Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-29 / 43. szám
Funkcionáriusok szemével a CSEMADOK IX. Országos Közgyűlése előtt Közeleg december 10—11-edike, amikor négy év után ismét sor kerül a CSEMADOK szervezeti életének legjelentősebb eseményére, a IX. országos közgyűlés összehívására. A járási és alapszervezetek már a közgyűlés jegyében élnek s mindent elkövetnek, hogy a kulturális tevékenység különösen gazdag legyen ebben az Időszakban, és emellett a napokban megtartott ünnepi taggyűléseken (elmérjék a helyi szervezetek négyéves tevékenységét. Az alábbiakban a CSEMADOK járási titkárai nyilatkoznak a közelmúltban történtekről s arról, milyen terveik vannak a közgyűlés előtti időszakban. Köblös János titkár több mint tíz évvel ezelőtt mondott búcsút a CSEMADOK apparátusának. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, de az ország legkeletibb sarkában nem tudott a lehetőségekhez mérten kibontakozni a CSEMADOK tevékenysége. A főok abban kereshető, hogy a titkárok gyakran váltották egymást, s így sokszor csak a választott szervekre hárult az irányító tevékenység. Az újból visszakerült titkár elsőrangú feladata lesz, hogy erősítse a szervezeti életet, és jobb kapcsolatot teremtsen a különböző szervekkel és szervezetekkel. Köblös elvtárs munkáját megkönnyíti majd, hogy jó ideig elnökösködött a kaposkelecsényi szövetkezetben, s így ismeri az EFSZ-ek és nemzeti bizottságok irányítóit. Nehezebb dolga azokban a községekben lesz, ahol állami gazdaságok alakultak az utóbbi években. Érdekes, hogy épp ott a legszegényebb a művelődési élet, ahol a szövetkezetek beolvadtak az állami gazdaságokba. A közgyűlés előtti időszakban az egyik legfontosabb feladat lesz hát a szétesett csoportok újjászervezése és hat községben a megalakítása, ahol ez ideig még nem tevékenykedett a CSEMADOK. A közelmúltban Imragon 50 taggal már meg is alapították a helyi szervezetet. Ha sikerül minden községben megalapítani, újjászervezni a csoportokat, több mint 400 tag lesz majd a terebesi járásban, s végre-valahára megindulhat az átgondoltabb népművelési tevékenység. KASSAI JÄRÄS Dvorcsák János titkár már több mint egy évtizede irányítja a szervezetek életét. Ebben a járásban a szervezetek szilárdságát jelenti az is, hogy a tagdíjat évről évre elsőként rendezik az országban. A tagsági gyűlések is ebben a járásban a leglátogatottabbak. Az országos közgyűlés előtti kampányban megtartott gyűléseken Tornán, Ájban és Csécsen nemcsak a tagság, hanem a többi lakosság is kíváncsi volt a CSEMADOK tevékenységére, s tömegesen vettek részt az összejövetelen. Igaz, sokakat az is vonzott, hogy az értékelés után fellépett a jónevű szinai együttes. A kassai járásban SZepsiben, Jánokon, Szi-, nán, Nagyidán és általában ott van széleskörű tevékenység, ahol jó a kapcsolat a szövetkezet vezetőségével. ROZSNYÓIJÄRÄS Szőllősi Sándor titkár, a rozsnyói előkészületekről számol be. A járásban most azt a célt tűzték ki feladatul, hogy élenjáró együtteseket szerveznek, mind a színjátszás, mind a tánctevékenység terén. Élenjáró tánc-SZÍNES TELEVÍZIÓS ADÁS A bázeli CIBA részvénytársaság felkérte a prágai szakembereket, hogy készítsenek színes orvosi televíziós adást svájci orvostovábbképző intézet tnafoiyama számára. Az első adás november 3-án valósul meg, amikor az adást a buiovkai klinikáról a Lucerna nagytermébe sugározzák. Innen veszi át az Eidophor elnevezésű svájci orvosi távközlő szervezet. együtteseket Rozsnyón, Pelsőcön, Kúntapolcán, Hosszúszőn és Hárskúton szerveznek. Központi színjátszó csoportok Gömörhorkán, Pelsőcön és Rozsnyón lesznek. Máskülönben a járásban most készülnek a műkedvelő színjátszó mozgalom 260. évfordulójának megünneplésére. A színjátszás hónapja alatt a járás legjobbjai mellett fellép a komáromi MATESZ és egy magyarországi színjátszó együttes is. A CSEMADOK énekkara, amely 75 taggal működik, az egyedüli a magyar kórusok közül, amely részt vesz majd Bratislavában az országos énekkari fesztiválon. RIMASZOMBATI JÄRÄS Jász István titkár az irodalom népszerűsítése vonalán szeretne sokat tenni. A Fáklya elnevezésű irodalmi kör Veres János vezetésével főleg a fiatal hazai költők műveivel ismerteti meg a hepe-hupás tömöri falvak dolgozóit. A Szovjet Barátság Hónapjában húsz községben ismertetik majd a szovjet irodalom legjelentősebb termékeit. Emellett olyan egyének tartanak előadásokat, akik részesei voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Decemberben járási méretű irodalmi estek szervezését tervezik. Mivel kevés a tag a járásban, a közgyűlést előkészítő időszakban több mint 1000 új tagot szeretnének megnyerni a CSEMADOK-nak. LOSONCI JÄRÄS Koncz Béla, a legrégebbi CSEMADOK titkár, a járási bizottság tagjaival karöltve minderit elkövet, hogy 3450-ről 4000-re emeljék a taglétszámot. A közgyűlés előkészítése a losonci járásban a Madách Napok megrendezésével kezdődik. A színjátszás területén is van már mozgolódás a járásban, és a közeljövőben 32 csoport színjátszó együttese szórakoztatja a közönséget. Emellett újból tervezik a múltban bevált népi akadémiák szervezését is. LÉVAI JÄRÄS Somogyi Lajos titkár azt szeretné, ha elérnék a 6000-es létszámot a járásban. Ők az ünnepi gyűléseket tagtoborzásra is felhasználják. A Garammentiek az utóbbi időben jó kulturális kapcsolatot építettek ki magyarországi együttesekkel. Most az a céljuk, hogy olyan kiváló népi együttest kovácsoljanak össze, amely bárhol reprezentálhatja a járákt. NYITRAI JÄRÄS Tóth János, a régi tapasztalt titkár szeretné, ha a taglétszám jelentősen emelkedne a járásban. Ő a közgyűlésre jelölteket hívta segítségül. Minden küldöttet megkért, hogy legalább hét új tagot szerezzen. A járási bizottság felhívása megértésre talált és már többen közülük Juhász József Gerencsérről, Rendes Mária Aháről, Gyepes László Bodakról és mások eleget tettek a felhívásnak. A nyitrai járásban nemcsak a tagság létszámát lehetne emelni, hanem még szélesebb körű kultúrmunkát fejthetnének ki, ha a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai és a hallgatók megértőbbek lennének és bekapcsolódnának az irányító-szervezőmunkába. GALÄNTAI JÄRÄS Pásztor Ferenc is a veterán titkárok közé tartozik. Az ő véleménye szerint a CSEMADOK szervezetek a közgyűlés előtt főleg a népművelés vonalán működhetnének aktívabban. Ezért új formákat keresnek, hogy minél több embert megnyerjenek az előadásokon való részvételre és a szakköri tevékenységre. A közelmúltban több bizottságot alapítottak, amelyek történelmi, irodalmi és tudományos rendszerű. előadássorozatokat tartanak. Több gyümölcsészeti szakkört is szerveznek, mivel ez iránt van a legnagyobb érdeklődés a járásban. Emellett a televíziót is felhasználják majd népművelési eszközként. Jóelőre felhívják a CSEMADOK-vezetők figyelmét a különféle jellegű műsorszámokra, amelyekre megszervezik a tagságot. Az egyes műsorszámok után megvitatják a látottakat, hallottakat. DUNASZERDAHELYI JÄRÄS Fél Miklós titkár azt vallja, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani a minőségre. Ha azt akarják, hogy látogatottak legyenek a szakkörök, előadások, akkor olyan előadókat kell biztosítani, ajtik újat, érdekeset tudnak mondani a hallgatóságnak. KOMAROMI JÄRÄS Győri Ferenc titkár örömmel újságolta, hogy a nehéz év után megindult a kulturális tevékenység az árvíz sújtotta községekben is. Ebben az Időszakban a legelsőrendübb feladatuk, hogy mindenütt megszilárdítsák a szervezeti életet és bővítsék a tagok számát. A komáromi járásban a nehézségek mellett az a tény viszont megkönnyíti a CSEMADOK munkáját, hogy már sok helyen működik szövetkezeti klub, ahol gondtalanabbbul tevékenykedhetnek. Igaz, nincs ez min* denütt így, Naszvadon például még a próbákért is fizetni kell a terembért. Másképp van ez Búcson és több helyütt, ahol a vezetők nem nézik a filléreket, hanem a művelődés fontosságát tartják szem előtt. A deresedé hajú titkár bízik abban, hogy előbb vagy utóbb mindenütt sikerül megteremteni a jó kapcsolatot és már az elkövetkező időszakban gazdagabb lesz a művelődési élet a járásban. BRATISLAVA Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkára a következőket mondotta: — Azt várnám a közgyűlés előtt megtartott taggyűlésektől, hogy a négy év munkájából szűrjék le a tanulságot és vitassák meg a hogyantovábbot. A legfontosabb ebben az időben, hogy a tagság megértse, miért kell művelődni. Falvainkon a legalapvetőbb kérdés napjainkban, hogy lehetőleg minden fiatal, középkorú megértse a kilencéves iskola elvégzésének a fontosságét. A nyolchónapos kurzusokon mindenki számára mód nyílik az alapfokú iskola befejezésére. Ebben a fontos akcióban kellene komoly segítséget nyújtani a helyi szervezeteinknek, mivel a tanfolyam elvégzése nemcsak továbbtanulásra serkent, hanem alapot ad a szülőknek a komolyabb ellenőrző munkához a cseperedő gyermekeik felett. A másik fontos kérdés, hogy a taglétszám emelését ne tartsák formálisnak. Sok olyan magyar dolgozó van, aki ha taggá válik, kötelességének is érzi, hogy részese legyen a kulturális tevékenységnek, avagy a funkciójából eredően elősegítse a szervezet munkáját. Vegyünk csak egy példát. Annnak idején sokhelyütt a CSEMADOK vezetői voltak kezdeményezői a szövetkezetek megalakításának. Később ugyanazok a CSEMADOK funkcionáriusok lettek az EFSZ-ek vezetői. Ezeknek az embereknek a legtöbbje hű maradt a CSEMADOK-hoz, s ezért a kulturális szervezet ezekben a községekben gondtalanul tevékenykedhet a szépen berendezett szövetkezeti klubokban. Így lényegében a klub irányítóinak a CSEMADOK a legnagyobb támasza és a közös vezetőinek leveszik a válláról a művelődés szervezésével Járó gondot, s így több idejük marad a gazdasági tevékenységre. Így függenek össze a dolgok és ezért fontos,, hogy lehetőleg minden magyar dolgozót megnyerjenek a CSEMADOK-nak. A CSEMADOK vezető titkára ezekre az alapvető dolgokra hívta fel a figyelmet. Természetesen a hogyantovábbra végleges választ majd a IX. országos közgyűlés ad. Tóth Dezső A rozsnyói énekkar képviseli a magyar kórusokat a Bratislavában megrendezendő országos énekkari fesztiválon. Nagy Eszter, a komáromi Magyar Területi Színház tagja vendégként a győri Kisfaludy Színházban szerepel. Nagy sikerrel alakítja Euripides: Trójai nők o. drámájában Helena szerepét. (Sj.) Sírok, amelyekre nem visznek virágot MOTTÖ: Vannak néhányan, csendes emberek, Hangos panaszra ajkuk sose nyílik. Minden bánatot szívükbe rejtenek, De a nevetést, azt — elfelejtik, MANAPSÁG MÁR SOKAKNAK alkalmuk nyílik, hogy megtekintsék köztársaságunk fővárosát. Se szeri, se száma azoknak a műemlékeknek, amelyek a „száztornyú Prágát" ékesítik és amelyek kedvéért a világ minden tájáról odasereglenek a beU és külföldi látogatók. A számos egyéb nevezetességgel együtt nagy a vonzóereje a mindmáig fennmaradt ősrégi zsidó temetőnek. Ott terül el az egykori gettó helyén, az Öváros kellős közepén. A tavalyi év folyamán félmilliónál több látó-, gató örökítette meg nevét az emlékkönyvben. Ha végigsétálunk a patti nás sírkövek között, a titokzatos középkorba száll vissza képzeletünk, s a múlt titkainak varázsa vesz rajtunk erőt. Ahány síremlék, annyi korszak szólal meg a néma kőtömbök stílusából, felirataiból. Evszáza-1 dók mérföldköveit jelzik a héberbetüs szövegek. Ugyancsak párját rlU kit ja az épségben maradt hét száz éves zsinagóga, az egyetlen gót stílusú zsidó templom a földkerekségen. A még ennél ts régibb temetőt Ulászló ktfály rombolta le, mert a róla elnevezett utat építette rajta. 1439-ben azután gettóba tömörítette a prágai zsidókat, amely 1787-ig fallal volt bekerítve. Ugyanott földelték el Csehország valamennyi zsidó Vallású polgárát. A temető csakhamar szűknek bizonyult, a gettólakók kénytelenek voltak földréteget földrétegre hányva egymás fölé temetni halottaikat, mégpedig őst szokás szerint, koporsó nélkül. Virágot sem hordtak a sírokra, mert az tartják, a virág az élők gyönyörködtetését szolgálja. Pusztai vándorlásuk idejéből fennmaradt hagyományként apró kövecskéket szórtak a sírhantra, mert a sivatag ragadozói így nehezebben férhettek hozzá a holttestekhez. , E temetőben találjuk a híres Löui rabbi sírboltját, akinek nevéhez a rejtelmes gólem-monda fűződik. A bölcs nyugvóhelyéhez még ma is a világ összes tájáról elzarándokolnak a jámbor zsidók százezrei, hogy leróják kegyeletüket. A vagyonokat érő műkincsek szemlélése során önkéntelenül felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hagy a náci fenevadak a cseh és morva országrészek lerohanása után nem dúlták fel az említett kegyhelyeket? Hiszen köztudomású, hogy a hivatásos gyújtogatók minden útjukba kerülő zsinagógát felperzseltek. Nos a „nyugati kultúra védelmezői" először ún. műérzéküket akarták fitogtatni, később pedig, amikor már vesztüket érezték, cserealanynak akarták felhasználni a műemlékeket. Ezúttal a fejlemények keresztülhúzták számításaikat, minden épségben a helyén maradt. Sajnos, csak a temetőben... Mert azóta szomorú nevezetességgel bővült a Pinkas-zsinagóga: óriási márványtáblán 77 297 halálra kínzott zstdó áldozat neve lángol, vádol: egy elenyészően csekély töredéke lemészároltak hekatombáinak. A mellette levő halottasházban pedig a terezínt koncentrációs táborban felkoncolt csöppségek képei, játékszerei, rajzocskái intik éberségre az utókort. Szem nem marad itt szárazon. Köd lepi be a Moldva völgyét... Prága temetőinek sírhantjain egymás után gyúlnak ki az imbolygó fények, krizantémok fehér szirma borítja a sírokat. Csak az Öváros sírköveire borul sötétség. Virág helyett apró kövecskéket szórnak itt a sírokra, mint évezredekkel ezelőtt — fenevadak és dögkeselyűk ellen... [K. E.) A környéken mindenütt jól ismerik a nagyöivedi tanítók tánczenekarát. Ki is jut nekik bőven a vendégszereplésekből. Nem csoda, hiszen kiváló képességű a zenekar s mind népi, mind tánczenei számokkal jól el tudja szórakoztatni •> közönséget.
