Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-30 / 30. szám
A vadászkutya kiképzése Igen régi szólás-mondás, hogy „Eb a vadász — kutya nélkül“ — mégis sok vadász mellől hiányzik a hasznos segítőtárs. Jó vadászkutya híján így évente sokezer lőtt, vagy megsebzett vad vész el az ember számára — feleslegesen. De miért nincs a vadászok egy részének kutyája? Az ok anyagiakra és kényelemszeretetre, továbbá hozzánemértésre vezethető vissza. A jó vadászkutya pénzbe kerül, az igaz, de sokan elfelejtik, hogy többszörösen kifizeti az árát. Ha a kutya kölyökkerban kerül a vadászhoz, a kö“lyökkel rendszeresen és céltudatosan, meghatározott terv szerint foglalkozni kell: magyarán, ki kell képezni az alapvető, majd a bonyolultabb feladatokra. A jó vadász szívesen fog a nagy munkához, a kényelmesebbje inkább lemond a kiképzéssel járó bíbelődésről. Van aztán olyan vadász is, aki áldozatot hoz kutyájáért, tehát megadja a jó kutya árát, . de a kiképzésben ösztönösen indul el, mert nem ért hozzá. Az eredmény: amilyen fölkészült a vadász, olyan lesz a kutvája is. Magyarországon, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Vadász-szakosztálya az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkezik. A szakosztály tagjai Rendszeresen résztvesznek kutyáikkal az ingyenes kiképzéseken, ahol több évtizedes tapasztalattal rendelkező vizsla- és spánieltulajdonosok ■ irányításával folyik a munka. Mivel a' gyakorlótéren nem lenét meghívott minden kedves olvasónk, ilyenformán e lap hasábjain adunk egymásnak találkozót és ismerkedünk meg a vadászkutya kiképzésének alapelveivel, később pedig a kiképzés fejlettebb formáival. Íme, megérkezett a nyolc hetes vizslakölyök. Hathetes volt, amikor leválasztották anyjától. Előző gazdája már megtanította egy két alapvető apróságra. Be is mutatja előttünk tudományát. A kiskutyust Villámnak nevezte el, s meggyőződhettünk róla, hogy Villám hallgat a nevére. — Villám! — mondom neki, mire rámfigyel. — Gyere ide! — vezényelek. — Nem úgy! — szól rám a volt gazda. — Ügy tanítottam, hogy: „Hozzám!“ Valóban, Villám megy is farkcsóválva a volt gazdához. Most újra vezényelek, a nevét mondom, aztán parancsolok: — Hozzám! ... Villám engedelmeskedik. Üjabb próba: — Lábhoz! — parancsolom, mire Villám jobboldalomhoz telepszik. — Hasalj! — adom ki az újabb vezényszót. Okos kölyök ez a Villám, mert engedelmesen előrenyújtja két mellső lábát, majd fejét a lábain nyugtatva hasal. A volt gazda elmondja Villám kiképzésének további menetét. A következő hónapban én Is elmondom. A szimatmunkáról lesz szó, hiszen a vadászkutya munkája a szimatra, annak fejlesztésére épül. Bíró András, Budapest A vad vándorösztöne Müncheni jelentések szerint valóságos csapássá vált Nyugat- Európában a pézsmapocok elszaporodása. Valamikor még ismeretlen volt Európában ez a rágcsáló, de kerek 60 évvel ezelőtt Colloredo-Mannsfeld gróf néhány példányt hozatott magának belőle Észak-Amerikából és betelepítette velük észak-csehországi, egykori birtokának tóvidékét. Kifelé azt hangoztatta, hogy tanulmányozni kívánja az amerikai állatok életmódját, a valóságban azonban értékes prémjük érdekelte. Az egykori gróf kísérlete várakozáson felül sikerült. Az elmúlt hatvan év alatt a pézsmapocok hallatlanul elszaporodott, közben azonban egyre nyugatabbra vándorolt. A német növényvédelmi szervek ma már tehetetlenül állnak a kártékony rágcsálók terjeszkedésével szemben, amelyek derűre borúra pusztítják a növényzetet. Egyúttal kivájják és aláaknáz zák a töltéseket, gátakat, öszszerágnak mindent, ami nincs vasból vagy üvegből. Egyedül Bajorországban 800 embert állítottak be vadfogásra, akik 1964 óta több mint 95 ezer kártevőt ejtettek el. De a rágcsálók hordája egyre tovább vándorol nyugati irányba és tavaly már elérte a Majna folyó térségét. Ugyanakkor a szakirodalom beszámol arról, hogy Szibériából a nyestkutyák, Lengyelországból pedig a hiúzok egyre közelebb húzódnak nyugat felé. A szászországi erdőségekben már 1965 elején megjelentek. A macskaféléknek ez a különben pompás fajtája 24 óra alatt 15 kilométernyi utat képes megtenni. Szibériából a nyestkutyákon kívül a hiúzok is nyugat felé törtetnek és a múlt év vége felé megjelentek Lengyel- | országban. Szovjet és lengyel vadkutatók élénk figyelemmel kísérik a vad megmagyarázhatatlan vándorüsztönét. Hasonló nyugtalanságot észlelnek a vadászok Lengyelország nagyvad-állományában. Így a lapátos agancsú jávorszarvasok néhány példánya elmerészkedett a németországi Spree folyó partjáig, sőt néhány példánya elcsatangolt a németországi Mecklenburg térségébe, ahol azelőtt ismeretlen volt ez a szarvasfajta. fóllehet Oj-Zéland szinte „fél földgömbnyire“ keletre fekszik Európától, ott is nyugati irányban indulnak vándorútra az állatok. (K. E.) A Az angol vizslák hosszúszőrű kategóriájába tartozó Brnoban fajtagyőztes ÍR SZETTER vadászkutya Győztes vadászkutyák Közel ezer ebet mutattak be nemrégiben Brnoban az összes Ebfajták Nemzetközi Kiállításán. A vadászeb fajtákat 440 válogatott kutya képviselte. Tischler Pavel mérnök Falko nevű kutyája a nagy nemzetközi konkurrencia közepette jól megállta helyét, amikor az ÍR SZETTER fajtájú vadászkutyák csoportjában fajtagyőztesként került ki. Ez a fajta egyébként az angol vizslák hosszúszőrű kategóriájába tartozik, szőrzete egyszínű vörös. Az apróvadra történő vadászatok alkalmával ez az ebfajta igen hasznos, szinte nélkülözhetetlen szolgálatokat tesz. Feladata, hogy a vadász előtt jobbra-balra 2Ü;—80 lépésnyire járva, keresse, majd állja a vadat, mikór pedig a vadász odaér és a felvert vadat elejti, parancsára megkeresse, felvegye és a vadászhoz vigye a zsákmányt. A felugrasztott, vagy felrebbetnett, éppen menekülő vadat nem szabad üldöznie, a sebzetten menekülőt azonban a vadász parancsára nyomon kell követnie, elfognia és a vadászhoz vinnie. E kiváló vadászeb fajtának gazdasági szempontból ez a tevékenysége a legnagyobb jelentőségű, mert enélkül igen sok sebzett vad veszne el, ami országos viszonylatban évente sok millió koronás kárt jelentene. Az említett kiállítás vadászkutyáinak másik fajtagyőztese Urian Arkun nevű kotorékeb. Tulajdonosa PhMr. Helena Sovinová. A KÉK TERRIER (Kerry Blue Terier) fajtájú drótszőrű kotorékeb ezen kívül jogosítást nyert a nemzetközi szépségversenyen való részvételre is (CACIB), ami a tulajdonosoknak mindig különösen nagy örömet okoz. Ez a vadászeb fajta a kotorékvadászaton kívül vaddisznóhajtásnál, sőt apróvad vadászat alkalmával is használható. Igen élénk, tanulékony kutya. Idomításánál, a tacskóval szemben, megkövetelik, hogy a dúvadat lefojtsa és ha erejéből telik, ki is vonszolja a kotorékból. Az ugyancsak kotorékeb tacskónál kevésbé érzékeny és keményebb bánásmódot is elvisel. Szőrzetének színe nagyon szép. kékbe játszó szürke. KUCSERA Szilárd CACIB ra jogosított, Brnoban fajtagyőztes KÉK TERRIER vadász kotorékeb (A szerző felvételei) VADÁSZ . 3 * HALASZ J
