Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-02 / 26. szám
Egyszerűbb szervezéssel Hatékonyabb eazdáikanássai Az utóbbi években a mezőgazdasági termelés ésszerűsítése terén egyre többet emlegetik a nyitrai járást. Ez persze magától értetődő, hiszen éppen Nyitrán nevelik mezőgazdasági üzemeink számára a felsőbb szakember-gárdát, s már a főiskola puszta jelenléte is arra kötelezi a járás felelős vezetőit, s hasonlóan a főiskola tanárait, hogy segítsék a termelési gyakorlatot, megtanítsák az egyszerű embereket a hatékony gazdálkodás hogyanjára. Hat esztendő a mérlegen Vajda elvtárs, a termelési igazgatóság vezető dolgozója nyíltan, önkritikusan ecsetelte a helyzetet. Elmondta, hogy az elmúlt hat esztendő sok mindenre megtanította a mezőgazdasági termelés felelős irányítóit, mind járási szinten, mind pedig lent, a munka frontján. A falvak és a járás irányítóinak szoros együttműködése eredményezte, hogy az 1960—1965-ös években befejeződött a járás mezőgazdaságának szocializálása és a szövetkezetek ökonómiai szempontból is megerősödtek. Ezt bizonyítja az is, hogy az egy hektárra eső összegezett mezőgazdasági termelési értéket 5311-ről (hat esztendő alatt) 6730 koronára növelték, a piaci termelés pedig 1486 koronával növekedett. 'A jelzett idő alatt a növénytermesztésben nem volt nagy előrehaladás, mert a talaj szervesanyag visszapótlása nem felelt meg a követelményeknek. A szántóterületnek csupán 15 százaléka kapott szervestrágyát, s amit a növénytermesztésben elértek, leginkább az aránylag bőséges ipari trágyázásnak köszönhették, jó pontnak könyvelhető el az a tény, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt hat esztendőben 5500- ról 13 000 hektárra terjedt a vegyszeres növényápolás ésszerű módszere, ami haszonnal járt. Nem vitás az állattenyésztés eredményessége, a növénytermesztés minőségi színvonalától vált függővé, különösen az 1960—1961-es években, amikor a szántóterületnek csupán 9 százalékán termeltek évelő takarmányféléket, s a tervezett 2033 helyében csupán 1606 liter tejátlagot fejken 60 százalékkal növekedett, ugyanakkor a növénytermesztésben csupán 15 százalékos a többleteredmény. A piaci termelés a jelzett időben összesen 52, s ebből az állati termékek piaci értékesítése 75 százalékot ért el. Az 1 ha-ra átszámított pénzjövedelem pedig 50 százalékkal nagyobb lett, mint 1960-ban, ami érzékenyen hatott a dolgozók munkadíjazására Is, s a jobb eredmények következtében a nyitrai járás felsorakozhatott az élenjárók közé. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági üzemekben a gépi eszközökre fordított összeg (1 ha mezőgazdasági területre 1084 Kős átlag) képviselte a költségek legnagyobb részét. A Dőlné Lefantovce-i, nemőinany-i, járok! és más szövetkezetekben a gépesítés költsége hektáronként meghaladta az 1500 —1600 koronát. Ugyanakkor aránylag alacsony költséggel termeltek a cslfári, csábi, egerszegl, a valőicel és más szövetkezetekben. Magas költségek Meglepő, hogy nem egy hasonló terjedelmű és ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodó üzemben különböző a gépesítés hatékonysága. Példának hozhatjuk föl a nyitraivánkai szövetkezetei, ahol a gépi berendezések értéke hektáronként eléri a 2263 koronát (Járási átlag 1643 Kős), s a gépesítési költség minden egyes koronára csak 12 fillér (járási átlag 18 fillér) volt. Ugyanakkor a hoéfovái, Dőlné Lefantovce-i