag, porcelánföld stb.) felszíni fejtését vagy jövesztését végzi mezőgazdasági földterületen, a munkálatok befeje­zése után köteles talajfelújítást al­kalmazni és a földet a mezőgazdasági termeléshez alkalmas állapotba he­lyezni. Ugyanez vonatkozik az ipari vállalatokra is, ha mezőgazdasági földterületet vettek igénybe létesít­ményeik számára. K. E. Mezőgazdasági ' bál volt Az egyik csütörtöki napon rendkt­­vül sok autó állt a brattslavat Kultúra és Pihenés parkja előtt. Nagy nap volt ez, hisz elsőízben találkoztak a földművesek az első reprezentációs báljukon. Kissé megilletődve léptünk a tarka ruháktól díszített terembe. Mindenfelé ismerős arcokat látunk. Itt vannak az alistáli, az ipolyviski és más szö­vetkezetek képviselői. Legtöbben a Bratislava-vidék, majd a topolcsányi és a komáromi járásból jöttek. Meg­jelent a földművesek körében dr. pro­fesszor Koloman Bodía, az SZNT me­zőgazdasági megbízottja is. Szövet­kezeti tagok, elnökök, főmérnökök, főagronómusok, tudományos dolgo­zók szórakoztak itt közösen. A talp alá valót a Dunajenka és a Farkas zenekar húzta. A több mint ezer farsangoló mula­tott hajnali öt óráig. Folyt a bor, nőtt a jókedv. Nagyon színvonalas volt a földművesek bálja. A falusiak öltözé­ke semmiben sem különbözött a vá­rosiakétól. A ■ szövetkezetekben dol­gozó nők a legdrágább brokátokban táncoltak a parkettán. Mit is lehet írni egy ilyen bálról? A riporter beszélget az Ismerősökkel, kérdezget, a végén maga is belekerül a sodrásba aztán csak azt látja, „forog" a parkett száz és száz táncos párral. Ki gondol ilyenkor az inter­júra? A bál után fel fel villan az em­ber emlékezetében, hogy 50 tombolát sorsoltak ki, meg Tereza Tusinska lengyel filmszínésznő kedves arca. az Oj Színpad színészeinek tréfái, de a végén ez mind egybeolvad. Bál volt, a mezőgazdasági dolgozók első bálja, amelyen megalakult a mezörinzdnságt klub is. Aki ott volt. iót mutatott aki nem megbánta. De eljöhet jövő far­sangra, a második mezőgazdasági bálra. A rendezők azt ígérik, hogy az még jobb lesz. —b—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom