Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-06 / 31. szám

A mézgásodás (gumóza) okai és kezelése A csonthéjas gyümölcsneme­­inknél: főleg a meggynél, cse­resznyénél, kajszi- és ősziba­racknál tapasztaljuk, hogy be­­sűrüsödött tápnedveik a fa szállító edénynyalábjaiből a felszínre kerülnek és guml­­szerü sárgás-rózsaszín mézgává (macskaméz) alakulnak át. Ez a Jelenség többféle életfolya­mat! rendellenesség következ­ménye, figyelmeztetés, hogy a faegyed életében negatív, egy­általán nem kívánatos esemény Játszódik le. Tehát maga a mézgásodás nem betegség, csak kísérő tünet. A gumóza a fa életritmusá­ban káros zavarokat idéz elő és közvetve annak életkorát megrövidíti, pusztulását okoz­hatja. A mézgásodás rendsze­res kísérője egyes élősködő gombák tevékenységének, mint a monília vagy levéllikasztó gomba kártételének, de kap­csolatban állhat a termelési övezet talaj- és éghajlati viszo­nyaival, vagy mechanikai Jelle­gű sérülések következménye­ként Jelentkezhet. A rossz ag­rotechnika is okozhat mézgá­­sodást. A talajjal kapcsolatos okok­nál első helyen kell említe­nünk a mészhiányt, ami a csonthéjasoknál gyakori jelen­ség. Ezt csak rendszeres mész­­trágyázással oldhatjuk meg. Gondoljunk arra, hogy a ter­més 15—25 %-át kitevő mag­vak képzéséhez minden fának rendszeresen szüksége van mészre, de ez hasznosan befo­lyásolja a talaj szerkezeti ala­kulását Is. A meszezést azonban ne vi­gyük túlzásba, mert vannak megfigyelések arról is, misze­rint a mészbőség is mézgáso­­dást idézhet elő. Ideális a talaj 4—5 %-os mésztartalma, kisebb százalék esetén 3—4 évenként mészport vagy oltatlan szét­­mállott meszet juttatunk a földbe. A meszezést ősszel vé­gezzük, azokon az éveken, ami­kor más trágyát nem Juttatunk a talajba. A kedvezőtlen, hűvös tala­jok, északi lejtők, mély fek­vésű völgyek fagyzugai, leve­gőtlen, magas vízállásé talaj is kiválthatják azokat az élettani elferdüléseket, amelyek ered­ményeként mézgásodás jelent­kezik. Ne ültessünk fagyzugok­ba kajszit, őszibarackot, de más csonthéjast se, mert a mézgásodáson kívül a fagy­káros szövetek gutaütést (apo­­plexia) idézhetnek elő. Ha már ilyen helyen van telepítés, te­gyük lehetővé a Jó levegőmoz­gást, a hideg légtömegek el­vezetését. A magas talajvizet árkolással vezessük le, és rend­szeresen védekezzünk a gom­babetegségek ellen Is. A kötött talajokat helyes agrotechniká­val tegyük levegőssé, mert a túlzott vízmennyiség nagy el­lensége a csonthéjasoknak. A mély ültetés és erős metszés is okozhat mézgásodási tünetet. Végül a mechanikai károso­dásról szeretnék szólni. Kéreg- és háncssebek gyakorta elő­fordulnak a talajművelő esz­közök óvatlan alkalmazásával. A keletkezett seb Jó tápterület különféle gombabetegségeknek és tél idején elősegíti a seb környéki sejtek elfagyását is. Azért nagyon fontos a sebek korszerű kezelése. Mechanikai úton keletkezett sebeket ide­jében kezeljük oltóviasszal, sebkátránnyal. A vegetáció fo­lyamán a mézgás részeket éles késsel messük ki, ecetes vízzel vagy 1 %-os sóskasav oldattal mossuk ki a sebeket, majd ru­hadarabbal átkötözzük. Több­ször ellenőrizzük nem folyta­tódik-e a mézga kiválasztása. Ilyen esetben többször a meg­nevezett oldatokkal kimossuk a sebet, majd oltóviasszal be­kenjük. Ezt a munkát májustól augusztus végéig végezzük el. Az ilyképpen „gyógyított" fá­kat kénsavas kálium oldatával trágyázzuk meg (Cejka). A rendszeres trágyázás, ahol a foszfornak és káliumnak jut nagy szerep biztosítja a fa he­lyes tápanyagellátását, azért ilyen esetben a mézgásodás is kisebb. A felesleges ágakat még a nyár folyamán távolítsuk el a Otban a fogyasztó felé. fáról és a ritkító metszést Is helyes a termés betakarítása után végrehajtani. Ennél a mű­veletnél ne feledkezzünk meg a szükséges sebkezelésről sem. Ne engedjük meg, hogy a seb­felület fás része rothadásnak (Pathó K., felvétele) induljon, vagy elfagyási gócok keletkezzenek ezen a helyen. Az apoplexia hatására elpusz­tult ágrészeket is azonnal mes­sük le, így elejét vesszük a további fertőzés lehetőségei­nek. I- *• 2 GYÜMÖLCS • zöldség • virág Augusztusi teendők a gyümölcsösben E HŰNAPBAN gondot for­dítunk a nyári metszésre, amelyet máskülönben javító metszésnek is neveznek, mi­vel ezáltal kijavíthatjuk a téli metszéskor vétett hibá­kat, ha a fák nem úgy fej­lődnek, ahogy azt a téli metszéssel akartuk elérni. A nyári metszés által a fa­korona kellő formáját ala­kíthatjuk ki. A szükségtelen ágak és hajtások eltávolítá­sával ugyan nagyobb sebe­ket ejtünk a vezérágakon, ezek azonban őszig kellő­képpen behegednek. Azokon a fákon, amelyeken korona­­alakítást végeztünk, augusz­tusban folytatjuk a hajtások visszametszését. Igen fontos az őszibarack metszése, kü­lönösen a fattyúhajtások el­távolítása. A régi fattyúhaj­tásokat az egres- és a ribiz­­kebokrokon is eltávolítjuk. A málnabokrok felesleges új hajtásait is lemetsszük. Amennyiben szükséges au­­gustusban a dió metszését is elvégezzük. A sokéves megfigyelés szerint júliussal összeha­sonlítva augusztusban az időjárás már sokkal állan­dóbb, rendszerint meleg és száraz. Ezért igyekszünk fenntartani a talajnedves­séget azáltal, hogy a fák tövében a talajt porhanyó­juk. Ugyanakkor pusztítjuk a gyomokat is, amelyek je­lentős mennyiségű tápanya­got és nedvet vonnak el a fáktól. Augusztusban bevé­gezzük a gyümölcsfák nitro­­génes trágyázását, nehogy feleslegesen meghosszabbít­suk a vegetációt. A TERMŐ GYÜMÖLCSÖ­SÜKBEN leszüreteljük az őszibarack, a körte, alma és szilva korai fajtáit. A lehul­lott, moniliával fertőzött, vagy almamoly által megtá­madott gyümölcsöt ideje­korán összeszedjük és a ?;yttmölcsösből eltávolítjuk, gy elejét vesszük a fertő­zés továbbterjedésének, s le­hetetlenné tesszük, hogy az almamoly hernyója a talaj­ban bebábozödjék. Elvégezzük a fák szem­zését és 10—14 nap eltelté­vel ellenőrizzük, hogy a sze­mek megfogantak-e. A sze­mek megfogamzását köny­­nyen megállapíthatjuk, mi­vel a megfogant szemeken a levélnyél gyenge mozga­tásra is könnyen lehull, míg a meg nem fogant sze­meken a levélnyelek szilár­dan tartanak és nem vá­laszthatók le. A meg nem eredt oltott alanyon újra­­oltást végzünk. Körülbelül három hét elteltével az ol­tást rögzítő háncsot (illetve az egyéb felhasznált kötöző­anyagot) eltávolítjuk és új­ra lekötjük. Az előző évben oltott alanyokon a megha­gyott biztosító csapot eltá­volítjuk és a sebet oltóviasz­­szal bekenjük. A hajtásokat bekurtítjuk. KIÜLTETJÜK a szamócát és a munkák sorrendjét úgy tervezzük, hogy az ültetést a hónap végéig befejezzük. Megkezdjük a facsemeték őszi kiültetését megelőző talajelőkészítést. Ha e terü­letre zöldtrágyának szánt keveréket vetettünk, úgy ezt most leszántjuk. A többi területet olyan állapotban tartjuk, hogy a kiültetés előtt legalább egy hónappal mélyszántást végezhessünk és a talaj felszínét simító­zással elegyengethessük. A betegségek és a kártevők elleni védekezés terén első­sorban a tetvek elszaporo­dását és elterjedését kísér­jük figyelemmel, s szükség szerint Fosfotionnal perme­tezzünk. Megismételjük a permetezést Dykollat. ésue­­dig az almamolv második nemzedékének leküzdésére. A riblzkebokrokat az ent­­raknózis elterjedése ellen réztartalmú szerrel, a Knn­­riVol 0.75 %-os töménységű oldatával végzett permete­ző—ni védelmezzük. AMT1RET BERHAK, mérnök, Növénvneme«t*ü Állomás, Pr?r»v5rt*a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom