Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-06 / 31. szám
A mézgásodás (gumóza) okai és kezelése A csonthéjas gyümölcsnemeinknél: főleg a meggynél, cseresznyénél, kajszi- és őszibaracknál tapasztaljuk, hogy besűrüsödött tápnedveik a fa szállító edénynyalábjaiből a felszínre kerülnek és gumlszerü sárgás-rózsaszín mézgává (macskaméz) alakulnak át. Ez a Jelenség többféle életfolyamat! rendellenesség következménye, figyelmeztetés, hogy a faegyed életében negatív, egyáltalán nem kívánatos esemény Játszódik le. Tehát maga a mézgásodás nem betegség, csak kísérő tünet. A gumóza a fa életritmusában káros zavarokat idéz elő és közvetve annak életkorát megrövidíti, pusztulását okozhatja. A mézgásodás rendszeres kísérője egyes élősködő gombák tevékenységének, mint a monília vagy levéllikasztó gomba kártételének, de kapcsolatban állhat a termelési övezet talaj- és éghajlati viszonyaival, vagy mechanikai Jellegű sérülések következményeként Jelentkezhet. A rossz agrotechnika is okozhat mézgásodást. A talajjal kapcsolatos okoknál első helyen kell említenünk a mészhiányt, ami a csonthéjasoknál gyakori jelenség. Ezt csak rendszeres mésztrágyázással oldhatjuk meg. Gondoljunk arra, hogy a termés 15—25 %-át kitevő magvak képzéséhez minden fának rendszeresen szüksége van mészre, de ez hasznosan befolyásolja a talaj szerkezeti alakulását Is. A meszezést azonban ne vigyük túlzásba, mert vannak megfigyelések arról is, miszerint a mészbőség is mézgásodást idézhet elő. Ideális a talaj 4—5 %-os mésztartalma, kisebb százalék esetén 3—4 évenként mészport vagy oltatlan szétmállott meszet juttatunk a földbe. A meszezést ősszel végezzük, azokon az éveken, amikor más trágyát nem Juttatunk a talajba. A kedvezőtlen, hűvös talajok, északi lejtők, mély fekvésű völgyek fagyzugai, levegőtlen, magas vízállásé talaj is kiválthatják azokat az élettani elferdüléseket, amelyek eredményeként mézgásodás jelentkezik. Ne ültessünk fagyzugokba kajszit, őszibarackot, de más csonthéjast se, mert a mézgásodáson kívül a fagykáros szövetek gutaütést (apoplexia) idézhetnek elő. Ha már ilyen helyen van telepítés, tegyük lehetővé a Jó levegőmozgást, a hideg légtömegek elvezetését. A magas talajvizet árkolással vezessük le, és rendszeresen védekezzünk a gombabetegségek ellen Is. A kötött talajokat helyes agrotechnikával tegyük levegőssé, mert a túlzott vízmennyiség nagy ellensége a csonthéjasoknak. A mély ültetés és erős metszés is okozhat mézgásodási tünetet. Végül a mechanikai károsodásról szeretnék szólni. Kéreg- és háncssebek gyakorta előfordulnak a talajművelő eszközök óvatlan alkalmazásával. A keletkezett seb Jó tápterület különféle gombabetegségeknek és tél idején elősegíti a seb környéki sejtek elfagyását is. Azért nagyon fontos a sebek korszerű kezelése. Mechanikai úton keletkezett sebeket idejében kezeljük oltóviasszal, sebkátránnyal. A vegetáció folyamán a mézgás részeket éles késsel messük ki, ecetes vízzel vagy 1 %-os sóskasav oldattal mossuk ki a sebeket, majd ruhadarabbal átkötözzük. Többször ellenőrizzük nem folytatódik-e a mézga kiválasztása. Ilyen esetben többször a megnevezett oldatokkal kimossuk a sebet, majd oltóviasszal bekenjük. Ezt a munkát májustól augusztus végéig végezzük el. Az ilyképpen „gyógyított" fákat kénsavas kálium oldatával trágyázzuk meg (Cejka). A rendszeres trágyázás, ahol a foszfornak és káliumnak jut nagy szerep biztosítja a fa helyes tápanyagellátását, azért ilyen esetben a mézgásodás is kisebb. A felesleges ágakat még a nyár folyamán távolítsuk el a Otban a fogyasztó felé. fáról és a ritkító metszést Is helyes a termés betakarítása után végrehajtani. Ennél a műveletnél ne feledkezzünk meg a szükséges sebkezelésről sem. Ne engedjük meg, hogy a sebfelület fás része rothadásnak (Pathó K., felvétele) induljon, vagy elfagyási gócok keletkezzenek ezen a helyen. Az apoplexia hatására elpusztult ágrészeket is azonnal messük le, így elejét vesszük a további fertőzés lehetőségeinek. I- *• 2 GYÜMÖLCS • zöldség • virág Augusztusi teendők a gyümölcsösben E HŰNAPBAN gondot fordítunk a nyári metszésre, amelyet máskülönben javító metszésnek is neveznek, mivel ezáltal kijavíthatjuk a téli metszéskor vétett hibákat, ha a fák nem úgy fejlődnek, ahogy azt a téli metszéssel akartuk elérni. A nyári metszés által a fakorona kellő formáját alakíthatjuk ki. A szükségtelen ágak és hajtások eltávolításával ugyan nagyobb sebeket ejtünk a vezérágakon, ezek azonban őszig kellőképpen behegednek. Azokon a fákon, amelyeken koronaalakítást végeztünk, augusztusban folytatjuk a hajtások visszametszését. Igen fontos az őszibarack metszése, különösen a fattyúhajtások eltávolítása. A régi fattyúhajtásokat az egres- és a ribizkebokrokon is eltávolítjuk. A málnabokrok felesleges új hajtásait is lemetsszük. Amennyiben szükséges augustusban a dió metszését is elvégezzük. A sokéves megfigyelés szerint júliussal összehasonlítva augusztusban az időjárás már sokkal állandóbb, rendszerint meleg és száraz. Ezért igyekszünk fenntartani a talajnedvességet azáltal, hogy a fák tövében a talajt porhanyójuk. Ugyanakkor pusztítjuk a gyomokat is, amelyek jelentős mennyiségű tápanyagot és nedvet vonnak el a fáktól. Augusztusban bevégezzük a gyümölcsfák nitrogénes trágyázását, nehogy feleslegesen meghosszabbítsuk a vegetációt. A TERMŐ GYÜMÖLCSÖSÜKBEN leszüreteljük az őszibarack, a körte, alma és szilva korai fajtáit. A lehullott, moniliával fertőzött, vagy almamoly által megtámadott gyümölcsöt idejekorán összeszedjük és a ?;yttmölcsösből eltávolítjuk, gy elejét vesszük a fertőzés továbbterjedésének, s lehetetlenné tesszük, hogy az almamoly hernyója a talajban bebábozödjék. Elvégezzük a fák szemzését és 10—14 nap elteltével ellenőrizzük, hogy a szemek megfogantak-e. A szemek megfogamzását könynyen megállapíthatjuk, mivel a megfogant szemeken a levélnyél gyenge mozgatásra is könnyen lehull, míg a meg nem fogant szemeken a levélnyelek szilárdan tartanak és nem választhatók le. A meg nem eredt oltott alanyon újraoltást végzünk. Körülbelül három hét elteltével az oltást rögzítő háncsot (illetve az egyéb felhasznált kötözőanyagot) eltávolítjuk és újra lekötjük. Az előző évben oltott alanyokon a meghagyott biztosító csapot eltávolítjuk és a sebet oltóviaszszal bekenjük. A hajtásokat bekurtítjuk. KIÜLTETJÜK a szamócát és a munkák sorrendjét úgy tervezzük, hogy az ültetést a hónap végéig befejezzük. Megkezdjük a facsemeték őszi kiültetését megelőző talajelőkészítést. Ha e területre zöldtrágyának szánt keveréket vetettünk, úgy ezt most leszántjuk. A többi területet olyan állapotban tartjuk, hogy a kiültetés előtt legalább egy hónappal mélyszántást végezhessünk és a talaj felszínét simítózással elegyengethessük. A betegségek és a kártevők elleni védekezés terén elsősorban a tetvek elszaporodását és elterjedését kísérjük figyelemmel, s szükség szerint Fosfotionnal permetezzünk. Megismételjük a permetezést Dykollat. ésuedig az almamolv második nemzedékének leküzdésére. A riblzkebokrokat az entraknózis elterjedése ellen réztartalmú szerrel, a KnnriVol 0.75 %-os töménységű oldatával végzett permetező—ni védelmezzük. AMT1RET BERHAK, mérnök, Növénvneme«t*ü Állomás, Pr?r»v5rt*a.
