Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-22 / 42. szám
II. ÉVFOLYAM 1966. OKTÓBER Vadászaratás küszöbén A természet gazdag kincseinek betakarításával egyidőben a vadászaratás is elérkezett. Amíg a parasztember már mázsákban, vagonokban értékeli a föld gyümölcsét, a vadászok csupán reménykednek, latolgatják, hogyan fizet majd erdő, mező, szántó. Sajnos, amíg a bő nyári csapadék kedvezett a kapásnövényeknek, kevésbé volt hasznos a vadállományra. A síkság laposabb részein összefolyott esővíz, számos vadászterületen pedig a talajvíz tette tönkre a fogoly- és fácántojásokat. Mindamellett előreláthatólag közepes vadászévnek nézünk elébe. Egy bizonyos: ahogy védtük, gondoztuk, segítettük a vadat a természet erőivel szemben, olyan lesz az aratás. Ha becsülettel megtettük a magunkét, az meglátszik majd a zsákmányon. Az ökörnyálas kukoricásokban immár megszólaltak a vadászfegyverek. Igaz, jelenleg a külföldi vadászoké a szó, akik a fácán lelövésében lelik örömüket. Egynéhány vadász számára máig is kissé furcsa, szokatlan, hogy mások lövik helyettük a vadat. Ezért kárpótol a deviza, kárpótol az összeg, amit vendégeink az elejtésért kifizetnek. Később mi is kedvünk szerint szórakozhatunk a fácán és a többi vad lelövésében. A síkvidéki vadászok körében a fácánvadászat törvényesen meghatározott időpontja évről évre elégedetlenséget szül, mégpedig azért, mert mire általánosan felszabadul a fácán lövése, a kukorica, répa és a többi termék mind betakarodik a határból. A termésétől megfosztott szántó bizony nem csalogatja többé a fácánt, meg a hideg szelek elöl végérvényesen „elszelel" a közeli erdőkbe. Ezek után jól járnak az elismert és nyilvántartott fácánosokkal rendelkező vadásztársaságok, amelyek nemcsak korábban kapnak engedélyt a lövésre, de később az erdőben találják a szántókon felnövekedett szárnyasokat. A fácánosok bérlőitől nem sajnáljuk a számukra hasznos előjogot, ám azok is szeretnék megkóstolni a fácánhúst, akiknek területén tavasztól őszig a fácán tartózkodott. A jogos panasz orvoslása érdekében tenni kell valamitl A vadászatok alkalmával minden esetben tartsuk be a körvadászatra vonatkozó előírásokat. Elsősorban vigyázzunk egymás testi épségére. Többen úgy viszik a csőre töltött, kibiztosított puskát, hogy csöve állandóan a szomszéd vadász és a hajtó felé mered. Bármilyen biztos kézben van a puska, merő véletlenségből is bekövetkezhet baleset. Hajtás közben a puska csöve mindig felfelé irányuljon, nehogy kárt legyünk magunkban vagy embertársainkban. A TARTALOMBÓL: ^ A fogoly védelméről 4b Barna medve hazánkban 4* Veszedelmes kukoricás ^ Vadásznaptár ^ A vadászkutya kiképzése 4* Egy vadász Budapesten 4» A CSVSZ hírei 4* Mire számíthatunk még 4» Gazdát keres a halastó 4» A horgászat és az egészség 4* A gilisztafogás módszerei 4» Lesz-e még élet folyóvizeinkben? 4» Könyvespolc Lőtávolságon kívül sose lőjjünk a vadra. Ilyenkor csupán megsebezzük, elejtésével nem számolhatunk. Ugyanakkor a lelőtt vadat minden esetben keressük meg. Ebben nagy segítséget nyújtanak a kutyák, melyek a szárnyasvadat is elfogják, megmentik a vadászok számára. Elegendő hajtó és kutya nélkül tehát ne tartsunk körvadászatot. Tavaly nem teljesítettük élővadbefogási tervünket. Hiányzott a csallóközi róna bő vadállománya. Vadászterületeinken: a víz volt az úr. Idén sem szabad elfeledkeznünk a kipusztult állatok pótlásáról. A csallóközi vízkárosultak méltók a segítségre, mert évek hosszú során ezeken a területeken fogdosták össze az ország legtöbb' élő valutáját. Az idei vadászaratás kezdetén lebegjen szemünk előtt a legfőbb cél: minél több fácán, nyúl kerüljön a hálóba, mert az élővaddal hathatós segítséget nyújtunk az államnak s a rászoruló vadásztársaságoknak. Szerencsés vadászatot! Sándor Gábor Juhász Árpád: A szarvas halála Nesztelen szökken a hóban, Mit neszei e szép trófeái megtorpan. királyi vad? Vékony lábain Szimatja nem csal,.. finom remegés Közelben zorrén a vibrál, csalit mint hárfahúron elhalóban. majd iramra lendül a láb. Nyugtalanság párája lebben A lendület .most hirtelen orlyukából. megtörik. Fejét felkapja, Fegyver villan, riad tekintete döreje távolba nyomoz vész, a zuzmarás téli berken. de visszhangja kél , a hegyeken. A szarvas inogva hóba hull, összerogy. Üveges szemében törik a fény, az élet, Stügyinél piros vérrózsa gyűl. \ SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE
