Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-22 / 42. szám
A fogoly védelméről A íogoly leghasznosabb vadászható madarunk. Mezőgazdaságunk úgyszólván kizárólag rovar- és gyommagirtőnak ismeri. Húsa ínyenc falat. Az élő foglyot külföldön a legjobban fizetik. Igazi vadmadár. Elsőrendű vadászati lehetőséget nyújt, ezért védelme, elszaporitása a mezőgazdaság és a vadászok közös érdeke. Ehhez pedig már most őszszel kell hozzáfognunk. Tegyük meg ezt annál is inkább, mert e téren a szlovákiai vadászterületek javarészén keveset, Kelet-Szlovákiában pedig egy-két kivételtől eltekintve, semmit sem tettek az érdekeltek. Elsősorban a vadászszövetségnek kell szorosabbra fognia a gyeplőt s tagjait jobb belátásra bírni. A vadászoknak meg az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóit kell meggyőzniük s beszervezniük a közös feladatok elvégzésére. Ez ma egyik alapfeltétele annak, hogy határainkban gyakrabban halljak kedves fogolymadarunk cserregését. Mármost mi az azonnali teendő? Beszerezni a téli etetéshez szükséges élelmet. Kukoricafcóróból, vagy más alkalmas anyagból megépíteni az ideiglenes szórókat, állandó etetőket. Novemberben feltétlenül meg kell kezdeni a foglyoknak a szóróhelyekre való szoktatását. Ezt a fogoly megváltozott életkörülményei teszik nagyon szükségessé. Ugyanis madarunk nem is régen késő őszig gyomnövények magvain, elhullott gabonaszemeken élt, mivel a rovarvilág igen — igen meggyérült. A fogoly így október végén, november elején volt a legjobb erőben. Akkor volt a röpte is a legsebesebb. Pompásan felkészülhetett az áttelelésre. Ma már megritkult a gyom, korábban tűnik el a hullott gabonaszem a földekről, és a fogoly korábban tér át a zöld táplálékra. Természetes, hogy ez az eledel már nem veheti fel a versenyt a szemes takarmánnyal, s a fogoly nem a megszokott régi erőnléttel vág neki a tél viszontagságainak, így aztán nem bírja a nagy hideget, hajlamosabb a megbetegedésre, ébersége fogytával a ragadozók prédájává válik. Szóval a foglyok idejekorán megkezdett etetése fontos. E gondoskodást erősen fokozni kell olyan évben, amikor az őszi vetések nem keltek ki idejében, s így a foglyok a zöld tápláléktól is elestek. A legtöbb helyen nagy baj a búvóhelyek, csenderesek teljes hiánya. Mivel a havon a mimikri nem segít, itt is azonnali intézkedésre van szükség. A lábon hagyott kukoricaszár, ha szeles időben zörög is, és igy a fogoly nem szereti, mégis jobb a semminél. Néhány kévébe kötött, célszerűen összerakott s télen át a mezőn hagyott kukoricaszár már nagy segítséget jelent. jó a szalmakazlak alján, kaszával kb. egy méternyi mélységű fülkéket vágni a kazlak négy oldalába. A fülkébe egy kis polyvát szórunk a bejárat elé száraz, lehetőleg tüskés faágakat rakunk, éspedig oly lazán, hogy a foglyok mozgását ne akadályozzák. Ilyen búvóhelynek az az előnye, hogy a foglyok a legzordabb hófúvásos időben is szélmentes helyre húzódhatnak. Ilyenkor a fülkék etetésre is kiválóan alkalmasak. Vigyázni kell azonban a kis szőrmés ragadozókra, amelyek télen szintén a kazlakban szeretnek tanyázni. Csapdával, méreggel, puskával, kutyával kell apasztani számukat. Ha már a lelkiismeretesen etetett foglyoknak téli búvóhelyet is biztosítottunk, a szárnyas ragadozók irtása a vadászok leleményességétől függ. Megfelelő nagyságú kazalba vágott fülkéből uhu segítségével sikeresen irthatjuk a szárnyas kártevőket is, különösen kemény téli időben, amikor ez a vadásznak is védelmet nyújt a hideg ellen. Kora tavasszal aztán semmi esetre sem szabad megfeledkezni a kártevők nagyobb mérvű, méreggel való irtásáról. A szerencsésen áttelelt foglyok költése idején jön el a fogolymentés második, rövidebb, de életbevágóan fontos szakasza. Tudjuk, hogy a foglyok nagy része a tavasszal korán fejlődő lóherésekben, lucernásokban fészkel. A fészkek felkeresése kutyák, vontatott zsinórok segítségével nem lehet probléma, annál is inkább, mert a takarmányföldeken a fészkeket a táblák szélén találjuk. Már csak a fészkek ésszerű megjelölése a teendő. A kaszálást végző traktorosokkal meg kell egyezni, hogy a megjelölt fészkeket kerüljenek el. Azután a fészkek néhánynapi őrzése, mely puskás sétálásból s itt-ott leadott lövésből áll, igazán megéri a néhány napi szabadságot, melyet a mezei igazvadász ilyen nemes célra áldoz. A jutalom nem marad el, mert mégis csak nagy előny a mesterséges tenyésztéssel szemben, ha a fogolytyúk maga vezeti ki csibéit a sok veszélyt rejtő, szabad természetbe. Látjuk, ismételten a földművesek és vadászok összefogására van szükség, hogy a vadászok idejekorán tudják meg a kaszálás helyét, idejét, vegyiszerek alkalmazását, és gyakori nyugtalanítással elzavarhassák a foglyokat s általában az apróvadat a veszélyeztetett területről. Igaz, hogy a mezőgazdaságban bekövetkezett alapos változások megnehezítik, veszélyeztetik apróvadunk, elsősorban foglyaink életét. Ez azonban nem ok a csüggedésre, lemondásra. Nem hiszem, hogy századunkban, amikor az emberi ész és kéz összefogása a csillagokat ostromolja, a földművesek és vadászok őszintén egymás felé nyújtott keze ne hozná meg az áhított eredményt. Csak félre a kishitűséggel, kifogásokkal, a semmittevéssel! Hiszen tudjuk, hogy fogolyállományunk hanyatlása 1940 óta tart s maga ez a tény cáfolja az állítást, mely szerint kizárólag a gépesítés meg a vegyi szerek használata az oka ennek. Ártanak, nagyon ártanak a vadállománynak, de megfelelő jóakarattal, ésszel és munkával a károk keletkezését nagy részben meg lehetne előzni. Nicolini Sándor A KÜLFÖLDIEK súlyos pénzt hajlandók valutában fizetni, ha a CSVSZ engedélyezi számukra a tervbevett barnamedvék kilövését. Nem is csoda, ha a tehetősek részéről oly nagy az érdeklődés, hiszen a barnamedve Európa legnagyobb ragadozója, amely ráadásul kiveszőben van. Ma már csak Csehszlovákia keleti erdeiben, Jugoszlávia délkeleti felében, Lengyelországban, Romániában, a Szovjetunióban és a Skandináv félszigeten található. Az őserdők lakója s a rendszeresen kezelt kultúrerdőkból a civilizáció egyre inkább kiszorítja. Például Magyarországon már nem is fordul elő, esetleg elvétve és csupán mint váltóvad a Bódva völgyében. Szlovákiában 1965-ben mindössze 314 barnamedvét tartottunk nyilván. Ezért nemcsak magának a ritka állatfajnak, de életterének védelmére kell törekednünk. Vegyesétkű ragadozó lévén, nem lenne szabad bolygatnunk olyan helyeken, ahol elég friss filyet, vadgyümölcsöt talál. Különösen szereti a makkot, a csigát, a mézet, a hangyatojást, de ínség esetén Barnamedve hazánkban A barnamedve kedveli a csendes helyeket. ,(A szerző felvétele]' dozva tölti. Fekhelye aránylag kicsi, éppenhogy csak belefér. Téli vackában, álma idején őszi kövérségét feléli és tavaszra erősen leromlik. Pőrzása, amelyet medvekoslatásnak mondunk, májusban—júniusban zajlik le, s így a bocsozás január végére, február elejére esik, amikor az anyamedve két-három patkánynagyságú bocsot ellik. Sebesülten, vagy apró bocsai védelmében néha az embert is megtámadja. A nagyobb példányok súlya 350 kg körül jár és két méternél magasabb, de már a két mázsás barnamedve is tekintélyes példány. A bocsok körülbelül négy hétig vakok. A barnamedve teljes kifejlődéséhez négy, sőt hat esztendő is szükséges, noha három-négyéves korában már rendszerint ivarérett. Bundájának színe egyedenként változó, és a világosabb barnától a sötétbarnán át a feketéig több színárnyalatban fordul elő. Ritkán világos nyakörvet visel, ez azonban többnyire a medvebocsoknál fordul elő, és a medve kifejlődésével eltűnik. Védelmére azért kell nagy súlyt helyeznünk, mert ma már ritkaság számba megy ez a nagyvad egész Európában. Kucsera Szilárd képes leütni juhot, szarvasmarhát, vagy akár lovat is. Ilyenkor megszokott lassú cammogását meghazudtolva iramodik áldozata után. Ha egyszer rászokott a húsra, akkor lehetőleg mindig hús után jár. Amii leütött zsákmányából nem eszik meg, azt tartalékként elfödeli. Ha rendszeresen nagyobb károkat okoz a „vérmedve“, rákerül a kilövésre szánt anyamedvék vagy kanok listájára. Téli pihenőhelyén — amelyet többnyire kidőlt fák gyökérzetének kunyhószerű védelmében, gyökértányérban, odúban, barlangban, vagy széltöréses faroncsok között rendez be — a hidegebb napokat szunnya-9 VADÁSZ 1 “ HALÁSZ
