Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-03 / 48. szám
Előtérben Gyöngytyúktojás keltetésére alkalmas gépek és tálcák. (A szerző felv.) méterre legfeljebb 15 csibe helyezhető el. Ez persze a tömeges tartásra vonatkozik. Teljesítmény szempontjából azok a gyöngytyúkok a legmegfelelőbbek, amelyeknek évi tojástermelése 120—150 db. Értelemszerű, hogy ezt a teljesítményt a helyes világítási programmal, fehérjében gazdag takarmánnyal, jó vérvonalak, illetőleg tenyészállatok kiválasztásával fokozni lehet. Külön érdekességként kell kiemelni azt a kezdeményezést, hogy a tojóidényt a különböző időszakban keltetett gyöngytyúkok tartásával tervezik meghosszabbítani. Ez egy újszerű módszer a gyöngyöstenyésztésben. Ezáltal a keltetés és a hizlalás is egész éven át folyamatos lehet, így megszüntethető e tenyésztési ág termelésének idényszerűsége. Franciaországban már „húsgyöngyös“-ről beszélnek. A fiatal húsgyöngyösöket, azaz broilereket 4—5 hónapos korukban vágják le. Az ilyen korú gyöngyösnek a húsa beérett, ízletes, zamatos és olyan konzisztenciájú, hogy bármilyen ételféleség, többféle recept szerint készíthető belőle. Az intenzív tartással ez az időtartam csökkenthető, a súly pedig gyarapítható. A gyöngyös húsa nem vad ízű, de nem is olyan ízű, mint például a broiler csirke húsa. Ezért kedvelik világszerte, ezért célszerű a tenyésztése akár nagyüzemi, akár háztáji méretekben. SZIKORA ANDRÁS (Bp.) A FOGYASZTOK RÉSZÉRE TERMELT TOjÁS, amíg a termelőtől a fogyasztóig eljut, minőségében megváltozik. A fogyasztóhoz vezető út különböző szakaszain a minőségi romlást megfelelő tárolással és tartósítással csökkenteni lehet. A minőségromlást elsősorban a hőmérséklet és a víztartalom befolyásolja. Megnyilvánulása: a súlyveszteség, a fizikai és kémiai átalakulások, és a friss tojások ízének és szagának megváltozása. A súlyveszteséggel egyidejűleg a légkamra térfogata növekszik, ami a víz elpárolgásának, továbbá a szénsav és az ammóniák eltávolításának következménye. A súlycsökkenés egyenes arányban van a tojás korával, aminek hatása jelentősebb, mint a hőmérséklet emelkedése, a környező levegő páratartalmának csökkenése és a tojáshéj vízáteresztőképességének a növekedése. A víztartalom elsősorban a tojásfehérjében csökken. A tojásfehérjéből a víz nem csupán párolgás útján távozik, hanem a tojás sárgája felé is fellép, a ± 1,8 atmoszféra nyomáskülönbség következtében. Ez a diffúzió 20 C°-on négyszer nagyobb, mint 0 C°-on. A diffúziót csökkenti a levegő C02-tartalmának növekedése Is. A diffúzió következtében a tojássárgája torzul, fajsúlya a fehérje fajsúlyához képest csökkent, és ezáltal a tojás sárgája felemelkedik. Ez az emelkedés mindaddig nem lép fel, amíg a fehérje folyékonnyá nem vált. Ekkor a tojássárgája eléri a tojáshéj hártyáját, s elveszti ellenállását a mikrőbákkal és gombákkal szemben. A tojássárgájának növekedése Idővel olyan mérvű lesz hogy a hártya elszakad, és a tojássárgája a fehérjével összekeveredik. Az ilyen tojás hamarosan megromlik. A tojásfehérje felhígulásának oka a CO2 elváltozása, aminek következménye a fehérje pH-jának növekedése. Ezt a minőségi csökkenést elősegíti a hőmérséklet emelkedése és a környező levegő C02-tartalmának csökkenése. A fehérje átalakulását az ovomucin és a lysozym kölcsö-A tojás minőségének javítása nős egymásrahatása okozza. Ezek a minőségi romlások a tojás lámpázásával ellenőrizhetők. A friss tojás ízének és szagának megváltozását az eddigi kutatások eredménye szerint feltehetően a tojás zsírtartalmában bekövetkező átalakulás okozza. Általában a téli tojások 5 héten át 22 C°-on tárolva jobban megőrizték eredeti ízüket, mint a melegebb évszakok tojásai. A tojás konyhai felhasználásának lehetőségeit is kedvezőtlenül befolyásolja a magas tárolási hőmérséklet és a pH emelkedése. A tojásfehérje minőségi romlása az öregebb tyúkok tojásaiban vagy a tojási időszak végén nagyobb, mint a fiatal tyúkok tojásaiban, illetve a tojási idény elején. Széleskörű gyakorlati kísérletek azt mutatják, hogy a tojás minőségi romlása 11 nap alatt — míg a tojás a fogyasztóhoz került — 20,7 százalék volt (napi 1,88 százalék]. Ebből 15 százalék (napi 2,5 százalék) esett a termelői tárolás 6 napos időszakára, míg 5,8 százalék (napi 1,2 százalék) arra az időre, míg a tojás a begyűjtőn, osztályozón és kiskereskedelmen keresztül a fogyasztóhoz került. Hűtés esetén (8C°) a minőségi romlás 50 százalékkal mérséklődött. A kísérleti adatok igazolják, hogy a tojás hűtése a legjobban bevált tartósítási módszer. Emellett azonban figyelmet érdemelnek a begyűjtés és tárolás szempontjából a kevésbé költséges új tartósítási módszerek is, mint a tárolás zárt vödrökben és a Cryovac műanyagládákba, illetőleg kosarakba való csomagolása is. GROOTE, G. — WAMBEKE, F.: (Rév. Agric., — kivonat) A SVÁJCI KECSKETENYÉSZTÉS SVÁJC kecskeállománya 1886-ban 416 323 db, 1945- ben 204 991 db, 1961-ben pedig 89 261 db volt. A kecsketartók száma ezalatt 145 760- ról 26 879-re csökkent. Svájcban ma 8 kecskefajta van. Ezek közül a szaaneni, toggenburgt és appenzelli szarvtalan és az összállománynak kb. 40 %-át teszik ki. Szín szerint fehér, barna, fekete és fekete-fehér fajtacsoportokat különböztetnek meg. Tejtermelésben a szaaneni fajta áll első helyen, a 2. és további laktáctókban átlag 698 kg tejjel. A svájci kecskefajták termékenysége igen jó. Az első ellök rendszerint egyet ellenek, későbbi elléseknél általános az ikerellés. (Die Grüne, Zürich) A GYÖNG Y-TÍPUSÜ NYÉRC FINNORSZÁGBAN A gyöngynyérc, amely gyakran „Pearl“-nyérc elnevezéssel szerepel, keresett és jól megfizetett típus. Mind a svéd, a finn, mind pedig az amerikai győngynyéc-típus a szafír típus útján is kitenyészthető. A finnországi gyöngytípus háromszoros recesszió, amelyben az ezüstkék típus a topáztípussal kapcsolódik. A legjobban megfizetett gyöngytípus ma a platinatopáz. (Pelztierzüchter, München) JUHOK BENTI TAKARMÄNYOZÄSA Az egyik kísérletben vizsgálták, hogy a nagy nyersrost tartalmú takarmányokat milyen aprításban legjobb adni a bárányoknak. A durvára vágott forma volt legjobb. A keményítőérték 53, a nyersprotein 12,5 % volt. (Agriculture, London) Be-VITAMIN BAROMFINAK Kísérletileg megállapították, hogy a tyúkok optimális tojáshozamához, az alaptakarmányban kg-onként egy mg Bó-vitamirítartalmat feltételezve, takarmány kilónként 2,3 mg, a legjobb kelést eredményekhez pedig 4,3 mg szükséges. (Geflügelhof, Zollikefen) 3 a „broüer gyöngyös“-ök anaptiouaK, nogy a gyongyostojás keltetésére nem mindegyik keltetőgép alkalmas. A keltetőtálcákat úgy kell megszerkeszteni és a gépekben elhelyezni, hogy a 42 grammnál nem könnyebb tojásokat szakszerűen lehessen benne elhelyezni, megfelelő légtér figyelembevételével. A gyöngytyúk tojásának keltetési ideje 28 nap 12 óra, átlagosan 37,4 C fok hőmérsékleten. A naposcsibék bőigénye A REVÜ ELEVAGE című francia és a Geflügelhof című svájci szaklap arról számol be, hogy Franciaországban az utóbbi években nagymértékben fejlesztették a gyöngyöstenyésztést. Oka, hogy a gyöngyös a legolcsóbban termeli a húst a tyúkfajták között, ezenfelül kiváló rovarirtó. Franciaországban a tenyésztést többnyire a néhány ezer tény ész tyúkkal rendelkező mezőgazdasági üzemek végzik, amelyek a mesterségesen keltetett naposgyöngyösöket a paraszti gazdaságoknak, háztáji baromfitartóknak adják el. A gyöngyösöket fojtva, tollasán — akárcsak a fácánt — hozzák kereskedelmi forgalomba. Itt vadféleségként kezelik. Az eredményesebb szaporítás érdekében a gyöngyöstojásokat mesterségesen keltetik, és tegyük hozzá igen magas keltetési százalékkal. Nem ritka a 90 %-on felüli keltetési eredménv. Mee-38 C fok, a nevelőház hőmérsékletének pedig 25—28 C foknak kell lennie. Egy négyzet-
