Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-17 / 37. szám
Búzatermesztés A BÚZA TERMESZTÉSÉNEK a Csallóközben régebben is nagy jelentőségét tulajdonítottak. Ma azonban minden eddiginél számottevőbb, fontosabb helyet foglal el az ország kenyérgabona-szükségletének kielégítésében. Az elmúlt néhány esztendőben az állami gazdaságok és a szövetkezetek mindig a legmegfelelőbb agrotechnikát alkalmazták, és a legkedvezőbb hozamot nyújtó búzafajtákat vetették. A siker egyszer kedvezőbb, másszor gyengébb lett. Az allstáll szövetkezet vezetősége végtére is a Kosúti és a Bezosztája búzafajták termesztése mellett döntött. A Szovjetunióból behozott fajta területét évről évre bővítik. Három esztendővel ezelőtt (1964- ben) 40 hektáron vetettek Bezosztá- Ját. Türelmetlenül várták a következő év nyarát, hogy bizonyságot nyerjenek a jóhírú búza hozamáról. Amikor a szemtermés már magtárban volt, látták, hogy míg Bezosztájából 37, addig Kosútiból hasonló feltételek mellett csupán 12 q-át takarítottak be. A hektáronkénti 20 mázsa többlet bizony nem csekélység, s ezek után nem véletlen, hogy 1965 őszén már 104 hektárra szaporították a Bezosztája vetésterületét. Ezután ismét várakozás következett, majd a betakarítás után Jóleső elégedettség sugárzott Józsa Károly agronómus és munkatársai arcáról. A Bezosztája 39,66 q/ha-t, s a Kosúti 29,4 q/ha-t adott. Ez esetben sem nehéz megállapítanunk a különbözetet. Tavaly őszön a 320 hektár búzaterületből 170 hektár volt a Bezosztája. Ebből 90 hektár vetőmagszaporító terület volt. Tán mondanunk sem kell, hogy a Bezosztája idén újra remekelt. A magszaporitó terület hektárja 50 mázsán felüli hozamot, az egyik 28 hektáros tábla 53,90, s a másik 10 hektáros parcella pedig 57 q/ha-s csúcseredménnyel hálálta meg a gondoskodást. A Kosúti búzafajta hasonló feltételek ellenére sem érte be a Bezosztáját. Három eredményes esztendő tapasztalataink birtokában a szövetkezet • • • A MÚLT- ESZTENDEI elemi csapás, amely a komáromi Járást nagyon érzékenyen érintette, szinte kényszerítette a felelős tényezőket, hogy kellő mennyiségű takarmányt biztosítsanak a visszatelepített állatállomány számára. Takarmányszerzésre kétféle lehetőség kínálkozott. Egyrészt a védnökjárások segítségének, másrészt a terményforgalmi által az állami alapokból Juttatott takarmányok igénybe vétele. A második lehetőség vált be a legjobban. A terményforgalmi szerződést kötött a mezőgazdasági üzemekkel keveréktakarmányok szállítására, azaz a sertések garantált súlygyarapodására. Ugyanakkor a termelők kötelezték magukat a sertésállomány szakszerű etetésére, az állatok csoportosítására, az egészségügyi eljárások pontos betartására, valamint a zootechnikusok és az állatgondozók súlyszaporulat és takarékosság szerinti díjazására. A követelmények betartása után a terményforgalmi szavatolta az előre meghatározott napi súlygyarapodást. Ha azonban a gazdaságok nem érik el a szerződés szerinti súlyt, abban az esetben a terményforgalmi minden el nem ért kiló húsért 10 koronát-térít a mezőgazdasági üzemeknek. A szerződésben azt is leszögezték, hogy a mezőgazdasági üzemek a garanciában meghatározott a múltban, .. ., idén az alistali szövetkezetben és jövőre **• «$♦ ♦♦♦ *** *J» ♦♦♦ •** «J» «3« »*• »*» *** •*« vezetősége a Bezosztája és a Mlronovszkája búzafajták vetésterületének bővítése mellett foglalt állást. Az árpa és a kukorica rovására amúgy is növelni kívánták a búzaterületet. A tervezett 380-ból 200 hektár Bezosztája lesz, 40 hektár pedig Mironovszká- Ja, a többi Kosúti. Vagyis 60 hektárral szaporítják a búzaterületet, ökonómiai szempontok Játszanak itt közre. Több éven keresztül megfigyelték, hogy sem árpából, sem pedig szemeskukoricából népi érték el a 30 mázsán felüli hektárátlagot, s amíg a kukoricánál 51, addig a búzánál csak 12 munkaegységet használtak fel hektáronként. Vagyis több mint négyszer kevesebbet. Ogy is mondhatnánk, hogy lényegesen kisebb ráfordítással nagyobb Jövedelmezőség elérésére törekednek egy egységnyi területen. Ha már felvázoltuk, hogy az allstáll szövetkezetben Bezosztájából idén milyen eredményt értek el, azt is elmondjuk, milyen módszereket alkalmaztak. Mielőtt erre rátérnénk, idéznünk kell az agronómus szavait. — Fontosnak tartom a Bezosztájánál, de a többi búzafajtánál is az elővetemény tudatos megválasztását, a vetöszéntás időben történő elvégzését, a szakszerű tápanyagellátást, s csak ezután következhet a tiszta, ideális csiraképességű vetőmag meghatározott idejű vetése. S most vizsgáljuk meg egészen közelről, hogyan juttatta érvényre ezt az agronómus a gyakorlatban. A Bezosztája előveteménye silőnövény, len, lucerna és tavaszi keverék volt. A stlótakarmányok betakarítása után tárcsázták és hengerelték a talajt, majd szeptember 10-e táján a vetőszántással együtt a talajba fordították az ipari trágyaszerek egy részét (150 kg foszfort és 150 kg káliumot/ha). Vetés előtt hektáronként további 100 kg foszfort, 50 kg káliumot és 50 kg kénsavas ammóniát dolgoztak a feltalajba, hogy csírázás után a mag azonnal tápanyaghoz Jusson, s a fagy beálltáig erőteljesen begyökeresedjen. Vetésre október első napjaiban került sor. Hektáronként 280—300 kg 96 százalékos csíraképességü magot vetettek. Ezt a mennyiséget kevésnek találtuk, de a tapasztalt agronómus a következő szavakkal nyugtatott meg bennünket: — Azokon a területeken, amelyeken nagyobb mennyiségű magot vetettünk, nagyon sűrűn kelt a Bezosztája, s ennek természetes velejárójaként kisebbek lettek a kalászok, és a hektárátlag is alacsonyabb lett, mint ritkábban vetett területeken. Ilyen érveléssel még nem találkoztunk, de Józsa elvtárs, a három esztendő alatt ilyen szempontokból is figyelte és értékelte a Bezosztáját, s ezáltal értékes tapasztalatra tehetett szert. Tény, hogy a hagyományos 320 kg/ha helyett kevesebb vetőmaggal és szakszerű agrotechnikával nagyon kedvező eredményt ért el, ami ökonómiai szempontból is előnyös. S végül még annyit, hogy tavasznyílás előtt két adagban nitratáltak. Január elején 80 kg, március elején ugyancsak 80 kg osztravai salétromot szórtak a búzára. A második nitratálást hengerelés és fogasolás követte. Ezután Dikotex-szel kezelték, hogy gyomtalanítsák s lehetővé tegyék a növény korai fejlődését. Tény, hogy az alistáli szövetkezetben mindent elkövették a búza és egyéb gabonafélék hektárátlagénak növelésére. Ez abból is látható, hogy Idén több mint 800 hektáron — ebből 493 hektár gabonaféle — végeztek vegyszeres gyomirtást. Jó eredményeiket a komplex agrotechnikának, a tudatosságnak köszönhetik. Hoksza István Tapasztalatok a sertések garantált hizlalása terén húsmennyiség túlteljesítése esetén kilónként 5 korona prémiumot fizetnek a keverék szállítójának. A megoldás ésszerűnek bizonyult s várakozáson felüli eredménnyel Járt. A múlt esztendő negyedik negyedében az 1964-es év hasonló időszakához viszonyítva, a Járás mezőgazdasági üzemeiben következőképpen alakult az abrak fogyasztás. Az 1964-es év negyedik negyedében egy kg sertéshús termelésére 5 kg abrakot vettek igénybe. Ugyanakkor az 1965-ös esztendő negyedik negyedében a garancia bevezetése után 1 kg sertéshúsra 4,04 kg abrakkeveréket fogyasztottak. Hasonló volt a helyzet a napi súlygyarapodással is. 1964-ben 0,37, 1965-ben pedig 0,47 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek el hízónként, vagyis 27 százalékkal Jobb eredményt, mint az előző év negyedik negyedében. Persze, számos mezőgazdasági üzem jóval túlszárnyalta az átlagos súlygyarapodást. Ezek közé tartozik: Dunamocs (0,58 kg), Madar (0,57 kg), Hadovce, Ögyalla, Gyulamajor (0,56 kg) stb. Idén az első negyedévben 0,47 kg-os súlyszaporulatot jegyeztek fel hízónként, áprilisban pedig 0,51 kg-ot, de több szövetkezet 0,60—0,65 kg-ot is elért, ami már igen szép siker. Mindezek azt eredményezték, hogy az 1966-os esztendő első negyedében 4 millió 990 ezer 390 koronát könyvelhettek el túlteljesítésért, s a megtakarított keverék pénzértéke 813 781 korona lett. Eszerint az összes pénzügyi többlet 5 millió 804 ezer 171 korona. Megoldásra váró probléma A TH-4 K t—10- es Ielzásü kistraktort, melyet a prostálovt Agrostro/ ZTN—125-H rendszerű fűkaszálóval szerelt fel, eredményesen alkalmazhattuk lejtős területek kaszálásánál. Alsó nehezékei biztonságossá teszik üzemeltetését húsz fokos lejtésű területeken is. A traktor hátsó meghajtású, teljesítménye 10 lóerős. (D. Marková mérnök) Megkezdődött a répakampány Embert, gépet csatasorba! Mezőgazdasági üzemeinkben teljes ütemben ássák a cukorrépát. Szlovákiában 326 répabetakarító kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére, hogy meggyorsíthassák, megkönnyíthessck a munkát, és csökkenthessék a termelési költségeket. Ha az egy kombájnra eső múlt esztendei teljesítményt figyeljük, láthatjuk, hogy Szlovákiában az átlagos idényteljesítmény 7,2 hektár volt, a gépállomások kombájnosai pedig 12,9 hektáros átlagot értek el. Bárhogy is számolunk, az előbbi, de az utóbbi is kevés. Egy répakomhájn idényteljesítményének legalább 30 hektárnak kellene lennie. Kétségtelen, ha már a korszerű betakarítási technológia előnyösségéről beszélünk, nem szabadna előfordulni, hogy a drágán vásárolt kombájnok a pajták alatt porosodjanak, vagy a szabad ég alatt, a rozsda martalékává váljanak. Idén a nyugat-szlovákiai kerüleetben szokatlanul nagy répaterméssel számolhatunk, s előreláthatólag a jiníni mozgalom legjobb tíz járása közé ismét bekerülnek a dunaszerdahelyi, újvári, lévai s a galántai járások is. Persze ez attól is függővé válik majd, milyen gyorsan s veszteségmentesen takarítják be a cukorrépát. A kerületben összesen 157 répakombájnnal rendelkeznek a gazdaságok. Ha gépegységenként 30 hektáros Idényteljesítménnyel számolunk, még ebben az esetben is csupán 4710 hektárt takarítanak be, de ez csak feltevés, mert a tavalyi átlagos teljesítmény szerint alig hihető, hogy lényegesen javuljon a géphasználat. Pedig erre nagy szükség lenne, mert a kerületben 44 ezer hektár cukorrépa vár betakarításra. A répakombájnok lehető legjobb kihasználása céljából idén a Földművelésügyi Minisztérium versenyfelhívással fordult a répakombájnok vezetőihez és 1000 korona prémiumot helyeztek kilátásba azok számára, akik legalább 30 hektáros idényteljesítményt elérnek gépegységenként, s az ettől magasabb teljesítmény után hektáronként 50 korona többletjutalmat kapnak a kombájnosok. A meteorológusok esős őszt, november elejére pedig talajmenti fagyokat jeleznek. Ez arra figyelmezteti a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy a répakombájnokon kívül minden felhasználható erőt és szállítóeszközt kapcsoljanak be a répa betakarításába és biztonságos helyre történő szállításába. A cukorgyárak szeptember közepétől megkezdték a teljes üzemelést. Július Dobrovodsky elvtárs, a Kölélelmezési Megbízotti Hivatal dolgozója elmondta, hogy minden egyees cukorgyárban jóval a kampány megkezdése előtt melegvizes próbát végeztek, hogy a főmunka idején zökkenőmentes legyen a termelés. Kisebb hiányosságok mégis mutatkoztak a surányi, nyitrai és az ez évben elsőízben beinduló rimaszombati cukorgyárakban, s megjegyezte, hogy a hibákat a fő munka megkezdéséig eltávolítják. Jelenleg még a nyugat-szlovákiai kerület cukorgyárai nem képesek az itt termelt nyersanyag feldolgozására. Szükség lesz arra, hogy a répa egy részét a morvaországi feldolgozó üzemekbe szállítsák. Ez azonban csak idén és jövőre lesz így, mert a rimaszombati üzem mellett, amely szeptember 25-én kezdi a kampányt, 19B8-ban a dunaszerdahelyi cukorgyárat is beindítják, s nem lesz többé szükség a répa utaztatására. A betakarítás gyorsaságán kívül Szlovákiában, de főleg a nyugat-szlovákiai kerület répatermesztő mezőgazdasági üzemeiben a mechanizátoroknak és a traktorosoknak arra kell majd törekedniük, hogy a lehető legjobban kihasználják a szállítóeszközöket. A cukorgyárak ideiglenes átvevőhelyein pedig olyan techhnológiára lenne szükség, hogy ne hátráltassák a szállítást. Jelenleg sajnos egyetlen szilárd talajú átvevőhely sincs, s az ideiglenes tárolóhelyek technológiai berendezése is nagyon szegényes. Az idei répabetakarítás és elszállítás nagyon körültekintő szervezést igényel, mert nem csupán a répáról, hanem a visszaszármaztatott szeletről, s annak tartósításáról is gondoskodni keli. Egyáltalán nem lehet közömbös, hogy a termelőüzemek milyen minőségben és mikor kapják a szeletet. A legutóbbi években többször előfordult, hogy a termelők silózásra alkalmas szelet helyett trágyát kaptak, s nemegyszer a fagyok beállta után érkezett meg a szelet. Reméljük, idén ilyen esetek nem lesznek. Tény, hogy nálunk, Szlovákiában a cukorrépa betakarítási, valamint szállítási technológiájának tökéletesítése terén van mit behozni. Hisszük, hogy idén e tekintetben is kellemes meglepetésben lesz részük a jiCínl mozgalom híveinek, (-hai-) Olcsóbb gyártmányokkal Közelebb a fogyasztóhoz — Bizony, nem mindig úgy mennek a dolgok, ahogyan szeretnénk — jegyezte meg Sipos elvtárs, a szerdahelyi baromfihús-konzervgyár igazgatója, amikor a múlt esztendő első felének eredményeiről érdeklődtem. Fél esztendő alatt kétmillió korona volt a ráfizetés. Az ok: drágán termeltek, vagyis olyan gyártmányokkal foglalkoztak, amelyek a fogyasztó számára is drágák voltak, ezért nem vásárolták a készítményeket. Idén már másképpen mennek a dolgok. Az első félesztendőt 953 ezer korona tiszta nyereséggel zárták, s csupán annyi történt, hogy beszüntették a nem kifizetődő konzervek készítését. Míg két esztendővel ezelőtt 1000 tonnától nagyobb mennyiségű konzervet adtak piacra, tavaly az árvizes, válságos esztendőben csupán 300 tonnát. Persze, ez is lényegesen befolyásolta a termelési költség növekedését. A nehezén már túljutottak. Ezt mutatja az idei első félesztendő, s hasonlóan az utána következő hónapok. Ev végéig körülbelül 800 tonna konzervet gyártanak. Olyan konzervezet adnak a fogyasztóknak, amelyek közkedveltek. Készítésüket már piackutatás előzte meg. Így került gyártás alá a szarvaskolbász, a baromfihurka, a különleges szarvasgulyás — amellyel az üzem aranyérmet nyert — továbbá a baromfivirsli, baromfihús zöldborsóval vagy káposztával stb. De a szarvasgulyáson kívül van az üzemnek más különlegessége is. Ilyen például a kacsa- és a libavér, a vadhús és más konzervek. A felsorolatkon kívül újabb gyártmányokra is javaslatot nyújtottak be, de valahogy késik azok hivatalos jóváhagyása. A konzervgyár vezetői akkor tették a legeredményesebb üzleti lépést, amikor elhatározták, hogy változtatnak az eddigi csomagolási technikán. A dobozok formáját és nagyságát módosították. Az igazgató megjegyzése szerint a jövőben 85—120—185 grammos konzerveket hoznak forgalomba, amelyek olcsók lesznek. Emellett maradnak félkilós, úgynevezett turistakonzervek is, amelyeket lapos, tányérszerfi fémdobozokban hoznak forgalomba, s a turisták pár napon keresztül ezeket a dobozokat ételek melegítésére is felhasználhatják. (H. I.) A garantált súlygyarapodás túlteljesítése Idén problémát is hozott, — mégpedig a többtermelésért járó prémium körül voltak viták. A terményforgalmi a túlteljesítésért 472 ezer 385 koronát számlázott a termelőknek, másoldalon pedig 274 ezer 830 koronát fizetett egyes gazdaságoknak a garantált súlygyarapodás el nem éréséért. Egyes gazdaságok a szerződés ellenére sem térítik a többtermelésért járó prémiumot. Mégpedig azért nem, mert 1 kg sertéshús termelése nagy közvetlen költséggel Jár. Mint ismeretes, a mezőgazdasági üzemeknek minden túlteljesített kiló húsért öt korona prémiumot kellene fizetniük, azonban 1 kg súlygyarapodásra 6—7 koronát fordítanak, de akad olyan üzem is, ahol ennél is többet. A kilónkénti 11 koronás értékesítési ár mellett a termelőnek vagy semmi haszna nincs a súlygyarapodás túlteljesítéséből, vagy pedig a túlteljesítés teljes összegét kénytelen átadni a keverék szállítójának, s ha a kilónkénti termelési költség meghaladja a 6 koronát, abban az esetben a mezőgazdasági üzem egyenesen ráfizet a garantált súlygyarapodás túlteljesítésére. Ezek zavaró hatással lehetnek a sertéshizlalás eddig legtökéletesebb módszerére, ami arra figyelmeztet, hogy kiutat kellene keresni, olyan kiutat, hogy a termelő, de a keverék szállítója is elégedett legyen. E. Sebensky (Ekonomika 8/66). Félmilliós kár gondatlanságból MINT ISMERETES, a lévai Járásban a Perec patak mentén öntözőművet építenek, amely a jövőben nagy befolyással lesz a környező mezőgazdasági üzemek növénytermesztésének hatékonyabbá tételében. Az építkezés költségeit állami alapokból fedezik. A Bratislavában székelő mezőgazdasági beruházási szerv felügyelete mellett építkeznek. A kivitelezéssel megbízott szervezet és a vele együttműködő építési vállalatok úgy vélték, hogy ha állami alapokból történik az építkezés, úgy nem felelnek a mezőgazdasági üzemeknek okozott károkért. A tévesen értelmezett felsőbbrendű jogaik gyakorlati érvényesítése közben jelentős károkat okoztak a Stary Tekov-i, a Hronské KIaőany-1, az Alsó- és Felső Szecse-i, a nagyodi szövetkezeteknek, valamint a Lévai Magnemesító Állami Gazdaságnak. A károkat a gazdasági törvények értelmében meg kellett téríteniök, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium 6/84-es törvényerejű rendelete alapján állapítottak meg. A kár megtérítését elkerülhették volna, ha előzőleg megegyeznek a termelőkkel, hogy a kijelölt területeket az építkezés befejezéséig hagyják üresen. De nem így történt. Nem tartották érdemesnek a termelőkkel való értekezést. Ezenkívül a kivitelező ős az építő vállalatok azt a hibát is elkövették, hogy nem tartották be a munkálatok előre meghatározott tervét. Így például a Stary Tekov-i szövetkezet területén már 1964-ben be kellett volna fejezniük a munkát, s még most sem készítették el teljesen az öntözőművet. Az építők eljárása helytelennek bizonyult, s a károsult felek ezért indítottak velük szemben térítési keresletet. A döntőbizottság úgy határozott, hogy a Stary Tekov-i szövetkezetnek 82 953, a Hronské Klaőany-nak 34 860, az alsószecseinek 143 106, a felsőszecseinek 84 262, a Lévai Magnemesftő Állami Gazdaságnak pedig 139 054 korona kártérítést kell fizetniük. Ha a kivitelező a mezőgazdasági üzemeket vele egyenlő partnereknek tekintette volna, s nem sérti meg az Idevágó rendelkezéseket, akkor elkerülhette volna a károk térítését. Végtére is tudomásul kell venni, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok a velük együtt működő vállalatokkal már egyenlő partnerekké váltak, s szükség esetén élnek ezen jogaikkal. Aki ezt nem tartja tiszteletben, bizony a jövőben is a saját kárán tanulja meg, hogy valamikori felsőbbrendűségének már beharangoztak. P. Paulícek okleveles jogász, állami döntőbíró Traktoros fűkaszáló lejtős területre