és más szövetkezetekben a gépesítés költségei és öszszegezett mezőgazdasági termelési értéknek 40—50 százalékát is elérik. Tény, hogy ezeknek a szövetkezeteknek alaposan meg kell vizsgálniuk, mi okozza a nagy költségráfordítást, s ahol nem találnak kiutat a kátyúból, a gépállomás segítségét kell kérniük, mert az lényegesen olcsóbb lesz számukra, mint a saját gépekkel történő munkavégzés. Bizonyos, hogy a gépállomás saját eszközeit a lehető legjobban kihasználja, ami már esztendők során is beigazolódott. Komoly hiba, hogy egyes szövetkezetekben az egy dolgozóra eső gépi költsége igen magas, ami azt bizonyítja, hogy sokhelyütt nyakra-főre vásárolták a gépeket, nem törődve a már meglévők kihasználásával, mire a leírások érezhetően drágították a termelést. Lényegében részben ez az oka annak, hogy a növénytermesztés pénzügyi részesedése az összüzeml pénzhozam megteremtésében nem arányos az állattenyésztés pénzügyi növekedésével. Bíztató jövő A nyitrai Járás mezőgazdaságfejlesztési ötéves tervében a központosítás és a szakosítás foglalja el a legelőkelőbb helyet. A tervek szerint 1970-re tíz mezőgazdasági üzemet vágóállat tartásra, illetve hústermelésre átépítenek, amelyek előre láthatólag 149,5 kg marhahúst (a borjúhúson kívül) termelnek majd hektáronként. Ezeknél a gazdaságoknál az 1960-as év termelési standardjához arányítva 360 százalékos lesz a piaci termelés növekedése. Tejtermelésre 25 szakosított üzemet létesítenek, amelyekben a tejtermelés színvonala már most is átlagon felüli. Terv szerint a tejtermelésre szakosított gazdaságok 1970-ben hektáronként 777 liter tejet adnak majd piacra. E téren 128 százalékos termelésnövekedéssel számolnak. A lehotkai szövetkezet lesz az egyedüli a járásban, ahol tipikusan tejtermelő gazdaságot létesítenek. A növénytermesztést hasonlóan szakosítani kívánják. Cukorrépát például 18, fűszerpaprikát 4, dohányt 8, zöldségfélét 11 üzemben termelnek majd. A fejlesztési tervben nem feledkeztek meg a takarmányfélékről sem. Üzemegységenként a szakosítás terjedelmének és Irányának megfelelően Iktatják be a takarmányféléket a vetésforgóba. Tény, hogy járási átlagban 1970-ben a szántónak mintegy 30,57 százalékán takarmányféléket termelnek, s ebből 20,54 százalék lesz évelőtakarmány, amelynek aránya 1960-hoz viszonyítva 23.88 százalékkal növekedik. Az a cél, hogy szálastakarmányokból minden egyes gazdaság fedezze szükségletét. Azzal számolnak, hogy a termelés ésszerűsítése eredményeképpen 1970- re az összegezett mezőgazdasági termelési érték 31,5 százalékkal, s ezzel egyidöben a termelési költségek 5,2 százalékkal növekednek majd. A Jövőben tökéletesíteni kívánják a terményfelvásárló és ellátó vállalat, valamint a gépállomás által nyújtandó szolgáltatásokat, ami kétségtelenül nagyban hozzájárul majd a célszerűbb, eredményezőbb termelési profil kialakításához. KOKSZA ISTVÁN tek tehenenként. Hasonlóan gyenge év volt az 1962-ik is, amikor 100 tehenenként csupán 70 borjút neveltek fel. Ekkor határozták el, hogy meg kell szabni a . hatékonyabb gazdálkodás, különösen az állattenyésztés jó irányát, megfelelő mennyiségű terimés takarmány termesztése mellett. Első lépés a szarvasmarha-állomány minőségi följavítása volt. A megvalósulás 1963-ban kezdődött, mégpedig olymódon, hogy egyes üzemek istállóit borjúnevelőkké alakították át, ahol kiváló törzsanyag nevelésére vették a főirányt. Ilyrnódon töltötték fel a járás mezőgazdasági üzemeinek tehénállományát, javították meg tejhasznosságát. Megjegyzendő, hogy 1964-ben évelő takarmányokat már a szántóterület 19,25 százalékán termelték. Nagyban megjavult a takarmányozás technikája, az állatok gondozása, az elsődleges nyilvántartás, a zootechnikusok és a dolgozók anyagi érdekeltsége stb. A sertéstenyésztés piaci termelése pedig kocánként csaknem 46 százalékkal eredményezőbb lett. Beruházás nélkül nincs előrehaladás! Espülögópeké a jövő Ha a jövedelmezőbb növénytermesztés első fokozatának a növényi kultúrát bizonyos mértékben kerekekkel taposó műtrágyaszóró, permetező vagy porozógépeket tekintjük, úgy a gazdasági felemelkedés második lépcsőfokaként a repülőgépek ennél sokkal gyorsabb, sokkal olcsóbb és sokkal jobb munkáját kell elismernünk. Mivel ezt a fejlődés-szabta parancsoló követelményt úgysem sikerül kikerülnünk, maradjunk derűlátók, hiszen „nem marad más hátra, mint előrel". Előre a közeljövőben kínálkozó lehetőségek kihasználása felé, amihez ízelítőül hadd mutassuk be a Jelenlegi Mezőgazdasági Gépek és Munkaeszközök Nemzetközi Kiállításán a minap Moszkvában látottakat. A mezőgazdaság légi korszakának persze ugyancsak különböző fokozatai lehetségesek. Kezdjük talán a jelenleg legkorszerűbb légi jármű, a helikopter használatánál. Ka-26 HELICOPTER jelzéssel gyártják a Szovjetunióban azt a mezőgazdasági kivitelezésű gépet, amelyet különböző változatban műtrágyaszórásra, növényvédelmi porozásra vagy permetezésre, teherszállításra. illetőleg szem^lvi közlekedés-Az elmúlt években a járás egyes , mezőgazdasági üzemeit a nagybani, , iparszerű termelésre építették át. Leginkább nagyhizlaldákat és más korszerű férőhelyeket építettek. Központosították az állattenyésztést. A járás szövetkezeteiben 270, az állami gazdaságokban pedig 94 millió koronát fektettek be a korszerű termeléshez szükséges beruházásokra. Persze a beruházás egyre kevesebb. Például míg 1961-ben a szövetkezetekben 79, addig 1965 ben már csak 39 milliót fektettek beruházásokba, de a másik oldalon 4 millióról 6 millióra növekedett a generáljavítások összege, ami azzal magyarázható, hogy évek során egyrészt elkészülnek a szükséges épületek, másrészt rongálódtak a nem éppen megfelelőnek mondható építmények. A járás mezőgazdasági üzemeiben a nyerstermelés 33 százalékkal növekedett. Persze egyes EFSZ-eknél (Lehota, járok, Sládeőkovce stb.) a növekedés ettől sokkal nagyobb volt! Érdemes megemlíteni, hogy az 1963-as év operatív intézkedései következtében az állattenyésztés nyerstermelése 1960-hoz viszonyítva kerere lehet használni. E gép iránt komoly érdeklődést tanúsítanak Anglia, Franciaország és Olaszország üzleti képviselői, ezért működését a gyakorlatban is kipróbálták. A helikopter két motorja összesen 650 lóerős. Óránkénti röpsebessége 170 km. Teljesítménye például 200 kg műtrágya hektáronkénti szétszórása közben 35 hektárnyi terület óránként. Kisebb, 20 kg-os hektáronkénti adagelosztás óránként 90 hektárnyi terület műtrágyával végzett meghintését teszi lehetővé. Előnyei közé tartozik, hogy repülés közben egy helyben képes megfordulni, és Irányt változtatni, s így a műtrágyázott terület feletti légteret nem kell a fordulás miatt elhagynia. Jóformán bárhol leszállhat, és helyből felszállhat, ami azt jelenti, hogy a felszálláshoz semmilyen futófelületre nincsen szüksége. Kanov H. N. fő gépszerkesztő arra is gondolt, hogy ez a helikopter többféle munkára legyen alkalmazható. így emelődaru helyett is használni lehet, vagy kis változtatással teherszállításra, például hordók, zsákok továbbítására 600 kg-os súlyhatárig. Személyszállításkor hat utast vihet a pilótán kívül magával, de ez esetben kényelmes ülőhelyekkel felszerelt kabint kell a helikonter Ügyeljünk a tej minőségére A meleg nyári napok kedveznek a mezőgazdaságnak, de egyben komoly gondot is okoznak a Kelet-szlovákiai Tejfelvásárló és Feldolgozó Üzemek dolgozóinak. Tudjuk, hogy a tej különböző mikroorganizmusokat tartalmaz, főleg olyan baktériumokat, melyek előidézik a savanyodést és melyek 15 Celzius fokon felül már gyorsan szaporodnak és értéktelenné teszik a tejet. Májusban például a Kelet-szlovákiai Tejüzemek t pán tíz nap alatt 200 000 liter megsavanyodott tejet vásároltak fel. A legtöbbet — 70 ezer litert — az eperjesi járásban, 45 ezer litert a pcprádl és 50 ezer litert a nagymihályi járásban, s mindezt rövid tíz nap alatt, júniusban ugyan — a hűvösebb időjárásra való tekintettel — némileg javult a helyzet, de az illetékeseknek mégiscsak el kellene gondolkodniuk azon, hogy jelentős veszteség éri népgazdaságunkat azáltal, hogy tejfelvásárló üzemeink csak a kelet-szlovákiai kerületben ez év elejétől közel százezer liter savanyú tejet vásároltak fel, ami az év felvásárlási kapacitásának körülbelül 2 százaléka. Látni kell, hogy minden felvásárolt savanyú tejért mezőgazdasági üzemeink 40 fillérrel kevesebbet kapnak. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt több mint fél millió korona károsodás éri őket. Tejüzemeink viszont további száz és száz korona értékben kevesebb vajat és más tejterméket állítanak elő, mint lehetne. Mi az oka az ilyen nagymérvű tejsavanyodásnak? Elsősorban az, hogy kevés a hűtőberendezés, és ami van, az is kicsi. A kelet-szlovákiai kerületben mindössze 750 hűtőberendezés van. Elméletben ez azt jelenthetné, hogy mindne mezőgazdasági üzemre jut egy hűtőberendezés. De köztudomású, hogy számtalan mezőgazdasági üzemnek, főleg állami gazdaságnak több mint három hűtőberendezése is van. Ebből látható, hogy nagyon sok szövetkezetnek nincs hűtőberendezése. Szövetkezeteink legjobb esetben egy darab 500 literes hűtőberendezéssel rendelkeznek, ami kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb gazdaság a nyári hónapokban 1500—2000 liter tejet fej naponta. A másik komoly hiányosság, hogy a tejszállítás akadozik, sőt döcög ... Igaz, bevezették Bártfán a kétmüszakos szállítást: reggel, este; s ezzel részben segítettek a helyzeten, de a kérdés így sem oldódott meg. A tej tovább savanyodik. Komoly hiányosság az is, hogy a Csehszlovák Gépkocsi Fuvarozási Vállalat sofőrjei is órabérre dolgoznak — húzzák az órákat — ami felmérhetetlen károkat okoz, mint a tejtermelőknek, mind a felvásárlási üzemeknek. Ezen a helyzeten úgy lehetne javítani, hogy be kellene vezetni a teljesítmény szerinti bérezést. Egy másik döntő tényező, hogy a jövőben több figyelmet kell szentelni a hűtőberendezések karbantartására. Eezket ez idő szerint több üzem javítja: a Kovosluzba, különböző ipari vállalatok üzemel, a Tátrai Ipari Üzem sth. Nem csoda tehát, hogy zűrzavar van a javítások körül. Mezőgazdasági üzemeink örömmel fogadták azt a hírt, hogv ezután a hűtőberendezések javítását átruházzák a járási gép- és traktorállomásokra. Amint megtudtuk, még ez a kérdés sem tisztázódott. Sok idő nincs a gondolkodásra az „illetékesség" eldöntésére, mert máris nyakunkon vannak az igazi meleg nyári napok. A már említett szempontokon kívül legfontosabb volna, hogy a kelet-szlovákiai kerületben levő kis kapacitású ötszáz literes hűtőberendezéseket mielőbb cseréljék fel 2000—3000 literes berendezésekkel. Hiszen ebben a kerületben az országos átlaghoz viszonyítva még igen alacsony a tejhozam és ez a tény is amellett szól, hogy javítani kell ezen az áldatlan helyzeten, amíg nem késő. Ez azért is sürgető kérdés, mert július 1-tlő a tej felvásárlási ára 2,20 Kös-re emelkedett, — a téli hónapokban 2,50 koronára —, ezenkívül az eddiginél magasabb prémiumot fizet a tejfelvásárló és tejfeldolgozó üzem. Érdemes lesz tehát a jövőben fokozni a tejhozamot és az is jelentős szerepet játszik, hogy kifogástalan minőségben kapja meg az árut a felvásárló üzem. A savanyú tejre a felár nem vonatkozik. Béres József An-2M jelzésű repülőgép 7,75 méter hosszú törzséhez csatolni. Sevcov N. P. külkereskedelmi vállalat képviselője kérdésünkre elmondotta, hogy a Ka-26 jelzésű helikopter ára mezőgazdasági kivitelezésben 86 100 rubel, vagy kabinnal 88 100 rubel. (1 rubel kb. 10 Kős.) Külföld részére a sorozatgyártást Jövőre kezdik meg és 1968-ban már kaphatnak belőle a megrendelők. Talán érdemes lenne elgondolkozni a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon afelől, hogy az 1968-ra tervezett öt repülőtér és a hozzá tartozó hangárak és raktárak építése helyett nem lenne-e gazdaságosabb két—három helikopter megvásárlása, feltéve, ha a kereskedelmi szerződés aláírását sikerül kieszközölni. Ezzel persze nem szeretnénk elvenni jogos kedvüket az igen előnyös repülőgépek alkalmazásától. An-2M REPÜLŐGÉP Ilyen jelzéssel gyártják a Szovjetunióban a mezőgazdasági használatra készülő legújabb, úgynevezett 1965-ös sorozatú repülőgépeket. A pilótakabin kétüléses, s mivel a vegyszerek permetezését vagy porozását a pilóta maga végzi, a segédpilóta helyét az agronőmus foglalhatja el. A repülőgépről az Antonov gyártóüzem képviselője Nadezsda Mihajlovna Sznegovaja elmondotta, hogy az 1960 (A szerző felvételei) liter, vagy 1500 kg vegyszer befogadására szerkesztett műanyaggal bevont fémtartályba folyadék esetén szívóberendezéssel juttatják a permetanyagot. A tartály a pilótafülkétől légmentesen van elzárva. A repülőgép motorja 1000 lóerős. Felszállásához mezei feltételek között 180 méternyi, egyébként 100 méternyi futópálya szükséges. Maximális röpsebessége 150 km, munkasebessége 120 km óránként. Permetezéskor 40—60 méternyi sávra, porozáskor pedig 30—40 méter szélességben jut a vegyszer. A földön járó kerekes peremetezőgépelikel szemben az An-2M repülőgép használata helyi viszonyaik között 85 százalékos pénzbeli megtakarítást jelent. Napi teljesítménye permetezéskor 600—1200 hektárnyi, porozáskor pedig 350—600 hektárnyi terület. Személyszállítás esetén 12 utast vihet magával. Ezenkívül áruszállításra is alkalmas. Eladási ára 62 600 rubel, s a kereskedelmi szerződés aláírása napjától számított hat hónapon belül szállítják a megrendelőnek. Nagy érdeklődést keltett a Cmelák 1—37-es jelzésű hazánkban gyártott repülőgép, amelyről más alkalommal számolunk be. KUCSERA SZILÁRD SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. július 2. A szovjet gyártmányú Ka-26 jelzésű HELICOPTER
