Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-05 / 44. szám

ITTHON TÖRTÉNT feladata az amerikaiak vietnami ag­ressziója elleni küzdelem. A békekonferencia résztvevői hatá­rozatot hoztak, amely leszögezi, hogy a csehszlovák békevédők a legtevéke­nyebben részt kívánnak venni a vi­­lágbéke megszilárdításában, s a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti békés együttélés megvalósí­tásában. A határozatban követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok vessen véget a vietnami agressziónak, vonja ki csapatait ebből a térségből és tartsa tiszteletben az 1964. évi genfi egyezményeket. A konferencia küldötteit Antonín Novotny köztársasági elnökünk fo­gadta, akit a küldöttség Csehszlovák Békedíjjal tüntetett ki. A NEMZETGYŰLÉS JÖVÄ­­HAGYTA AZ ÖTÉVES TERVET A Nemzetgyűlés XII. ülésszaka a biztosítási és sajtótörvény után jóvá­hagyta a IV. ötéves tervet is. A IV. ötéves terv célkitűzéseit Oldfich Cer­­ník miniszterelnök helyettes, az Álla­mi Tervhivatal elnöke elemezte. Hang­súlyozta, az eddigi eredmények fel­jogosítanak arra, hogy az 1966-os és 1970-es időszakban a nemzeti jöve­delem 22—24 százalékkal emelkedik majd. Az évenként 33 milliárdos ter­melési állóalap-befektetés gyors fel­­használása is nagymértékben hozzájá­rul majd a népgazdaság fejlesztésé­hez. Beszédében megemlítette, a leg­igényesebb feladat a mezőgazdaság problematikájának megoldása. Nyil­vánvaló, hogy a mezőgazdaság meg­szilárdítása és növekedésének felújí­tása nélkül, lehetetlen biztosítanunk egész népgazdaságunk egészséges fej­lődését. A fokozottabb élelmiszer- és takarmánybehozatal, amely egyéb­ként elkerülhetetlen lenne, lehetet­lenné tenné a technika behozatalát, s akadályozná az egész népgazdaság konszolidálását, újjáépítését. Éppen ezért a mezőgazdaság fejlesztése össz­társadalmi feladat, s biztosítása a népgazdaság valamennyi ágazatának ügye. A mezőgazdaságban több ember dolgozik, mint a gépiparban, a kohó­iparban, a vegyiparban és az energe­tikában együttesen. A termelési po­tenciál kihasználása nélkül, amely jó ötödét teszi ki mindannak, amivel rendelkezünk, a mezőgazdaság meg­szilárdulása nélkül nem kerülhet sor a népgazdaság konszolidálódására sem. A mezőgazdaságban lényegesen kell emelnünk a munkatermelékeny­séget. Cerník elvtárs ezután foglalkozott az áramtermeléssel, kőolajtermeléssel, majd rátért Szlovákia fejlődésére. A tervek szerint Szlovákia ipari terme­lése 58—59 százalékkal növekszik, és az egész ország termeléséből 25 szá­zalékkal veszi ki részét. A képviselők a vita után elfogad­ták az ötéves terv javaslatát. A MEZŐGAZDASÁG IRÁNYÍTÁSÁNAK FŐ ELVEI A kormány a CSKP XIII. kongresz­­szusa következtetésének figyelembe­vételével megvitatta és jóváhagyta a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének fő irány­elveit. A rendszer értelmében a me­zőgazdasági termékek kellő mennyi­ségét és minőségét a távlati népgaz­dasági tervekkel összhangban kell biztosítanunk, és ezt elsősorban a gazdasági eszközök megfelelő rend­szerével, a technika fejlesztésével és a mezőgazdasági munkaerők aktivizá­lásával kell elérni. Az új felvásárlási árak január elsején lépnek életbe. Ahol kedvezőtlenebbek a természeti feltételek, a mezőgazdasági termelés fellendítését különböző pótlékok tá­mogatják. A mezőgazdasági üzemek minden 100 korona után kapják eze­ket a juttatásokat, amelyeket részle­tes tarifa szabályoz. A gyengén gaz­dálkodó szövetkezetek továbbra Is kapnak ideiglenes kisegítéseket. Az állam a mezőgazdasági üzemek mű­szaki fejlesztésére, lakóházak építé­sére, a termelés belterjessé változta­tására, valamint a munkaerők állan­dósítására nyújt segélyt. A mezőgazdasági adó szilárd részét (földadót) a természetadta