Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-17 / 50. szám

Egy agrokombinát figyelemreméltó eredményei SOK SZŐ ESIK MANAPSÄG az agro­­kombinátokról. Úgyszólván divatba Jött az erről való beszélgetés, pedig többet érne, ha ezlrányban Inkább cselekednénk, Illetve hasznosítanánk a birtokunkban levő tapasztalatokat. Bármilyen furcsán Is hangzik, nálunk Ilyesmi létezik. Egyszerűen van, csu­pán tovább kellene fejleszteni, mint hajdanán a kezdetleges Ipart. 1867-ET ÍRTAK, amikor Diószegen „útjára bocsátották“ a ma Is fennálló Agrokomblnátot. Azőta persze sokat változott a helyzet s a kombinát szer­kezete Is. Tény, hogy a diószegi cu­korgyárat (Jóval kisebb terjedelmében mint ma) 99 esztendővel ezelőtt épí­tették. Felépítése és üzembehelyezése egyetlen évet vett Igénybe. Beindítot­ták, hogy mielőbb visszatérítse a be­fektetést. A cukorgyár, illetve a kom­binát irattára sok mindent elárul a ma embere számára. Pontos feljegy­zések tanúskodnak arról, hogy pél­dául 1870-től évente napjainkig mező­­gazdasági részlege milyen hektárátla­got ért el gabonafélékből és cukor­répából. így például 1871-ben búzából 9,98, árpából 16,10, rozsból 9,80, zabbői 13,20, cukorrépából pedig 273,42 má­zsát takarítottak be hektáronként. Csaknem száz esztendővel ezelőtt tör­tént a dolog, de az utókor számára ez a feljegyzés érték. Azért érték, mert ma fel tudjuk mérni az üzem Jelenlegi eredményeit. Ha végigtekintek az évtizedek ered­ményeinek táblázatán, láthatom, hogy hovatovább egyre emelkedett, stabili­zálódott a kombinát mezőgazdasági termelése. Kezdetben sok mindennel foglalkoztak. Magnemesftéssel is. Ezt azonban a felszabadulás utáni évek­ben elvették tőlük s hasonlóan a mal­mot Is. Későbben leépítették a fa­gyasztót, ahelyett hogy korszerűsítet­ték volna. MA A KOMBINÁTNAK három fő termelőrészlege van. 2480 hektár föld­területe van öt gazdasági részleggel, továbbá cukorgyára és konzervgyára. A három fő termelő egységet 27 ön­elszámoló részlegre bontották. Mind­egyik külön tervvel dolgozik. A mező­­gazdasági fő részleg például búza, árpa, kukorica, cukorrépa, répamag, dugványrépa, gyümölcs, zöldségféle (a konzervgyár részére), lucerna és keverék (az állatok részére) termesz­tésével foglalkozik. Idén búzából (Diana, Kosúti, Bez­­osztája) 493 hektáron 31,32 q/ha-t takarítottak be több mint 2380 mázsát értékesítettek, mázsánként 170 koro­nájával. Árpából 29 mázsa lett a hek­tárátlag, amelynek 161 koronáért érté­kesítették mázsáját. Ebből Is látható, hogy a közel 100 esztendő előtti ered­ményeket Jócskán túlszárnyalták. Hogyan vált ez lehetővé? Ügy, hogy a trágyázást tervet mindig komolyan vették. Négyévenként sor kerül a szervesanyag visszapótlására 350 má­zsás hektáronkénti adagban. Ezenkí­vül Jelenleg már 150 kg (NPK) mű­trágyát adnak hektáronként ható­anyagban. A talaj szüntelen Javításá­hoz hozzájárul az is, hogy évente 500 hektáron lucernát termelnek. Idén ennek hektárjáról 70 mázsa szénát takarítottak be, s emellé minden egyes számosállatra 100 mázsa kitűnő minőségű szilázst készítettek. A GAZDASÁG JELENLEGI szarvas­marha-állománya 1500 darab, melyből 715 a tehén. A közelmúltban a tehén­­állomány nagy selejtezésen esett át. Úgyszólván a nagyobbik felét lecserél­ték, s