Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-19 / 46. szám

Bratislava, 1968. november 19. Ära 1,— Kfis XVII. évfolyam, 46. szám. Szakmelléklet: „VADÁSZ ÉS HALÁSZ« Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Több nőt a vezetésbe! A szocializmus felépítése elképzelhetetlen a nők teljes egyenjogúsága, vagyis teljes politikai, társadalmi és kulturális egyenjogúsága nélkül. Ez az elv igaz és nagyon szép. De a valójában sok helyütt ez csak papírra leírt szó. Így van a mezőgazdasági üzemekben is. Bár a munkához joguk van a falusi nőknek, de bizonyos megkülönböztetés is létezik a bérezésnél, háztájinál, de a legnagyobb mértékben a funkciók betöltésénél. Egy nő a szövetkezetekben nehezen vívja ki magának azt a tekintélyt, mint a hasonló képességű férfi. Az asszonyokat sok minden visszatartja a szerepléstől. A kisebbségi érzésen kívül mindenekelőtt az előítéletekből táplálkozó nőellenes hangulat. „Az asszony maradjon csak a főzőkanál mellett. A kontyosok csak pletykázni tudnak.“ Ez a vélemény a nőkről nem megy ki egyhamar a divatból. Ezért a falusi lányoknak, asszonyok­nak újra és újra bizonyítani kell, hogy nemcsak dolgozni tudnak, hanem tanácskozni is, tebát érdemes meghallgatni a véleményüket, elfogadni javaslataikat. A nyár végén részt vettem egy tanácskozáson, ahol 99 százalékban nők voltak jelen. A Földművesasszonyok Téli Iskolázása VII. évfolyamának eredményét értékelték az első félévben. Nemcsak a tanulási eredmények­ről volt szó, hanem főleg arról, hogy az iskolázáson részt vevő asszonyok bátor kezdeményezésükkel hogyan segítették elő a termés növekedését a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A számok tengere azt igazolta, hogy sokhelyütt a nők voltak a kezdeményezői a kötelezettség­vállalásoknak, és ők is tettek legtöbbet a vállalások teljesítéséért. Az érsekújvári járásban például a nők kezdeményezésére 190 kollektív és 800 egyéni vállalás történt. Hogy nemcsak vállaltak, misem bizonyítja jobban, mivel az említett járásban már eddig is 25 millió koronánál többet termeltek terven felül. Szlovákiai méretben 10 ezer egyéni és kollektív vállalás történt. A fel­ajánlások nem kevesebb, mint 11 millió liter tejet, 22 000 mázsa húst, öt millió tojást tettek ki. Hogy ezeket túlteljesítik, arra legjobb bizonyíték a tojás, amelyből már az első félévben 2 millióval többet adtak a vállalt­nál. A Besztercebányán megtartott értekezleten nemcsak az elért eredmények voltak feltűnők, hanem az, hogy a felszólalók legtöbbje jól ismerte a mező­­gazdasági üzemek problémáit, és bátran mondtak véleményt, hogyan le­hetne még eredményesebben gazdálkodni és a női munkaerőt jobban bekapcsolni. Arról is többen beszéltek, hogy csak a szórakozást szolgáló kirándulások helyett jobb lenne, ha tanulmányútokat szerveznének a szö­vetkezetek vezetőségei, ahol megismerkedhetnének a haladó munkamód­szerekkel és a különböző szociális berendezésekkel. Meglátszott az asszonyok felszólalásán a szakmai hozzáértés is, amely minden bizonnyal annak az eredménye, hogy hét éven keresztül legtöbb­jük részt vett a földművesasszonyok iskolázásán. A tanácskozáson szó esett a szakképzés további formájáról is. Olyan vélemény alakult ki, hogy jövőre megváltoztatják az iskolázás nevét és tartalmát. A Földművesasszonyok Szocialista Iskolázása néven hároméves lesz a továbbképzés, és oklevelet, valamint érmet kapnak, akik sikeresen elvégzik azt. A besztercebányai értekezlet szemléltetően igazolta, hogy a nők leg­többje nemcsak a termelésben élen­járó, hanem a ta­nulásban is szor­galmas, hogy szak­mailag felkészül­ten végezze mun­káját. Ebből és sok más példából vizsgáljuk meg hát asszo­nyaink helyzetét a szövetkezetben. Közismert, hogy a közös gazdasá­gainkban a dolgo­zók mintegy negy­ven százaléka nő. De sok az olyan EFSZ, ahol 60, sőt nagyobb százalék­­arányban asszo­nyok végzik a mun­kát. Ennek ellenére a szövetkezetek égési «órát találjuk, ahol egyáltalán nincs nő a vezetőségben, avagy látszatként egy-kettőt beválasztanak. Sok­helyütt úgy képzelik, elég, ha az évzáró gyűlésen megdicsérik a közösben szorgoskodó lányokat, asszonyokat, gondolván, hogy ezzel lerótták hálá­jukat a nők iránt egy esztendőre. Az elismerés nagyon szép, de ez kevés az üdvösséghez, illetve ahhoz, hogy a nők tudatos, gondolkozó tagjaivá váljanak a közösnek. Vannak olyan munkaszakaszok, ahol döntő többségben nő dolgozik. Ezeken a he­lyeken a dolgozó lányok, asszonyok vagy egyáltalán nem értesülnek a szövetkezet vezetőségének határozatairól, vagy csak harmadkézből kapják azt. Igaz, aztán nincs is aki mozgósítsa az asszonyokat a határozatok tel­jesítésére és fontos, őket is érintő dolgokról csak hetek múlva értesülnek Nagygéresen az egyik dohánytermesztő csoport vezetője nő. Evek óta a legkiválóbb eredményeket érik el a járásban. Szerinte ez részben annak is köszönhető, hogy tagja a vezetőségnek és így jól értesül mindenről. Amikor a termelés érdekében tanácskoznak, az irányítók a vezetőn keresz­tül tudnak arról a csoportban dolgozók is, és igyekeznek mindent meg­tenni, hogy részben jól keressenek, másrészt, segítsenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk Lényegesen fontos kérdés, hogy a szövetkezetben dolgozó nők ne har madkézből, elferdítve tudják meg a vezetőség intézkedéseit. Ha helyesen ismertetik velük a tényállást, akkor bátran kiállnak értük és komolyan tudnak segíteni is. Ha elferdítve vesznek tudomást róla, az ellenakciókban is össze tudnak fogni. Ezért fontos, hogy ott legyenek a vezetőségben és a szövetkezet mellett működő különféle bizottságokban. Ha ők is megmondják a véleményüket, akkor több bölcsőde, óvoda lesz, több szociális berendezést építenek, ami egyúttal azt is jelenti, hogy gondtalanabbul dolgozhatnak és amellett a munkahelyen tapasztaltak alapján érdemben segítik a vezetőség munkáját. Röpke I Jt hónap és sok szövetkezetben újból vezetőséget választanak. Az évzáró gyűlés előkészítői gondolkodjanak el az eddigi előítéletek fe­lett, s vegyék figyelembe asszonyaink fejlődését. Ha alaposan mérlegelik a tényt, minden bizonnyal rájönnek, hogy a nők között is van már jó­­néhány, aki megérett a vezetésre. ŐSZUTÓ A VÁG MENTEN AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS üteme az utóbbi hetekben az érsekújvári já­rásban is meggyorsult. Ez érthető, mert azokat a traktorokat is a szán­tásra lehetett átcsoportosítani, ame­lyek eddig a begyűjtéssel foglalkoz­tak. A járásban azok a mezőgazda­­sági üzemek járnak élen a szántás­ban, amelyekben jól szervezték a be­gyűjtést, és az említett traktorok előbb segíthettek a lánctalpasoknak a szántásban. A két műszak a siker titka A mélyszántás problémáiról több járási és falusi funkcionáriussal be­szélgettünk. Karol Tisucky mérnök, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság agronómusa, amikor erre terelődött a szó, röviden csak eny­­nyit mondott: — A mélyszántást csakis úgy gyor­síthatjuk meg járásunkban, ha minél több lánctalpas dolgozik két műszak­ban. A múlt héten viszont ezen a téren nem volt még a legkedvezőbb a hely­zet a járásban. A 206 üzemképes traktor közül csak a fele dolgozott két műszakban. De már ez is ered­mény az előző hetekkel szemben. Ezt abból is látni, hogy a napi szántás csak 745 hektár volt, viszont a múlt héten már 1200 hektárra szökött fel. Azok a mezőgazdasági üzemek, ame­lyek idejében kezdték a két műsza­kot, köztük a dedinkai, koltai, húli, köböikúti EFSZ, valamint a Párkányi Állami Gazdaság már befejezték a mélyszántást, vagy már csak néhány hektárt kell szántaniuk, jól szervez­ték a mélyszántást Nagykéren, Kamo­­csán és Szímőn is. Dojcsan Elek, a nagykéri EFSZ agronómusa az ered­mények alapján magabiztosan jelen­tette ki, hogy november 20-ig befe­jezik a mélyszántást, mert négy lánc­talpas traktoruk a munkák megkez­dése óta két műszakban dolgozik. Különösen jó munkát végez Fiala józsef és Maly Benedek traktoros. A járásban meglátogattunk néhány mezőgazdasági üzemet, és a helyszíni szemle is arról győzött meg, hogy ott megy jól a munka, ahol nagy súlyt helyeznek a két műszakra. A kamocsai határban a lucerna­táblán két lánctalpas hasította a ba­rázdát. Uhrin János és Figura Béla éjjel-nappal egyfolytában huszon­négy órát dolgozik gépével és 10—12 hektáros teljesítményt ér el ez alatt az idő alatt. Kicsit fáradtak voltak a munkától, de Uhrin így nyilatko­zott. — Igaz, egy kicsit rászenvedünk, de addig kell menni a traktorral, míg nem fagy a föld, aztán majd pihenhetünk. A szímői szövetkezetben már alko­­nyodott, de még a kerekes traktorok is a határban szántottak. Sajtos Jó­zsef brigádvezető elégedett volt az őszi munkák ütemével. — Nem csoda, ha jól haladunk, hisz már több mint két hónapja két műszakban dolgoznak lánctalpas traktoraink. Persze, ebben a szövetkezetben na­gyobb nehézség nélkül szervezték meg a gépek 24 órás üzemeltetését, mert a harminc kerekes és az öt lánctalpas traktorhoz negyven szak­képzett traktorosuk van. Tehát jut traktoros két műszakra Is. Balogh István szövetkezeti elnök szerint a traktorok napi teljesítménye 8—9 hektár, és ha ehhez hozzáveszik a kerekesek segítségét is, a napi telje­sítmény több mint 40 hektár, tehát november 20—25-re Szímőn is pontot tehetnek a mélyszántás végére. Akik célba értek, jó szomszéd módjára segítenek a lemaradottaknak A járásban általában kevés a trak­toros. Viszont az elemzés megmu­tatta, hogy a műhelyekben sok trak­torvezetői képesítéssel rendelkező egyén dolgozik. Ahol rugalmasan szervezték a munkát, ezeket az em­bereket átmenetileg traktorra ültet­ték. De akadnak olyan mezőgazdasági üzemek is, ahol a szerelők a több­szörös meggyőzés után sem ültek traktorra. Hogy a járásban valami­lyen módon a lehető legtöbb trakto­rost biztosítsák a gépek kétműszakos üzemeltetéséhez, megindult egy moz­galom, ami szerint azok a mezőgaz­dasági üzemek, amelyek már befe­jezték a mélyszántást, vagy jól ha­ladnak ezzel a munkával, kölcsön adnak embert és gépet a rászoru­lóknak. A példás segítők közé tarto­zik a' pozbai, öerníki, húli, koltai és még több szövetkezet. A besenyői szövetkezet lánctalpas traktort ad az udvardiaknak, és cserébe egy kuko­­ricakóró vágására átalakított S—4-es kombájnt kap. Ilyesmi nagyon egész­séges jelenség és hozzájárul a gépek jobb kihasználásához. Jó lenne, ha ez a mozgalom még gyorsabban terjed­ne a járásban. Sok esetben a mélyszántást hát­ráltatja a gépek üzemeltetése is. járási méretben je­lenleg több miijí 20 lánctalpas van javítás alatt. A szí- ’ mőiek lánctalpas traktora például több mint egy hé­tig állt alkatrész­­hiány miatt. Ha­sonló esettel talál-Molnár György kozhatunk más szövetkezetben is. Elég nagy baj az is, hogy nincs elég eke. Az udvardi EFSZ-ben például két kerekes traktorral több szánthat­na, ha volna elég ekéjük. Ilyenkor, ősszel még jobban látjuk, hogy ezt a oroblémát mezőgazdasági gépgyá­rainknak minél hamarabb meg kell oldania. A prémium jó mozgatóerő A határszemle elárulta, hogy jó mozgatóerő a prémium is. Ha a szí­mői EFSZ-ben a traktoros például hetenként több mint 50 hektárt szánt, 100 korona prémiumot kap. Molnár György Gubik Istvánnal egy hét alatt 58 hektáros teljesítményt ért el, ezért megkapták az első 100 korona pré­miumot. Persze, ilyen teljesítmény eléréséhez igyekezni is kell. Amint mondották, a traktor kabinjában fo­gyasztották el az ebédet is. A mező­­gazdasági üzemekben a prémiumot többféleképp adják, de tény, hogy mindenütt a munka meggyorsítását eredményezi. A járásban kisebb-nagyobb zökke­nőkkel halad az őszi mélyszántás, de még sokat kell tenni, hogy minden mezőgazdasági üzem célba érjen, és ne maradjon 8000 ha szántatlan, mint a múlt évben. BÁLLÁ JÖZSEF A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS következtében több mezőgazdasági üzemben megkéstek a mélyszántással. Azért vezették be az éjjeli műszakot. (Fényképezte: M. Vojtek) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom