Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-29 / 43. szám
Sőregi helybentopogás Tudom, kissé sértheti a sőregiek önérzetét riportom címe. Jómagam azonban önérzet-sértés szándéka nélkül adtam a elmet, mert a „helybentopogás“ a legjellemzőbb kifejezés a sőregi szövetkezetre. A tökéletesített irányítási rendszer bevezetése a mezőgazdaságban kizökkentheti a sőregieket a jelenlegi „nyugalmi állapotból“; a termelés fokozása, fellendítése: az előrehaladás — viszont nem csupán ettől a ténytől függ. Kilenc évvel ezelőtt alapították a területre inkább kicsi, mint közepes szövetkezetei. A 776 hektár mezőgazdasági területnek mindössze 518 hektárján lehet szántani-vetni: termelni. Persze, körültekintőbb és rutinosabb termelési munkával a nem termő területeket is gazdaságosabban kihasználhatnák, sőt nagyszerű Jövedelmi forrása lehetne a szövetkezetnek. A Jelenlegi termelési tespedésből való kiszabadulást több külső és belső körülmény gátolja. Elöszörls dimbes-dombos a sőregi határ. Náluk a termelési költségek néha a kétszeresét teszik ki a sík területnek, ráadásul nagyobb munkabefektetést is igényel a megművelés. Viszont a terméseredmények általában alacsonyabbak, mint a sík területeken. Vannak olyan dűlőik, amelyeknek tengerszint feletti magassága eléri a 650 métert. (Az erdő legmagasabb pontja 900 méter.) És van még egy külső zavaró körülmény, mégpedig az, hogy a szövetkezetei helytelen termelési körzetben tartják számon, amelynek hátrányát főleg az adókivetésnél érzik meg. 1960-ig a répatermesztő körzetbe tartozott a szövetkezet, 1960-ban pedig a kukoricakörzetbe sorolták. — Pedig egyik sem felel meg a valóságnak — mondja Karls Vilmos, a szövetkezet elnöke —, mert mi inkább a burgonya-körzetbe tartozunk, ha a hegyvidéki körzetbe nem is akarnak besorolni minket. A múlt évben csak az adó 72 000 koronát tett ki. Az idén csaknem a duplájára emelték, 130 000 koronát kellene fizetnünk, de fellebbeztünk, mert ez az adókivetés nincs arányban szövetkezetünk termelési színvonalával. ígéretet kaptunk, hogy csökkentik. Sőt, arra is Ígéretet kaptunk, hogy a jövő évtől már egy új termelési körzetbe sorolják be szövetkezetünket, ahol az adóztatás is kevesebb lesz. ■ SZEPTEMBER VÉGÉN — október elején kerül sor a tojóházak kitakarítására. Ilyenkor rengeteg baromfitrágyához jutunk, melyet nem értékesítünk kellőképpen. Jóllehet kevesen tudják, hogy a tyúk ürüléke a legértékesebb trágyák közé tartozik. Nitrogén és foszfortartalma igen nagy. Éppen azért, ha nem kerül sor azonnali felhasználására, tárolására nagy gondot fordítsunk. Hogy nitrogéntartalmú alkotórészeit megőrizzük, ha módunkban áll, tőzeggel keverten érleljük. A baromfitrágyát minden növény meghálálja, de alkalmazása főként a korai zöldségfélék alá kifizetődő. Kora tavasszal palántázott karalábét, káposztát, salátát a tavasz beköszöntővel annyira megugrasztja, egykét héttel hamarabb értékesíthetők azon növényekkel szemben, amelyek alá nem adtunk baromfitrágyát. ☆ B AZ ESŐS IDŐ beköszönte előtt vizsgáljuk át a gazdasági udvarokban vagy határban elhelyezett takarmánykazlainkat. Ha valamilyen rendellenességet találunk rajtuk, igazítsuk azt helyre. Ugyanis az utóbbi években sok szövetkezetben, állami gazdaságban megtörtént, hogy az őszi és téli csapadék nagy károkat okozott a kazlakban. Ugyanis bármilyen jó kazalrakőkra bíztuk a kazal rakását, az ülepedés következtében behorpadhat és elferdülhet. Idén nincs szalmahiány, így ne sajnáljuk azt a néhány kocsi szalmát, amely a kazal befödését, illetve a takaró kiigazítását szolgálja. A szél garázdálkodása ellen nehezítékkel védjük a kazal gerincét. Ha a kazlat nem látjuk szilárdnak, ne legyünk restek, néhány rúddal támaszszűk alá, nehogy a vihar eldöntse. (sá) 4' SZARAD FÖLDMŰVES 1966. október 29. Ezek azok a körülmények, amelyek mentségül szolgálnak a szövetkezetnek, mert Igenis, bizonyos mértékig befolyásolják a szövetkezet gazdasági helyzetét. De csak bizonyos mértékigl Mert a helybentopogás valódi okai a szövetkezet belső felépítésében, az elavult termelési-irányítási módszerekben keresendők. 1 Néhányat az elnök is elárul: — Például növénytermesztésünk alacsony színvonalának okát abban látom, hogy eddig nem volt egyetlen egy hozzáértő, igazi agronómusunk sem. Az agronómusok úgyszólván évenként váltották egymást, az eredmény természetesen mindig elmaradt. A növénytermesztés hiányosságait megsínylette az állatállomány, s ez visszatükröződött az ottani eredményekben is. A szövetkezetben kevés a férfi munkaerő. Hiányoznak a fiatalok, alig akad képzett szakember stb., stb. Az ilyen problémák általában megtalálhatók azokban a szövetkezetekben, amelyekben a szövetkezet jövőjével nem foglalkoztak komolyan. Nem fordítottak kellő figyelmet a fiatalok képzésére, a szakkáderek nevelésére és a fiatalok megnyerésére. A problémát most már egyik napról a másikra nem lehet megoldani. Ma is nehéz helyzetben van a sőregi vezetőség, mert anyagi nehézségekkel is küszködnek. Ennek alátámasztására elegendő, ha összehasonlítjuk a tavalyi termelési bevételeket és kiadásokat. A bruttó bevétel összege 2 millió 999 ezer korona. A kiadások: termelési költségekre, ME-re, prémiumokra, adó és biztosításokra, szociális és kultúralapra 2 millió 727 ezer koronát tesznek ki. Ehhez még hozzá kell adnunk az 1964-es évi ráfizetés összegét, 193 ezer koronát, valamint azokat a további jelentős kiadásokat, amelyek kimaradtak a felsorolásból. Azt hiszem, ebből könnyen kitűnik a sőregi szövetkezet anyagi helyzete. Pedig kultúralapra csupán négyezer koronát fordítottak, s emellett a munkaegységek értéke is mindössze tíz koronát tett ki tavaly. Igaz, zárszámadáskor ehhez további három koronát osztottak még. De hát akkor is kevés ez ... különösen, ha az összeg az elkövetkező évet terheli. A szövetkezet megalakulása óta kilenc év telt el, s Így nem lehet azt mondani, hogy gyerekcipőben jár Sőregen a közös termelés, bár az eredményeik arról tanúskodnak. Felsorolhatnék számos szövetkezetei, amelyben kilenc év bőven elégséges volt a felnőtté érésre, és évek óta kiváló eredményeket érnek el. Igaz, a sőregiek kedvezőtlenebb természeti viszonyok között termelnek, ám az eredményeik a körülmények figyelembevételével sem kielégítőek. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni azt Is, hogy az eltelt kilenc esztendő alatt felépítették úgy-ahogy a gazdasági udvart: istállókat, sertésólakat és egyéb épületeket, s ez jelentős anyagi befektetéssel Járt. A helybentopogáson viszont ez a körülmény mit sem változtat, ha figyelembe vesszük, hogy azokban a szövetkezetekben is építkeztek, amelyekben már évekkel ezelőtt jóval húsz koronán felül fizetnek egy-egy munkaegységre. Nem csoda hát, ha a faluból elmenekülnek a fiatalok. S az sem csoda, hogy a szövetkezetben nemcsak a fiatal-, de az idősebb férfi munkaerő is kevés. így főleg a női munkaerőre számíthatnak. E tűrhetetlen helyzet megszüntetésére az utóbbi időben történtek lépések. Ennek köszönhető, hogy az agronómust és az ökonőmust is beleértve, már(l) kilenc harminc éven aluli fiatal dolgozik a szövetkezetben, őket természetesen nem ME után, de rendes havi „fix“ fizetéssel Jutalmazzák, ami 1200 korona körül mozog, és ehhez jön még a prémium és a túlórákért járó hat korona. Ezen felül megkapják a fél hektár háztájit is. Természetesen az ilyen feltételek „visszahozzák“, visszacsalogatják a szövetkezetbe a fiatalokat. De ez még nem minden. Homolya Istvántól, a szövetkezet 24 éves ökonómusától érdeklődtem affelől, hogyan lehetne a sőregi szövetkezetét kizökkenteni a kátyúból; ml kellene ahhoz, hogy elindulhassanak előre? Ügy vélem, lényeges dologra mutatott rá a fiatal szakember: —■ A jövőben át kell térnünk az intenzivebb gazdálkodásra, s ezt kedvezően befolyásolhatja az elkövetkezendő irányítási rendszer bevezetése a mezőgazdaságban. Szakosítani kell a növénytermesztést éppúgy, mint az állattenyésztést; az utóbbinál főleg szarvasmarha és juhtenyésztésre. (Hatalmas legelőink vannak.) Továbbá gondoskodni kell a fiatalok anyagi és kulturális feltételeinek biztosításáról, s nem utolsó sorban fel kell nevelni egy, a termeléshez értő, szakképzett irányítógárdát. Véleményem szerint érdemes elgondolkoznia ezen a sőregi vezetőknek. Ez év január 1-től ugyan az egyik legelhanyagoltabb, de legfontosabb ágazatba, a növénytermesztés szakaszára sikerült megnyernünk már egy fiatal szakembert Pölhös Károly személyében, akinek lelkiismeretes munkáját máris igazolják az Idei eredmények. De szükséges, hogy továbbra is ezt az egyedüli helyes utat járják, hogy Jövőre a szövetkezet fennállásának tízéves évfordulóján elmondhassák magukról, sikerült elindulnunk előre ... Szabó Tibor SZAKOSÍTÁS a dunaújvárosi járás termelőszövetkezeteiben Tíz évvel ezelőtt, bár az ország parasztsága termelőszövetkezetekbe tömörült, mégsem beszélhettünk a szó igazi értelmében nagyüzemi gazdálkodásról. Hiszen a szövetkezetek átlagos szántóterülete országos viszonylatban alig haladta meg a 300 kát. holdat. Az akkori termelés a korábbi adottságokhoz Igazodott, hiszen a régi uradalmi vagy kisüzemi települések, ültetvények határozták meg a termelés irányát. A sok kis termelőszövetkezet a maga sokoldalú termelésszerkezetével kezdetleges irányítási rendszerrel mégis fejlődést hozott a mezőgazdaság vonalán. A parasztság megbarátkozott a szövetkezeti gondolattal, felismerte a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, és ennek tudatában az apró szövetkezetek nagyüzemekké olvadtak össze. így történt, hogy járásunkban 1965-ben már 3700 kh. volt a termelőszövetkezetek átlagos szántóterülete. A szövetkezetek száma ez idő alatt 41-ről 20-ra csökkent. A szövetkezetek szántóterülete az elmúlt öt évben nem változott jelentős mértékben. A technikai ellátottság viszont ugrásszerűen megnövekedett. Különösen az erőgép-állomány növekedett, amelynek hű tükre az, hogy 1961-ben 937 hold szántóterület jutott egy traktoregységre, 1965-ben már csak 112 hold. A vonóerő számszerű növekedése mellett nőtt az univerzális traktorok aránya, melynek következtében a betakarító és növényvédelmi gépek egész skálájának alkalmazása vált lehetővé. A termelőeszközök mennyiségi növekedése és nagymérvű minőségi változása nem marad hatástalan a szövetkezeti gazdák gondolkodására. A gyors fejlődés szükségessé tette a szövetkezed tagok széleskörű és alapos képzését. Az utóbbi öt évben Járási méretben a dolgozó tagok több mint 12 százaléka szerzett szakmunkás-bizonyítványt, illetve végzett üzemi tanfolyamot. Ezenkívül egyre nő a különböző gépesítési szakemberek száma. A követelményeknek megfelelően a vezetők túlnyomó többségben egyetemet, technikumot vagy más iskolát végzett. Elmondhatjuk tehát, hogy a szövetkezetek élén jól felkészült szakemberek állnak. Termelőszövetkezeteink most értek el ahhoz a fejlődési ponthoz, amikor sor kerülhet a termelés szakosítására. Csupán ez teszi lehetővé, hogy az egyes termékek előállítását oly szintre emeljük, amelyet harmadik ötéves tervünk az árutermelés terén lerögzített. A fentiek frappáns példáját láthatjuk a baracsi szövetkezetben, ahol a dunaújvárosi öntözőfürt kiépítésével a terület 60 százalékát öntözhetővé tették, s ezzel megteremtették a zöldségtermesztés alapjait. A cukorgyár közelsége viszont Besnyőn, Perkátán, Ercsiben és Pusztaszabolcson érezteti hatásét, ahol a növénytermesztési fő profil a cukorrépatermesztés. A szállítási költségek minimálisak, és ezek a gazdaságok 200 mázsán felül termesztik a cukorrépát kataszteri holdanként. Az állattenyésztési fő profil pedig ugyanezekben a gazdaságokban a szarvasmarha-tenyésztés, s ezen ágazat kialakulásának első lépései már észlelhetők. Járásunk mezőgazdasági üzemeiben a szakosítási folyamat a termelés minden ágában megindult. A szövetkezetek ez irányú törekvéseit úgy lehet jellemezni, hogy az állattenyésztés, mint feldolgozóágazat tevékenykedik, a kertészet viszont, mely kisebb területen folytatható s egyéb A karbamid felhasználása a trágyázásban A világ nitrogénműtrágya termelése az utolsó 10 évben kb. 70—75 százalékkal növekedett, legjobban a karbamidé, jóval kisebb mértékben az ammónitráté és kénsavas ammóniáé. Az utóbbi termelése csak ezért nőtt, mert az ammónia tartalmú gázokat termelő kokszoló és egyéb üzeme kszáma is jelentősen gyarapodott. A karbamidelőállítás nagyarányú növekedése a karbamid kedvező fizikai és kémiai tulajdonságaival magyarázható. A karbamidot néhány éve a magyar mezőgazdaság is fokozódó mértékben felhasználja, s rövidesen forgalomba kerül a hazai gyártású karbamid is. Ezért a Szovjetunióban ez év nyarán szerzett tapasztalataink ismertetése bizonyára érdeklődésre tarthat igényt annál is inkább, mert a külföldi szakirodalomban igen sok ellentmondó és vitatható aggály merült fel felhasznlásásával kapcsolatban. A kérdéssel éppen ezért a Szovjetunióban is behatóan foglalkoztak, s legutóbb Turcsin professzor irányítása alatt 1958 és 1963 közt az egész országra kiterjedő szabadföldi, valamint tenyész- és laboratóriumi kísérleteket végeztek. Ezekből a kísérletekből a trágyázás gyakorlatára az alábbi főbb következtetéseket lehet levonni: 1. A karbamid szemcsézésekor keletkező biuret káros lehet a növényekre, azonban a 2 °/o biurettartalom nem okozott károsodást, legérzékenyebben a kukorica reagál a biuretra, kevésbé a répa és a burgonya és legkevésbé érzékenyek a kalászosok. Az utóbbiak 5 °/o körüli hiuret tartalmat is eltűrnek. A jelenlegi gyártástechnológiával a biurettartalom viszont 2 % alatt tartható. 2. A karbamid ureolitikus hidrolízise ammóniumkarbonáttá a biológiailag aktív talajokon általában már 24 óra alatt teljesen lefolyik, s a szélsőséges eseteket kivéve, kevésbé aktív talajokon is 2—3 nap alatt végbe megy. így tehát nem indokolt és igazolódott Rotini (1963) aggodalma, hogy a karbamid feloldódásakor izomér átalakulással 6 %-os arányban keletkező ammóniumcianát sejtosztlást gátló hatása folytán a fiatal csíranövényeket elpusztítja. 3. A karbamid hidrolízisekor a talajban jelentkező ammónium ionok elméletileg ammóniamérgezést idézhetnek elő a fiatal csíranövényeken. A gyakorlatban azonban ezt a jelenséget akkor sem észlelték, ha nagy karbamid adagokat alkalmaztak és kombinált vetőgéppel a vetést a trágyázással egyidejűleg végezték. Néhány mm talajréteg a vetőmag és a karbamidszemcsék közt ugyanis az az ammóniamérgezés veszélyét teljesen kiküszöböli. 4. A trágyázási kísérletekben azonos N-hatóanyag tartalmú ammónnitrát és a karbamid műtrágya hatását hasonlították össze különféle növények terméshozamára. A hatás általában egyforma volt. Elsősorban savanyú talajokon, azonban egyes növényeknél — főleg a burgonyánál és sok esetben a répánál is — a karbamid termésnövelő hatása jobb volt. Meszes vagy közel semleges talajokon a karbamid előnye eltűnt, s a kalászosoknál a két műtrágya hatása mindig azonosnak mutatkozott. 5. Tenyészedényekben N—15-ös atomsúlyú nitrogént tartalmazó anyagokkal kísérletezve azt találták, hogy a növények a karbamidböl valamivel kevesebb nitrogént vesznek fel, mint az ammónnitrátból akkor is, ha a karbamidos trágyázásnál a termés nagyobb voilt. Ezzel szemben a talajokon (valószínűleg a talaj mikroorganizmusaiban) a karbamid nitrogénje jobban megkötődött, mint az ammónnitráté, s így a karbamid alkalmazásakor a nitrogénveszteség általában kisebb volt, főként savanyú talajokon. 6. A karbamidot nem célszerű fejtrágyázásra alkalmazni, mert meszes, sőt már semleges kémhatású talajokon is jelentős nitrogénveszteség jöhet létre, amennyiben ammónia keletkezik. Megállapították, hogy a felületileg kiszórt karbamidműtrágyából a felhasznlást követő 4. napi vizsgálatkor kb. 15—20 %-kal több ment veszendőbe, mint az amónnitrátból, az ommónszulfátból vagy mészammónsalétromból. A hatóanyagveszteségek a karbamidműtrágya ammónifikációja során felszabaduló és könnyen illó ammónkarbonátból következnek be. Ennek ismeretében a karbamidműtrágyát elsősorban alaptrágyaként, permetező levéltrágyaként, sor- és fészektrágyaként az öntözéses gazdálkodásnál az öntözővízzel együttesen alkalmazzuk. 7. Több szovjet kutató (pl. Gunar, Kalinkevics, Moszlov stb.) véleménye megegyezik a hazai kutatók tapasztalataával, amely szerint a levélen keresztüli (permetező) trágyázásnál a karbamid jóval hatásosabb, mint a többi nitrogénműtrágya. A karbamid mellett szól az is, hogy kedvezőbb a fizikai tulajdonsága az ammónnitráténál. Így pl. kevésbé higroszkópos és ezért kevésbé áll össze, mint az amónnitrát. Nagyobb a hatóanyag-tartalma (45—46 %), mint a többi nitrogénműtrágyáé, és így a szállítási, tárolási és felhasználási költség is kisebb. A hazai gyakorlatban ismételten felmerült az a kérdés, hogy a karbamidot — éppen nagy hatóanyag tartalma miatt — nehezebb egyenletesen kiszórni, mint más nitrogénműtrágyát. Trágyaszóró gépeink térfogat szerint szórnak. S minthogy a karbamidnak az ammónnitrátra vonatkoztatott fajsúlya 0,78, térfogatra számítva a karbamid az ammónnltráttal azonos nitrogéntartalmú, egyenletes kiszórása tehát nem okoz nagyobb gondot, mint a gyakorlatban már bevezetett és általánosan elfogadott amónnitráté. KISS SÁNDOR, Dr. KUTHY SÁNDOR, főelőadó tudományos főmunkatárs (Magyer Mezőgazdaság) mezőgazdasági termeléstől könnyen elválasztható ágazat, önállósul elsősorban. Természetesen a nagyobb szövetkezetekben lehetőség van arra, hogy egy-egy nagyobb területi egységet (állattenyésztési szempontból), majort, amelyet termelőszövetkezeteinknél tizenhárom helyen jelöltünk ki, az üzemen külön szakosítsanak. Ilyen példát már számos helyen találunk. A szövetkezetek erőfeszítései elsősorban arra Irányulnak, hogy csökkentsék a termesztett növények számát, illetve megtalálják a növénytermesztés egyszerű struktúrájának legjobban megfelelő arányt, az állatállomány és növénytermesztés között. Az irányító és a felügyeleti szervek munkája a termelés szakosításának útján a szövetkezeteknél abban nyilvánul meg, hogy segítik teljessé tenni a már meglevő beruházásokat. Erre irányul a járási végrehajtó bizottság határozata, amely nagy tehenészeti telepek kialakítását javasolta Perkátán, Besnyőn, Adonyban, Baracson és Nagykarácsonyban. Ezzel lehetőség nyílik újabb TBC-mentes tehenészeti telepek kialakítására. Így a beruházások az új termelési feltételeknek is megfelelnek. Szakmai tanácsokkal látják el és az új beruházások odaítélésénél messzemenőkig fig-elembe veszik a termelőszövetkezet és a népgazdaság igényeit. NAGY IMRE, a Djnaúivárosi Járási Tanács Végrehajtóbizottságának elnökhelyettese
