Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-06 / 31. szám

II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • i96b. AUGUSZTUS A gyümölcsfák ápolása A GYÜMÖLCSFA növényvé­delmi előkészülete a következő termelést évre a növényi és állati kártevők ellen, meg a termésre való kialakítási met­szés ideje augusztus, a máso­dik nedvkeringés megindulá­sának kezdete. Nagyobb tele­pítés vagy munkatorlódás ese­tén azon sorrendben vegyük kezelésbe fáinkat, ahogy azok befejezik a második nedvke­ringést. Legkorábban telel be, tehát legkorábban fejezi be vegetációját a körte, utána a birs, majd a kajszibarack, cse­resznye, meggy, szilva és az alma. Évközben el nem kerülhető, hogy egyes ágak le ne szárad­­janak, ennek meg van az oka, ezek az ágak betegek, meg vannak fertőzve gombabeteg­­ségektől, vagy rovar kártevők­től, tehát nem megokolt, hogy ezeket a betegségterjesztő gó­cokat a gyümölcsösünkben megtűrjük. Leveles vegetációs állapot­ban szembetűnőbb, hogy hol sűrű a korona, mely ág kivá­gásával tudjuk biztosítani, hogy a korona légjárható legyen és a nap besüssön a korona bel­sejébe is. AUGUSZTUS FOLYAMÁN a gyümölcsfákról minden száraz ágat, meg azokat, melyek sár­gulnak s előreláthatólag ter­mést a következő években sem fognak hozni, el kell távolítani. A vastagabb ágakat előbb fű­résszel kell levágni, majd a vá­gási felületet éles késsel vagy nagyobb seb esetén gyaluval lesimítani. A kisebb, ollóval vagy kacorral vágott seb felü­lete is mindig sima legyen. A levágás mindig egészséges élő farészen történjen, mert az elszáradt részen történő met­szés soha sem heged be. A vá­gás mindig úgy történjen, hogy a sebzés! felület a legkisebb legyen. A levágás mindig köz­vetlenül ágelágazódás felett történjen, ágcsonkot soha sem szabad hagyni, mert az ág­csonk beszárad. Túl mélyen sem szabad levágni az ágat a törzsről, vagy vastagabb ág­részről. A vastagabb ágat töb­ben való levágásnál úgy kell eltávolítani, hogy az ág tövét körülvevő patkószerű forradást ■\z úgynevezett ágkoszorút meg ne sértsük, mert ezen rejtett rügyek vannak, amik elősegí­tik a vágási seb gyors befor­­radását. Második nedvkeringés idején, augusztusban, mikor még mele­gek vannak, sokkal gyorsabb ■a sebek behegedése, mint téli vágás esetén. HA KISEBB ÁGAKAT távolí­tunk el a gyümölcsfáról s már ezzel is levegősebbé tudjuk tenni a koronát, a vízszintesen vagy szögben álló tartóágakről elsősorban azokat a kisebb ágakat távolítsuk el, melyek felfelé törekszenek, a tartóág felső felületéből indulnak ki, ezek kevesebb termést adnak, mint azok, melyek a tartóág oldalairól Indulnak ki. Itt le­szögezem azt, hogy ezek alatt nem értem az ágakból előtörő tüskeszerű, rövid képződmé­nyeket, melyek a tulajdonkép­peni termők, ha ezeket az ág bármely részéről is eltávotíta­­uántc, nagy hibát követnénk el, ezzel a következő évi termést csökkentenénk. Ha bármely fánál nagyobb ágat kell eltávolítanunk, annak helyét igyekezzünk kipótolni, a törzsből vagy tartóágakból elő­törő hajtásokkal, ezek lehet­nek vízhajtások is, amiket spárgakötéssel és támasztó­­fácskákkal ügy irányítunk, hogy pár óv alatt, a nagyobb ág levágása miatt deformáló­dott fának megadjuk a fajtá­jára jellegezetes alakot. AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDEKBEN nagyot haladt a növényvéde­lem. A rovarkártevők elleni védekezésnél a DDT poros, a Dynol stb. kontaktmérgek al­kalmazásával sok kérdés meg­oldódott, azonban a gombakár­tevők kutatásánál újabb igen veszedelmes kártevőket fedez­tek fel, a paránylényeket, a baktériumokat s ezek Toxinjaít. A gombakártevők ellen a nö­vény védekezik, a sértetlen kérgén a fának vagy a sértet­len héján a gyümölcsnek a fer­tőzés ritkán hatol át, azonban ott, ahol sebzés van, a fertőzés igen gyorsan talál nyitott aj­tóra. Az augusztusi metszés me­leg időben történik, éppen akkor, amikor a gombák, bak­tériumok a legvirulensebbek, tehát vágási sebeket, sérülése­ket olyan anyaggal kell bevon­ni, mely a gombabetegségek behatolását meggátolja. Taka­rítsuk ki a gyümölcsfáink ré­gebbi sebeit, azokat és az új sebzéseket, egészen a ceruza­vastagságig be kell kenni olyan anyaggal, mely a sebet a leve­gőtől elzárja és fertőtlenít is. Ilyenek: Gyümölcsfakátrány, Oltóviasz, Földből készült sár­ga olajfesték (a színes festé­kek féinklóridokból készülnek, melyek a seb begyógyulását hátráltatják). A LEVÁGOTT SZÁRAZ ÁGAK, fahulladék gomba és rovarkár­tevőkkel van fertőzve, ezeknek a gyümölcsösben vagy a gyü­r ^ 7. szám A TARTALOMBÓL: + A mézgásodás okai és kezelése-4- Augusztusi teendők a gyümölcsösben 4- A dió szedése és raktározása-4- A szőlő szelektálása — a termés tartós növelésének záloga-4- Versenyben az idővel-4- Szőlészet és borgazdálkodás-4- Rózsaharmat (virágbetegség)-4- A tartós virág értékesebb v_______________________y mölcsös közelében levő tűzifa tárolóhelyen semmi keresni va­lójuk nincs, ha raktározzuk, a gyümölcsfákra visszavándorol­nak a kártevők, a levágott ágakat azonnal el kell tüzelnL Augusztusban van az Ideje az alakfák másodszori metszé­sének, ezzel a metszéssel ala­kulnak ki az alakfákon a ter­mőkalácsok. Augusztusban még nem sza­bad abbahagyni az almamoly elleni védekezést, ha találunk fertőzött gyümölcsöt, 1 % Dy­nol, V4 % Kuprikol és Vfe % Su­­llkol keverékével ködszerűen át kell azokat permetezni. Rutikay Béla, mérnök A megvilágítás hatása egyes na^riksfajtákra Négy helyi paprikafajtát és a C. peruvianum egyik változatát tavaszi—nyári és őszi—téli idényben üveg­házban 10—24 órás megvilágítás mellett tartották. A haj­­tatóhárban a hőmérséklet a tavaszi—nyári idényben 23—35 C , az őszi—téli idényben 18—25 C volt. A Sziv­­rija 80'1 és Pazardzsiska kapija 7S4 fajták 10 órás meg­világítás esetén korábban virágoztak és jobb termést adtak, mint a kontroll. A Kalinkov fajta 10 órás meg­világítás mellett ugyancsak korábban virágzott. Az emlí­tett három fajtára a 24 órás megvilágítás kedvezőtlenül hatott. A Dzsuljunszka fajta b*-milyen megvilágítás mellett egyazon időben virftvr»"- a c. peruvianum leg­jobban fejlődött 24 órás megvilágítás esetén. Téli idő­szakban valamennyi fajtára kedvezőbb a 24 órás meg­világítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom