Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-10 / 36. szám

4 Múlt heti hírösszefoglalónkban * * megemlékeztünk de Gaulle fran­cia köztársasági elnök Kambodzsában tett látogatásáról. Azóta már közis­mertté vált, hogy a francia államfő phnompenhi beszédében élesen elítél­te az USA vietnami agresszióját és újból hangsúlyozta ismert álláspont­ját, mely szerint a vietnami kérdést osak békés tárgyalások útján, az amerikai csapatok távozása után le­het rendezni. Ez alkalommal a francia elnök kí­séretében lévő diplomaták tárgyalá­sokat folytattak a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front képviselői­vel. A párizsi France Soir napilap értesülése szerint ezek a tárgyalások a jövőben is folytatódnak majd. Arról is szó esett, hogy a Felszabadítási Front állandó képviseletet nyit a francia fővárosban. Ha ehhez a fran­cia kormány hozzájárul, ez egyet je­lent a Dél-Vietnami Felszabadítási Front hivatalos elismerésével. ^ A vietnami háború közvetlenül vagy közvetve hatással van a vi­lágpolitika sok más jelenségére. Ang­lia gazdasági helyzetének leromlása a fenyegető infláció és a munkanél­küliség várható nagymérvű emelke­dése szintén az amerikaiak vietnami agressziójának rovására írható. Ezt maga Wilson miniszterelnök is beis­merte a most ülésező orszgos szak­­szervezeti kongresszuson tartott be­szédében. Az angol kormány ugyanis fél évre be akarja fagyasztani az an­gol munkások bérét, vagyis fél évig nem lehetne béreket emelni, ugyan­akkor azonban a szükségleti cikkek ára rohamosan emelkedik. A kong­resszusi küldöttek nagy többsége el­ítélte a „munkáskormány“ politikáját, mély a munkásság vállára akarja hárítani a gazdasági válság terhét. 'S A nyugatnémet politikában to­­vábbra is Hassel hadügyminisz­ter és a tábornokok közti konfliktus ver hullámokat. Foglalkozott az Ugy­­gyel a Parlament hadügyi bizottsága is, amely kihallgatta mind Hassel hadügyminisztert, mind pedig Trett­­ner és Panitzky lemondott táborno­kokat. A kancellár egyelőre ragasz­kodik Hassel miniszterségéhez, habár több oldalról gyakorolnak nyomást a népszerűtlen miniszter elbocsátása érdekében. Saját pártjának egyik ve­zetője a párt parlamenti csoportjá­nak elnöke, Barzel javasolta, hogy a szövetségi parlament elnöksége is foglalkozzék a hadseregben kitört váitsággal. Bennfentes sajtókommen­tátorok véleménye szerint Hassel le­váltása magát Erhardot Is súlyos helyzetbe sodorná, s ezért kénytelen a hadügyminiszter személyéhez ra­gaszkodni. A Az elmúlt hét sem hozott lénye­­*• ges változást a Kínában zajló sajnálatos események folyamatában. A kínai párt és kormányvezetők sza­bad utat engednek a vörösgárdák romboló tevékenységének, sőt elisme­réssel adóznak az elkövetett „forra­dalmi“ tettekért, kulturális emlékek megsemmisítéséért és a reakciósoknak nevezett párt és közéleti személyek üldözéséért. A szocialista országok munkáspárt­jai elítéli a terrorisztikus cselekmé­nyeket és figyelmeztetik a kínai ve­zetőket e politikai vonal veszélyeire. A budapesti Népszabadság többek közt hangsúlyozza: „A külső szemlélő számára szinte felfoghatatlan dol­gokról van szó. A világon minden müveit ember tiszteletben tartja a Kí­nai Népköztársaság sokezer éves gaz­dag kulturális örökségét. Most olyan elemek jutnak szóhoz, amelyek „az újért folyó harc“ jelszavával kalapá­csot emelnek a műkincsekre. A vörös gárda egyes párt, állami és társadal­mi vezetőket is célba vett, sőt kül­földieket is inzultált... Akik az eseményeknek ilyen fordulatot adtak, egyáltalában nem törődnek a nem­zetközi kommunista mozgalom véle­ményével." A cikk végül annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a marxizmus-leninizmus a proletár nemzetköziség eszméje a kommunista világmozgalom fő irányvonala, a leg­nehezebb próbatételt is kiállja. A Rinascita, az olasz párt folyó­irata értékelése szerint a kínai veze­tőknek az a céljuk, hogy lerombolják a Szovjetunió tekintélyét a nemzet­közi munkásmozgalomban és akadá­lyozzanak minden egységes akciót az imperializmus ellen Vietnam megse­gítésére. A Kínai Kommunista Párt vezetői minden egységre irányuló kí­sérletet visszautasítottak. Ez az állás­pont végtelenül káros és semmivel sem menthető. Arme Saarinen a Finn Kommunista Párt kijelentette, hogy a kínai veze­tők módszerei fegyvert adnak a kom­munizmus ellenségeinek kezébe, erő­sítik az imperializmus hadállásait és ösztönzik az amerikai agresszorokat a vietnami háború fokozására. A kí­nai vezetők politikája súlyos károkat okoz az egész kommunista mozgalom­nak, és ezért a többi pártoknak nincs joguk hallgatni. Aarons az Ausztrál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy a kínai „kulturális forradalom“ a nagy kínai forradalom hanyatlását jelenti. Az ún. „proletár kulturális forradalom“ nem proletár, sem kul­turális, sem pedig forradalom, ha­nem a kispolgári fanatizmus termé­ke. A Kínai Kommunista Párt vezetői úgy látszik már kezdik látni az álta­luk elindított kampány veszélyeit. A Renmin Ribao maga is szükségesnek látta mértékletességre inteni a fiatal­ságot. Felhívta a figyelmet Mao Ce- Tung szavaira, mely szerint a nagy kulturális forradalmat csak meggyő­zéssel és nem erőszakkal lehet győ­zelemre vinni. 5 Visszatérve a vietnami háború * eseményeire, az amerikai had­vezetés minden titkolózása ellenére is nyilvánvalóvá válik, hogy az ameri­kai veszteségek rohamosan emelked­nek. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság légelhárítása napról napra tökéletesebb fegyverekkel száll szem­be a támadókkal. Míg tavasszal az amerikai légierők vesztesége napi egy-két repülőgépet tett ki, most ez a veszteség napi 4—5 gépre emel­kedett. A Johnson-kormány pedig, mint a hazárdjátékosok általában, „fut a pénze után“ és a háború fo­kozására és a megszálló katonák újabb tízezreinek bevetésére törek­szik. Westmoreland tábornok a Viet­namban állomásozó hadsereg pa­rancsnoka javaslata is ezt támasztja alá. Javasolja Johnson elnöknek, hogy vezessenek be teljes katonai blokádot Eszak-Vietnam egész terü­letére. A Dél-Vietnamban folyó „választá­si kampányt" az egész nép bojkottál­ja. A gyűléseken csak kisszámú hall­gató jelenik meg, mely érdektelenül hallgatja a szónokok frázisait. Az amerikai katonáknak megtiltották a szálláshelyükről való kijárást, mivel félnek az Amerika-ellenes tüntetések kirobbanásától. A Fekete folyó felső szakasza. A parton bambusznád kötegek. Verwoerd dél-afrikai miniszterelnököt meggyilkolták Egy fehér ember tegnap a dél-afrikai parlamentben megtámadta Hend­­rich Verwoerd miniszterelnököt és többször torkon szúrta. A Dél-Afrikai Sajtóiroda jelentése szerint a merényletre a parlament ülése előtt került sor. Verwoerd miniszterelnök, aki ellen már 1960 áprilisában is merény­letet kíséreltek meg, belehalt sérüléseibe. A gyilkos, Dimitri Stafendas a teremőrök fekete-zöld egyenruhájában lopakodott a parlamentbe és hosszú tőrrel szúrta le a miniszterelnököt. A fajgyűlölő miniszterelnök halála riadalmat keltett a nyugati börzé­ken. A tőkések szabadulni igyekeztek a dél-afrikai értékpapíroktól. Lon­donban erősen csökkent az arany és gyémántbányák részvényeinek ára. A szovjet rakétakísérletek sikere Mint a TASZSZ hírügynökség jelenti, szeptember 6-án sikerrel befeje­ződtek az augusztus 28-tól szeptember 25-ig tervezett csendes-óceáni ra­kétakísérletek. Mától kezdve az óceán e térsége szabaddá vált a hajók számára. Johnson elutasította de Gaulle javaslatát Johnson amerikai elnök Michigan és Ohio államban tett kőrútjának utolsó állomásán, Lanchesterben mondott beszédében, bár nem emlí­tette név szerint de Gaulle elnököt, beszédésnek Vietnammal foglalkozó részében azonban nyilvánvaló választ adott a francia államfőnek arra a múlt héten elhangzott beszédére. Johnson azt a szokásos érvet emlí­tette, amely szerint az amerikai csa­égtelen őserdők, dzsungelek, * amelyekben buján nőnek a fák, mióta világ a világ, kezdve az „egy­szerű“ bambusztól, egészen a legérté­kesebb fafajtákig. Folyó is van bő­ven a faúsztatáshoz ... Észak Vietnam területét is ilyen erdők borítják, s nagy lehetőségeket rejtegetnek a fakitermelés s a faipar számára, bár teljes egészében még nem tudják kihasználni. Ennek oka a messzi múltba nyúlik vissza, amikor még ez a föld idegen uralom alatt állt: a francia gyarmati uralom nyolc­van éve alatt a gyarmatosítók csupán a saját érdekeiket tartották szem előtt, de ez az idő elmúlt, s ma már Észak Vietnam 21 éve szabad, népi­­demokratikus állam, amely ez alatt az idő alatt megteremtette a szocia­lizmus építésének az alapfeltételeit. Egyhónapos ottartózkodásom ideje alatt lehetőségem nyílt meggyőződni nemcsak a nyersanyagtermelés lehe­tőségeiről, ami a faipart illeti, hanem a feldolgozás helyzetéről is. Kay Duong — a kezdet Nem messze Hanoitól fekszik Kay Duong, az egyik fafeldolgozó kombi­nát. Új üzem. Az 1956—1957-es évek­ben építették, jelentős csehszlovák segítséggel. Az 1957-es évben még nem termelt teljes kapacitással az üzem, bár némely részlegén folyt a munka. 1948-ban fejezték be egészé­ben az építkezést, s azóta az előírt tervek szerint dolgozik. A kezdeti időszakban a Kay Duong­­ban kevés volt a szakember. A cseh­szlovák szakemberek azonban segítet­tek, s az üzem fokozatosan túljutott a kezdeti nehézségeken; a továbbiak­ban is bővíti szakkáder anyagát. Így hatan nálunk, Hodonínban nyertek szakképesítést, s jelenleg ezek a szak­emberek az üzem egyes részlegeit ve­zetik. Eddig az időpontig csupán egy vietnami szakember, az igazgató Csinh Csöng Csang elvtárs volt az üzemben, aki értett a fafeldolgozáshoz, — ma azonban már sokan vannak. A cseh­szlovák szakemberek 1960-ban elhagy­ták az üzemet, s azóta nélkülük fo­lyik a termelés. Azóta az üzem is bővült, s ma már kétszer akkora, mint 1958-ban volt. A gépi berendezést ide is mi szállítotuk, de a felszerelést már vietnami barátaink végezték el. Az üzemrészlegek és a termelés A Kay Duong-i üzemnek négy rész­Dzem az őserdőben lege van: fafelvágő, lemezragasztó, bútor és gyufagyártó részleg. Ezek­ben a részlegekben előkészítik és feldolgozzák a fát az alapművelektől kezdve a különféle használati cikke­kig, eszközökig. Az üzem dolgozói a rájuk háruló feladatokat minden eset­ben teljesítik, s még néhány száza­lékkal meg is toldják azokat. Az üzem összesen 1450 dolgozót foglalkoztat, akik 40 különböző ipar­cikket készítenek. Egytől három mű­szakban dolgoznak az emberek. A fel­vágásnál egy, a lemezragasztóban há­vagy már be is fejezték azokat. E té­nyek eredményezték azt, hogy az igaz­gatónak — aki 4—5 évvel ezelőtt nél­külözhetetlen volt a termelésben; ahogy maga is mondta — ma már más feladatok elvégzésére is jut ideje, mivel a többi szakember nélküle is elegendő ahhoz, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. A jő eredmények nagyban össze­függenek a szocialista munkaverseny­­nyel. Az üzembe 41 kollektíva verse­nyez a Szocialista Brigád cím elnye­réséért. A Kay Duongl faárügyár udvarán rom, a bútorkészítőben egy műszak­ban, míg a gépészeti részlegen tizen­hat órás a műszak. Az üzem munká­sainak nagy része volt katonák, és a környező vidék földműveseiből került ki. Az üzemben rendszeresen folyik a szakkáderképzés, s ma már 4 mérnök és 54 technikusuk van, s emellett az üzem 10 dolgozója a Politechnikai In­tézeten tanul, nem beszélve arról a 400 szakképzett dolgozóról, akik az üzem fennállása óta szereztek képesí­tést. A termelés kezdetén a munkások nagy részének csupán alacsonyfokú iskolai képesítése volt, legfeljebb két elemi, s most ugyanezek a dolgozók a középiskolai tanulmányokat végzik, A fejlődés nehézségei Ezeket a figyelemreméltó eredmé­nyeket a fafeldolgozó üzem nehéz kö­rülmények között hozta létre; olyan nehéz körülmények között, mint az amerikai agresszorok állandó támadá­sai, nem beszélve a közlekedési és egyéb problémákról, melyeket a gyar­mati uralom hagyott maga után. A vietnami dolgozók azonban mindeze­ket a nehézségeket igyekeznek leküz­deni, s folytatják a termelést és a tanulást. Jó szolgálatot és segítséget jelentenek számukra a csehszlovák famegmunkáló gépek. „A csehszlovák esztergagépek nagyszerűek“, mondták nekem a Kay Duong-i üzem dolgozói. Az üzem igazgatója, aki megjárta már Franciaország hasonló üzemeit, azt állítja, hogy ezek a gépek megbízha­tóbbak, mint az angol, a francia vagy a német gyártmányok. — A mi üze­münkben — mondta — 12 nagyobb gépi egység dolgozik; ebből kettő csehszlovák gyártmány, s ezek pro­duktivitása nagyobb, mint a többieké összesen. Emelkedik az életszínvonal Az üzem munkásai még nem is olyan régen nagyobbára bambuszból készült épületekben, kunyhókban lak­tak. Most az üzem közelében tégla­házakat építenek számukra, amelyek minden igényt kielégítően lesznek be­rendezve. Vannak itt bölcsődék, tágas parkokkal a gyermekek számára, alapfokú iskolák esti tagozattal, ame­lyeket a dolgozók hetente kétszer lá­togatnak. Fokozatosan fellendült a kulturális és a sporttevékenység is. Az üzemnek pl. hat labdarúgó- s négy röplabda csapata van. Az üzemben 300 olyan ember dol­gozik, akik Dél Vietnamból kerültek ide; 1954 után jöttek át, mivel a szai­­goni rendszer üldözte őket. „Ha már ottan nem harcolhatunk — mondják — itt segítjük munkánkkal a forrada­lom ügyét, a felszabadító harcot s Vietnam egyesítését.“ A Kay Duong-i fafeldolgozó üzembe a faanyagot 250 kilométeres körzet­ből szállítják vonattal, országutakon és a Fekete folyón. Ezeket a szállítási lehetőségeket szem előtt tartva ké­szültek annakidején az üzem építke­zési tervei is. Az említett utakon ke­rül az üzembe az a 250 fajta faféle­ség, amelyet feldolgoznak. Ezt a meny­­nyiséget nyolc kategóriába sorolják be. Az egyik legértékesebb faféleség „tu thiet“, ami fordításban „vas fát“ jelent, és keménységével tűnik ki. „Gő qúi“ a legértékesebb faféleség. A következő kategóriába azokat a fa­fajtákat csoportosították, amelyekből bútorokat készítenek, valamint épít­kezési anyagokat, csónakokat, hajó­kat, ez az ún. „nha thúong cua“, — vagyis közönséges fa. A 6. és 7. cso­portba tartozó faanyagból készülnek a ragasztott lemezek, amelyek vastag­sága 0,5 és 1,5 mm között váltakozik, s a színe szerint piros, sárga, fehér, barna és szürke lehet. Szép és értékes termékek ezek, s a feldolgozó üzem munkásainak tehet­ségéről tanúskodnak. patok „agresszió kivédése miatt“ tar­tózkodnak Vietnamban, s hajlandók onnnan kivonulni,, ha megszűnik az említett „agresszió“ veszélye. Puccsok Kedden puccskísérletet hiúsítottak meg az uralkodó rendszer ellen. A puccsot a párt volt vezetői ás a reak­ció készítették elő. Az összeesküvők azért akartak puccsot végrehajtani, mert a mai Szí­riái rendszer a szocialista változások útjára lépett — hangsúlyozza a Baath-párt nyilatkozata. Ezek a vál­tozások elégedetlenséget váltottak ki az imperialisták körében. A szíriai kormány leszögezte, hogy az össze­esküvőket szigorúan megbünteti. A nyilatkozat nem közli a letartóztatot­tak számát. • • • Banguiban, a Közép-afrikai Köztár­saság fővárosában államellenes puccs­kísérletet lepleztek le, melyben az ország több vezető személyisége vett részt. Az összeesküvők meg akarták gyilkolni Bokassa ezredest, az ország vezetőjét. Az összeesküvők neveit nem közölték. J. Lapsansky NDK-búza Nyugatnémet-országnak A bonni hatóságok minden aka­dályozó kísérlete ellenére az NDK és Nyugatnémetország közti ke­reskedelmi forgalom 1966 első fél­évében lényegesen emelkedett. A nyugatnémet gazdasági hivatal je­lentése szerint elérte az 1 milliárd 440 millió márkát az előző évi 1066 millió márkával szemben. Ez 35 %-os emelkedésnek felel meg. Figyelemreméltó a nyugatnémet vas- és acélkivitel az NDK-ba, amely 107 millió márkáról közel 171 millióra növekedett. További emelkedést mutat a gép- és jár­mű, valamint a villamosipar és a mezőgazdasági cikkek szállítása az NDK-nak. Hasonlóképpen emel­kedik a vagyipar és a műtrágya exportja. Az NDK viszont 178,4 millió má­zsára emelte a Nyugatnémetor­szágba szállított agrártermények értékét. A nyugatnémetországba irányított gabonaexport 25,8 mil­lióról 85,1 millióra emelkedett fél­év alatt. Ezenkívül bányaterméke­ket, olajtermékeket, gépeket, vil­lanyfelszerelési cikkeket, textil­árut és vegyipari termékeket szál­lít az NDK Nyugatnémetnrszágnak. A legutóbbi Statisztikai Közlöny adatai szerint 1950 óta az NDK exportja Nyugatnémetországnak 38,4 %-kal, a Nyugatnémetország­ból származó behozatal pedig 26,9 %-kal emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom