Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-15 / 41. szám

A TUDOMÁNY DOLGOZÓINAK SEGÍTSÉGÉVEI Újra európai színvonalra kerül a szlovákiai juhtenyésztés X második világháború előtti évek­ben Szlovákia juhállománya 620—333 ezer közt mozgott. De rövidesen érez­hető lett a csökkenés, mert a keres­kedelem, Illetve a feldolgozóipar a külföldi gyapjúbehozatallal megkáro­sította a hazai juhtenyésztőket. Juhállományunk a felszabadulás utáni időszakban a nagyüzemi gazdál­kodás megszervezésével újra szapo­rodott. Az 1950-es esztendőtől kezdve (335 ezer juh) 1955-ig 593 ezerre nö­veltük az állományt, s ekkor újra jött egy időszak, amikor egyes felsőbb szervek dolgozói azt bizonygatták, hogy a gyapot könnyűszerrel helyet­tesítheti a juhgyapjút, s leszögezték, hogy a nagyüzemi gazdaságokat nem ajánlatos Juhokkal terhelnünk, mert esetleg háttérbe szorulhat a szarvas­marha-tenyésztés. Hamarosan bebizo­nyosodott, hogy ez az elmélet téves, s olyan egyének voltak szószólói, akiknek vajmi kevés közük volt a mezőgazdasághoz, sem elméleti, sem pedig gyakorlati tapasztalattal e té­ren nem rendelkeztek. így Szlovákiában 1962-ig 402 ezerre csökkent a juhállomány. Több mező­­gazdasági üzemben a törzskönyvezett állatoknak sem kegyelmeztek. Míg nálunk, Szlovákiában irtották a juhokat, addig külföldön nagyon érezhetően növekedett a gyapjúterme­lés, s harminc év alatt világviszony­latban a Juhok száma elérte a 935 milliót. A legutóbbi tíz esztendőben pedig további 130 millióval gyarapí­tották az állományt. Nálunk is megértették a juhtartás ökonómiai előnyeit A közeljövőben feldolgozóiparunk­nak egyre több gyapjúra lesz szüksé-' ge. Ha fedezni kívánjuk a szükségle­tet, akkor az ország mezőgazdasági üzemeiben legalább 700 ezer, Szlová­kiában pedig 530 ezer juhot kell tar­tani. Erre korlátlan lehetőség kínál­kozik. Juhtenyésztö mezőgazdasági üzemeinket ebben a felelősségteljes munkában a legmesszebbmenőkig tá­mogatja a Trencséni Juhtenyésztés! Kísérleti Intézet. Martin MikuS mérnök tudományos dolgozó és munkatársai nemcsak a juhállomány számszerinti szaporítását tűzték ki célul, hanem az egyes faj­ták tökéletesítését is. Az intézet a múlt esztendőben ered­ményesen tevékenykedett a merino juhfajta nemesítésénél, s ezáltal jó hírnévre tett szert európai viszony­latban. Nem vitás, a Horöany-ban szé­kelő állami fajtanemesítő intézet me­rino törzstenyészete kifogástalan mi­nőségű tenyészanyagot szállít Dél- Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek. Jelenleg azon dolgoznak, hogy olyan vérvonalat tenyésszenek, mely a le­hető legnagyobb hasznosságra (a gyap­jú hossza, sűrűsége stb.) lesz képes. A trencséni intézettel együttműködik a Nyítrai Mezőgazdasági Főiskola is hampshire, chewiot és a sumavai juh­­fajták hasznosságának javítása tekin­tetében. A tudományos dolgozók nagy gonddal tenyésztik a kelet-fríz juhból nemesített texel Juhot, amely eredeti formájában 3—5 kg B/C finomságú gyapjút ad. Tenyészcélul tűnték ki, hogy a texelt tejre és gyapjúra leg­alább 1,5—2-szeres hasznosságra bír­ják. Szlovákiában a texel Juhfajtát főleg a mikulási járásban s a Banská Byst­rica-1 járás néhány mezőgazdasági üzemében tisztavérben tenyésztik az­zal a céllal, hogy a környéken újtí­pusú valaska-juhot nemesítsenek, amelynek a gyapjúfinomsága eléri majd a D minőséget. Egyelőre húsz ezres tenyésztörzset tartanak számon, amely alapja lesz a valaska sokoldalú tökéletesítésének. Az