Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-06 / 31. szám

Az almafa cink lombtrágyázása Moszkva területi, 1961—62. évi kísérletek szerint a cinkszulfút [20 g/ltterl ol­dattal lombtrdgydzott fákon bírták kt a legfobban a szi­gorú telet a rügyek. A gyü­mölcsök erősebben növeked­tek, gyorsabban értek és na­gyobb volt az aszkorblnsav tartalmuk. Az érett gyü­mölcs Ca, Mg, P és Fe tar­talma 10—25 Vo-kal lett na­gyobb a lombtrágyázás ha­tására. A gyümölcsöt 0 C°­­on 2—3 héttel tovább lehe­tett tárolni. A légzés és az enzlmaktlvltás a tárolás Ide­ién kisebb volt. Az alma hú­sa a tárolás alatt nem feke­­tedett meg. A lombtrágyá­zott fák gyümölcse télálőbb is lett. Baktériumtrágyák a paprikatermesztésben A baktériumtrágyázás nö­velt a paprikahozamot szer­kezetes talajon, megfelelő nedvességtartalom és leve­gőellátás mellett. Kevésbé kedvező körülmények között komplex baktériumtrágyá­zást ajánlatos alkalmazni I foszforobakterln, sziltko­­bakterln, azotobakterinj ha­­onként 20 t istállótrágyával 55 kg N, 105 kg P20s és 3 kg Kzl trágyával együtt. Baktériumtrágyázással ked­vező körülmények között 26,5 %-os hozamnövekedés ts elérhető. 1. EGY RÉGI SZOKÁS és ta­pasztalat szerint augusztus hő közepéig a terműszölőben a munkákat be szokták tejezni. Ez azonban nem Jelenti, hogy elhanyagolt állapotban várjuk az érés idejét, hanem utoljára alaposan rendbehozzuk a sző­lőket. A peronoszpóra ellen már többnyire nem fontos védekez­ni. Az idősebb, keményszövetfl leveleket, részben a kifejlett fürtöket a peronoszpóra nem támadja meg. Ha mégis előfor­dul, ez korábbi fertőzés követ­kezménye. A fiatal hajtásokon, illetve hénaljhajtásokon elő­forduló betegséget azok letöré­sével számoljuk fel. Permetezés szükséges a fiatal zöldoltvá­nyokon, amelyek még fejlőd­nek. Ha a peronoszpóra-veszély mégis előfordulna, permetez­zünk 1 százalékos Kuprikollal, illetve 1,5 százalékos bordói­­lével. Porozhatunk Niroxyd-dal, hektáronként 30 kg-os mennyi­séggel. Lisztharmat-előfordulás és veszély esetén Sira Sfinz porozószerrel 20 kg hektáron­kénti adagolás mellett poroz­zunk. (Porozásnál keverhetjük a Niroxid-dal). 2. Szükség van rendszerint az utolsó kötözésre — tőke­igazításra, a hajtások csonkí­tására. 3. Elvégezzük az utolsó kapá­lást is, tehát gyomtalanltjuk a szőlőt és egyúttal elvégezhet­jük az 6n. érés alá való kapá­lást is, azaz a földet a fürtök alatt kissé eltávolítjuk. 4. Augusztus vége felé nagy gondokat okoz a madarak kár­tétele. Ezért időben gondoskod­junk a riasztóberendezésekről, hogy azok szükség esetén üzemképesek legyenek. 5. Különös gondot fordítsunk a szőlő szelektálására. A sze­lektálást csak tapasztalt szak­emberek végezzék a Vetőmag­­nemesítő és Szaporító Vállalat, Illetve a Központi Mezőgazda­­sági Ellenőrző és Vizsgáló In­tézet kiküldött dolgozói fel­ügyelete mellett. A szelektálást több éven keresztül végezzük, s évente feljegyezzük az egyes tőkék tulajdonságait. A rend­szeresen gyengén termő, illetve vírusbetegségekkel megtáma­dott (lásd a képet) tőkéket el­távolítjuk és új oltványokkal pótoljuk. Kiválasztott, kiszelek­tált tőkék közül selejtezzük ki mindazokat, amelyek levelei sodródnak, csavarodnak, chlo­­rotikusak, illetve bármilyen rendellenes tüneteket mutat­nak. Ez a szemszög rendkívül fontos az egészséges szőlősza­porítás érdekében. Képeink két nálunk legveszélyesebb vírus­­betegséget — a termőszőlő le­vélcsavarodását, Illetve főleg az amerikai alanyszőlőt meg­támadó nekrózisát ábrázolják. Azokon a szőlőparcellákon, ahol a betegségek előfordulnak, ne végezzünk szelekciót, ne ve­gyünk le szemeket vagy más szaporítóanyagot. >. A szőlőiskolákban továbbra is folytatjuk a rendszeres per­metezést a peronoszpóra, illet-A A szőlő vírusos nekrózts tünetei a leveleken. Minden tő-. két, amelyeken Hyen tüneteket észlelünk, eltávolítunk. ve a lisztharmat ellen, de a kártevők ellen is. Ha a múlt hónapban nem végeztük el a harmatgyökerek eltávolítását, azt azonnal, még a hónap elején elvégezzük. Továbbá az iskolát gyomtalanítjuk, illetve a baráz­dákon talajlazítást végzünk, fő­képpen esők után. Száraz idő­ben fontos az öntözés, mert ezzel elősegítjük a gyökerek kifejlődését és az oltvány meg­erősödését. A vesszők felső ré­szét augusztusban kitakarjuk, hogy ezek beérését biztosítsuk. 7. Az alanyszőlőkre további fokozott gondot fordítunk. Fon­tos a rendszeres gyomirtás, ill. talajlazítás. Rendszeresen kö­tözzük ki a fiatal hajtásokat is. A mellékhajtásokat óvatosan vágjuk ki, hogy a vesszők mi­nőségét fokozzuk. 1. Tovább folytatjuk a borok fejlődésének és egészségi álla­potának érzékszervi vizsgála­tát, a töltögetést és hordóápo­lást. 2. Nagyon fontos teendők a szüretre való felkészültség. Ha­bár még egy-két hőnap választ el a szürettől, az előkészületre itt az idő. Idén jó termés vár­ható, jobb mint a tavalyi volt. Tehát fontos a táróhely, hordók biztosítása. Figyelembe kell venni, hogy sok hordó üresen áll, s mivel ez a hordókra néz­ve ártalmas, vizsgáljuk át őket és készítsük elő. Az előkészü­let abból áll, hogy átvizsgáljuk a hordó faanyagát, ha a bordák között hibásat, rothadásnak In­dulót találunk, azt azonnal ki­cseréljük. Ugyanígy az abron­csokat is. Az öreg és új hordók tisztítása fokozatosan, hideg és forró vízzel, forró szódaoldat­tal, savval és végül hideg víz­zel történik. Hogyan készítsük elő az Aj hordókat? Mivel új hordó elő­készítés nélkül nem alkalmas a bor tárolására, a következő eljárásnak vetjük alá: Megtölt­jük a hordót tiszta friss vízzel, s ezt kétnaponként cseréljük. Ezt a műveletet 0—7-szer meg­ismételjük. Azután forró vizet öntünk bele, illetve Vi órán ke­resztül gőzöljük. Utána (3 hl es hordóba kb. 40 lit.)' szódás ol­datot öntünk (100 liter vízre 1 kg szóda), bedugaszoljuk, majd gondosan kiöblítjük. Az­után a hordót egyik oldalára, majd a másikra állítjuk s végül meleg vízzel addig öblítjük, amíg a kifolyó víz áttetsző lesz. Ajánlatos a hordót azután két százalékos kénsavval is kimos­ni (10 liter vízbe 2 del tömény kénsavat állandó keverés mel­lett fokozott elővigyázattal ön­tünk — nem szabad fordítva, vagyis a kénsavba önteni a vi­zet!) A hordó kénsavas-oldat­­tal történő mosása hasonló, mint a szódaoldat esetében, te­hát kb. V4 óráig tart. A savat azután kiöntjük és a hordót forró vízzel addig öblögetjük, amíg a víz tiszta marad. A hor­dó tisztaságáról úgy győződünk meg, hogy a kifolyó vízbe vas­­kloridot cseppentünk. Az öblí­tővíznek nem szabad feketére festődnie. Az így előkészített új hordóba az első évben tör­kölyborokat teszünk, ezektől a hordó beborosodlk, azaz a belső falain borkő rakódik le. Gyors beborosodást úgy is elérhetünk, ha a hordót forró élesztőborral kiöblítjük. A Vírusos levélsodró által megtámadott töke. A betegség ragályossága miatt az ilyen tőkét továbbszaporításra nem használjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom