Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-06 / 31. szám

A tartós virág értékesebb Ma már elavult az a szem­lélet, hogy „nem baj, ha a vá­gott virág a vevőnél gyorsan elhervad, majd vesz helyette másikat“. Sokkal Inkább igaz, hogy aki sokáig gyönyörköd­hetik a vágott virágban, szíve­sebben szánja rá magát ismét a virágvásárlásra. A vágott virágot csak vízben lehet frissen tartani. Tartóssá­gát azonban — belgiumi fizio­lógiai vizsgálatok szerint — több tényező befolyásolja. A vi­rágok szárán, főleg a metsí­­lapon elszaporodó baktériumok megnehezítik, később pedig teljesen megakadályozzák a szár vízfelvételét. Cukros víz­ben ugyan táplálékhoz jutnak a levágott virágok, de a cukor fokozza a baktériumok elsza­porodását és a rothadást. Nagy szerepe van a virágok tartós­ságában a víz pH értékének is. A kisebb pH kedvezőbb hatású. Mivel a gyökérről eltávolított szár zöld részei már nem asszi­milálnak, kész táplálékról: cu­kor alakban adott szénhidrát­ról kell számukra gondoskodni. Minél magasab a víz és a leve­gő hőmérséklete, annál több vizet vesz fel a levágott szár és annál jobb tápanyagellátás­ra van szüksége. A holland Bendien cég állí­tott elő Chrysal néven olyan készítményt, amely megakadá­lyozza a baktériumok fejlődé­sét és a rothadást a virágvázá­ban, cukor alakban nyújt táp­lálékot a vágott virágnak és csökkenti a víz pH értékét, te­hát növeli a vágott virág tar­tósságát. Aalsmeeri kísérletek szerint a készítmény jól bevált a Dahliával, Freesiával, Gerbe­­rával, szegfűvel, Chrysantheum­­mal és rózsával beállított 8 na­PRIMULA OBCONICA BAKTÉRIUMOS MEGBETEGEDÉSE A PRIMULA OBCONICA-N üvegházban hosszabb idő óta egy baktériumos megbetege­dést figyeltek meg Reims és Versailles környékén. A vizs­gálatok alkalmával más bak­tériumok jelenléte ts kimu­tatható volt, de a megbete­gedést kizárólag a Pseudo­monas primuláé baktérium idézte elő. A tiszta tenyé­szettel megfertőzött levele­ken két nap múlva sárgás­barnás foltok jelentek meg, melyek három hét múlva a levél pusztulását idézték elő. A baktérium a levéllemezt, a levél nyelét, valamint a ke­­helyleveleket támadja meg. A baktériumok lekerekített pálcika formájúak és egye­dül, vagy párosával nyálkás csomókban fordulnak elő. Speciális jellegükre jellem­ző, hogy a Primula macol­­des-t nem fertőzik. Tulajdon­ságai alapján a baktérium közel áll a Pseudomonas prtmulae-hoz. Idősebb fák átültetése I FŰKÉNT PÁRÁS, meleg, vál­tozékony időjárás esetében lép fel kerti rózsáinkon. \ zöld részeken elsősorban a fiatal leveleken s a hajtások csúcsi részén, a bimbókon, lisztes, fe­hér bevonat jelenik meg. A gomba a leveleken eleinte ke­rek, fehér foltokat idéz elő, először p inw.Ai "Kínén, majd a fonákon. Ezek a kisebb foltok később az egész le­vélre kiterjedő fehér bevonattá fejlődnek. A betegség követ- __ keztében a levelek fel- ly felé görbülnek, kana- m lasodnak, esetleg el- « sodródnak és részben szürkés-vöröses szí­­nőek lesznek. Később pn összezsugorodnak, el- ^ száradnak és lehulia­­nak. A vesszők és a —| tüskék is lisztes be- k . vonatúak, a fejletle­­nebb korban fertőzött to bimbók nem nyílnak * ki. A lombozat káro­­sodása következtében (Tj a hajtások rövid izkö- .jf zűek lesznek, fejlődé- ’'I sük lecsökken, nem M tudnak beérni és a ^ tél folvamán elfagy- ^ nak. L. ^ A hajtásoK felőle tén ősszel apró, gömb­­alakú, fekete termő­­testek (peritéciumok), ^ a gomba áttelelő szer­vei fejlődnek. A peri­­téciumokon kívül a rügyekbe húzódott gombafonál is áttelel. A gomba fejlődésének kedvez a párás, meleg, zárt fekvés, a hirtelen hőmérséklet-ingadozá­sok, a talaj erős kiszáradása, a nitrogén túladagolása, a mész­­hiány, tehát minden környezet­­hatás, mely egyúttal kedvezőt­len a növénynek. A növényhá­zakban a hirtelen hőmréséklet­­változás, az alacsony éjszakai hőmérséklet, a párakicsapódás a leveleken, a talaj erős kiszá­radása teszi fogékonvabbá a rózsákat. A különböző rózsafajták nem egyformán fogékonyak a beteg­ség iránt, a kúszófajták között különösen akadnak hajlamosak Pl- Crymson rambler. A fényes, vastagabb levelű, kemény bőr­szövete fajták ellenállóak. pél­dául a Glória dl Roma, Peace, Crymson Glory. Ahol a feltéte­lek kedveznek a betegség fel­lépésének, inkább a liszthar­matnak ellenálló fajtákat tele­pítsük. A vegyszeres védekezést az első lisztes foltok megjelenése­kor kell kezdeni. Nyugalmi időszakban a fer­tőzött hajtásokat vágjuk le és semmisítsük meg, valamint per­metezzük a fertőzött növénye­ket téli higítású mészkénlévpl vagy 5 százalékos Neopollal. B. I. ZÖLDSÉG & VIRÁG -J GYÜMÖLCS • ' Az új lakótelepek, új üzemek, külszíni fejtés befejezése utáni térrendezés, útépítés és általában városrendezés alkal­mával ismételten visszatérő problémát, azaz a megbontott táj­kép tökéletes helyreállításának módját és eszközeit minden civilizált országban Igyekeznek megoldani. Ojabban Angliában létesült a Scottich Development Ltd vállalat, amelynek fa­átültető szolgálata bármilyen terjedelmű fát — megfelelő gé­pek segítségével — károsodás nélkül kiemel, szállít és el­ültet. Az átültető gép egy traktorhoz szerelt és . az átültetendő fa méretének megfelelő, hidraulikusan működtetett ásó, emelő és szállítóbödönből áll. Az ásószerkezet a fa nagyságának megfelelő méretű földlabdát körülássa, az altalajtól elválaszt­ja, a szállítóbödönbe emelve a kijelölt helyre szállítja. Az ültetésre kijelölt helyen az ültetőgödröt hasonló működésű főldmarógép készíti eló, a kiemelt földlabdával megegyező méretben. Ezzel a technikával biztosítható, hogy a földlabda lazulás, sérülés nélkül kerül a helyére, így a fát ültetése után kikötni nem szükséges. Ültetés alkalmával az ültetés során általában alkalmazandó elveket kell betartani, azaz ültetés után a fát jól beiszapolni, hogy a talaj a gyökérlabdához szorosan tapadjon. Az átültetett fa további fejlődésének elő­feltétele, hogy a talajviszonyok a régi és az új helyen azono­sak legyenek, és hogy a fa azonos égtáj: helyzetben kerüljön kiültetésre. Az eddigi tapasztalatok szerint az átültetést Idő­sebb korban jól viseli a juhar, az éger, a kőris, a fűz, a szil, a gesztenye, a nyír, a gyertyán, a tölgy, a cédrus, a ciprusok, citromfélék és sok más díszfa-fajok. pos kísérletekben, még kemény vízben Is. Klórtartalmú vízben nem bizonyult olyan jó hatá­súnak. Általánosságban nem lehet megmondani, hány nappal hosszabbítja meg a vágott vi­rágok élettartamát, de vala­mennyi esetben hosszabb ideig éltek a Chrvsnl nldnfhan n vi­rágok, mint tartósítószer nél­kül. A készítmény hatását a vi­­rágfaj, fajta és a vágás Idő­pontja is befolyásolja. Alkal­mazásakor nem keli cserélni a virágok vizét, mert az az utol­só napig tiszta és szagtalan marad. Ajánlatos viszont a vi­rágok szárát a hatás fokozása céljából behasítaní.

Next

/
Oldalképek
Tartalom