intézet továbbá a népgazdasági szükségletnek megfelelően célul tűzte ki olyan cigája juhtípus nemesítését, mely a hegyi és a hegyaljai körzetek­ben is helytáll. Tudni kell, hogy a szlovákiai juhállomány számszerinti növelése szempontjából éppen a ci­gája szaporítása a legökonómikusabb, mert gyapja C finomságú, azaz textil­ipari szempontból félfinom, s a teje­­lési időszakban 100—130 liter értékes, a külföldi piacon is kedvelt sajtok készítésére alkalmas tejet ad. De emellett a cigája húsra is nagyon megfelelő. Hegyvidéki meghonosításá­nál és a valaskával való párosításá­nál, változtató keresztezésénél az in­tézet közreműködik. Keresztezést a SpiSská Nová Ves-i, poprádi és a bar­­dejovi körzetekben végeznek. Több irányban folyik a kísérletezés Az intézetben vizsgálják az egyes fajták átöröklőképességét, mégpedig több célból. Ez szükséges például a gépi fejés bevezetése és elterjedése szempontjából. A juhállomány tőgye alaktani és működési tulajdonságai alapján mintegy 90 százalékban alkal­mas gépi fejésre, azzal a föltétellel, hogy tovább kell javítani a fejhetősé­­get s tökéletesíteni a tőgyalakot. E tekintetben a merino juhfajtáknál Mi­kuS mérnök, a cigájánál pedig dr. Jó­zef Laurinőík, az intézet igazgatója végez tudományos megfigyeléseket. Több fejőberendezéssel kísérletez­nek. Ilyen például az Alfa-Laval, to­vábbá a kerekeken vontatható M 695 VEB Alfa Esterwerda fejőautomata. A legutóbbi években azonban Mikus mérnök, azaz a Trencséni Juhtenyész­­tési Kísérleti Intézet javaslatára Pel­­hfimovban megalkották az első hazai DZO—8-as jelzésű fejőautomata minta­­példányát. A fényképen jól látható fejőberendezés a Moszkvában meg­rendezett gépkiállításon aranyérmet nyert, s a külföldi (bulgáriai, lengyel­országi, magyarországi) gyakorlati kísérletek alkalmával jól bevált, s ki­sebb hibáinak eltávolítása után rá­térhetnek a sorozatgyártásra. A baráti szocialista országok juhtenyésztői ér­deklődéssel várják a DZO—8-as fejő­automatát. Kuba például kecskék fe­jősére szeretné megvásárolni. A DZO—8-as fejőautomata előnye, hogy rövid időn belül darabokra szét­szedhető, s bárhol újra összeállítható. Nem minden nehézség nélkül Igen, a fejés nem minden nehézség nélkül végezhető. A juhok eleinte félnek a géptől. Bizonyos idő szüksé­ges, hogy megszokják a zakatolást. Mikus elvtárs azt javasolja, hogy az akol előtt felszerelve néhány napon keresztül üresen kell üzemeltetni a berendezést, így a juhok megszokják, s ezután engedelmesen tűrik a fejő­csészék fölrakását . Előnyös a fejőgép alkalmazása, mert egy ember négy pumpát is kezelhet. Eleinte azonban ajánlatos, hogy egy­­egy fejő csak két vagy három pumpát kezeljen, és tökéletesen elsajátítsa a csészék fölrakásának módját. Előnyős továbbá az Is, hogy a fejögépet idő­sebb emberek és asszonyok is kezel­hetik, míg a kézi fejésnél kizárólag erőteljes emberek dolgozhatnak, mert az óránkénti 3000 kézmozdulattól a fiatal, erőteljes ember kezei is el­­erőtlenednek, megdagadnak. Az elmondottakon kívül tudnunk kell azt is, hogy míg a kézi fejésnél a fejőedényben körülbelül kétmillió baktériumot találtak, addig a gépi fejésnél csupán 36 ezret. Az intézet egyik farmján végzett vizsgálat alkal­mával júniusban kézi fejésnél a leg­nagyobb elővigyázatosság mellett is 830 ezer baktériumot leltek a fejő­edényben, a gépi fejésnél pedig csak 6600 baktériumot. Eszerint a juhok gépi fejése higiéniai szempontból is előnyös. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gomolyát milyen tejből készí­tik. A gépi fejés után készített gomo­lyát a jövőben jóval előnyösebb áron veszik majd át, mint a kézi fejés után készítettet, ami ökonómiai szem­pontból ösztönözni fogja a termelőket a gépi fejés mielőbbi bevezetésére. Előnyös lesz továbbá az is, hogy a gépi fejés bevezetésével egyidejűleg a juhászatban módosíthatják a mun­kaszervezést. Lehetővé válik az ün­nepek megtartása. Több időhöz jut­nak a dolgozók, mint eddig, mert a napi fejési idő csak egy-két órát vesz igénybe. Előnyös továbbá az is, hogy egy automatasor több nyáj fejősére is alkalmas lesz, ha jól megszervezik a legeltetést. Mennyiben jövedelmező *A juhtartás ökonómiai módszertaná­nak változtatása is folyamatban van. Mostanáig ugyanis a gyapjút vették ökonómiai fömutatőként, s a tejet, illetve a belőle készített gomolyát melléktermékként könyvelték el. Ez azért helytelen, mert a szakszerűen gondozott, jól tejelő juhállomány tel­jes mértékben fedezi a vele kapcso­latos összes kiadásokat, s a tejből még búsás, tiszta nyereséget is biz­tosít. így a gyapjúhoz és a bárányhoz teljesen ingyen jut a termelő. A Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet értékelése alapján a merino juhfajta (egy számosállatra átszámít­va) 2136 korona tiszta jövedelmet eredményezett, s a rentabilitás mér­téke pedig elérte az 51,34 százalékot, A DZO—8-as jelzésű első csehszlovák gyártmányú fejöautomatát, amely kisebb, 250 juhot számláló gazdaságban egyszerre 8 állat fejősére alkaU mas a pelhfimovi Agrostroj gyártja. Villamos vagy nyersolaj-motorral tizei meltethető aszerint hogy hol szerelik fel. Ezt a fejöautomatát Szlovákiá­ban több gazdaságban: Dobrá Ntvá-n, Trencsénben, Lipt. Porubkán, Nyitrán és másutt sikeresen alkalmazzák. (DM) ami azt bizonyítja, hogy egyetlen ko­rona befektetés 1,51 korona termék előállítását tette lehetővé. A cigájá­­náL. valamint a valaskánál számosálla­tonként 986 korona tiszta bevételt, azaz 25,77 százalékos rentabilitást ér­tek el, vagyis minden korona ráfordí­tás 1,26 korona termék készítését tet­te lehetővé. A juhászaiból származó termékek kedvező piaci árának a ci­gája £s a valaska juhfajták nagyobb hasznosságának javítását kell ered­ményeznie. De ha figyelembe vesszük, hogy tavaly mezőgazdasági üzemeink juhászati termékekből 50 millió ko­ronát bevételeztek, akkor elmondhat­juk, van miért igyekezni. Szlovákiában tervbe vették, hogy az éghajlati adottságokhoz mérten a legközelebbi két-három esztendőben 100 hektáronként átlagosan 11 juhot kell tartani. Ebből a kukorica és a répatermelő körzetek juhtenyésztő já­rásaiban 23, a hegyi és a hegyaljai körzetek hasonló járásaiban pedig 30 juhot. A nyugat-szlovákiai kerületben az eddigi 8,4-ről (100 hektáronként) 11,4-re, közép-szlovákiában 24,9-ről 31,7—34,4-re, Kelet-Szlovákiában pe­dig 17,6-ról 34,3-ra kell növelnünk a juhok számát. Amint már fentebb is említettem, Közép-Szlovákiában és ke­leten, főleg a cigája meghonosításá­ról (aklimatizálásáról) van szó. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani az újszülött bárányok nevelé­sére. A termelési igazgatóságok és a fajtanemesítő intézetek legközelebbi feladata lesz, hogy okszerű tenyésztői technikával elősegítsék a juhállomány kívánatos elszaporítását. Korszerűsítéssel Ismeretes, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink a jövőben 1 kg gomolyasajtért 20—25 koronát kap­nak, a burgonyatermesztő és a hegyi körzetekben pedig kilónként 11—16,5 korona tejprémiumot az alapárhoz. Ez indokolttá teszi a gomolya készíté­sének korszerűsítését. A Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet a tej pasztörizálását ajánlja (megfelelő, erre gyártott berendezéssel), hogy egészségügyi szempontból kifogásta­lan tejből készíthessék a gomolyát. Az intézet saját gazdaságában sza­kosított részleget létesített, ahol 200 hektáron 1100 juhot tartanak. Ha­sonló üzemeket Szlovákiában másutt is építenek, de főleg az állami erdé­szet gazdaságaiban, a katonai birto­kokon, valamint egyes hegyi és hegy­aljai mezőgazdasági üzemekben. Terv­be vették továbbá, hogy 1968-ban az intézet közelében egy olyan juhte­nyésztő specializált gazdaságot építe­nek, amelyben Harvestor-rendszerű toronysilókban tartósítják majd a zöldtakarmányt, s azzal etetik a ju­hokat. A Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet a jövőben még szorosabb kap­csolatot tart fenn a dél-szlovákiai (merino) juhtartó gazdaságokkal. A kapcsolat a távlati tervek szerint sokoldalú lesz. Célja a mezőgazdasági üzemek és a társadalom számára hasznosabb merino-állomány nemesí­tése. Hoksza István A gyapjútermelés helyzete Az iparilag fejlett tőkés országok szolgáltatják a gyapjú világtermelésé­nek 60 és exportjának 70 százalékát. A fejlődő országok mind a termelés­ből, mind az exportból mintegy 20—25 százalékkal részesednek, s részesedé­sük csökkenő tendenciájú. A latin-ame­rikai országokban például az export értéke az 1953—1955-ös évek átlagos 270 millió dollárjáról 1959—1961-es évekre 212 millió dollárra csökkent. Közel- és Közép-Kelet gyapjűtermelése a fenti időszakban kisebb mértékben csökkent (15 millióról 13 millió dol­lárra), részben a helyi fogyasztás növekedése, részben a nyugat-európai szükségletek hatására. Az ázsiai és Távol-Kelet-i országok juhlétszáma és gyapjútermelése növekedett. Az afri­kai országok gyapjúexportja viszont jelentéktelen. Az összes fejlődő orszá­gok gyapjúexportból származó bevé­tele az 1953—1955-ös évi 342 millió dollárról 1959—19Bl-re 293 millió dol­lárra csökkent. A becslések szerint a fejlődő országok 1970 évi gyapjú­termelése mintegy 400—440 ezer ton­na lesz, export bevételeik pedig 110 millió dollárról 170 millió dollárra növekednek. Holtponton a hazai juhnyírógépek gyártása Megérdemelt pihenés folyamat gépesítését, így a gyapjú nyírását is. Ott a bökkenő, hogy juhnyírógépet nálunk, 1959-től nem gyártanak, de ugyanakkor külföldről sem hoznak be. A Koleői Slan-i fémmegmunkáló szö-A képen látható KH—712 Electric-Rapide jelzésű juhnyírógépet a Haupt­­ner nyugatnémet vállalat gyártja, amelyet megfelelő vizsgálat után véd­jeggyel szabadalmaztak. A nyírógép hajtóművét a fogantyúba helyezték el, amely egyen- és váltóárammal üzemeltethető. A vele végzett munka tel­jesen biztonságos. B. hozatala annál is inkább indokolt lenne, mert a hazai hétesztendős gyártási fejlesztési kísérlet a mai napig csődöt mondott. Kt tudja, nem szükséges-e további hét esztendő egy kifogástalan hazai gyártású juhnyíró-, gép megalkotására? (dam), vetkezet által gyártott juhnyírógépet a Földművelésügyi Minisztérium az álla­mi gépkísérleti munkahely javaslatá­ra nem hagyta jóvá. Az ok az elekt­romos hajtómű munkabiztonsági elég­telensége volt. A gyártó szövetkezet az említett hibákat 1965-ig nem távolította el, ekkor a minisztérium a nyírógép benzinmotoros hajtóművi kiképzését ajánlotta, de a fentebb említett mun­kahely ezt sem hagyta jóvá. Mi az eredmény? Az, hogy a mező­­gazdasági üzemekben továbbra is ha­sonló módon nyírják — kézleszakadá­sig — a- juhokat, mint hajdanában. Emellett a kézi nyírás népgazdasági szempontból nem előnyös. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy egy juh­­nyírógép megalkotása feltétlenül időt igényel, de hét esztendő mégiscsak sok. Főleg a juhtenyésztők egyre fo­gyó türelme szempontjából hosszú ez az idő. A földművelésügyi minisztérium számára két lehetőség kínálkozik, mégpedig vagy megfelelő hazai válla­latot keres a juhnyírógép megalkotá­sára, vagy pedig Szlovákia részére 200 nyírógépet megrendel külföldről, mint ezt a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal eredetileg javasolta. D. MARKOVA mérnök, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal műszaki-fejlesztési osztályának dolgozója Néhány nappal ezelőtt búcsúzott Gregus István, az Ipolysági Állami Gazdaság magyaradi részlegének dol­gozóitól. 65 éves korban megérdemelt pihenőre tért. Negyven éve volt a gazdaság tehéngondozója. Az utolsó 15 év alatt félmillió liter tejet fejt. Havi átlagkeresete 2000 korona kö­zött mozgott. A gazdaság igazgató­sága és a Lévai Járási Termelési Igaz­gatóság is többször megjutalmazta őt kiváló munkájáért. Tavaly például 2000 korona prémiumot kapott. Az idei első félévi tejeladási tervét is 128 %-ra teljesítette. 13 db tehéntől 18 583 liter tejet fejt és a fejők közül a második helyre került. Nagyban hozzájárult a vándorzászló megszer­zéséhez, amit ezekben a napokban adtak át az Ipolysági Állami Gazda­ság igazgatóságáról a megérdemelt pénzjutalmakkal együtt. Az összegből Gregus István bácsi is kapott 292 ko­ronát. Varga János zootechnikus nem győzte dicsérni az öreg gulyást, aki minden alkalmat megragadott, hogy tapasztalatait átadja a fiatalabb tehén­gondozóknak. Minden nap elsőnek jelent meg a munkában, egyetlen na­pon sem felejtkezett meg a tehenek ápolásáról. A mindig jókedvű tehén­­gondozó példával járt elől az egész közösségnek. Szerették őt a többi dol­gozók is, ezért egy kicsit hiányozni fog körükben. A jókedvű állatgondozónak sok boldog percet kívánunk a hátralevő éveiben! Nehéz elbúcsúzni a munka­társaktól, de a megérdemelt pihenést senki sem irigyelheti tőlük. **elányi János A tej ára és minősége közötti összefüggés Jugoszláviában 1965-ben megszervez- 51 százalékkal az egyé­­ték a tejátvételt, és niek által beszállított most már a kooperá-mennyiség. A tejfeldol­­ciőban résztvevő tér- gozó üzemek kapacitá­­melőktől is rendszere- sa nem felel meg a na­­sen átveszik a tejet és gyobb mennyiségnek és tejtermékeket. Ennek így sokszor fennakadás következtében 21 szá- van az átvételnél, zalékkal növekedett a Eddig nem vették te­­társadalmi szektortól kintetbe a tej minősé­­átvett tejmennyiség és gét, és egyforma árat fizettek a különböző minőségű tejekért. Most a feldolgozó üzemek a tej minősége (zsírtar­talom stb.) alapján kí­vánják az árat meg­állapítani. A standard megállapítása céljából már több értekezletet tartottak és többféle javaslat hangzott el. A múlt évek folyamán napvilágot látott határozatok értelmében rende­zésre került a szlovákiai juhtenyész­tés. A határozatok egyik része hang­súlyozta, hogy lehetővé kell tenni a juhtenyésztés körüli néhány munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom