Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 1. szám
Mikor tanuljon a gyerek ? A gyermektől, amíg eléri nagykorúságát és elfoglalja helyét a mindennapi életben, társadalmunk igényes feladat elvégzését várja el: el kell Sajátítania mindazokat az ismeretedet, amelyeket állandó szaporodásuk folyamán gyűjtöttünk össze, hogy azok felhasználásával, értékesítésével megoldhassa majd jövő hivatásának problémáit. Ezeket az ismereteket elsősorban az iskolában tanulja meg, de feladatainak elég nagy részét a gyerek otthon ismeri meg. így aztán a munkája, azaz a tanulása naponta aránylag hosszú ideig veszi őt igénybe, bár zsenge idegrendszere még rjem eléggé érett, fejlett az ilyen hosszantartó és fárasztó megerőltetésre. Mivel a gyermek tevékenységét főleg a szülők irányítják, a gyermek idegrendszere képességeinek ismeretével megelőzhetik a tanulás negatív következményeit. És itt felvetődik a kérdés, hogyan, mikor tanuljon a qyerek, hogy tanulása eredményes legyen és ne veszélyeztesse az egészségét. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy néhány rövid mondat keretében foglalkozzunk az elfáradás folyamatával. Az élő szervezetek működésüknél fogva állandóan fogyasztanak bizonyos anyagokat, melyek elhasználódását pótolni kell. Ha kielégítő pótlás hiányában a szervezet kimerül, a’kkor minden esetben a szervezet károsodásával, azaz megbetegedéssel állunk szemben. Azt a folyamatot, amely alatt az elfogyott, elhasznált anyagok pótlása jön iétre, pihenésnek ^evezzük. Ennek a pihenésnek több fele módszerét alkalmazhatjuk, de általában két aiapcsoportba osztjuk. Az első az ön. passzív pihenés, mely alatt csaknem az egész szervezet pihen. Leggyakoribb formája az alvás. $ mert az alvás naponta alkalmazott, legeredrpényesebb pihenésünk, szükséges, hogy a szülök figyeljék is, íjyugodtan aiszik-e a gyerek, mert ha alvása kőiben tartősabb nyugtalanságot észlelnénk, azonnal fel kell Keresni az orvost. A pihenés másik alapformája az ún. aktív pihenés. Ennél használjuk fel azt az ismeretünket, hogy bizonyos tevékenység által a gyermek idegrendszerének csak egyes központjai vannak megterhelve e tevékenysége irányításával. Ha tehát ezt a tevékenységet más foglalkoztatással váltjuk fel, lehetőséget adunk a fárasztott Ideggócoknak pihenésre, azaz a munkaképesség . felfrissülésére. Az aktív pihenés egészségi szempontból nagyon ajánlatos és alkalmazása minden esetre használ a tanulásnak Is f.Táték, sportolás — amennyire csak lehetséges, a szabad levegőn). Fontos még azzal is számolni, hogy a gyermek munkaképessége a nap folyamán változik, s ezért helyes, hogy a legnehezebb tananyagot akkor vegye át, amikor a legfogékonyabb. Ez a csúcspont délelőtt kb. ló—11 óra körül figyelhető meg, délután pedig 15—16 óra között, de a délutáni teljesítmény sohasem éri el a délelőtti színvonalat. Mivel Írásunk az otthoni tanulás érdekében íródott, a következőket ajánljuk a szülőknek: Amint a gyerek hazajön az iskolából, ne fogjon hozzá rögtön a tanuláshoz. Pihenjen egy-két órát — esetleg passzív módon, azaz aludhat is egy kicsit, vagy foglalkozzék valami nem fárasztó, könnyű dologgal. Az ilyen kikapcsolódás után aztán üljön neki a feladatoknak. Foglalkozzék legelőször a legnehezebb anyaggal (számtan, Írásbeli feladat) és utána fokozatosan térjen át a könnyebb feladatokra. A tanulás egyhuzamban ne tartson otthon tovább lA/i óránál. Most van itt az ideje az aktív pihenésnek, játéknak. Este, lefekvés előtt tanulhat még egy keveset, főleg olyan anyaggal foglalkozzék ilyenkor, amelynél fontos az emlékezet. Az alvás tudvalevőleg javítja az emlékezőtehetséget, mert az alvás alatt az éppen rögzített anyagot nem bolygatja a nap folyamán szerzett élmények befolyása. Bonyolultabb a helyzet azoknál a gyerekeknél, akik délután látogatják az iskolát. Ez az időbeosztás bizony nem a legmegfelelőbb a gyermek szempontjából és csak azért vagyunk kénytelenek ezt a megoldást alkalmazni, mert még mindig kevés az iskola. Általában azonban ez esetben is alkalmazhatjuk az aktív és paszszív pihenés elveit és a szülő itt is irányíthatja gyermeke otthoni tanulását, hogy annak egészsége kárt ne szenvedjen. CZAKÖ MÁTYÁS, pszfholőgus Kis szivük talán a nyárról dobol, mert a tél haván nincsen irgalom, sem meleg fészek. Fáznak szegények — tollúk borzolva nézik a kémény ^ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1966. január S. libbenő füstjét — mások melegét... Szálló hópihék kavargó tánca, lehet, hogy holnap halálba rántja azt aki gyenge, akinek szíve nyárváró hitét nyárról dobolva, túl halkan verte .. NAGY OLIVÉR Felfrissíthető a tavalyi kisesti ruha. Három ötletet mutatunk itt be, — valamennyi prince sszvonalú ruhánál alkalmazható. 1. Csípőig vagy végig düsessz-pántokkal körül csíkozott ruha. Matt fekete szövetnél vagy selyemnél díszítjük a fényes fekete anyaggal. A csíkok szélessége 3 cm, illetve 6, félbehajtva. Csak vékonytermetű nőknek ajánljuk a keresztben csíkozott ruhát. 2. Bevarrott vagy japán ujjú, bármilyen anyagból készült, egybeszabott ruhát alakíthatunk át így egy szabad délutánon. A karkivágást a vállon kissé a nyak jelé felszabjuic, s elől a nyakkivágás alá divatos „ablakot" vágunk. Az elf (szilfáshoz ferdeszálon szabott, kb. 2,5 centis selyemcsíkot használjunk. Az ablak csücskébe tűzzünk strassz-dísztüt. 3. Kombiné-vállpántos egyszínű ruha fölé ujjatlan bolerót szabhatunk fémszálas brokátból vagy fényes selyemmel alábélelt csipkéből. A brokátot a minták közepén és a bolero szélein naggszemü teklagyönggyel kivarrhatjuk. A boleró hátul nyitott, nyaknál egy bevont gombbal zárul. M. M. Mit főzzünk? Vasárnap: Tyúkaprólékleves, sült tyúk párolt rizzsel, cékla, gesztenyetorta, alma. Hétfő: Gulyásleves, fánk barackízzel. Kedd: Zöldségleves, rakott burgonya, gyümölcs. Szerda: Nyúlbecsinált, párolt gombóccal. Csütörtök: Marhahűsleves főtt marhahússal, töltött burgonya, gyümölcs. Péntek: Lebbencsleves, sólet füstölt tarjával és sertésoldalassal, alma. Szombat: Csontleves, parajfőzelék, rántott párizsi. A rendetlen angyalka (Osztrák mese) A fertőző májgyulladás és esetleges utókövetkezményei A fertőző májgyulladás (sárgaság), az ún. Botkin-kór a második világhá-' ború alatt és után az egész világra kiterjedő méreteket öltött és mind a gyermekek mind a felnőttek között tekintélyes számban szedi áldozatait. Hazánkban is nagy arányokban terjedt el és egészségügyi szerveink komoly problémájává vált. Botkin, a nagy orosz klinikus állapította meg először, hogy heveny fertőző betegséggel állunk szemben; jogos tehát, hogy Botkin-kórnak nevezzük. E betegség kórokozója nagy allenállókéoességű vírusz, amely a beteg vérével, bélnedvének, bélsarának, esetleg vizeletének vagy orr-garatűri szüretével terjedhet egyik emberről a másikra. A fertőző májgyulladás heveny tüneteinek lezajlása után a betegnek még legalább 1—2 évig, néha tovább is, orvosi felügyelet alatt kell maradnia és bizonyos feltételek mellett kell élnie. Tudjuk, hogy azok a betegek. akik átestek a betegségen, a heveny tünetek lezajlása után hosszú ideig nem érzik teljesen jól magukat. Fáradtságról panaszkodnak, kedvetlenek és levertek, étvágytalanok, gyomortáji nyomást és émelygést éreznek evés után, és különösen a zsírosabb ételeket nem kedvelik. E panaszokhoz társul a jobb bordalv alatt érzett enyhe, de állandó nyomás vagy feszülés, amely különösen előre hajló üléskor, de állás vagy járás közben is kínzó lehet. A panaszok túlnyomó részben ideges eredetűek, azaz a hosszas betegség élményei okozta lelki hatások eredménye. Előfordulhat azonban, hogy a panaszok mögött objektív elváltozások rejlenek. amelyek nem magyarázhatók már a beteg idegességével. Tudnunk kell azt is, hogy 5 fertőző májgyulladás esetleg idült állapotba fejlődhet, különösen akkor, ha a beteg elhanyagolja a rendszeres orvosi vizsgálatokat, nem tartja be az előírásokat és a szükséges diétát. Ha szem előtt tartjuk, milyen fontos sze-* repet tölt be a máj szervezetünkben, be k^ll látnunk, mennyire fontos, hogy a heveny fertőző májgyulladás ne menjen át idült állapotba. E betegség ellen speciális gyógyszer nincsen, de az esetek többségében spontán gyógyulásra hajlamos. Az orvos feladata elsősorban a gyógyulás körülményeinek biztosítása. Heveny stádiumban a betegnek ágynyugalomra van szüksége és még hosszabb ideig kímélnie kell magát a testi megerőltetéstől. A kezelés másik fontos elve a diéta, amelyet a betegség lezajlása titán is aránylag hosszú ideig, be kell tartani. Az étrend a következőkből álljon: Ismertem egy ikerpárt, Kati és Tibi volt a nevük. A két testvér nagyon szerette egymást, mindig együtt játszottak, csintalankodtak. Estére aztán, amikor elérkezett a lefekvés ideje, úgy kifáradtak, hogy nem volt kedvük elrakodni, szaladtak mosakodni, és a szobájukban szanaszét hagyták a játékokat, képeskönyveket, még a levetett ruhájukat is. Anyukájuk egész náp dolgozott. Amikor meg hazajött munkából, takarított, főzött, mosott és vasalt. Nagyon szomorú volt, hogy a gyerekek olyan rendetlenek. Esténként, amikor már pihenhetett volna, akkor kellett mindent elraknia a gyerekek helyett, de mindig remélte, hogy az ikrek majd megokosodnak és megjavulnak. Elérkezett a karácsony. Kati meg Tibi várva várták, hogy kigyúljanak a gyertyák a fán. Akkor majd ők is bemehetnek a szülők szobájába, melynek ajtaja kulcsra volt zárva, mert édesapjuk bent szorgoskodott és csak anyuka léphetett be oda. De végre megszólalt a kis csengő. A gyerekek beszaladtak a szobába, ahol a csillogó fa alatt ott látták a sok új játékot meg a többi ajándékot. Boldogan kezdtek nézelődni, de aztán mindkét gyereknél eltörött a mécses. Jaj, mi történt? Hát az, hogy Tibi kötött mellényének nem volt meg a bal ujja, Kati új szvetteréről meg a gombok hiányoztak, ámbár a gomblyukak szépen ki voltak varrva. Mindkettőjüknek csak egy-egy kesztyűje feküdt a karácsonyfa alatt. Az új cipőkből hiányzott a fűző, a kockajátékhoz meg nem voltak kockák. A gyerekek szipogva, segélykérőn néztek szüleikre. — Ö be kár, úgy látszik a karácsonyi angyalka megtanulta tőletek a rendetlenséget — sajnálkozott apuka. — így bizony nem sok hasznát vehetitek a szép új holminak. — Tibi, Kati, nézzétek csak ... — mondta anyuka — ott hátul is klkandikái valami doboz. Nyissátok ki, nézzük meg, vajon mi van benne! Nagy lett a két gyerek öröme, amikor felfedezték a dobozban a hiányzó darabokat: a kötött mellény ujját, a szvetter gombjait, a kesztyűk párját, a cipőfűzőket meg a játékkockákat, összerakták, mi hová való volt, és gyönyörködtek az ajándékokban, egészen addig, amíg vacsorára nem hívta őket anyuka. A gyerekek nagyon boldogak voltak azon a karácsony estén, de azt sohasem felejtették el, milyen rosszul esett nekik, amikor meglátták a félbehagyott ruhadarabokat meg a hiányos játékokat. Később aztán, ha mégis rendetlenül hagytak valamit, anyukának csupán ennyit kellett mondania: — Emlékezzetek csak a rendetlen karácsonyi ajándékokra, a rendetlen angyalkára! És akkor az ikrek habozás nélkül szépen elraktak mindent. (NPSZV) Átló-rejtvény Vízszintes: 1. Híres magyar borfajta. 2. Tengeri hal. 3. Ponyva-lakás. 4. Az egyik irányba. 5. Rokkant. Ha vízszintes sorok megfejtését helyesen Írjátok be, akkor a középső vastag átlóban Szlovákia legmagasabb hegysége nevét kapjátok. Beküldendő a hégység neve. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Az 51. számban közölt rejtvények megfejtése: „Petőfi, Jókai" — PRÁGA — „Boldog ünnepeket". Könyvjutalomban részesülnek: Farkas Gyula, Tany, Asztalos Magda, Otrocsok. Elégséges mennyiségben szénhidrátok (burgonya, rizs, dara, tészták, cukor) kb. 70—100 gr. fehérje (hús, tojás, tej, sajt, yoghurt) és annyi zsiradék, amennyi az ételek elkészítéséhez okvetlen szükséges. Kezdetben kevesebb, később több fehérje, kezdetben kevés zsír, később az ételek elkészítéséhez szükséges zsíron kívül vaj is. Semmi értelme sincsen olaj használatának olyan beteg esetében, aki az olajat nem szokta meg. Tiltott étel tulajdonképpen az alkoholon kívül nincsen, de ajánlatos kerülni az erősen cellulóz-tartalmú ételeket (zöldségféléket), nem is annyira a máj megbetegedése miatt, mint inkább az ezt kísérő gyomorbélhurutra való tekintettel. A vitaminokat gyümölcslevek, limonádé for-* májában adjuk, de nyers gyümölcs fogyasztása (őszibarack, körte, alma stb.) ellen sem lehet kifogás. Nagyon is valószínű, hogy a nem előirt ideig tartó ágynyugalom, á mozgás, a helytelen táplálkozás meghosszabbítja a májgyulladás lefolyását és ezáltal a betegség idültté válhat, melynek kezelése sokkal körülményesebb. Azonkívül a fertőző májgyulladásnak más utókövetkezményei is lehetnek. Leggyakrabbak a különféle emésztési zavarok, amelyek étvágytalansággal, émelygéssel vagy székelési zavarokkal járnak. Nem ritkán találkozunk az epeutak megbetegedésével is, amely még inkább fokozhatja az emésztési zavarokat. Befejezésül nem mulaszthatom el i betegség megelőzésének fontosságát, a gondos személyi higiénia igen nagy szerepét. Fontos természetesen a korai kőrmegállapitás is, a beteg szigorú elkülönítése és a szűrővizsgálata mindazoknak, akik közvetlen kapcsolatban voltak a beteggel. DR. MANIGATTI ISTVÁN JÍJ arab a léiben