feltételek figyelembevételével hektáronként, de megkülönböztetett módon, bizonyos megmásíthatatlan összegben állapít­ják meg. A kormány jóváhagyta az új adókulcsot, amely azonban az ille­tékes törvény jóváhagyásáig csupán tájékoztató jellegű. A mezőgazdasági adó megváltoztatható részét (a jöve­delmiadót) a teljes jövedelem alapján írják elő az egységes földművesszö­vetkezeteknek és állami gazdaságok­nak. A jövőben a mezőgazdasági üze­mek jövedelemelosztása elsősorban a termelés állandó növelését szolgálja. A kormány jóváhagyta a Földmű­velésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó több szocialista vállalat gaz­dálkodásának általános feltételeit is. Az egyénileg gazdálkodó parasztok a társadalom számára fontos termé­keiket, ezentúl a felvásárlási alap­árakért lesznek kötelesek eladni és ugyanúgy, mint a szocialista mező­gazdasági üzemek, szilárdan megálla­pított mezőgazdasági adót, s ezenkí­vül jövedelmi adót fizetnek. A kormány továbbra is egyetért az­zal, hogy a mezőgazdaság további pénzügyi támogatásra szorul és éven­te körülbelül egymilliárd koronát kap a mezőgazdaság. A BÉKEVÉDŰK PRÁGAI KONFERENCIÁJA A Csehszlovák Békevédők bizottsá­gának több mint 500 küldötte kétna­pos értekezleten tárgyalt és a CSKP XIII. kongresszusának szellemében ki­tűzte népünk békemozgalmának fel­adatait. Az értekezleten Josef Macek akadémikus, a békemozgalom prob­lémáival foglalkozva kijelentette, hogy a délkelet-ázsiai fejlemények joggal nyugtalanítják az emberiséget. A vi­­lág-békemozgalomnak legfontosabb 0 A kassai járásban egyre többen segítik a harcoló vietnami népet. A jánokl nőbizottság és a HNB a szo­lidáris alapra több mint 3000 ko­ronát gyűjtött. A járás többi közsé­geiben és üzemeiben is gyűjtést szer­veznek. A buzltai pionírok 1000 koro­nát ajánlottak fel a vietnamiaknak, és hazánk összes pionírszervezeteit fel­hívták, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek. A felhívásra már több pio­nírszervezet válaszolt. A „Minden pio­nír és szikra legalább egy koronát Vietnam részére“ akció egyre terjed. A pionírok a hulladék-gyűjtésből szár­mazó pénzösszeget — ami 40 000 ko­ronát fog kitenni — is erre a célra adományozzák. (-Ma-) 0 Ipolynyéken nagy sikerrel tar­tották meg a szüreti ünnepélyt. Nem hiába Vinlca a falu szlovák neve, itt bizony jó bort lehet inni. A színes felvonuláson az EFSZ és az Állami Gazdaság allegórikus kocsijai is fel­vonultak, valamint a kilencéves alap­iskola tanulói és a helyi Ifjúság több csoportja. A menetet a népdalokat éneklő kultúrcsoportok zárták be. A közönség nagy tetszéssel fogadta a szamárháton lovagló szőlőpásztort, a „földesúr“ hintón való bevonulását, valamint az kilencéves alapiskola szőlőművelést bemutató allegórikus kocsiját. A műsorban felléptek a lé­vai, csábi, nyényei és a CSEMADOK helyi kultúrcsoportjai. A műsort han­gulatos népmulatság zárta be. (-Ja-) NOVEMBERI IDŐJÁRÁS Október vége és november eleje hideg idővel lepett meg, és helyen­ként még a síkságokon is havazott. Általában novemberben a csapadék már hópelyhek formájában hull a földre. A többéves tapasztalat szerint ez a hónap 5—6 fokkal hidegebb, mint az október. A havi átlagos hő­mérséklet több évét figyelembe véve Bratislavában 4,7 C fok, Nyitrán 4,3, Léván 4,1, Zólyomban 3, Kassán pedig 3,4 C fok szokott lenni. A legmaga­sabb nappali és éjszakai hőmérséklet novemberben többször szélsőségesen ingadozik. Amíg éjszaka gyakoriak a derek és fagyok, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet főleg a hónap első felében még 10 C fok fölé is emelked­het. A múltban az említett időszak­ban még 20—21 fokos rekord-meleget is mértek. Viszont a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a hónap utolsó felében elérte a —10—IB C fokot is. Meg kell említenünk, hogy ilyen hő­ingadozás nagy ritkaság és csak min­den 50—100 évben fordul elő. Novemberben általában több csapa­dék esik, mint októberben. A leesett havi csapadék-mennyiség Szlovákia síkvidékein 50—65 mm között ingado­zik. Tehát ennyi csapadék hull egy­­egy négyzetméterre. A tengeri levegő beáramlásával természetesen a csa­padékmennyiség még jobban fokozó­dik. A többéves időjárás előrejelzés sze­rint, amely még csak kísérleti stá­­. diumban van, novemberben a hőfok megüti a normális szintet és a csa­­padék is. November 10-ig félig derűs, később felhős, ködös idő várható, kl­­sebb-nagyobb esőzésekkel. A napi hő­­( mérsékletet 4 C fok, az éjszakai mí­nusz 4 C fok. Később a hőmérséklet csökken. November 11-től 20-ig fel­­, hős, ködös, kissé esős idő. A napi hőmérséklet 8—10 fok körül ingado­zik. A dekád végefelé pedig 4 C fok. , Az éjszakai hőmérséklet plusz 2 és mínusz 4 fok. 21-től 30-ig felhős, kö­­ä dös idő, helyi zivatarokkal. A napi s hőmérséklet 4 C fok, az éjszakai 0 és mínusz 6 C fok. a Dr. Peter Forgác A fogyasztó jó minőségű húst kér Az ipolysági vas­útállomáson nagy a sürgés-forgás. Egymás után ér­keznek a hízott szarvasmarhával megrakot teher­autók és traktor­­vontatású pótko­csik. B üchler Ernő, a felvásár­ló üzem átvevője, szinte szünet nél­kül iót-fut. Több­szörösen átvizs­gálja a vagonokat rendben vannak-e, majd fürészport szór a padlóra, ne­hogy elcsússzanak az állatok. Mások ünnepelnek, de az átvevő nem pihen­het, hisz hat szövetkezet szálítja árúját. Persze az előkészület, a vagonok rendbehozása csak amolyan mellékes munka, a legfontosabb az állatok osztályozása. Amikor erről beszélgettünk, elmondja, hogy tizenegy EFSZ tartozik a hatáskörébe. Gyakran meglátogatja őket, hogy lehetőleg a legjobb minő­ségű hízómarhákat adják el. Mióta felemelték a szarvasmarha-hús felvá­sárló árát, lényegesen javult a minőség. Persze nem minden mezőgazdasági üzemben. Elégedetten sorol fel néhányat. — A legjobb minőségű hízómarhát az ipolysági, a tesmagi, a deméndi és az ipolyviski szövetkezet szállítja. Ezek főleg csak A vagy A I-es osz­tályzatú hízóállatokat adnak el. A tesmagi szövetkezet pedig majdnem kizárólag csak A l eseket ad át. Persze az átvevővel nem sokat beszélgethetünk, mert máris kezdődik a munka. Az Ipolyságiak 10 db hízója mind A I-es osztályzatot kapott, a déméndi szövetkezeteseké is A vagy A l es. Persze nem mindenünnen ér­kezik ilyen jó minőségű áru. Az alsószemerédiek és a szalatnyaiak B vagy B I-est szállítanak, sőt még C osztályzatú is akad. Amikor az átvevő újra levegőhöz jut, kicsit méltatlankodva jegyzi meg: — Nem értem, miért nem hizlalják meg jobban ezeket az állatokat. Hisz az ő érdekük is, hogy kevesebb számú, nagyobb súlyú legyen és természe­tesen a jobb minőségű húsért több pénzt is kapnak. A déméndiek például 6500—6800 koronát kapnak darabonként a hízóbikákért. A szalatnyaiak és alsószemerédiek viszont sokkal kevesebbet, mert a C osztályú szarvas­­marha kilójáért csak 9 koronát fizetünk, viszont az A I-es kilója 13 korona. Büchler bácsi régen dolgozik ebben a szakmában. Valamikor együtt vá­sárolták fel a szarvasmarhát az Ipoly-mentén a kereskedőkkel. Akkoriban bizony sokat adtak a minőségre. Ha rossz minőségű volt a hízómarha, egyszerűen nem vették meg. Meg nem is nevezték hízómarhának az olyan állatot, amelynek látszottak az oldalbordái. A jói felhizlalt hízóökrök átlagosan 10—11 mázsát nyomtak. Ebből aztán Büchler bácsi is jókat tu­dott kanyarítani a mészárszékben a vevőknek. Büchler bácsival folytatott beszélgetés után fölvetődött bennem egy gon­dolat. Idén nagyon sok takarmány termett. Tehát van mivel felhizlalni a szarvasmarhát. A mezőgazdasági üzemek arra törekedhetnének, hogy lehe­tőleg a legjobb minőségű osztályzatot érjék el hízómarháik, ez nekik egy­részt több pénzt jelent, másrészt végre a fogyasztók Is csak mint rossz emléket emlegetnék a rágós, möcsingos marhahúst. (bállá) Szépülő falvak A nemzeti bizottságok politikai és gazdaságirányító szerepe mellett tár­sadalmi küldetésük Is elmélyült. A lakosságról való gondoskodás, a köz­szolgáltatások állandó bővítése s nem utolsósorban a faluszépítés is a nem­zeti bizottságok fontos feladatai közé tartozik. A losonci járás déli részé­ben ténykedő helyi nemzeti bizottsá­gok is sokat tesznek a falvak csino­sításáért és a lakosság életkörülmé­nyeinek megjavításáért. Ipolynyék a losonci járás déli ré­szének központi községe. Lakosainak száma 2128. Dombokkal körülvett fo­lyó völgyében terül el. Jól gazdálkodó állami gazdaság és EFSZ gondoskodik a lakosság foglalkoztatottságáról. A faluban lépten-nyomon meggyő­ződhetünk a lakosság szorgalmáról. A Főteret virágos liget díszíti, közelé­ben büszkélkedik a Szolgáltatások Háza. A falu közepén a kétemeletes iskola mellett lenyűgöző hatást kelt a kultúrpalota, mögötte pedig lelá­tókkal övezett sportpálya várja a lab­darúgás rajongóit. A pálya építésében nagy segítséget nyújtott az állami gazdaság és a lakosság is. Cseri Lász­ló tanító szerint a futballcsapat meg­hálálja a segítséget, mert sok örömet szerez a szurkolóknak. Dobos Sándor, a helyi nemzeti bi­zottság titkára a lakosságnak nyújtan­dó szolgálatokról tájékoztat. A rádió- és televíziójavító műhely, valamint a borbélyüzem mellett megkezdte mű­ködését a női fodrászat is. Eredmé­nyes munkát fejt ki az építkezési cso­port és az ipolynyéki szóda minőségét pedig az egész környéken dicsérik. Inám községet a Nyékről lefolyó kis patakocska szeli ketté. Nagy Jó­zsef, a helyi nemzeti bizottság elnöke, a faluszépítés eredményeiről tájékoz­tat. Elmondotta hogy 383 600 korona értékben portalanították az utakat 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. november 5. és hidak javítására, valamint új hidak építésére 218 ezer koronát fordítot­tak. Mutatós az új autóbuszmegálló, viszont megemlítette, hogy a jövőben nagyobb súlyt kell fektetni a lakos­ságnak nyújtandó szolgálatokra. A he­lyi nemzeti bizottság plénuma a jövő­ben ezzel a problémával többet fog­lalkozik. Ipolybalog történelmi múltú Ipoly­­menti község. Róbert Károly és Vencel királyok közötti viszálykodás idején templomában őrizték a magyar koro­nát. A felszabadulás óta gyorsan fej­lődik. Csinos családi házak, portala­­nított utak, betonjárdák, virágos lige­tek, a helyi nemzeti bizottság jó szervezőmunkáját és a lakosság alko­tómunkáját dicsérik. A falu büszkesé­ge az alapfokú kilencéves iskola im­pozáns épülete, amelynek a kerület­ben nincs párja. Korszerű berende­zése, üvegháza, esztétikus környezete vonzza a látogatókat. Nagy Ferenc, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke megemlítette, hogy a nagyobb méretű faluszépítési akciót 1964-ben kezdték. A két legsárosabb utcát portalanították mintegy 84 000 korona költséggel és az utazóközön­ség legnagyobb örömére, felépítették az új autóbusz-várótermet is. Tavaly tovább portalanították az utakat és 200 méter hosszú betonjárdát építet­tek. A fiatalság nagy örömére egy 100 m2-nyi területet betonoztak le, ahol táncolhatnak. Bekerítették az óvodát is. Idén a helyi nemzeti bizottság szer­vezése nyomán tovább fokozódik a lakosság tevékenysége. Üjabb járdá­kat építenek és az utcák alapkövezé­séhez 2000 tonna követ használtak fel. A vízlefolyó-árkokat betonlapok­kal rakták ki. Egy mintakutat is fú rattak, és díszfákkal ültették be t helyi nemzeti bizottság előtti parkot Ipolybalog is gyorsan fejlődik < helyi nemzeti bizottság céltudato: munkájának következtében. Budai Ernő, Szécsénkf Örömmel vettem tudomásul, hogy a Szabad Földműves olvasókon­ferenciát rendez. Az értekezleten sze­retném elmondani, hogy milyen mó­don segít nekünk a sajtó, és mit vá­runk tőle a jövőben. Bátran állítom, hogy a sajtó és nem utolsósorban a Szabad Földműves érdeme, hogy szövetkezetünk kiváló gazdasági eredményt ér el. Már tizen­öt éve előfizetem a Szabad Földmű­vest. Színvonalával elégedett vagyok. Hetenként tanácsokat ad a szervező­­munkához és a szakkérdések megol­dásához. Tagjaink is figyelmesen ol­vassák a lapot és sok tapasztalatot SEGÍT A SAJTÓ szereznek belőle munkájukhoz. A Szabad Földművesnek köszönhetjük, hogy szövetkezetünk járási méretben az elsők közé verekedte fel magát, — már nyolcszor nyertük el a járási versenyzászlót, és köztársasági elnö­künk májusban állami kitüntetésben részesítette közös gazdaságunkat. Henzsel Mihály, az alsőszecsei EFSZ elnöke Eredményes tizenöt esztendő OKTÓBER 28-ÄN kettős ünnepet ültek a cserháti szövetkezet dolgo­zói. Az államosítás napján ünne­pelték a szövetkezet megalakulá­sának 15. éves évfordulóját. Az évforduló jelentőségét nagyban emelte, hogy eljöttek a védnökség járást képviselői ts, akiket KaSe Miroslav elvtárs, a rakovníki járás pártbizottságának titkára vezetett. Megjelentek az ünnepélyen a ko­máromi járás funkcionáriusai ts. Rapcza Pál, a cserháti EFSZ üzemi pártszervezetének elnöke meleg szavakkal üdvözölte az egybegyűl­teket. A szövetkezet fejlődéséről Ölveczky Ferenc elnök tartott be­számolót. Sok szó esett a 15 év óta meg­tett rögös útról. A tagság a sok buktató után mégis simára tapos­ta. A nagy fordulat 1963-ban kö­vetkezett be, amikor egyesült a cserháti és őrsújfalust szövetkezet. A beszámolóból kiderült, hogy az egyesülést követő évben jég, utána szárazság vett vámot a termésből. Az 1965-ös év jól indult, de akkor meg az árvízkatasztrófa húzta ke­resztül a terveket. Az emberi összefogás nagyszerű példája a rakovníki járásiakkal karöltve csodákat * művelt. Behe­gedtek a sebek és Cserhát még rá­adásul egy korszerű művelődési otthont is kapott. A szövetkezet elnöke megköszön­te azoknak az idős szövetkezeti tagoknak a fáradságát, akik a megalakulástól kezdve dolgoztak a közösben. A legszorgalmasabb szövetkezeti parasztok közül hu­szonötöt kitüntettek és megjutal­maztak. De többen kaptak elismerő oklevelet és tárgyi jutalmat is, amit Sobota elvtárs, a komáromi járási mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője nyújtott át. A beszámolók, a felszólalások és a vita megmutatta, hogy az egye­sült szövetkezet eredményesen fej­lődik. A nehéz aratás ellenére bú­zából 40 mázsát gyűjtöttek be hek­táronként. Bő termést adott a siló­kukorica és a szemre termesztett kukorica ts. A cserháti, őrsújfalusi egyesített szövetkezet minden tagjának sza­vaiból bizakodás hangzott el az ünnepségen. A 600 hektáros gazda­ság bátran lépett a szakosítás út­iára — főleg szarvasmarha hizla­lásra rendezkedett be — és már az idén több mint 20 vagon húst ad a dolgozók asztalára. Az ünnepi gyűlés után a szövet­kezeti tagok jó étvággyal fogyasz­tották a közös ebédet, amelyhez a nótát Pepes Sándor zenekara szolgáltatta. Az ünnepség fény­pontját Kuchár jozef, az Üj Szín­pad művészének, valamint Szűcs Sándor a szegedi színház művészé­nek fellépése jelentette. Jogos volt a szövetkezeti tagok vidámsága. Bár külön kezdték a szövetkezeti életet, mégis bebizo­nyosodott, hogy nagyobb közösség­ben eredményesebben dolgozhat­nak. Habár eleinte voltak is ellen­tétek, lassan teljesen összeforr a szövetkezeti közösség. Andriskin—Holczer

Next

/
Oldalképek
Tartalom