Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-30 / 30. szám
nu ui)3ii ujDíiiM iiiiiiut;-nekclőtt a vad ellenségeivel szembeni védelmérűl gondoskodunk. Figyelemmel tartjuk a vad egészségi állapotát, hogy a betegségek terjedését idejében megakadályozhassuk. Javítjuk a vadászfelszereléseket és újakat létesítünk. Feltöltjük a sózókat. Tisztán tartjuk a vadászösvényeket. Tisztítjuk az erdei kutakat. Folytatjuk a téli takarmánykészlet feltöltését a vad téli takarmányozása érdekében, főleg gabonahulladék és pelyva beszerzésével a közeli EFSZ-ből vagy állami gazdaságbél. Betakarítjuk a kis parcellák termését és az erdei takarmányféléket. Az összes takarmányt megfelelő módon tároljuk. VADÁSZHATÓ augusztusban Szlovákia területén: a szarvasbika az 1. korcsoportban, a szarvastehén, a szarvasborjú, az őz, a vaddisznó (beleértve a kocát és a malacokat is), a farkas, a hiúz, a borz, a róka, az üregi nyúl, a görény, a mezei görény, a nyestkutya, a hermelin, a menyét, a szárcsa, a közép sárszalonka, az örvös galamb, a balkáni gerle, a héja, a karvaly, a varjúk, a szarka, a szajkó, a csóka és a nagy kárókatona. Augusztus intól négy kacsafajtára is vadászni lehet, ezek: a tőkés récére, böjti réce, a csörgő réce, a barátréce. Az önálló és elismert fácánosokban a nusztra, a nycstre, a sünre, az egerészölyvre, a macskabagolyra és a vadmacskára is vadászhatunk. ŰZ Es szarvaskilűvEst csupán a JNB által jóváhagyott csülkösvad tenyésztési terv szerint végezhetünk. Tiltott e vadfélékre hajtással vagy tereléssel vadászni. A többi tiltott vadászati módok közül arra figyelmeztetünk, mégpedig különös nyomatékkai, hogy nem szabad e vadfélét egységes sörétes lövedékkel (Brenneeke, Ideal, S-Ball) lőni. Augusztus közepéig tart az őzek násza. Ennek végén az őzt akkor lőhetjük ki, ha ez a csülkösvad tenyésztési tervben jóvá volt hagyva. A fiatal tenyészőzekkel takarékoskodunk jövőre. VADRÉCERE (vadkacsára) csakis legalább három vadász részvételével, közösen lehet vadászni. Vadréce vonulás közben is lőhető. A vadászgazda köteles minden vadréce vadászatot bejelenteni az illetékes JNB- ra és a CSVSZ járási bizottságára. —fr— 7 Vadasz * " HALASZ IXÜSZÖBÉRE ÉRTÜNK a nyári őzbak-selejtezés legalkalmasabb 2—3 hetének, a július utolsó harmadával kezdődő „őzhívás“ idejének. Mutassunk rá az alábbiakban néhány olyan fontos tudnivalóra, melyek ismeretében eredményesebben segíthetjük elő őzállományunk minőségi feljavítását az idei nyári őzbakselejtezés helyes elvégzésével js. Tudvalevő, hogy szép .számú őzállományunkban sajnos, bőven akad selejt is, melynek kiküszöbölése a tenyésztésből jelentős lépés a minőségjavítás útján. Minden bizonnyal igen sok vadászterületen jóval több a selejt őzbak, mint amennyire az ez évi kilövési tervelőirányzat elejtési lehetőséget nyújt. (Hiszen egy év alatt nem lehet mindent helyrehozni — ez természetes!) Ezért tehát állapítsuk meg a selejtben is a kilövések fontosságának sorrendjét, hogy először — és leghamarább — azoktól az őzbakoktól tisztítsuk meg az állományt, amelyeknek részvétele a tenyésztésben a legkárosabb. Nézzük tehát sorjában! Lőjük ki feltétlenül a nyársas-gyilkos bakokat, valamint a villásághiányas őzbakokat is, mivel igen nagy veszélyt jelentenek a tenyésztés számára. A fentiek nemcsak azzal veszélyeztetnek, hogy agancsuk nemkívánatos alakját, hiányos alakulását, utódaikra is örökítik, hanem azzal is, hogy a díszes fejdísz erejével nagy kárt okoznak, szinte legyőzhetetlen voltára ébredve, szemtelen vakmerőséggel támadják, rohanják meg a jó tenyészértékű, reményteljes, vagy már golyóérett kapitális agancsú, náluk jóval erősebb őzbakokat is és sajnos, igen sok esetben súlyosan sebzik, sőt meg is ölik ellenfeleiket. Nyári őzbak-seleitezés Fontossági sorrendben a gombnyársas fiatal bakok kiküszöbölése következik, majd a nem kívánatos száralakulású, erősen szűk, „nyomorék“ agancsú (dugóhúzó alakú, y-alakú, stb.), továbbá a hátrahajló, kosszarvú agancsot viselő bakok kilövésére kell fokozott gondot fordítanunk. A fenti agancsalakulások szinte kivétel nélkül öröklődnek, és ezért kívánatos, hogy az ilyen agancsot viselő bakokat lehetőleg már fiatal korban kirekesszük a tenyésztésből, mielőtt nem kívánatos öröklődő készséggel tovább rontanánk az őzállomány minőségét. Csak a fentiek után következnek a szépséghibás vagy koponyasérülés következményét magukon viselő agancsú bakok, melyeknek jelenléte közel annyi veszélyt sem jelent a tenyésztésre, mint az előbb mondottak örökítő szerepe. Ha a nyári özbakselejtezés közepette úgy látjuk, hogy az előirányzott mennyiségű selejtezőbak elejtése után még van a területünkön az elsősorban kiselejtezendő bakok közt felsorolt példány, úgy kérjünk pótlólag ezekre is kilövési engedélyt, mert semmi értelme annak, hogy jelenlétükkel, ill. örökítő szerepükkel rontsák őzállományunk minőségét. Jóllehet az idevonatkozó hatályos rendelkezés július 15-től lehetővé teszi a golyóérett bakok elejtését is, csak ott éljünk a tervelőirányzatunk szabta korlátozott számú, golyóérett bak kilövésével, ahol ezek örökítő szerepe már nem befolyásolhatja előnyösen az őzállomány minőségét, mivel egyrészt megmarad még a területen kellőszámú, jő örökítő készségű bakunk, másrészt pedig a kilövésre szánt golyóérett bakok már annyira a hanyatlás stádiumába léptek, hogy tőlük az állomány minőségi javítása tekintetében már semmiféle előny nem várható. A fenti helyes kiválogatáshoz természetesen az őzállomány mennyiségi és minőségi helyzetének igen alapos ismerete szükséges, mert enélkül az ún. „határ"-esetek elbírálásánál nem tudunk megfelelőképpen dönteni. Előfordulhat ugyanis —- az őzállomány mennyiségi és minőségi helyzetétől függően —, hogy ugyanaz az őzbak az egyik vadászterületen még bizonyos ideig megtűrhető, a másik területen azonban már nyugodtan kilőhető. A helyes döntéshez itt feltétlenül szükség van az őzállomány helyzetének már fentebb említett ismeretére. A vadászterületen csak akkor kezdjük meg az őzhívást, amikor mór ott az üzekedés megindulásának biztos jeleit láttuk, amikor már láttunk sutát kergető vagy sutával járó őzbakot, 111. kergetődzésük biztos Jelét, a közismert „ördöggyűrűt“. Ne befolyásoljon bennünket az a körülmény, hogy más vadászterületeken már megkezdődött a párzás, már „ugranak“ a bakok. Az adott vadászterületen csak abban az esetben kezdjünk hívni, ha már ott is megindult az üzekedés. Ellenkező esetben ugyanis az őzhívás korai, időelőtti gyakorlásával elrontjuk későbbi esélyeinket és feleslegesen nyugtalanítjuk az őzállományt, ami azután még a párzás tényleges megkezdése után is igen kedvezőtlenül befolyásolhatja az akkor már esedékes őzhívás eredményességét. Dr. Betóti István C sehszlovák Vadászszövetség | A CSVSZ ÜJ ALAPSZABÁLYAI A CSVSZ VI. (rendkívüli) kongresszusán jóváhagyott új alapszabályokat a Mezó- és Erdőgazdasági Minisztérium 1966 június 14-én jóváhagyta (Les- 64. 471/66. szám alatt). Az új alapszabályzat tartalmazza mindazokat a változásokat, amelyek a CSVSZ jüvőbeni szervezeti életével függenek össze. A CSVSZ Szlovákiai Választmánya az Aj alapszabályzatot a közeljövőben szlovák és magyar nyelven is kiadja. a csvsz szv elnűksegenek GYŰLÉSÉ ez év június 25-én zajlott le Antolban, az Erdészeti és Faipart Múzeumban. Többek között jóváhagyásra került a Vadászok Székházának létrehozására szolgáló régebbi épület rekonstrukciójának terve. Az összejövetelt azért rendezték ebben a múzeumban, hogy az elnökség tagjai megtekinthessék az érdekes kiállított tárgyakét. SAJTÓKONFERENCIA A Vadászat Hónapja alkalmából a CSVSZ SZV ez év május 31-én sajtókonferenciát rendezett A beszélgetést a CSVSZ SZV elnöke Tupík F. vezette. Az értekezés egyik fő pontja volt az újságírók tájékoztatása a VI. (rendkívüli) kongresszus elfogadott határozatairól. cEllűvűbajnokság GOLYÖSFEGYVERREL A céllövőbajnokság második fordulóján (volt kerületi bajnokság j golyósfegyverrel vadásztercsekre a következő eredményeket érték el a versenyzők: a) juniorok: Nyugat-szlovákiai kerület — 1. R. Matejka, Bánovce n/Bebr. 229 pont, 2. Inz. M. Kanda, Holíő 225 pont, 3. M. Hnát, Brodské 181 pont. Közép-szlovákiai kerület — 1. M. Mackó, Zvolen 241 pont, 2. A. Rosfk, Brezno 239 pont, 3. H. Obst, Zvolen 209 pont. Kelet-szlovákiai kerület — 1. M. Hanzely, Kassa 223 pont, 2. M. Kubls, Sírba 215 pont, 3. L. Lepedan, Krás. Podhradie 191 pont. b) szeniorok: Nyugat-szlovákiai kerület — 1. M. Kvasöovsky, Smolenice 288 pont, 2. R. Maier, Bratislava 278 pont, 3. V. Slávik, Nővé Mesto n/V. 278 pont. Közép-szlovákiai kerület — 1. L. Krasnec, Zilina 278 pont, 2. Ini. M. Sivőák, Hronec 272 pont, 3. J. Srník, Vei. Krtís 264 pont. Kelet-szlovákiai kerület — 1. J. Gembick^, LevoCa 266 pont, 2. J. Kozma ifj., Presov 243 pont, 3. J. Botfa, Svit 235 pont. R. F.
