Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-17 / 37. szám
A zootechnikus jelesre vizsgázik A trencséni járás a szakosítás útján Amikor nemrég a trencséni járásba látogattam, még gazdag kalászokat lengetett a szél. Megvallom őszintén, kissé íurcsáltam, hogy ilyen sokat ígérő, bőséges termés mutatkozik. Mindig úgy gondoltam, hogy ez a vidék szegény, és a mezőgazdasági termelés szempontjából nem nagy jelentőségű. A határszemle után, amikor találkoztam Ján Zámeőekkel, a Trencséni Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főmérnökével, mindjárt a gabonafélék hektárhozamára tereltem a szót. — Járási méretben hogyan fizetett a gabona? — érdeklődtem. A főmérnök elégedetten mosolygott, majd megfontoltan mondotta: — Gabonafélékből 28 mázsás hektárhozamot értünk el, de a búza hektárhozama elérte a 30 mázsát is. Persze Járásunkban is sok helyen ad a Bezosztája és más nagyhozamú búzafajta 40 mázsás hektárhozamot. Egyik gazdaságban pedig 48 mázsa búzát gyűjtöttek be minden hektárról. Beszélgettünk a gabonatermesztés jelenlegi helyzetéről és jövőbeni termesztéséről. A főmérnök elmondotta, hogy eddig is nagy súlyt fektettek a gabonatermesztésre és a száptőterület 49 százalékán termesztették, és mivel a búzatermesztés jól gépesíthető, s kevés munkaerőt igényel, emellett magas hozamokat ad, a következő gazdasági évben már 55 százalékra emelik a vetésterületet. A kisebb hozamú bűzafajta helyett a trencséni járás területén főleg Diana I., Bezosztája és Mlronovszkája búzafajtát termesztenek. Amíg a gabonafélék és általában a szemesek előretörnek, a technikai növények vetésterülete 19 százalékról 14 százalékra csökken, főleg a már említett munkaerőhiány miatt. Kevesebb a kukorica vetésterülete.' is, mert a hűvös időjárás miatt későn érik. Mivel a határszemle alkalmából sok helyen láttam komlószedőket, kíváncsi voltam, vajon milyen területen termesztik. A főmérnök elárulta, hogy idén 56 hektáron termesztettek komlót, de termesztésével már 7—8 éve foglalkoznak. Ha a kívánt ütemben elkészülnek az új szárítóüzemek, a jövőben már 104 hektáron termesztik ezt a sörgyártáshoz nélkülözhetetlen növényt. Amint látjuk, a trencséni járás a helyi viszonyoknak megfelelően szakosítja a növénytermesztést. Még néhány kérdést intéztünk a főmérnökhöz az állattenyésztés szakosításával kapcsolatban is. — A jövőben milyen állattenyésztési ág kerül előtérbe? — A tehénállcynány marad a mostani szinten, de fokozzuk a borjúnevelést. Mivel néhány nagybefogadóképességü borjúneveidét építünk, azzal számolunk, hogy a déli járásoknak 500—600 borjút adunk el évente. — Milyen irányt vesz a baromfitenyésztés? — Ügy számolunk, hogy a jövőben a mostani 60 ezer darabról 100 ezerre ^emeljük a baromfiak számát. Nagy gondot fordítunk a lúdtenyésztésre is. A szakosított üzemekben mintegy 1500 tojóludat tenyésztünk, hogy így elegendő hízottlibát adhassunk piacra. A további beszélgetés során a főmérnök szavaiból kitűnt, hogy a trencséni járást főleg az új irányítás szempontjából szakosítják, elsősorban figyelembe veszik a helyi feltételeket, másodsorban az ökonómiai tényezőket. Azt termesztenek, ami kevés munkával több jövedelmet ad az illetékes mezőgazdasági üzemnek, de emellett gondolnak a népgazdaság szükségleteire is. Fejlesztik például a komlótermesztést, mert erre szüksége van a sörgyáraknak. Amint már említettük, rátérnek a lúdtenyésztésre, ami jó valutát hoz, és ugyanakkor hozzájárul a lakosság tollszükségletének kielégítéséhez is. (—b—) Érdemes őszi takarmánykeveréket termeszteni! 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. szeptember 17. tojáshozam és malacszaporulat. Ai állattenyésztők szorgalma évről évre növekvő eredményeik Jogosították fel a szövetkezet vezetőségét, a zootechnikust, hogy az idei 6 millió 528 ezer koronás tervezett bevétellel szemben 1970-ben 9 millió 200 ezer koronát irányozzanak elő állattenyésztésből. Ez az összeg bizonyítja a gyors fejlődést és azt, hogy a zootechnikus jelesre vizsgázik. Sándor Gábor akik augusztus végéig 12,04 malacot választottak el anyakocánként. Nyomukban Szigeti János és Kiss János 11,82 darabbal dicsekedhet. Nekik és társaiknak köszönhető, hogy a 230 anyasertés után szeptemberig 11,5, míg az év végéig 15—16 malac elválasztására kerül sor. összeforrott kollektíva dolgozik az állattenyésztésben. Kipróbált, hozzáértő emberek. Tagadhatatlan, hogy a zootechnikus és állatgondozók összmunkájának köszönhető az elért tej-, kének Jövőbeni sikerét az is előmozdítja, hogy január elsejével áttérnek az első fokú törzskönyvezésre. A tojástermelésrűl illetve tyüktartásról nem tudunk sok újat mondani, bár az évi 150—160 tojásátlag 11 ezer tyúk esetében nagyon szép eredmény. Az is említést érdemel, hogy a tervezett másfél millió tojással szemben már augusztus 31-ig 1 millió 881 ezer darabot értékesített a szövetkezet. Az eddig eladott s a további sokezer tojás, párosulva a tejjel, alkotják fő hányadát az említett terven felüli összegnek. A zootechnikus büszkesége mégis az a 16 200 darab csibe, melyet Magyarországról, a Bábolnai Állami Gazdaságtól vásároltak. Rejtélyes mosoly bujkál Katus elvtárs szája szögletében, amikor a leendő magas hozamú .állatokról esik szó. Hogyne, mikor jelenleg már 19 hetesek a tojőhíbridek. Ilyenek még nem voltak a környéken! A Nich-Chich fajta hibrid évi tojáshozama 280 darab. Amíg a Leghorn tíz hónap alatt teljesen tönkremegy a tojópavillonban, ez a' fajta Bábolnán tizenöt hónapon át termelt anélkül, hogy tojáshozama csökkent volna. — Rövidesen tizenötezer tojónk lesz a javából — jelenti ki az eddigiektől élénkebb hangon a zootechnikus. Hasonló állatokkal még nem volt dolgom. Igaz, 10,80 koronába került napos korban darabja. Május 9-én érkezett a 16 200 aprójószág. Bábolnán végezték szexálásukat. Értették a dolgukat, mert amint később kiderült, csupán 199 kakas akadt közöttük. Pethő Emese vezetésével két műszakban tíz asszony gondozza, vigyázza a féltett Jószágot Jó munkájuk eredményeként az elhullás is minimális. Tizennyolc hetes korukig nem több 1,44 százaléknál. Bármilyen féltett jószág az idegenből hozatott tojóhibrid, helyszűke miatt háromezer a lóistálló padlásán, négyezer a hízómarha-istállóban kapott elhelyezést. Természetes mindkét helyen mélyalmot készítettek részükre. Sőt az istálló padlásának herogfáihoz heraklitot szögeztek, s azt malterral becsapták. Ezekben az ideiglenesen elkészített épületekben sincs panasz a baromfi fejlődésére, egészségére. Ennek folytán szintén kényszerhelyzetben úgy határozott a szövetkezet vezetősége, hogy a jércék tojásrakás idején is ezekben a helyiségekben maradnak. — Néhány hét és kezdődik a várva várt termelés — mondja bizakodva az állattenyésztés vezetője. — Számításom szerint október első hetében már az állatok 25—30 százaléka megkezdi a tojásrakást. Bár az állattenyésztés keretében az anyasertés-tenyésztést nem számítják a fő ágak közé, az ott dolgozók szintén megérdemlik, hogy szóljunk munkájukról. Mert kiváló eredménynek mondható például idős Katus József és Kétyi Mihály teljesítménye, a kérdést, hogy mélyebben megismerjem az állattenyésztők munkáját. Katus elvtárs az irányítás alatt levő dolgozók munkáját dicséri és helyezi előtérbe. Gondolatban igazolom állítását, mégis saját munkáját, tevékenységét firtatom. — Két tényező játszott szerepet abban, hogy a tejhozam évről évre emelkedett. Első az utódellenőrzéssel öszszekötött törzskönyvezés, másik a takarmány — mondja a zootechnikus, s máris keresi az ellenőrzésül vezetett nyomtatványokat. Amikor megtalálja, a számoké a szó, melyek között nem könnyű kiigazodni. — Ragadjunk ki egyet a sok közül — ajánlom —, hogy mindkettőnk munkáját könnyítsem. — Itt van Mári, á 9-es számú tehén. Nagy István a gondozója, fejője. A harmadik laktációban 3815 litert adott, több mint 4 százalék zsírtartalommal. Ennek lánya a 115-ös számú Marika. Az első laktációban 2514 litert fejtünk tőle 4,2 százalékos zsírtartalommal. Maritól a harmadik laktációban több mint 4000 liter tejet várunk. Akad tehenünk, például a 837-es, melytől idén augusztus végéig 5689 litert fejtünk. A vemhesség időszakának^ hetedik hónapjában is megadta a népi tizenegy litert Az ilyen nagytejelékenységű tehenek borjaitól méltán várhatunk négy-ötezer literes tejhozamot. A fejőgulyások legjobbjai Nagy István és Zsidek János. Nagy István például a gondjaira bízott 20 tehéntől augusztus 31-ig tehenenként 2781 liter tejet fejt ki. Az utolsó két hónap átlaga 12,16 liter tehenenként. A szövetkezet tejtermelése évek során a következőképpen alakult: 1954- ben 1137 liter volt a tehénenkénti átlag, 1965-ban 2080 liter, 1966-ban 2400, mfg 1970-ben a tervek szerint 2900 litert fejnek majd tehenenként az állatgondozók. Természetes, amint Katus elvtárs leszögezte, az évről évre javuló takarmányozás is hozzájárul a tejhozam ugrásszerű emeléséhez. Jelenleg a tehenek napi fejadagja 20 kg silókukorica, 15 kg zöldlucerna, 2 kg száraz széna és 3 kg takarmánykeverék. Hogy érvényre jusson a tehenek hasznosság szerinti abrakolása, minden fejő csoportosította a kezére bízott állatokat. Az egyik oldalon a bő tejelébenységű állatok foglalnak helyet, a másikon a gyengébb hozamúak és az elapasztásra váró tehenek. Ezek után a takarmánykeverék nagyobbik hányadát azok a tehenek kapják, amelyektől a legtöbb tejet várják. Az említett 837-es számú tehén például öt-hat kg keveréket is elfogyasztott naponta. A búcsiak szarvasmarha-tenvészté-r Csöndes ember a zootechniku sunk, mégis rend van munkaterületéi — mondja Retkes Lajos, a búcsi sző vetkezet elnöke, amikor az állatte nyésztés hogyléte kerül szóba. — Ér demes lenne megszólítani, eredménye felől érdeklődni. Van mit mondania Előreláthatólag jóval több, mint egy millió koronát hoz a házhoz tervei felül az állattenyésztés. S ebben nagi része van neki, a zootechníkusnak. Egymillió koronái Könnyű kimon dani, leírni, de nehezebb elővarázsol ni. Vajon mennyi munka, gond rejlik a nagy összeg mögött? Korai kelés éjjelezés, gyűlések sokasága, futkosá: jobbra, futkosás balra, perpatvar, s ki tudja mi minden szükséges ahhoz hogy koronánként összegyűljék a millió. Érthető tehát, hogy szívesen szorítottam kezet a nap bősével, az ál lattenyésztés vezetőjével. Mint később megtudtam harminchat év van a háta mögött Katus Józsefnek, a szövetkezet főzoo technikusának. Az elnök szavaival élve csöndes, szerény ember benyomását kelti. Az állattenyésztésre vonatkozó adatok a kisujjában vannak, dicséri pontosságát, hogy a kimutatásokból ellenőrzi önmagát és állítása hitelességét bizonyítja. Hiszek szavaiban. A kilátásba helyezett, terven felüli összegtől nem ítéli ékesebb bizonyíték. , — Nem szeretem a hasszámokat — mondja mosolyogva, miközben újabt papírhalmazt hoz a szomszéd szobából. — Repd a lelke mindennek, úgy az irodában, mint az istállókban. A szakosítás keretében két fő ágra oszlik ä búcsiak állattenyésztése: tej- és tojástermelésre, Jelenleg 365 tehenet, 11 ezer tyúkot, 18 ezer jércét tartanak. Pénzügyi téren elsődleges a tejtermelés, hiszen az év végéig terven felül eladott tejért 600 ezer koronát vár a szövetkezet. Ugyanis szeptember első dekád jában piacra adták a tervezett 600 00C liter tejet, s azóta nap mint nap gyű lik, sokasodik az összeg, melynek i számítások szerint 1 millió 300 ezei koronára kell felrúgnia. — Minek köszönhetik ezt a dicsé retreméltó eredményt? — teszem lel Ifi -i* — — — — — — — — — — — — — — - — Iü KÉSZÍTSÜNK KOMBINÁLT l SZILÄZST. őszi betakarítás ide- 1 jén a növénytermesztés terüle- 1 ten mind melléktermékként, 1 mind főnövényként elsőrendű, 1 jő minőségű silótakarmány ké- ' szíthető. Ezúttal nem a siló- ( kukoricára gondolunk, de a ku- , koricakóróra, répafejre, tarló- , herére, sárgarépára, burgonyára < stb. I Az időben silózott kukorica- 1 kőró aránylag elég tápanyagot tartalmaz. 1:2 arányban hlgí- . tott melasz hozzáadásával egy- ( magában is silózható. Ám táp- , anyagban gazdagabb takar- < manyboz jutónk, ha répafejjel, < répaszslzttel, takarmánykáposz- < tával, cukorcirokkal vagy egyéb i nedvdüs növénnyel silózzak. ( A répa melléktermékeként ( nyert anyag jól kiegészíti a kó- , ró tápanyagát, mely elősegíti , a siló erjedését, beérését és < egyben növeli takarmányérté- i két. { Ajánlatos silót készíteni a | borjak és tenyészsertések szá- ( mára is. A téli időszakra a bor- { jak részére kitűnő nedvdús ta- , karmányt nyújt a tarlólucerna, , illetve tarlóhere. Silózásának , számos formája ismeretes. PL: i 75 százalék felszecskázott tar- i lóhere, 25 százalék nyersmurok- i kai; 80 százalék lucerna 20 szá- 1 zalék frissen szeletelt burgo- 1 nya; 99 százalék lucerna, 10 1 százalék kukorica és árpadara, stb. Tenyészsertések részére: 80 százalék párolt burgonya, 20 százalék murok, 20 százalék szecskázott lucerna; 70 százalék párolt burgonya, 20 százalék tejes viaszérésű silókukorica, 10 százalék szecskázott lucerna; 50 százalék párolt burgonya és 50 százalék felaprított répafej. (—sá—) — .a, gr- — — — — — — -- — Az őszi taKarmanyKevereKeK a szarvasmarhák takarmányozásában lelentős szerepet töltenek be. Kora tavasszal az elsé zöldtakarmányt szolgáltatják, s ha a támasztó és kísérő növényt a keverékekben helyesen választjuk meg, úgy kb. egy hőnapra folyamatos zöldellátást biztosíthatunk termesztésükkel. Bármelyik támasztő növénnyel (búza, rozs, őszi árpa) vetve, kedvező béltartalmuk miatt helyes táparányú zöldtakarmányt adnak, így a szarvasmarhák részére nincs szükség arra, hogy a velük egyidőben más tömegtakarmányt is etessünk. A termesztésben két kalászos közé helyezhetők el, így a helyes vetésváltásra kedvező hatással vannak. Silőtakarmányként az őszi árpás— bükköny és a búzás—bükköny a legmegfelelőbb, és így adja területegységre a legjobb termést. Ugyanis akár szöszös-, akár pannonbükkönnyel vetjük a keveréket, a silózás idejére a bükkönyök jól felnőnek, május közepére teljes virágzásban vannak. Zöldtakarmányozásra az etetést a rozsos keverékkel április második felében, május első napjaiban megkezdhetjük. Kalászhányás előtti állapotban kezdjük etetni, s a kalászhányás befejezésekor már ne etessük. Silózásra a kalászhányás kezdetén használjuk fel. A kalászhányás befejezésekor már elvénült, gyengébb minőségű sztlázs készíthető belőlük. Silózásukat ezért néhány nap alatt be kell fejezni. Akár zöldetetésre, akár silókészítésre hasznosítjuk, korán kerülnek le a tábláról, s így igen jól termeszthetünk utánuk másodnövényt. Az így termesztett másodnövény a zöldtakarmányozás folyamatosságát segíti elő augusztus hónapban. Ha pedig — kedvező, csapadékos időjárás miatt — nem szükséges egész mennyisége, úgy a feleslegből tő szilázst készíthetünk. Az őszi takarmánykeverékekkel egyegy gazdaság az évi szilázsszükséglete 15—20 százalékát fedezheti. Esetenként, különösen szárazságra hajtő területeken, ez az arány magasabb is lehet. Ennek kettős előnye van. Egyrészt ebben a május közepi időben a gazdaságban nincs szállítási munkacsúcs, tehát a silózás megterhelés nélkül, könnyedén elvégezhető. Ezzel az augusztus—szeptember hőnapi nagy szállítási munkálatok valamelyest enyhíthetők. A silókukorica betakarításának időtartama ezzel egy héttel, tíz nappal csökkenthető. Több idő marad így az Istállőtrágya kedvező időben történő kihordására és egyéb munkákra. Másrészt így egy-egy gazdaságban megnövekedik a kettős termesztés területe, s csökken az egy állat eltartására igénybevett fővetésfi takarmánytermő terület. Kettős termesztésben az egységnyi területről levehető zöldmennyiség biztonságosan 400—500 mázsa lehet. Zöldtakarmányként kb. egy hónapig etethetjük. A folyamatosság érdekében lényeges, hogy helyesen határozzuk meg az egyes támasztónövényeket és a velük képezett keverékek összetevőinek arányát, továbbá az egyes keverékek területének nagyságát. Tapasztalatom és számításom szerint 100 tehénre — legelő nélkül — 10 ha őszi takarmánykeveréket érdemes és szükséges vetni a zöldtakarmányozás folyamatossága érdekében, az alábbi táblázat szerint: hány napig 10 ha % etethető repcés zöld 14 4—5 bükkönyös rozs 18 8—B bükkönyös őszi árpa 29 7—8 bükkönyös búza, I. szakasz 29 7—8 bükkönyös búza, II. szakasz 14 5—B Őszi takarmánykeverékekkel a marhahízlalás is eredményesen végezhető. A növendékmarhák részére pedig igen jó a legeltetés megkezdése előtt, mert etetésével a téli takarmányozásról a nyári, zöldtakarmányozásra való fokozatos átmenet ideálisan megvalósítható. Ha így az őszi takarmánykeverékkel megtörténhet a zöldtakarmányozásra való teljes áttérés, úgy a legeltetésre való áttérés a növendékállatoknál nem okoz semmi visszaesést. A keverékek vetőmagját a vetés előtt keverjük össze és vessük el. A hasznosítás szempontjából csak úgy érhetünk el kellő sikert, ha a keverékeket a zöld futószalagba beillesztve fokozatosan vetjük. így a repcés rozsot szeptember elején, majd egy hét elteltével a bükkönyös rozsot, bükkönyös őszi árpát, majd szeptember 25-től október derekáig a bükkönyös búzát. A bükkönyös-búzás keveréket érdemes két fajtával és két időpontban vetni, mert így ennek etetési ideje 14—16 napra is kitolható. A szállítási távolság csökkentése és az állatállomány gondosabb kiszolgálása érdekében célszerűbb mind a zöldetetésre, mind a silókészítésre szánt őszi keverékeket a felhasználás helyéhez közel, az állattartó telepek mellett elhelyezni. A keverékek után őszi búzát termeszthetünk, ezzel a telepen szükséges szalma egy része is közvetlenül a felhasználás helyére kazalozható. így arra az időre, amikor a szállítás nehéz, ez a szalmamennyiség rendelkezésre áll. Hogy azonban az őszi takarmánykeverékekkel a leírt és várható terméseredményt biztosítani tudjuk, az alábbi termeléstechnikai eljárásokat Is el kell végezni: 1. A kettőstermesztés sikere megkívánja, hogy az őszi keverékek alá istáílőtrágyázzunk. Elegendő a hektáronkénti 200—250 q istállőtrágya. 2. A talajművelés szempontjából úgy kell kezelni a leendő takarmánykeverékek tábláit, mint ahogy pl. a támasztőnövényeknél — magnak termesztve — végezzük a talajelőkészítéseket. A nedvesség megőrzésére törekedvee, jől beérlelt talajt kell készíteni a vetéshez. 3. Különös tekintettel arra, hogy kisebb a terület, törekedni kell a legkedvezőbb időpontban való vetésre. 4. A vetésnél és a talajmunkáknál a kényesebb magvak Igényének kielégítésére kell gondot fordítani. így pl. a repcés rozsot a repce vetésmélységére vessük, s a zárőmunka a vetés után henger legyen. 5. A keverékeket nem szabad mélyfekvésű talajba vetni, mert úgy nem várhatunk korai fejlődést tavasszal. Ugyancsak nem szabad vízállásos „döglött“ talajba vetni. 6. Az istállőtrágyázás mellett a műtrágya kiegészsitésekről érdemes gondoskodni. így a talajtól, előveteménytől függően kell foszforműtrágyát is adni. A kora tavaszi fejtrágyázást, különösen ha a téli kedvezőtlen időjárás a vetéseket megsanyargatta, nagyon meghálálja a keverék. 7. Mivel sok gyökér- és tarlőmaradványt hagynak vissza, a másodnövény alá történt talajelőkészitéssel feltétlenül munkáljunk be 200—250 kg nitrogén-műtrágyát. A másodnövény termesztésének sikere érdekében ez nagyon szükséges. Az elmondott főbb eljárások az őszi takarmánykeverék eredményes termesztésének feltételei. Ezek elvégzése esetén kedvező termésre számíthatunk így mind a nyári zöldtakarmányozás, mind a téli takarmányozás fontos bázisa lesz a keverék. Tóth Jenő, a Mezőfalvi Állami Gazdaság főagronómusa