a beteg állatokat (TBC, bang) elszállították. Ennek következtében az első laktációt 226, a másodikat 169, s a további laktáclókat pedig 193 ál­latnál zárták le. Van még 127 TBC-s tehenük, amelyeket a következő esz­tendőben részben saját tenyésztésből nevelt üszőkkel, részben pedig vásá­­roltakkal helyettesítenek. A Jelek arra mutatnak, hogy a napi egyedenkénti tejhasznosság 8,30 liter lesz. Persze, több is lehetne, de az átlagot a beteg tehenek lerontják, örvendetes, hogy az első laktáclónál tartó tehenek tej­átlaga nagyon ]6, ez évben túlhaladja a 2300 litert. A tervezett 140 helyében Idén 178 beteg tehenet cseréltek le. Ez persze nem éppen olcsó mulatság, mert a gazdaságban egy-egy tehén nyilván­tartási értéke 10 200 korona. Ezek sze­rint a terven felüli selejtezés, bár szükségszerű és hasznos volt, rontotta az idei valóságos gazdasági eredmé­nyeket. Persze, az Ilyen „mínuszért“ sekint sem vonnak felelősségre, mert semmiféle visszaélés vagy hiba nem történt. Kimagasló eredményt ér el a kom3 binát mezőgazdasági részlege az álla3 tok súlygyaarpodásában is. A hízómar3 háknál több mint 1 kg-os a napi egye3 denkénti hízékonyság, ugyanilyen Jő eredménnyel dicsekedhetnek a serté3 seknél is A KOMBINÁT CUKORGYÁRA Idén 6520 hektár répa termését vásárolta fel. Hozzátartozik a galántai, Bratisla­­va-Vidéke, a komáromi Járás egy ré3 sze és az egész dunaszerdahelyl Járás. Nem kevesebb, mint 29 500 vagon rá3 pát vettek ét a termelőktől. Ebből 10 ezer vagonnal a cseh és morvaországi cukorgyárakba szállítanak, 430 va­gonnyit pedig a trencséni cukorgyár vett át feldolgozásra. December 6-ig a diószegi cukorgyár 14 527 vagon ré­pát dolgozott fel. Sajnos, a répa cukortartalma nem kielégítő. A kampány kezdetétől nap3 Jalnklg 13,67 százalék a cukortartalom átlaga. Most pedig csak 10—11 száza3 lék. Nagy kárral Jár a cukorgyártás3 nál, hogy a termelők Idén a répát technikai érettsége előtt szedték és szállították a gyűjtőhelyekre. Az elkövetkező esztendőkben a répa szedését másként kell majd megszer3 veznünk, mint Idén. Szakaszos beta3 kerítést kell majd végezni, hogy a cukorgyáraknak állandóan csak há­romnapos tartalék álljon rendelkező3 sükre. Ennek keresztülvitele Jövő év­től kezdve az Irányítás tökéletesített rendszerének elvei, s esetleg a fel3 dolgozó üzem külön anyagi természe­tű ösztönzői alapján könnyebb lesz, mint ezidálg. A KOMBINÁT KONZERVGYÁRA évente 430 vagon készárut szállít a kereskedelemnek. Zöldség, gyümölcs, készétel, lekvár, gyümölcs-zselé és más konzerveket készítenek. A nyári hónapokban három műszakban dol­goznak. Gyártmányaik kedveltek a fogyasztók körében. Kb. 1100 állandó dolgozó serényke­dik a kombinát üzemeiben, de a fő­idényben ettől Jóval több. Így a dől3 gozók számának évi átlaga meghalad­ja az 1400-at. Nagy előny például, hogy a répakampány idején az öt mezőgazdasági részleg is segítséget küld a cukorgyárnak. Egy-egy részleg körülbelül 20—20 fiatal munkaerőt ad át a kampány idejére. A gyár eze-> két a dolgozókat szakemberekké kép­zi, hogy a rájuk bízott szakaszon (a kampányban) kiváló munkát végez­hessenek. Közülük többen már élmun­kások. Föntebb megemlítettem, hogy a rész3 legek önálló tervvel és feladatkörrel dolgoznak. Ezt bizonyítja az