Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-29 / 43. szám
Levél egy apának APÁNAK kell neveznem, bár nem nagyon érdemli meg ezt a nevet, hiszen On egy időben minden kötelességéről megfeledkezett, mellyel családjának, gyermekeinek s a társadalomnak tartozott. Birásági tárgyalás, idegen ember s a társadalom segítő keze kellett ahhoz, hogy tudatára ébredjen, ez így nem helyes, ezen változtatni kell... 45 éves, két évtizede nős. Ez alatt a két évtized alatt az alkoholmámor ködébe veszett értelemmel hány szomorú napot okozott a családjának, vajon meg tudná-e számolni? A felesége mindig túrt, mert hitte, hogy On megváltozik. 1956-ban az évek során kedvtelésből szenvedéllyé fajuló alkoholizmust elvonókúrával igyekeztek gyógyítani, hiszen a helyzet itvár tűrhetetlen volt. Feleségének munkába kellett mennie, hogy a négy gyereket elláthassa a legszükségesebbekkel. On akkor három hónapig a vezeklés és megjavulás között vajúdott — de nem volt ereje hozzá, hogy újra kezdjen egy életet, mellyel elfeledtetné az eddig felgyülemlett keserűséget, s részt vállalna gyermekei nevelésében. Nem, On az egyszerűbb utat választotta. Felesége dolgozott, így úgy érezte, hogy nyugodtan megengedheti magának, hogy tetszése szerint pihenjen. Akkor maradt ki a munkából, amikor akart, gátlásokat, határokat, munkaerkölcsöt, kötelességet nem ismert. S a helyzet egyre rosszabb lett. ön 1965 júliusától decemberig négy ízben változtatott munkahelyet. Ekkor belépett a privigyei Cígel bányába, ahol egyévi szerződést írt alá. Az egyévi szerződésnek két év alatt a felét sem dolgozta le, mert amikor megúnta a munkát hazajött, s feleségével tartatta ki magát. Mpndja, eszébe jutott Önnek, hogy elgondolkozzék azon, hogyan élhetnek'abból az 1300 koronából — melyet hat hónap alatt összevissza adott a feleségének — fél évig? Eszébe jutott arra gondolni, hogy a gyerekek már nagyok, nagyabbak a kiadások is? Egyszer ruha. egyszer cipő, aztán könyvek kellenek — hisz valamennyi iskolás — emellett a lakbér, a villany, az élelem, no és a 45 éves, egészséges, munkaképes férfi ellátása, aki nem dolgozik, „mert nincs hozzá kedve". Eszébe jutott arra gondolni, hogy vajon a feleségének, aki még három kiskorú gyereket nevelt — s jól nevelte — hiánytalanul ellátta a háztartást, s este bizonyosan holtfáradtan feküdt ágyba, van-e kedve reggel munkába menni, s egész nap dolgozni? Ugye nem jutott eszébe?! , Önnek egy volt a fontos, egoista elvakulásában mást nem látott: jól élni! Csakhogy a türelem sem tart örökké. Esete a dunaszerdahelyi járásbíróságra került, ahol élősködés vádja alatt 10 hónapi feltétlen szabadságvesztésre ítélték. S a család, akikkel On nem sokat törődött, a gyerekek, akiket a felesége nevelt, megdöbbentek. Ok nem ezt akarták! (Pedig Ön ezt érdemelte, hiszen a bíróság döntése helyes volt!) A gyermekei fellebeztek, kérték az ítélet felfüggesztését. A törvényszék még nem döntött. Ön most újra próbaidő előtt áll, s most már igazán ideje lesz, ha gondolkodni kezd. Ezt várta a családja, amikor segítő kezet nyújtott, hogy újra — remélik ezúttal már véglegesen — viszszavezessék a családi körbe. Most már — ezt is tudja — csak önön múlik, hogy kiérdemelje a gyerekektől és feleségétől — akik emberségben túltettek — az APA nevet! {—jm—) GYE NE S ISTVÁN: 9ivat éí öltözködés A dicsekvő A Gulliver halhatatlan szerzőié, Jonathan Swift előtt az őseivel dicsekedett egy fiatalember. — Ahogy önt hallgatom és alaposan szemügyre veszem, szüntelen egy burgonyagumóra emlékeztet — jegyezte meg Swift. — Hogy-hogy burgonyagumőra? — kérdezte megdöbbenve a fiatalember. — A burgonyánál éppen úgy, mint önnél, a hasznos része a föld alatt van — fejezte be megjegyzését Swift. A kosztümkabát levehető, alatta gyapjúkardigán. A MODERN KÍSÉRLETEZŐ LÉLEKTAN egyik érdekes ágazata a kérdezz—felelek. Egy-egy szó képzeteket idéz fel, és a válaszokból a közhasználatú fogalmak jelentésére, az emberek kisebb-nagyobb csoportjának tudattartalmára lehet következtetni. A kísérletek szerint az öltözködés szóról a legtöbb embernek ez jut eszébe: hideg, meleg, védekezés. A divat szóról pedig tetszésvágy, és sokan hozzáteszik: nő. A kultúrtörténet megerősíti ezt a könnyen ellenőrizhető vizsgálati eredményt. A ruházkodás szülöanyja a célszerűség volt. A különböző hőmérsékletű égtájakon élő, vagy az évszakok változásainak kitett ősember takargatta, védte a testét. S feltalálta a tűt, a fonalat, a csatot, szíjat, az állatbőrök és a textíliára alkalmas növények kezdetleges megmunkálását. Hosszú évezredek alatt, csírájában és kézművest szinten lényegében kialakult a későbbi ruházati ipar minden kelléke és munkamódszere. Tévedés volna azt gondolni, hogy az öltözködés nyílegyenesen a célszerűség és az ésszerűség jegyében, az egészség, és higiénia követelményeinek megfelelően fejlődött. Ezt éppen olyan kevéssé mondhatjuk el a ruházkodásról, mint a táplálkozásról, vagy a lakáskultúráról. Csak példaként említjük, hogy a görög nő ruházata egy—másfél kilogramm súlyú volt, a rokokó dáma öltözéke pedig — jó kétezer évvel később és majdnem azonos éghajlati viszonyok között — 15—20 kilót „nyomott". A „MUSZLIN-BETEGSÉG“ Ma nevetünk a fűzőkön, abroncsokon és párnákon, amelyekkel letűnt századok hölgyei — a szó szoros értelmében — terhelték szervezetüket és életüket. Kevésbé nevetséges, hogy a görögös viselet évszázadokon át, északi tájakon és télen is tért hódított, s ennek következtében nevezték az orvosok a rengeteg meghűléses eredetű női bajt röviden „muszlinbetegségnek". Ezzel már a divat és az egészség összefüggéseinél tartunk. Előbb azonban nyugtázzuk elégedetten, hogy az öltözködés napjainkban legalábbis törekszik a célszerűségre és az észszerűségre, ez pedig többnyire egyet jelent az egészségügyi szabályok betartásával. Többnyire — de nem mindig. A divat és a divathóbort ugyanis gyakran keresztezi a józanság elvét, azonfelül sajnos az elemi egészségügyi ismeretek sem váltak még mindenki kincsévé napjainkban. A DIVAT „LÉLEKTANA“ Az öltözködés és a divat történetét együtt szokták tárgyalni, bár a divat eredete sokkal inkább homályba vész, mint a ruházkodásé. Gyökerei feltehetően a fenntartás ösztönéig nyúlnak vissza, ahogy az öltözködés kétségtelenül az önfenntartás szolgálatában áll. A növények színpompája, az állatvilágban ismert „nászruha" éppen úgy a figyelmet kívánja felkelteni, mint a kagylódtszek, karikák, csecsebecsék, amelyekkel ősanyáink ékesítették magukat. (A matriarchátusban az anyajogú társadalomban a férfiakat „választották", s ennek megfelelően ők igyekeztek mindenféle cicomával vagy kacér viselkedéssel magukra Irányítani a nők tekintetét.) Történetiség és ösztön azonban nem magyaráz meg mindent, nem meríti ki a divat lélektanát. Az ókori nagy kultúrákban az uralkodó osztályok öltözködése messze túllép a test védelmét biztosító célszerűségen és a párválasztást szolgáló ösztöncselekvésén. Már az ősi Egyiptomban találkozunk a fényűzéssel, az utánzással és az öncélú tetszésvággyal, mint divatformáló tényezőkkel. Egy kereken 4300 esztendős egyiptomi feljegyzés — talán a legrégibb sza-Nincs mit Az öreg medve jókora gerendát cipelt a vállán. Elfáradva leült egy fatuskóra pihenni. — Nehéz a gerenda, nemde? — kérdezte egy fiatal vadkan, amelyik a közelben a napon heverészett. — Hú, bizony, nehéz! — válaszolt fáradtan a medve. — Messze viszed? — Egész az erdőig. — Ilyen meleqben? Biztosan elfáradtál ... — Ne is kérdezd .. s — Ilyen gerendát kettőnek kellene vinni! — Világos dolog ... kettőnek könynyebb lenne ... — Na, hát akkor én megyek is... — mondta, feltápászkodva a vaddisznó — sok szerencsét! Csak vigyázz, meg ne szakadj! — Köszönöm... — sóhajtott a medve. — Nincs mit... — válaszolt a vaddisznó és elment csavarogni. A z óriás tölgyfa alatt egyetlen ^^éjszaka szép nagy gomba nőtt és kibontotta esernyőjét. Reggelre jó meleg lett, igazi nyári meleg. Amikor az öreg tölgy — amelyik évtizedekig nőtt — észrevette a kis jövevényt, örömmel üdvözölte, és megszólította: I FARKAS JENŐ: I Nyuszi-Gyuszi i Elindult a Nyuszi Gyuszi nyuszióvodába. Nyuszimama elkísérte, néha meg is várta. Nyuszi Gyuszi minden este elmakogta szépen, mit tanult az óvodában a tölgyfa tövében. Édesanyám rókát láttam, • de csak képeskönyvben, mégis féltem, meglapultam, majdnem hullt a könnyem. Káposztát is rajzolt tegnap nyúl-tanítőnéni, olyan szépet, hogy öröm volt mindnyájunknak nézni. —1 1 . Hallgatta egy kicsi mókus nyuszika beszédét s rákiálltott: hát mogyorót láttál-e? Mert én még egy ugrást sem tennék hidd el káposztáért, pajtást Nyuszi Gyuszi jót nevetett, gyere velem, majd látsz csörgő diót, mogyorót is, tanulhatsz ott mindent. De Mókuska kis fejével bizony nemet intett. Nyuszi Gyuszi, csak tanuljál, ha neked úgy tetszik, én ugrálok ágról ágra virradattól estig. Könnyű neked, felelt Nyuszi, alszol egész télen, de bíz ha én nem tanulnák elpusztulnák éhen. Édesanyja megcsókolta okos fiacskáját s friss káposztalevelekböl vetette meg ágyát. — Milyen jól szívják a gyökerek föld nedvességét... — Nem tudom —válaszolt kelletlenül a gomba — nincsenek gyökereim. És ismét hallgattak. — Milyen kellemesen süt a nap ... — próbálkozott ismét a tölgyfa. — Nem látom — felelte a gomba, — árnyékban vagyok ... És megint hallgattak. A gomba kidüllesztette mellét és önhitten nézett körül. Hirtelen hangokat hallott. — Honnan jönnek ezek a hangok? — szólította meg félelmében a tölgyet. — Nem hallom — felelte a tölgyfa — ágaim között madarak dalolnak... A hangok egyre erősödtek és a fák között tarkaszínű ruhák tűntek fel. A/WWWWVW\/WWV< Vízszintes: 1. Ismert magyar nóta kezdete. 4. Mók ikerszáva. 6. Sír peremei. 7. Nem egész millió. 8. Város Lengyelországban. 9. Két darab. 11. De szlovákul. 13. Kevert betűi felcserélve. 15. Fél ember. Függőleges: 1. A víz 100 foknál... utolsó betű kettőzve. 2. Teke közepe. 3. Kedvelt magyar népdal eleje. 4. A vízszintes 1. sor folytatása. 7. Mátyás Lajos. 8. Csurgó. 10. Művészet — latiul. 12. L. E. 0. 14. Végnélküli tél. Beküldendő a vízszintes 1. és függőleges 4., valamint a függőleges 3. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A Szabad Földműves 41. számában közölt kis keresztrejtvény helyes megfpitácp* Tibet — India — Kína Könyvjutalomban részesülnek: Magasvári Béla, Kisújfalu és Szűcs Eleonóra, Pólyán. — Kik azok?... — kérdezte egyre nyugtalanabbul a gomba. — Nem látom ... szemembe süt a nap — mondta a tölgy. A színes foltok egyre közelebb értek. — Ezek gyerekek! — kiáltott fel kétségbeesve a gomba. — Ezek minket is összeszednek! — Nem tudom ... — szólt a tölgy, — de engem biztosan nem ... Nekem erős gyökereim vannak ... A gyerekek odaértek, megpillantották a gombát, felszedték és kis kosarukba tették, aztán tovább mentek... NÉPDALCSOKOR bószámla — 92 női ruhát sorol fel; valamennyit a „legújabb divat" szerint készítették, és anyagát aloéval illatosították. Nem írunk divattörténetet, csak arra utalunk, hogy a civilizációval együtt színre lép a fényűzés, s a divat egyik eleven, nem mindig ártalmatlan mozgató erejeként: az üzlet. Semmi különös esztétikai vagy ízlésbeli jelentősége nincs annak, hogy a szoknya az egyik évben rövidebb, a másikban ismét hosszabb, vagy, hogy a férfinadrágot hol hajtókával, hol anélkül készítik.’ Gazdasági, üzleti értelme az. hogy a régit „lehetetlen" viselni, vagyis új meg új ruházati cikkek vásárlására késztetik a lakosságot. Okos kabát- és kalapviselet, ám a cipő kifogásolható Szocialista társadalomban természetesen nem érvényesülhetnek ilyen egyéni érdekű üzleti szempontok — dehát a divat mindenütt divat. Hóbortos szeszélyeit követni nem kötelező, s lehet ízlésesen hódolni neki. Ezúttal csak amellett emelünk szót: egészségünket tekintsük fontosabbnak a divatnál. A szőrszálak erősödésének kozmetikája MA pihés szőrzet megerősödése • főleg a serdülőkorban, az egyes erős szálak jelentkezése pedig főleg a változás korában kezdődik. Már ebből is következik, hogy a szőrzet megerősödése hormonális eredetű, mégpedig elsősorban az ívarmirigyek működésével függ össze, azonban egyéb belsőelválasztású mirigyek, mint pajzsmirigy, az agyalapmirigy és főleg a mellékvese hormonelválasztása is befolyásolja a szőrnövekedést. A szőrszálak végleges eltávolítására így ma egyetlen megbízható módszerünk az elektromos tűvel szálanként való epilatio. Az epiláló vékony tűt bevezetjük a szőrszál iránya szerint a szőrtüszőbe a hajszemölcsig, akkor kapcsolva az áramot a szál vastagsága szerint néhány másodpercig hatni hagyjuk, majd kikapcsolva a tűt kihúzzuk. Ezt a műveletet 30—50 esetben megismételve bizony erősen igénybeveszi végzőjének szemét, figyelmét és erősen fárasztó. Persze, még nehezebb kiállani. Az eljárás kis égető érzéssel jár, egyes helyeken, mint a felső ajkon és az áll alatt fájdalmasnak is mondható. Helyesen végezve, az epilatio heget nem hagy maga után, ahol sok szálat epilálunk kis területen, olykor a bőr simasága szenved valamennyire. Ennek is elejét vehetjük, ha a szálakat nem egymáshoz nagyon közel, hanem elszórtan epiláljuk. Egy ülésben 30— 60 szálat, érzéstelenítésben 100—150 szálat is eltávolítunk. Meg kell mondanunk, hogy a legjobb technika mellett is kb. 20 százalékos kiújulással számolhatunk, aminek fő oka, hogy míg az epilálótű egyenes, addig egyes szálak csavarodva vagy elhajolva nőnek. Ismételt eltávolításnál azonban ezek is kipusztulnak. (Dr. Gy. J.) SZABAD FÖLDMŰVES 9 1966. október 29.
