Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-02 / 26. szám
A gabonafélék betakarítása a mezőgazdasági csúcsmunkák legjelentősebbike csak akkor eredményes, ha a terményt gyorsan és veszteségmentesen magtárba helyezzük, s ezzel egyidejűleg a tarlőhántást Is elvégezzük. Ismeretes, hogy kombájnos aratásnál a szalma a tarlón marad, ami nagyban akadályozza a tarlőhántás elvégzését. Állítom, hogy a gyakorlatban egyetlen mezőgazdasági üzem sem képes a jelenleg tulajdonában lévő gépi berendezéssel a szalmának a gabona kicséplésével egy Időben történő letakarltására. A szalma cséplés utáni elszállítása rendszerint három-négy hetet vesz igénybe, ami aránylag nagy, közvetlen veszteséggel jár, azonban a kései tarlóhántás következtében ettől is nagyobb károk származnak a földalapban. Csökken a talaj vízkészlete, ami az elkövetkező évi hektárhozamban veszteséget idéz elő. A szokott kombájnaratásnál a szalma petrencézése vagy rendre szórása következtében a gyommagvaknak módot -nyújtunk a csírázásra s végső fokon elszaporodásukra. (Amikor Hamran László, a Bajcsi Állami Gazdaság egyik vezető dolgozója benyújtotta újító javaslatát, a szalma betakarításának gazdaságos módszerére, az volt a célja, hogy a föntebb említett hiányosságot kiküszöbölje. — Szerk. megj.) Figyelemre méltó újítás Aratás, csáplés. | szalmabetakarítás * és tarlőhántás egy időben állapotban csépelhetünk, Így a szalma is porszárazon kerül kazalba. Minőségében nem történik károsodás. A fölvázolt módszert leginkább a kétmenetes aratásnál alkalmazhatjuk, de eredményes a közvetlen kombájnaratásnál is. Mielőtt elemezném módszerünk ökonómiai előnyét — a szalmabetakarítás más módszereivel szemben — meg kell jegyeznem, hogy gyorsaságánál és pratikusságánál fogva kedvező visszhangra talált dolgozóink körében. Az újítási javaslat gazdaságosságának értékelésénél az 1965-ös eredményeket vesszük alapul, (chrasti részleg 200 ha). Az összehasonlítást a többi szalmabetakarítási technológiához mértük, amelyek nemegyszer országos méretben gondot okoztak. Költségeink egy mázsa szalma betakarításánál (különböző módszerekkel): Hagyományos betakarítás rendről kazlazással 5,44 Kős/q Préselt szalma betakarítása kazlazással 6,64 Kős/q Az általunk javasolt technológia kazlazással 3,96 Kős/q Megjegyzendő, mindhárom technológiai változatnál egy mázsa szalma betakarítási költségének megállapításánál 30 q/ha szalma átlagtermést vettünk alapul (bérek, hajtóanyagok, egyéb anyagok stb.). Azonban az általunk javasolt betakarítási technológiát SMP—80-as jelű berendezéssel olcsóbbá lehet tenni, miáltal a szalmát szecskázott állapotban kazalszerö csomókba, vagy a helyi viszonylatoknak megfelelően pajtákba gyűjtjük. Ezt a berendezést az idei szalmabetakarításnál alkalmazzuk, melynek üzemelése előreláthatólag lehetővé teszi egy mázsa szalma betakarítási költségének 2,5 koronára való csökkentését. Nem vitás, hogy a szalmabetakarítás új technológiájának alkalmazása a Bajcsi Állami Gazdaságnak 200—250 ezer korona költségmegtakarítást eredményez. A SZAKEMBEREK VÉLEMÉNYE Dr. Prof. Frideczky Ákos mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára, következő véleményét nyilvánította: „A munkamódszert jónak tar-Mődszerének az az elve, hogy a szalmát a gabona kicséplésével egy időben a kombájn után akasztott nagy befogadóképességű kocsiba (a kocsi előállítási költsége 8000 korona) gyűjti és egyenesen a kazalhoz szállítja. Az SZK—4-es kombájnokról leszereli a petrencéző berendezést, s helyébe kerekes 10—11 má?sa befogadóképességű szalmagyűjtő kocsit akaszt. Szokott üzemeléssel a szalmagyűjtő kocsi 15—20 percen belül megtelik. Ekkor lekapcsolják, s helyébe másikat akasztanak. A csere mindössze 40—60 másodpercet vesz igénybe. A szalmával telt kocsit traktorral vontatják rendeltetési helyére. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy 30—40 hektáros parcelláról a szalma egyszeri elszállítása és a kocsinak a kombájnhoz történő vontatása 8—10 átlagpercet vesz igénybe. Egy-egy hektáron a kocsik rendszerint két—háromízben cserélődnek. Ürítésüket a kazlaknál földhöz rögzített, úgynevezett horgony közbeiktatásával végzik olymódon, hogy a kocsikban lévő farostához erősítik a horgony két drótkötelét, s a kocsikat traktorral elvontatják. Így a szalma ott marad. Az elmondottakból látható, hogy az időveszteség nem jelentős. Az említett módon elszállított szalmát T— 172-es típusú rakodódaruval helyezik a kazalra, s ezzel befejeződik a szalma betakarítása. Mivel csak száraz tóm. Az önök által gyártott nagy befogadó képességű szalmakocslk a mezőgazdaságban lehetővé teszik a „kasza után eke" alapelv érvényesülését, mert a szalma elszállítása után legkésőbb 24 órán belül elvégezhetik a tarlóhántást. A gyors tarlóhántás nemcsak azért fontos, mert általa a talaj gyomtalanná válik, hanem azért is, mert időben való elvégzése után lehetőségük nyílik a talaj szakszerű, kívánatos minőségű előkészítésére, a vízrezsim megtartására, s a biológiai tevékenység legmegfelelőbb alakulására. Tudott dolog, hogy a legutóbbi három esztendőben sok tízezer hektár földterület maradt őszön mélyszántás nélkül csak azért, mert a gépesített gabonabetakarítás után a szalma hetekig a tarlón maradt, elszállítására csak későn került sor. Ilyen körülmény mellett a talaj annyira kiszáradt, hogy megszántása lehetetlenné vált. Az Önök módszerét éppen ezért kell nagyra értékelnünk. Hiszem, hogy megfelelő gazdasági elemzés után az Önök módszere az elkövetkező években hatásos lesz a betakarítási munkák szervezése, illetve agrotechnikai időben történő befejezése tekintetében.“ Dr. Prof. Vladimír Vymetal mérnök, a Brnoi Mezőgazdasági Főiskola tanára, a következőket mondta: „A legnagyobb örömmel javaslom az Önök technológiai módszerének szélesebb körű alkalmazását, mert agrotechnikai szempontból igen előnyös. Lehetővé válik általa a tarlóhántásnak az aratással egyidőben történő elvégzése, hatásos harc a gyomok ellen, és a talaj fizikai állapotának szüntelen javítása." A föntebb idézett véleményeken kívül számos járási termelési igazgatóság szakemberei (Komárom, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Léva, Kassa, Galánta, Banská Bystrica stb.) nagy érdeklődést tanúsítottak módszerünk irányában. Végül még annyit, jelenleg azon dolgozunk, hogy bizonyítsuk az általunk gyártott nagy befogadóképességű kocsik sokoldalú hasznosítását. Alkalmasak többek közt a széna elszállítására, valamint az aljazőszalmának az istállóhoz való bekészítésére is, ezért ökonómiai szempontból jól ki lehet használni. Tvrdoü Silvester mérnök, a Bajcsi Állami Gazdaság főzootechnikusa A korai burgonya értékes csemege Az egyik bratislavai zöldséges üzlet mellett elhaladva hallottam a következő megjegyzést: — Drágább a burgonya, mint az eper. Ez a mondat is bizonyítja, hogy ebben az időszakban mennyire értékes csemege a korai burgonya. Tisztában vannak ezzel a köbölkút! szövetkezetben is, ahol a korai burgonya termesztésének már évtizedes hagyományai vannak. Annak ellenére, hogy az időjárás kedvezett, idén csupán 93 mázsát értek el hektáronként, de volt év, amikor 150 mázsás hektárhozammal is dicsekedhettek korai burgonyáből. Hogy idén közepes termést nyertek, az értékes növényből, annak okát elsősorban a minőségileg kifogásolható vetőmagban látják. — Olyan burgonyát ültethettünk, amilyent kaptunk — mondja Misko József, a szövetkezet elnöke. A járási elárusító üzemnek, a jövőben nagyobb súlyt kell fektetnie az alkalmas vetőburgonya beszerzésére, mert számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanolyan gondos munka és ápolás mellett jóval kevesebb termést érünk el. Mindamellett elégedettek vagyunk, mert jó ára van a burgonyának. Mázsánként 220 koronát kapunk érte és plusz 30 korona felárat. Előzetes számításaink alapján hektáronként a tiszta bevétel 25 000 korona, ami megfelel egy gyengébben gazdálkodó kertészet bevételének. Ebből nyilvánvaló, hogy a korai burgonya termesztése kifizetődő. A köbölkúti szövetkezet 40 hektáron vetett korai és félkorai burgonyát az idén. A tervek szerint összesen 30 vagon korai burgonyát adnak közellátásunknak. A burgonyaterület két harmadát takarmánykeverékekkel, a többit kölessel vetik majd be . —észté— 1 Közeledik az aratás és vele egy 'időben a tarlónövények vetése, 'idén a másodnövényekre, vala'mint a tarlónövényekre kedvező időjárás mutatkozik. Az utóbbi Jetekben leesett csapadék következtében megvan a feltétel a vetőmag kelésére, kezdeti fejlődésére. Ezek után egy kiadós augusztusi eső elég ahhoz, hogy i érdemleges termést nyerjünk. ' Másodvetésre elsősorban a repce, korai burgonya, őszi árpa és ,rozs földje jöhet számításba. Természetes, azokat a földeket ne iterheljük tarlónövényekkel, amelyekbe ősziek kerülnek. Ez fékez- i né az utónövény számára a talaj - i előkészítést, annak vetését, ezenkívül sokat elvonna a föld tápanyagtartalmából, mely végeredményben az utónövény hektárhozamának csökkenését eredményez'né. > Tarlónövények alá a talaj előikészltése egyszerű, csupán arra >kell törekednünk, hogy a vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. 'A tarlótörés tehát egyúttal vető'szántást is jelent. A korai burgonya, de repce után tárcsával is 'elfogadható magágyat készíthe'tünk. Emellett tárcsával gyorsabb 'munka végezhető. i Nedves talajon jól érvényesül 'a tápanyag-utánpótlás, amelyet a 'föld erejének megítélése szerint 'végzünk. Jó szolgálatot tesz a 'komposzt, a hígtrágya, de még 'jobb a szárnyasok ürüléke. Végső 'esetben, nitrogéntrágyát alkalmazzunk. i Repce után sikerrel termeszt'hető rövid tenyészidejű kukorica, 'silókukroica, köles, muhar, csala'mádé és különböző takarmány'keverékek, mint kukorica + cu'korcirok, kukorica + szudánifű, 'kukorica + napraforgó + borsós 'keverék. Őszi árpa után vethető a köles bármelyik fajtája, tarlórépa, .csalamádé és számos takarmánykeverék. Rozs után főleg kölest [és csalamádét vessünk. —sá— C zövetkezeteink az elmúlt hetek^ ben, napokban takarították be és adták piacra az újburgonyát. Idén elégedettek lehetünk a terméssel, jól fizetett a növény. Általában száz— százhúsz mázsa hektárhozamról beszéltek a termelők, de számos szövetkezetben ennél is gazdagabb volt a burgonyaszüret. A lévai járásban például a tesmagiak 11 hektárról 150 mázsás hozammal számoltak, sőt egy két és fél hektáros parcelláról 160 mázsát takarítottak be hektáronként. Ez késztetett bennünket arra, hogy meglátogassuk a szövetkezetét s érdeklődjünk a piaci csemege termesztésének hogyanjáról, mikéntjéről. Bartos Lajos elnök, Gál József agronómus és Kolev Iván kertész szívesen beszélnek köztársaságunk második kenyeréről, hiszen annak ellenére, hogy nem munkaigényes növény, s utána még egy termés levehető a földről, évről évre szép összeget hoz a házhoz. Az agronómus szerint hagyofhánya van a burgonya termesztésének Tesmagon. A szövetkezet megalakulása előtt is eredményesen űzték termesztését a gazdálkodók. Éppen ezért nem is sokalja a 150 mázsás hektárhozamot, amikor annakelőtte 300 mázsát is elértek kései burgonyából. Érdekes, hogy a tesmagiak monokultúrában termesztik a korai burgonyát. Teszik ezt azért, mert hasonló jó fekvésű, meleg homokos talajban nem nagyon válogathatnak. Így történt, hogy immár ötödik éve termelik egyugyanazon területen a növényt. Különleges agrotechnikát nem alkalmaznak termesztésénél, csupán a homoktalajokra jellemző eljárásokat tartják szem előtt. Gondolunk itt elsősorban a fokozott tápanyagellátásra, valamint mesterséges öntözéssel a talaj szükséges vízkészletének biztosítására. Évenként 300—400 mázsa istállótrágyát adagolnak és ezt három mázsa szervetlen trágyával (tiszta tápanyagban) kiegészítik. Amíg az érett istállótrágyát ősszel, a műtrágyát — mivel könnyű homokos talajról van szó — tavasszal a föld elmunkálásával egyidőben adagolják. A műtrágyát a talaj kémiai vizsgálata alapján, valamint a növény tápanyagszükséglete szerint különböző fajtákból és különböző mennyiségben állítják össze. Természetes, előtérbe helyezik a ká liumot tartalmazó műtrágyát, mivel köztudomású, hogy a burgonya káliumigényes növény. Burgonyatermesztési tapasztalatok a tesmagi szövetkezetben Fő követelmény a talaj bő tápanyagkészlete, mind szerves (nagyon alkalmas a zsíros komposzt), mind szervetlen anyagok alkalmazásával. Arról van szó, hogy a korai burgonya tenyészideje nagyon rövid, alig 90 nap, s ez idő alatt kell nemcsak a szárnak, de a gumónak is kifejlődnie. A nagy mennyiségű termés létrehozására csak úgí képes a növény, ha minden előfeltételt biztosítottunk növekedéséhez. Amint említettük, a bő tápanyagellátást öntözéssel is 'kiegészíti a szövetkezet. Idén például három ízben került sor a növény öntözésére, egyszerre mintegy 100—120 mm-es adagolásban. A vetés és növényápolás agrotechnikai követelményei közt megemlítendő, hogy az előcsíráztatott ültetőanyag időben (lehetőleg márciusban) kerüljön a földbe. A vetés és kelés közötti időben ún. vakboronálást végeznek. A borona szellőzteti a talajt s egyúttal a kelésben lévő gyomnövényeket is pusztítja. Ha arra szükség mutatkozik, kelés után, amikor a növény hat—nyolc centiméter magas, újabb boronálás következik, amelyet néhány nap múlva gépi sarabolás követ, majd a kézi kapálás kerül sorra. Ezt követően a növény oly gyors fejlődésnek indul, hogy töltögetésével nem lehet késlekedni. Az évről évre ismétlődő gazdag burgonyaszüret ellenére, szinte érthetetlen, hogy a mai napig kézi erővel takarítja be a termést a szövetkezet. Ez nagyon megdrágítja az áru önköltségét, hiszen ötven munkanormát emészt fel egy-egy hektár termésének betakarítása. Jó lesz ezen elgondolkozni, hiszen a munkaerővel amúgy' sem áll jól a szövetkezet és emellett jövőre húsz hektár termesztésével számolnak. Kár lenne, ha ezen értékes növény termelésével megtorpanna a közös, mert a természet-adta lehetőségek A burgonya mázsálása közben. Középen balról jobbra Bartos Lajos elnök és Gál József agronómus, (Bállá felv.J alapos kiaknázása mindannyiunk érdeke. Hogy mennyire alkalmas a földjük a burgonya termesztésére, arról nemcsak a magas hektárhozam tanúskodik, de az a tény is, hogy már június 5-én piacra dobhatták volna a vitamindús újburgonyát. Ez időpontban pedig még a melegebb éghajlatú országokból sem exportáltak hazánkba burgonyát. Emellett az is számottevő, hogy a földről másodnövényként még egy újabb termést nyernek, mely silókukorica formájában a szövetkezet takarmányalapját gazdagítja. Száz szó, mint egy: a tesmagiaknak minden előfeltételük megvan ahhoz, hogy a jövőben kibővítsék a növény vetésterületét, sőt termesztési tapasztalataikból kiindulva a hektárhozam növelése érdekében az eddigiektől sokkal többet tehetnek. Sándor Gábor Első lépés... A lúdtartást az utóbbi években hasonló sors érte, mint a juhtenyésztést. A mezőgazdaság belterjesítése mindkét állatfajtáját megfosztotta a legelőtől. Csupán a házak táján foglalkoztak lúdtenyésztéssel, mert aránylag csekély ráfordítás mellett a liba elég húst, zsírt és tollat szolgáltat. A galántai járás mezőgazdasági üzemei sem pártolták a lúdtenyésztést. Inkább a kacsatenyésztést helyezték előtérbe, pedig akadnak községek, ahol a lúdtenyésztésnek hagyományai vannak. A libák neveléséről országszerte ismertek voltak a perediek, ahol nemcsak felnevelték, de töméssel hizlalták is az állatokat. A hagyományokra építve határozta el a szövetkezet vezetősége, hogy Mikuiovban és Kutná Horán vásárolnak kislibákat, melyekből ősszel mintegy 390 darabot törzsállományként kiválogatnak. Reméljük, kezdeményezésüket siker koronázza. Krajcsouics Ferdindnd
