Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-30 / 30. szám

A vadászkutya kiképzése Igen régi szólás-mondás, hogy „Eb a vadász — kutya nélkül“ — mégis sok vadász mellől hiányzik a hasznos segítőtárs. Jó vadászkutya híján így évente sokezer lőtt, vagy megsebzett vad vész el az ember számára — feleslegesen. De miért nincs a vadászok egy részének ku­tyája? Az ok anyagiakra és kénye­lemszeretetre, továbbá hozzá­­nemértésre vezethető vissza. A jó vadászkutya pénzbe ke­rül, az igaz, de sokan elfelej­tik, hogy többszörösen kifizeti az árát. Ha a kutya kölyökker­­ban kerül a vadászhoz, a kö­­“lyökkel rendszeresen és cél­tudatosan, meghatározott terv szerint foglalkozni kell: magya­rán, ki kell képezni az alap­vető, majd a bonyolultabb fel­adatokra. A jó vadász szívesen fog a nagy munkához, a kényel­­mesebbje inkább lemond a ki­képzéssel járó bíbelődésről. Van aztán olyan vadász is, aki áldozatot hoz kutyájáért, tehát megadja a jó kutya árát, . de a kiképzésben ösztönösen indul el, mert nem ért hozzá. Az eredmény: amilyen fölkészült a vadász, olyan lesz a kutvája is. Magyarországon, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesü­letének Vadász-szakosztálya az egész országra kiterjedő háló­zattal rendelkezik. A szakosz­tály tagjai Rendszeresen részt­­vesznek kutyáikkal az ingyenes kiképzéseken, ahol több évtize­des tapasztalattal rendelkező vizsla- és spánieltulajdonosok ■ irányításával folyik a munka. Mivel a' gyakorlótéren nem le­nét meghívott minden kedves olvasónk, ilyenformán e lap hasábjain adunk egymásnak ta­lálkozót és ismerkedünk meg a vadászkutya kiképzésének alapelveivel, később pedig a ki­képzés fejlettebb formáival. Íme, megérkezett a nyolc he­tes vizslakölyök. Hathetes volt, amikor leválasztották anyjától. Előző gazdája már megtanította egy két alapvető apróságra. Be is mutatja előttünk tudományát. A kiskutyust Villámnak nevez­te el, s meggyőződhettünk róla, hogy Villám hallgat a nevére. — Villám! — mondom neki, mire rámfigyel. — Gyere ide! — vezényelek. — Nem úgy! — szól rám a volt gazda. — Ügy tanítottam, hogy: „Hozzám!“ Valóban, Vil­lám megy is farkcsóválva a volt gazdához. Most újra vezé­nyelek, a nevét mondom, aztán parancsolok: — Hozzám! ... Villám engedelmeskedik. Üjabb próba: — Lábhoz! — parancsolom, mire Villám jobboldalomhoz telepszik. — Hasalj! — adom ki az újabb vezényszót. Okos kölyök ez a Villám, mert engedelme­sen előrenyújtja két mellső lá­bát, majd fejét a lábain nyug­tatva hasal. A volt gazda el­mondja Villám kiképzésének további menetét. A következő hónapban én Is elmondom. A szimatmunkáról lesz szó, hiszen a vadászkutya munkája a szi­matra, annak fejlesztésére épül. Bíró András, Budapest A vad vándorösztöne Müncheni jelentések szerint valóságos csapássá vált Nyugat- Európában a pézsmapocok el­szaporodása. Valamikor még ismeretlen volt Európában ez a rágcsáló, de kerek 60 évvel ezelőtt Colloredo-Mannsfeld gróf néhány példányt hozatott magának belőle Észak-Ameri­­kából és betelepítette velük észak-csehországi, egykori bir­tokának tóvidékét. Kifelé azt hangoztatta, hogy tanulmányoz­ni kívánja az amerikai állatok életmódját, a valóságban azon­ban értékes prémjük érdekelte. Az egykori gróf kísérlete vá­rakozáson felül sikerült. Az el­múlt hatvan év alatt a pézsma­pocok hallatlanul elszaporodott, közben azonban egyre nyuga­tabbra vándorolt. A német nö­vényvédelmi szervek ma már tehetetlenül állnak a kárté­kony rágcsálók terjeszkedésével szemben, amelyek derűre ború­ra pusztítják a növényzetet. Egyúttal kivájják és aláaknáz zák a töltéseket, gátakat, ösz­­szerágnak mindent, ami nincs vasból vagy üvegből. Egyedül Bajorországban 800 embert állí­tottak be vadfogásra, akik 1964 óta több mint 95 ezer kártevőt ejtettek el. De a rágcsálók hor­dája egyre tovább vándorol nyugati irányba és tavaly már elérte a Majna folyó térségét. Ugyanakkor a szakirodalom beszámol arról, hogy Szibériá­ból a nyestkutyák, Lengyelor­szágból pedig a hiúzok egyre közelebb húzódnak nyugat felé. A szászországi erdőségekben már 1965 elején megjelentek. A macskaféléknek ez a különben pompás fajtája 24 óra alatt 15 kilométernyi utat képes meg­tenni. Szibériából a nyestkutyá­­kon kívül a hiúzok is nyugat felé törtetnek és a múlt év vége felé megjelentek Lengyel- | országban. Szovjet és lengyel vadkutatók élénk figyelemmel kísérik a vad megmagyarázha­­tatlan vándorüsztönét. Hasonló nyugtalanságot ész­lelnek a vadászok Lengyelország nagyvad-állományában. Így a lapátos agancsú jávorszarva­sok néhány példánya elmerész­kedett a németországi Spree folyó partjáig, sőt néhány pél­dánya elcsatangolt a németor­szági Mecklenburg térségébe, ahol azelőtt ismeretlen volt ez a szarvasfajta. fóllehet Oj-Zéland szinte „fél földgömbnyire“ keletre fekszik Európától, ott is nyugati irány­ban indulnak vándorútra az állatok. (K. E.) A Az angol vizslák hosszúszőrű kategóriájába tartozó Brnoban fajtagyőztes ÍR SZETTER vadászkutya Győztes vadászkutyák Közel ezer ebet mutattak be nemrégiben Brnoban az összes Ebfajták Nemzetközi Kiállításán. A vadászeb fajtákat 440 vá­logatott kutya képviselte. Tischler Pavel mérnök Falko nevű kutyája a nagy nemzetközi konkurrencia közepette jól meg­állta helyét, amikor az ÍR SZETTER fajtájú vadászkutyák csoportjában fajtagyőztesként került ki. Ez a fajta egyébként az angol vizslák hosszúszőrű kategóriájába tartozik, szőrzete egyszínű vörös. Az apróvadra történő vadászatok alkalmával ez az ebfajta igen hasznos, szinte nélkülözhetetlen szolgála­tokat tesz. Feladata, hogy a vadász előtt jobbra-balra 2Ü;—80 lépésnyire járva, keresse, majd állja a vadat, mikór pedig a vadász odaér és a felvert vadat elejti, parancsára megke­resse, felvegye és a vadászhoz vigye a zsákmányt. A felugrasz­tott, vagy felrebbetnett, éppen menekülő vadat nem szabad üldöznie, a sebzetten menekülőt azonban a vadász parancsára nyomon kell követnie, elfognia és a vadászhoz vinnie. E ki­váló vadászeb fajtának gazdasági szempontból ez a tevékeny­sége a legnagyobb jelentőségű, mert enélkül igen sok sebzett vad veszne el, ami országos viszonylatban évente sok millió koronás kárt jelentene. Az említett kiállítás vadászkutyáinak másik fajtagyőztese Urian Arkun nevű kotorékeb. Tulajdonosa PhMr. Helena Sovi­­nová. A KÉK TERRIER (Kerry Blue Terier) fajtájú drótszőrű kotorékeb ezen kívül jogosítást nyert a nemzetközi szépség­­versenyen való részvételre is (CACIB), ami a tulajdonosoknak mindig különösen nagy örömet okoz. Ez a vadászeb fajta a kotorékvadászaton kívül vaddisznóhajtásnál, sőt apróvad va­dászat alkalmával is használható. Igen élénk, tanulékony kutya. Idomításánál, a tacskóval szemben, megkövetelik, hogy a dúvadat lefojtsa és ha erejéből telik, ki is vonszolja a koto­rékból. Az ugyancsak kotorékeb tacskónál kevésbé érzékeny és keményebb bánásmódot is elvisel. Szőrzetének színe na­gyon szép. kékbe játszó szürke. KUCSERA Szilárd CACIB ra jogosított, Brnoban fajtagyőztes KÉK TERRIER va­dász kotorékeb (A szerző felvételei) VADÁSZ . 3 * HALASZ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom