Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-23 / 29. szám

A szója és termesztése Magyarországon

Á szöja egyike a világon legrégebben termesztésbe vont növényeknek. Kínában, ahol őshazáját Is feltételezik, csaknem 4000 esztendeje foglalkoznak vele kertben, szántóföldön. Az összesen mintegy 37 millió hektárnyi termőterületének kereken a fele ma is Kelet-Ázslára jut. Tért hódított azonban Amerikában, főleg az Egyesült Államokban, ahol közel 15 millió hektárt foglal el. Európában századunk folyamán kezdett meghonosodni Magyarországon, főleg a második világháború előtt és alatt. A felszabadulás után némiképpen háttérbe szorult, pedig sokoldalúan hasznosítható növény.

Jelentősége

Magja — szárazanyagra számítva — 35—46 százalék nyersfehérjét és 17—• 23 százalék nyerszsírt tartalmaz. Fehérjéje gazdag aminosav-összetételű, erősen megközelíti az állati fehérjét. Ennek köszönhető, hogy a szójaliszt 1 kg-ja átlagosan 4500 kalóriát képvisel, vagyis étkezési szempontból

3—5 kg színhúsnak vagy 58 tojásnak, illetve 6—7 liter tehéntejnek felel meg. A belőle sajtolt olajnak főleg újabban tulajdonítanak különleges értéket, lévén a főzésre használatos zsiradékoknál sokkal kedvezőbb étrendi hatású. Mintegy 2 százalékos lecitin-tartalmánál fogva az idegek táplálásában és az emésztésben is fontos szerephez jut. Hagyományos termelőhelyein pörkölve, sütve, őrölve fogyasztják; néhol vajat, kását, növényi tejet és sajtot készítenek szójából. Olaja nem csupán étkezésre, hanem — pogácsájával együtt — ipari feldolgozásra is alkalmas. Csíráját tenyész- és tejelőállatokkal serkentő gyanánt etetik.

Termesztési feltételei

Szántóföldi állományában sem a tavaszi hideg, sem a nyári forróság nem tesz számottevő kárt, ellenben virágzáskor és magkötéskor nedves, párás környezetet kíván. Az aszályra hajlamos tájakon kevésbé díszük. A szárazságot mindazonáltal Jobban bírja a kukoricánál.

A hideg, tevéketlen talajokon kívül mindenütt beérik, ahol a tenyészidő alatti hőmennyiség 2200—2500 C° közötti. Zöldtömeget ettől északra is hoz. Legjobban az üde, mélyfekvésű vályog talajt kedveli. Kiváltképpen Jól terem a folyók meszes öntésein — így a Sajó, a Hernád, a Bodrog és a Kőrösök vidékén.

A vetésforgóba többnyire két kalászos közé iktatják. Szükség esetén önmaga után is vethető.

A közvetlenül alája adott istállótrágya egyenetlen, buja fejlődésre ösztökéli a szóját, esetleg késlelteti a magkötést. Érdemesebb tehát az előveteményt szervestrágyázni, kivéve ha takarmánynak szántják az állományt. A műtrágyát mindenképpen meghálálja. Előző őszön szoktak a talajba, hektárra vetítve 50—55 kg foszfor, 55—60 kg kálium hatóanyagot bedolgozni, ezt a vetés előtt kiszórt 40—45 kg nitrogénnel egészítik ki. jól bevált a nitrogén megosztott adagolása: másodízben permetező

trágyázás formájában, virágzás táján juttatják ki.

Agrotechnikája

Az ősszel feltétlenül megszántott táblát a talaj pirkadásától fogva a vetésig gyomihentesen kell tartani, szükség szerint járatott fogassal, tárcsával, illetve boronával. Ahol

Öntözött szöjds silókukorica

még szóját előzőleg nem termesztettek, tanácsos be is oltani a területet — vagy a vetőmagot oltóanyaggal kezelni.

A szóját a cukorrépa után, a kukorica előtt vetik. Csírázásához 6— 8 C° hőmérsékletet igényel. Ha átmeneti lehűlés következik be, a csíra „elfekszik", majd fölmelegedés után tör elő a felszínre.

Magyarországon a szokásos sortávolság 40—50 cm, s 1 folyóméterre 15—20 magot számítanak. (Az USA déli állanjaibap S 90—100 cm-es sortávolság használatos.} Az a tapasztalat viszont általános, hogy megfelelő tápanyag- és vízellátás esetén a ha-onkénti 460 000 körüli tőállomány adja a legjobb termést. Ehhez a 130—150 g ezermagsúlyú szójából

kaszálási eredményei és tanulságai

Már többízben bebizonyosodott, hogy a hegyi és hegyaljai körzetekben lévő mezőgazdasági üzemek által termelt szálastakarmányok betakarítása meglehetősen nehéz feladat. Nagyüzemi, azaz műszaki-technológiai szempontból még ma sincs teljesen megoldva, pedig nagyon sürgető lenne, mert az említett körzetekben a mezőgazdasági munkaerő egyre fogy. A megoldás továbbá azért Is sürgető, mert Szlovákiában a mezőgazdasági földterületnek több mint harminc százaléka a hegyi és hegyaljai körzetekben van.

Nem véletlen tehát, hogy a közelmúltban a Liptovsky Mikulá§-i szövetkezetben megrendezett országos mezőgazdasági kiállítással párhuzamosan kaszálási versenyt is szerveztünk, ahol az Ausztriából behozott kézi motoros kaszálógépeket alkalmazták. A versenybe összesen 19 személy nevezett be. Mielőtt a vetélytársak rajthoz álltak volna, ismertettük velük a verseny feltételeit. Személyenként tíz árnyi területet kellett lekaszálniuk, amire huszonöt percet állapítottak meg mindenki számára. Az értékelésnél a terület és az idő mellett figyelembe vettük a tarló magasságát, a vágási sáv egyenességés, s a munkaterület tisztaságát.

A versenyt lejtős, gyümölcsfákkal betelepített, dús, magasfűállományú terepen rendeztük. A megszabott időterven belül tizenegy személy végzett. Zvara Juraj (Dolnji Kubín-í Ä1- ,lami Gazdaság] és Glut Matej (Lipt. Mikulá§-i EFSZ1 tizenhat perc alatt kaszálták le a tíz árnyi területet. Ha ezt a teljesítmény hatórás munkaidőre átszámítanánk, azt tapasztalhatnánk, hogy a jelzett idő alatt 2,25 hektáros a munkateljesítmény. Ilyen eredménnyel pedig jónéhány traktoros nem dicsekedhet.

Az értékelésénél megállapítottuk, hogy a versenyzők nagy része az idő lerövidítésére törekedett s kevesebb gondot fordított a munka minőségére. A legidősebb hatvannégy éves Lichy Ján (Május 1 EFSZ} például

huszonhárom perc alatt teljesítette a feladatot, munkája kiváló minőségű volt, ezért az idősebbek csoportjában elnyerte az első díjat, Mrnőo Slavomír (Bukovinai Állami Gazdaság) pedig 18,5 perc alatt végzett, s a fiatalok első helyezettje lett.

Érdemes megemlíteni, hogy a verseny befejezése után a résztvevőkkel eredményes eszmecserét folytattunk. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy hasonló kaszálási versenyt évente kellene rendezni hasonlóan, mint a szántási versenyeket, mégpedig járási (évente más járásban), kerületi és országos szinten.

örvendetesnek mondható, hogy az első kaszálási verseny résztvevőinek legtöbbje jól, mondhatnánk kifogástalanul kezelte a rábízott munkaeszközt, mert az elmúlt évben közülük többen százötven hektárt is lekaszáltak üzemzavar nélkül. Ez pedig igen jó eredmény.

Akadnak persze még hiányosságok is. Sajnálatos, hogy kevés a pótalkatrész, s ennek következtében a kézi motoros kaszálógépek húsz százaléka üzemképtelen. Bár a gépek üzemképtelenségéért nem minden esetben a gyártó vállalatot kell elmarasztalnunk, valljuk be őszintén, hogy élettartamuk sok tekintetben a kezelés és a karbantartás hogyanjától válik leginkább függővé.

Az ötvennégy éves Glút Matej például a mikulást szövetkezetben évente szabad idejében mint az államvasutak alkalmazottja, mintegy hatvan hektárnyi fakarmányfélét lekaszál üzemzavar nélkül.

A verseny résztvevői megjegyezték, hogy mjvel osztrák gyártmányú gépről van szó, kívánatos lenne, ha az illetékesek a jövőben a kaszálási versenyre meghívnák a gyártó-ország kaszásait is, s a versenyben győztes hazai résztvevőknek módot nyújtanának arra, hogy jutalomképpen, tapasztalatszerzés céljából ellátogassanak Ausztriába. A megjegyzés helyénvaló, s a kívánságot teljesíteni kellene. ]. CVEÖKO

70—80 kg szükséges. A vetés kívánatos mélysége 4—6 cm.

Kurnik Ernő professzor Iregszemcsén évtizedes kísérleteiben jó eredményt (11—55 százalékos terméstöbbletet) ért el a szója sávos vetésével, kukorica közé. Ezt annak tulajdonítja, hogy a kukorica meleg, párás környezetet teremt az • erre kényes szójának. Rendszerint 16 sor (45 cm-es sortávolságú} szója váltakozik 4—5 sor (70 cm-es sortávolságul kukoricával.

Amint a szója kikelt, sarabolni kell. Ha már a lomblevelei is előbújtak, a fogas sem tesz kárt benne. A továbbiakban — főleg a fejlődés első szakaszában — is tisztán kell tartani állományát, hogy a gyom el ne nyomja. A gépi kapáláson kívül vegyszerrel is kezelhető.

Rendkívül meghálálja a szója az öntözéstl Csapadékosabb tájon esőztető berendezéssel kiszórt, kisebb (20—40 mm) vízmennyiséggel is beéri, szárazabb fekvésben érdemes felületi öntözésére eleve berendezkedni, mert megtéríti a 90—120 mines vízadag költségeit is. A nedvességpótlás arányában természetesen a műtrágyák adagját Is növelni kell.

Zöldtakarmányként fűkaszával vagy Járvasilózóval takarítják be, magnak ugyanúgy, mint a többi hüvelyest. Legalkalmasabb a borsóarató-gép, amely rendre rakja, s onnan aratócséplő szedi fel. Egyes fajták egy menetben, közvetlenül is aratvacsépelhetők. Megtermése 15—17 q/ha, de ennél jóval többet is fizethet: Mohácsszigeten nem ritka a 30 q/haon felüli hozam.

A szója mint zöldtakarmány

Ha ez a termesztési cél, a vetőmagnormát 30 százalékkal növelik. Agrotechnikájában annyi az eltérés, hogy betakarítását előbb, a csúcs! fürt virágzásakor ajánlatos megkezdeni. Mintegy 170—230 q/ha zöldtömegre lehet számítani, öntözéses viszonyok között kétennyire is.

Az iregszemcsei tapasztalatok amellett szólnak, hogy tiszta vetés helyett silókukoricával célszerű társítani a szóját. Magjából ilyenkor 50—55 kg-ot vetnek el 30—35 kg kukoricával lmonként. Mivel a szója hüvelyesedéskor a kukorica pedig a tejesérésben termi a legtöbb fehérjét, a fajtákat úgy kell megválasztani, hogy ezek a szakaszok egybeessenek.

Legjobb az a vetés, ahol 3 sor kukorica 2 sor szójával váltja egymást. Igaz, a kevert vetés néha többet hoz, de sokkal nehezebb tisztán tartani. Ezért csak oda javasolható, ahol a gyomosodás — vegyszerrel vagy gondos agrotechnikával — megelőzhető. A szójás silókukorica hozama 350— 500 q/ha. Jókor betakarítva rendkívül értékes szilázs erjed belőle: 1 kgjában átlagosan 140 g a keményítőérték és 14 g a fehérje. Valamennyi kérődző szívesen fogyasztja, s jó hatásfokkal értékesíti.

Magnak termesztett fajták

ígéri szürkebarát szója. Szára 60— 80 cm, 2—3 elágazással. Tenyészideje

Tiszta vetésű szójaállomány, magtermesztésre

122—126 nap. Igénytelen, tűri a szárazságot. Az öntözést viszont meghálálja, dőlésre nem hajlamos.

I. Sz. 1. szója. Szintén 60—80 cm-re nő meg, 2—3 elágazással. Gyors kezdeti fejlődésfl. Tenyészideje 122—126 nap. A talajjal szemben igénytelen, megdőlésre nem hajlamos. Külön előnye, hogy mivel alsó hüvelye! magasan helyezkednek el, aratócséplővel egy menetben betakarítható.

Takarmányszója

I. G. 1. takarmányszója. 1966-ban kapott Magyarországon állami elismerést. Gyors fejlődésfl, 80—110 cm magasságot ér el. Levele világoszöld, virágja apró, fehér. Tenyészideje a keléstől a virágzásig 95—105 nap, a teljes beérésig 135—145 nap. Bőséges zöldtömeget, benne sok fehérjét szolgáltat. Alkalmas közvetlen etetésre, kukoricával keverten pedig főleg silózásra. Takarmánylisztet is őrölnek belőle.

Értékelése

A szója — számos jő tulajdonsága ellenére — sem terjedt el általánosan magyarországi viszonylatban. Ennek nem az az oka, (ami számos egyéb növény felkarolását gátolja), mintha sok betegség, kártevő támadná meg. Sem a peronoszpóra, sem a zöld- és sárgavírus nem szokott számottevő kárt tenni benne, különösen ha vetésforgóban termesztik. Egyébként csak a rágcsálóktól kell óvni, mint annyi más állományt. A szójával szemben megnyilvánuló idegenkedés inkább azzal magyarázható, hogy a negyvenes években behozott külföldi fajták nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ahol viszont az újabb — főleg ígerszemcsel nemesítésű — jól meghonosodott fajtákat kedvező körülmények között próbálták ki, ott ragaszkodnak a szójához, akár magjáért, akár zöldtakarmánynak termesztik. SÁRKÖZY PÉTER

(Alaposan j: felkészültek : a gabonafélék;; átvételére |i

A termelők részéről nemegyszer', hallottuk azt a megjegyzést, hogy'i manapság az aratás már nem okoz*» különösebb gondot. Valóban így|i igaz, mert hiszen a munka nehe-(t zét már jónéhány esztendeje kor-,* szerű gépek végzik. Az ember az,* irányító szerepét tölti be.

Utóbb azonban a gabonafélék! állami felvásárlásában is újdon-*, Ságot tapasztalhatunk. A termény-*, felvásárló és ellátó üzemek szem-1, füles vezetői fölkínálják szolgála-1 , tukat a termelőknek, szerződése-11 két kötnek velük a mezőn vagy a'i mezei szérűtelepeken történő ga- i bonafelvásárlásra. (l

Lássuk csak közelről, milyen i1 méretet ölt a szolgáltatásnak ezeni* formája. Buda] elvtárs, a termény-1 felvásárló területi főigazgatóság növénytermesztési részlegének ve-*, zetője elmondta, hogy ebben a', tekintetben nálunk, Szlovákiában', a dunaszerdahelyi járás vezet. Az*, említett terményfelvásárló és el-S látó üzem átlagban 200 vagon ga-S bonaféle naponkénti átvételére képes, s ugyanezt az anyagot ki-(i tisztítva, szárítva még aznap el-,» raktározhatja. Hogyan lehetséges (* ez? 'Ügy, hogy a napközben átvett,1 gabonaféléket éjjel földolgozhat-!* ják és elraktározhatják. Ezek sze-r rint aratás idején nem lesz pihe-< * nés. Több helyen betonozott mezei ij gyűjtőhelyeket is létesítettek, aho-i, vá ideiglenesen elhelyezik a fel-' ( vásárolt szemtermést. Ha pedig*| megered az eső, a gabonát Igelit-' ^ lepedővel védhetik a beázástól.*i

Bár a komáromi felvásárlóki sokkal rosszabbul állnak raktáro-i zási férőhely dolgában, ők is ala-í ( posan felkészültek. Ott a napi*, átvétel a 100 vagont is meghalad-*, hatja. * i

Szlovákiai méretben a legna-(i gyobb gabonatermesztő a trnavai,* járás. A napi átvétel az előzetes,' számítások szerint itt is hasonló,' lesz, mint a dunaszerdahelyi já-,' rásban. Azonban a második leg-1' nagyobb gabonatermesztő szlová-i kiai járás a lévai, bizony elégi, gyengén áll raktárak dolgában, de', bíztató, hogy jövő ilyenkorra ha-1) sonló ellátottságú lesz, akárcsak', jelenleg a Dunaszerdahelyi Tér-', ményfelvásárló és Ellátó Üzem.

Itt Nyugat-Szlovákiában azti mondhatjuk, hogy a gabonater-i, mesztő járások felvásárlói alapo-*, san felkészültek a gabonafélék', átvételére. A tapasztalat azt mu-'| tatja, hogy az árpa napokon belül', raktárakba kerül, s utána a ke- , nyérgabona begyűjtése következik, , A sörárpa azonban, ami főleg a|i Dunavásár-fajtát illeti, nem vál-(i tóttá be a hozzá fűzött reménye-(> két. A trnavai felvásárlók elbírá-,' lása alapján a magvak nem ütiki * meg az állami normában mégha-,' tározott minőséget, s a beszállí-r tott árpának 50—55 százaléka nemi felel meg söripari célokra. Ez([ arra figyelmezteti az illetékese-*, két, hogy a következő esztendő-1, ben Jobb fajtákat biztosítsanak. , ami a termelőnek és az iparnak, egyaránt megfelelő lesz. (-hai-)'i

SZABAD FÖLDMŰVES §

1966. július 23.

„Minimum tillage" kukoricában és cirokban

A kukorica- és ciroktermesztés új módszereinek öt évig tartó vizsgálata során, Kansasban, figyelemre méltóan megváltoztak a magágykészítést, vetést és műtrágyázást egy menetben elvégző gépekre vonatkozó elgondolások. Az IHC 4 M—21 típusú kombinált talajművelő- és vetőgépet nem gyártják többé. Néhány új géptípus jelent meg; módosították vagy újra konstruálták a régieket is. Egyeseket fordítható ekevassal szerelték fel, másokon tárcsák, fogasok és tömörítő gumihengerek változatos kombinációját alkalmazzák. Abban azonban valamennyi megegyezik, hogy mindegyik csökkenteni igyekszik a termés előállításához szükséges művelési feladatokat. Kétségtelen, hogy az egy menetben magágyat előkészítő, vető és műtrágyákat adagoló gépláncnak alakíthatónak kell lennie, és rendelkeznie kell növényvédő- és gyomirtószerek kiszórására alkalmas szerelvényekkel is.

A kombinált talajművelő- és vetőgépet számos más alkalommal használták szabadföldön és kísérleti bemutatók alkalmával egyaránt. Egy szélsőséges esetben jó beállottságú kukoricát vetettek el egyetemes műveléssel egy előzőleg térdig érő lucernásban, bár az erőgép energia igénye

kivételesen sok volt.

A kísérletekből leszűrhető következtetések:

1. Az IHC 4 M—21 kombinált művelő- és vetőgép túl nehéz.

2. A kombinált gép használata 1—4 menetes vetőágykészitő műveletet takaríthat meg ott, ahol a kukoricát, vagy a cirkot monokultúrában termesztik.

3. A kombinált gép gyomirtó munkájának hatásossága egyaránt lehet jó vagy rossz, attól függően, hogy mikor van a vetés időszaka, milyen a talaj nedvességállapota vetéskor és milyenek a tarlómaradványok.

4. Az egyes, összehasonlított művelési módszerek között szignifikáns különbségek nem voltak.

3. A töltögetett kukoricaparcellákon a növények megdőlése szignifikánsan kisebb volt, mint az egyéb művelési módszerekkel kezeiteken.

6. A művelési költségek a kombinált, egyenletes művelés nyomán mintegy 30 százalékkal voltak kisebbek.

7. Az emberi munkamegtakarítás is figyelemre méltó ugyanennél a kezelésnél.

6. Mivel a gépek sokkal kevesebb munkamenetet tesznek meg a földeken, a talaj káros tömörítése is kisebb mérvű.

9. A talaj vízbefogadó képessége a „minimum tillage“* parcellákon volt a legnagyobb.

10. A tél folyamán a talajon maradó tarló csökkenti a szél és víz okozta eróziót és deflációt, egyúttal őrzi a talaj nedvességtartalmát is.

(Fairbanks, G. E.)

* A „minimum tillage" azt a törekvést jelenti, amelynek során minél több agrotechnikai művelet egybekapcsolásával igyekszenek a munkamenetek számát csökkenteni.

<