Is, hogy a mezőgazdasági részleg termékeit a kombinát más részlegeinek (a cukor- és konzervgyárnak) ugyanúgy pénzért adja el, mint például a terményforgal3 mlnak. A mezőgazdasági termelőrészleg idei pénzforgalma több mint 24 mil­lió, a konzervgyáré túlhaladja a 25 milliót, a cukorgyáré pedig a 66 mii3 lió koronát. Az egészből az a tanulság, hogy a diószegi agrokombinát, mint kiinduló­pont nagyon megfelelő, de hogy azt a küldetést teljesítse, amit tőle az irányítás tökéletesített rendszere el­vár, ahhoz eléggé kicsi. A galántai Járás távlati tervében '(generel) évekkel ezelőtt egy nagy kombinát létesítését irányozták elő. Nos, ezt kellene most nyélbeütni úgy, ahogyan annak idején eltervezték. Ez persze nem megy magától. A Járás vezetőinek addig kellene ütniük a vasat, amíg meleg. A megbízotti hiva­taloknak és a minisztériumoknak se­gítségül kellene sietniük a nemes törekvés támogatására. HOKSZA ISTVÁN 4 Az irányítás tökéletesített redszerének II. MEZÖGAZDASÄGI adö kis lexikona • A mezőgazdasági adó két részre oszlik, mégpedig földadóra (szilárdan meghatározott rész) és Jövedelmi adóra (mozgó rész). • A földadót minden hektár földterület után több évre vetik ki, a magasabb adót a termelési egység szerinti besorolás feltételezi. Földadót a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, s ugyanígy az egyénileg gazdálkodók is térítenek, amennyiben nincsenek ez alól felmentve. • A termelési gazdasági egységek tulajdonképpen az eddigi ter­melési körzetekbe való besorolást helyettesítik. Az ország területén mintegy 140-et tartanak számon, amelyeket az illető terület (gaz­daság) éghajlati és más fontos adottságai szerint állapítottak meg minden egyes termelési gazdasági egység számára külön-külön. • A földadó díjszabására 44 osztályt létesítettek. A legnagyobb adót az I. osztályban, a legalacsonyabbat a 43. osztályban fizetik a termelők. A 44. osztályba besoroltakat felmentették az adófizetés alól. Egyesek talán csodálkoznak, hogy 140 termelési gazdasági egy­ség létezik, s az adóra csupán 44 osztályt állapítottak meg. Tudni kel! azonban, hogy sok esetben a termelési-gazdasági egységből 2—3 is hasonló díjszabás alá esik. • A Jövedelmi adó az adó változó része. Mind a szövetkezetek, mind pedig az állami gazdaságok számára egyformán érvényes. Az ún. módosított összjövedelem után fizetik. O Az üzemek módosított összjövedelmét a munkadíjak és a tár­sadalmi fogyasztási alapok képezik. Az erre vonatkozó aprólékosabb útbaigazítást a Jövőben kidolgozásra kerülő hivatalos irányelvekben szentesítik. Az adónak ezt a részét az egy átszámított állandó dolgozó Jövedelme után vetik ki. 0 Az átszámított állandó dolgozók száma nem mindig egyezik az üzem valóságos dolgozóinak számával. Hozzászámolják a brigád­­munkások ledolgozott óraszámát is, s ez adja az átszámított dolgo­zók végleges mennyiségét. Mind a szövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban erre vonatkozó érvényes mintát adtak ki. (z) W Évente 6 millió tonna cukrot termelnek A mezőgazdaság hegesztésének fel­tételet Kubában kitűnőek. A meleg éghajlat és kiegyensúlyozott évi átlag­hőmérséklet lehetővé teszi a mező­­gazdaság különböző kultúráinak ter­mesztését, s némelyeknek egy eszten­dőben kétszeri, illetve háromszori ara­tását. A mezőgazdasági termelés megosz­lása Kubában: szántó 2 millió 45 ezer ha, (22,5 %), legelő 4 mtiltó 6 ezer ha (41,6 %), gyümölcsös 1 millió 107 ezer ha (12,3 %), míg 1 millió 920 ezer ha (21,15 %) megmüveletlen terület. Az agrár-reformmal (1960-tól 1963-ig) kö­rülbelül 10 ezer nagybirtokot államo­sítottak, s az állam a megművelhető földek 70 százalékát átvette. A kubai mezőgazdaság alapvető tér3 méke a cukor. Egy főre eső cukorter­melése a világon a legnagyobb. Éven« te 6 millió tonnát termelnek, jelenleg a cukornád kitermelésének gépesité-i sén fáradoznak. Kubában az új szov-> Jet cukornád-kombájnok nagyon jól beválnak. A cukornád öntözésével az eddigi egy hektáron termelt 25 tonnát 80—85 tonnás termelésre kívánják fel3 emelni. A megművelhető területeknek Jelenleg 20 százalékát öntözik, s ezt a területet a jövőben fokozatosan női vélik. A kubai mezőgazdaság második ki3 emelkedő kultúrája a kávé, amelyből 1970-ben már 92 millió kg-ot kíván3 nak termelni. Nagy erőfeszítéseket tesznek a legelők öntözésére, azaz a takarmánybázis megteremtésére, hogy növelhessék állattenyésztésüket. (GB) Nyílt leiéi a madari szövetkezet SS* Hasznos találkozó Az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalénak kezdeményezésére november végén Nyitrán megrendezték a Járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok gépesítőinek és a gépállomásokon az állattenyésztés gépe­sítésével és villamosításával megbízott vezető dolgozók szlovákiai értekez­letét. ARTUR OKOSl elvtárs, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal Illetékes osztályának vezetője beszámolójában elemezte az állattenyésztés gépesí­tésének és villamosításának jelenlegi helyzetét, s többek közt rámutatott arra is, hogy e tekintetben derekas munkát végeztek a zselízi, bajcsl, par­­tizánskéi és más gépállomások. Külön megemlítette, milyen nagy Jelentő­sége van az említett eszközök javító-szolgálatának, amelyet a közelmúlt­ban egyes gépállomásokon megszerveztek. A javító-karbantartó csoportok az állattenyésztés gépi eszközeinek 57, a villamosberendezéseknek pedig 34 százalékát gondozzák. Az erre vonatkozó gazdasági szerződések értelmében negyedévenként végeznek kimerítő kar­bantartó munkát a mezőgazdasági üzemekben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gépállomások javító-karbantartó szol­gálatának nagyobbik része eredményesen dolgozik. így például a losonci gépállomás az állattenyésztés eszközeinek javításánál 848 ezer korona értékű munkát vállalt, a pezinoki 559 ezer, a tőketerebesi 415 ezer, a rima­­szombati pedig 370 ezer korona értékű szolgáltatást nyújt a termelőknek. Ugyanakkor a senicai. Povazská Bystrica-i, privigyei és a homonnai gép­állomások ahelyett, hogy hasonló tevékenységet fejtenének ki, csak nagy horderejű szerelési munkákat vállalnak. A szolgáltatás új módszerét (azaz, a gépjavítást előre meghatározott összegért) ez évben 19 szlovákiai gépállomás 48 mezőgazdasági üzemben jó eredménnyel végzi. A jelek arra vallanak, hogy a szolgáltatásnak ezt a válfaját a jövőben tovább tökéletesítik, s több üzemre kiterjesztik. Később azonban sor kerül majd az úgynevezett komplex javító-karbantartó szolgál­tatás bevezetésére is. A termelési igazgatóságok gépesítőinek címére annyit, hogy a jövőben rekik kell majd a járásokban gondoskodni afelől, hogy az új technológia, — a termelékenység növelése érdekében — megfelelő módon elterjedjen. Az értekezlet további részében CSc VLADIMIR KADLEC mérnök, a Prágai Mezőgazdasági Főiskola docense a szarvasmarha és sertéstenyésztés kor­szerű, nagyüzemi technológiájának különböző módszereit ismertette a hall­gatókkal Különösképpen az állattenyésztés iparosításának szükségszerű­ségét, s az ezzel összefüggő komplex gépesítés, illetve automatizálás beve­zetésének fontosságát hangsúlyozta. JOZEF SÜTOVSKY mérnök, a mezőgazdasági technika kísérleti intézeté­nek (Rovinka) dolgozója, az állattenyésztés gépi eszközeinek gyártási programját ismertette (1970-ig). Másnap OSTROVSKY elvtárs, a Nyitrai Országos Mezőgazdasági kiállítási birtok igazgatója a jelenlevőket tájékoztatta arról, hogy a kiállítási birtok milyen célt szolgál majd a korszerű szarvasmarha-tenyésztő farmon. A gé­pesítőknek módjukban állt meggyőződni a nagyüzemi technológia előnyei­ről, hasznosságáról. ST. PROKES mérnök A Szabad Földműves 1988. december elsején Űgyallán tartott olvasói­­levelezői konferenciáján megjegyezted, hogy az 1987. január elsejével a mezőgazdaságban bevezetésre kerülő tökéletesített Irányítási rendszer­ről — az ott hallottakon kívül — vajmi kevés tudomást szereztél. Meg­ragadom az alkalmat, hogy utólagosan néhány vonással megvilágítsam azt az óriási probléma-komplexumot, melynek sikeres megoldása a kö­zeljövőben a mezőgazdasági dolgozókra hárul. AZ IRÁNYÍTÁS TÖKÉLETESÍTETT RENDSZERÉRŐL először is annyit kell tudunk, hogy az ipari és más szolgál­tatások területén már korábban be­vezették az ésszerű gazdálkodást. Most népgazdaságunknak az iparnál fiatalabb, de az általános életszínvo­nal emelkedésének szempontjából kulcsfontosságú ágát, a mezőgazdasá­got is ugyanígy hozzákapcsoljuk nép­gazdaságunk egészéhez. Minthogy az összekapcsolás, habár más módozatok­ban előbb is megvolt, most azt kell vizsgálnunk, hogy az ipari termelés más szolgáltatásoknál a termelés szín­­színvonala az előkészületi időszakban tényleg emelkedett-e és az egymásra utaltságban a következő időszakban valóban olyan mértékben hasznos se­gítőtársa lesz a mezőgazdaságnak, mint ahogy a fejlődés mértékét az egyiknél elképzeltük, illetve a másik­nál elvárjuk. Csak dióhéjban ragadok ki néhány példát annak magyaráza­tára, hogy nagyjából miről is van szó. 1. Az irányítás tökéletesített rend­szerének bevezetésénél — a gyártó­ipar ösztönzőinek megfelelően — emelték a mezőgazdasági gépek árát. Kérdés, hogy ezzel arányosan Javult-e azok minősége, gondos karbantartás mellett a gép élettartama egyezik-e a feltételezettel? Tiszteletben tartják-e a vásárló választási kiváltságát, nem akarnak-e az eladók a húshoz nyoma­tékor kevésbé értékes, egyáltalán nem kívánt portékát is eladni? 2. Megdrágultak a műtrágyák is. Vajon elegendő mennyiségben, időben és választékban kaphatnak-e a mező­­gazdasági üzemek? Ez a kérdés annyi­val is fontosabb, mert a drágább be­fektetés következetesen nagyobb gon­dosságát igényel. 3. Eddig nagyon sok panaszt hal­lottunk a mezőgazdasági építkezések kivitelezőire, amiből persze nem von­juk ki ezek tervezőit sem. Várhatja-e a szövetkezet, hogy egy „kulcsra in­dított“ építkezés a meghatározott idő­re elkészül — vagy a késedelemből eredő kárt, mint eddig legtöbbször, viselje továbbra is az építtető? Az épület befejezésekor még egy bök­kenő lehetséges, mert hiszen hallot­tunk már olyan esetekről is, hogy a kész épületet nem használhatták ere­deti célra. Arról a konferencián is szó esett, hogy a megkülönböztetett föld- és Jövedelmi adóval szemben néhány fel­vásárlást ár és számos más anyagi ösztönző lesz hivatott a szövetkezet pénzügyi egyensúlyának kiegyenlíté­sére. Ez igaz, de csak abban az eset­ben, ha például a fent említett há­rom esetben — és még néhány kölcsö­nös hatású gazdasági vonatkozást kel­lene felsorolni — ha a szövetkezet megtalálja a számítását, vagyis ami elveszett a révén, azt Tjehozza a vá­mon. Ellenkező esetben ismét a szö­vetkezet húzza a rövidebbet, de most már esetleg nagyobb tehertétel mel­lett. Ez az okozati összefüggés az EFSZ-ek kibontakozása terén más, nagy horderejű problémáknál is szá­mításba Jön. Lássuk csak közelebbről. Az irányítás tökéletesített rendszere a tervek boncolásánál bizonyos mér­tékben lehetőséget nyújt arra, hogy a mezőgazdasági egység maga válasz­­sza ki termelési és más adottságainak a leggazdaságosabb termelési ágakat — másszóval, kezdeményezze a ter­melés szakosítását. Ez a körülmény viszont megköveteli, hogy nagyobb mértékű üzemi és beruházást befekte­téseket végezzen (az 1.—3. szám alatti felsorolásban stb.). A Jó gazda pedig csak akkor bocsátkozik nagy kiadá­sokba, ha saját erején kívül 100 szá­zalékban bízik versenytársaiban. Minduntalan oda Jutunk, hogy az irányítási rendszerben legalább olyan mértékben kell vigyáznunk a partne­reinkkel való együttműködésre, mint saját magunk munkájára. Mindkét feladat sikeréhez szükséges, hogy po­litikai és szakmai ismereteinket ál­landóan fokozzuk, és ennek tudatában üzleti partnereinkkel szemben — ha az elvtársi és baráti Jó viszonyon túl a szükség úgy hozza — a legvégsőkig merjünk kiállni a szövetkezet iga­záért. Viszont nem tűrhetjük az egyen­lőséget, azaz pontosabban az egyen­­lősdit a tagság munkájának értékelé­sénél, mert ezzel aláásnánk az anyagi ösztönzők kedvező hatását. A jövő év tavaszán megtartják a szövetkezetek országos konferenciáját, mely ugyancsak korszakalkotó prob­lémákkal ismerteti meg a résztvevő­ket. Időközben egy-két értékes ta­pasztalat kikristályosodik, és a kül­döttek felszólalásában már kész ered­ményekről is hallhatunk. Mindaz, amit rövid írásomban fel­hoztam, csupán Ízelítő abból a prob­léma-komplexumból, melynek sikeres megoldása révén — népgazdaságunk — benne «nem kis mértékben mező­­gazdaságunk is — közelebb kerül a világszínvonal követelményeihez. írásom lényegét azzal summázha­tom, hogy az irányítás tökéletesítésé­nek rendszere gazdasági életünk er­jesztő kovásza — és önmagában min­den gazdasági egység, valamint nép­gazdaságunk egésze részére annyi ér­téket Jelent, mint amennyit az új el­gondolásból — tényleg meg Is való­sítunk. A Jövő időszakban következetes munkátokhoz ebben az értelemben sok sikert kíván Gábris József, Érsekújvár SZABAD FÖLDMŰVES 5 1988. december 17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom