Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-05 / 5. szám

Itthon történt... Népgazdaságfejlesztési tervünk sikeres teljesítése érdekében az egész ország dolgozó népe óriási erőfeszítéseket tett mindjárt az év első hó­napjában. Erre vall a januári tervteljesítés sikere is. Most azonban tekintsünk vissza még a múlt évbe. Antonín Novotny elvtárs válasza Ho Si Minh elnöknek Teljes támogatás Vietnamnak Amint azt már olvasóink tudják, Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke levelet küldött a szocialista országok és több más állam vezetőihez. Antonin Novotn^ elvtárs a napokban válaszolt Ho Si Minh elvtársnak, amelyben többek között a következőket írja: Tisztelt Elnök Elvtársi Ezennel megerősítem 1966. ja­nuár 24-i levele vételét, melyben tájékoztat az Egyesült Államok vietnami háborújának fokozásáról, az imperialista agresszió igazi cél­jairól, valamint a vietnami népnek és a VDK kormányának álláspont­járól a vietnami kérdés megoldásá­ban. Ismeretes ön előtt, hogy az egész csehszlovák nép, a világ minden népéhez hasonlóan, mély felháborodással ítéli el az amerikai imperialisták dél-vietnami agresz­­szióját, durva háborúját a polgári lakosság ellen, a napalmbombák, a mérges gázok és mérgező vegy­szerek használatát. A leghatározot­tabban elitéljük az Egyesült Álla­mok kormányának jogtalan agresz­szív akcióit és barbár bombatámá-' dósait a testvéri Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területe ellen. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya és népe kezdet­től fogva a hősi vietnami nép mel­lett áll, és sokoldalú segítséget, valamint támogatást nyújt neki igazságos harcában. Csehszlovákia népe és kormánya az őszinte barátság, a nemzetközi szolidaritás és a szocialista inter­nacionalizmus szellemében tovább­ra is támogatást és segítséget nyújt a vietnami népnek az ameri­kai agresszorok elleni harcában. A többi szocialista országgal és az antiimperialista erőkkel együtt tá­mogatni fogjuk a vietnami népnek a béke felújítására és a többi indo­kínai ország békéjének megőrzés sére kifejtett törekvését. Várható időjárás februárban • Kezdetét veszi a tél utolsó harmada ® Normális és szélső­séges időjárás februárban ® A feltételezett időjárás • Hogyan gazdálkodtunk tavaly? A Központi Népi Ellenőrzési és Sta­tisztikai Bizottság jelentést tett közzé a népgazdaság fejlődéséről és az 1965. évi állami terv teljesítéséről. A jelentés többek között megállapít­ja, hogy az ipari termelés tavaly majdnem 8 százalékkal, a munkater­melékenység több mint 6 százalékkal növekedett. Bár az 1965-ben elért gazdasági eredmények bizonyos haladást jelen­tenek a népgazdaság további stabili­zálásában, még nem értek el lényeges javulást a hatékonyság fejlesztése és a gazdaság intenzitásának növelése terén. A népgazdaság 1965. évi fejlő­désének egyik kedvezőtlen vonása volt az, hogy a termelés minőségi mutatóinak fejlődése továbbra is le­maradt a mennyiségi mutatók fejlő­dése mögött. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS a kedvezőtlen időjárás és a mezőgazda­­sági üzemek fogyatékos munkaszer­vezése következtében 3,3 százalékkal csökkent az előző évvel szemben, az ötéves átlaghoz viszonyítva pedig 0,3 százalékkal volt alacsonyabb. Ezt a hanyatlást elsősorban a növényter­mesztési feladatok nem teljesítése okozta. Az állattenyésztési termelés az 1964-es évhez viszonyítva 2,3 szá­zalékkal emelkedett, amihez jelentő­sen hozzájárult a takarmánybehozatal és a takarmánykeverékek termelésé­nek növelése. A gazdasági, állatok hasznossága 1965-ben az utóbbi húsz év legmagasabb színvonalát érte el. A társadalmi termelés összehason­lítható árakban több mint 4 százalék­kal emelkedett. A nemzeti jövedelem, amelyből a lakosság, a társadalom és a szükséges készleteket fedezzük, 2,5 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy növekedése lassúbb volt a társadalmi termelés emelkedésénél. A termelési fogyasztás viszonylagos CENTÁR PÉTER ÉS TÁRSAI sző­­gyéni olvasóink levelükben kérdik, le­het-e házhelyek céljára szántóterüle­tet vagy kertet kisajátítani? Háztájiba tartozó 10—12 áros ker­tekről van sző, amelyek most fordul­nak majd termőre. Az a nézetük, hogy ezen területek kisajátítása ok­vetlenül nem szükséges, mivel a fa­luban több, beépítetlen házhely van, amelyek parlagon hevernek. Kérdi, mit mondanak a törvényes előírások? Polgári törvénykönyvünk szerint a személyi tulajdonban levő ingatlano­kat, tehát a családi házat, a mező­­gazdasági ingatlan lakórészét, víkend­­házat ill. garázst csak a törvényben megnevezett nyomós ok alapján lehet kisajátítani, lényegében a tényleges gazdasági ellenértéknek megfelelő kártalanítás ellenében (a 73/1964 Zb. számú rendelet értelmében). Jogrendünk a földingatlant minden esetben termelési eszköznek tekinti, és így a földingatlant, ha polgárok tulajdonában van. azok magántulajdo­nának kell tekinteni. Magántulajdon­nak számít tehát a háztáji föld és a kert is, azonban mindkettőt szintén csak nyomós törvényes ok alapján le­het kisajátítani. A kisajátítási ellen­érték azonban lényegesen kisebb, mint a személyi tulajdon esetében (a 73/1964 Zb. sz. törvény II. feje­zete). Az újabb rendelkezések értelmében törvényes kisajátítási oknak számít a házhelyek biztosítása családi házak építése céljából, a jóváhagyott beépí­tési tervek vagy területi döntés alap­ján. Az ilyen kisajátítás azonban csak akkor jöhet számításba, ha a kérdé­ses területet megegyezés vagy szer­ződés ó.tján nem lehetne a tulajdono­soktól megszerezni. Ez a lehetőség főként az ún. kiemelt vidéki közpon­tokban jön számításba. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 4. számának vezércikké­ben sajnálatos elírás történt. A cikk hetedik bekezdésének első mondata helyesen így hangzik: A tagsági gyűlések előkészíté­sével egyidőben pártszerveink tár­gyalnak a CSKP XIII. kongresszu­sát előkészítő tézisekről is. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. február 5. növekedése a túl nagy anyag, nyers­anyag és energiaigénylés következté­ben, valamint az alapnyersanyagok elégtelen értékesítése miatt, a nem­zeti jövedelem kialakulását, mintegy 3,5 milliárd koronával csökkentette. A gazdasági helyzetet 1965-ben megnehezítették az újonnan keletke­zett szükségletek, amelyeket főként az árvíz és a kedvezőtlen időjárás okozott. E károkat összességükben mintegy 8—9 milliárd koronára be­csülik. Tanácskozott a nők országos konferenciája A múlt hét végén Prágában ta­nácskozott a csehszlovákiai nők or­szágos konferenciája, amely politikai, gazdasági és társadalmi életünk min­den fontos kérdésével foglalkozott. A konferencián jelen volt és felszólalt Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az országos konferencia határoza­tot hozott, amelyben leszögezi: a nők tudatosítják, hogy hazánk gazdasági helyzete az ő munkájuk eredményei­től is függ. Az életszínvonal emelke­dése a dolgozó nőknek és különösen az anyáknak is kedvezőbb életfelté­teleket jelent. Ezt igazolták a felszó­lalások is, hiszen népgazdaságunk dolgozóinak 44,6 százaléka nő. A kon­ferencia egyik legtöbbet tárgyalt pontja az a kérdés volt, hogyan lehet összehangolni a nők két alapvető társadalmi funkcióját, az ökonómiai és anyai hivatásukat. A felszólalók a nemzeti bizottsá­goktól, a szakszervezetektől és az üzemek vezetőitől azt kérték, hogy az asszonyok tevékeny részvételével teremtsék meg a nők érvényesülésé­nek sokoldalú lehetőségét a közélet­ben és a munkahelyeken egyaránt. A felszólalók részletesen foglalkoz­tak a szolgáltatások kérdéseivel és azok további tökéletesítését követel­ték. Szlovákia mezőgazdaságának távlatairól A minap dr. Koloman Bod'a profesz­­szor földművelésügyi megbízott vála­szolt a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának arra vonatkozó kérdéseire, hogy idén Szlovákiában — a tavalyi eredményekhez viszonyítva — több mint 10 százalékkal kell növelni a me­zőgazdasági termelést. A szlovákiai mezőgazdaság anyagi­műszaki alapja általában biztosítja a sikeres tervteljesítést — hangoz­tatta a megbízott. A rendelkezésre álló anyagi-műszaki alap kellő hasz­nosítása elsősorban a mezőgazdasági üzemektől, de attól is függ, miként segítenek népgazdaságunk többi ága­zatai a termelőeszközök hatékonysá­gának növelésében. A mezőgazdasági gépek beszerzésével kapcsolatban ter­vezett beruházások terjedelme kezes­kedik a mezőgazdasági üzemek igé­nyeinek kielégítéséről. Szükséges azonban, hogy a gyárakban gondos­kodjanak egyrészt a gépek, igényelt választékáról, másrészt minőségéről is. A mezőgazdasági termelés növelé­sének egyik leghatékonyabb eszköze a műtrágya. Az ez évre hektáronként tervezett mennyiség körülbelül 112 vagyis 13 kg-mal több, mint a múlt évben volt. A minél nagyobb hektár­hozamok elérése jelentős mértékben függ az öntözéses gazdálkodás lehe­tőségeitől is. Szlovákiában az idén mintegy 100 ezer hektárnyi mezőgaz­dasági terület termékenyebbé tételét biztosítjuk a csatornahálózat további kiépítésével. Az állattenyésztésben a takarmánykeverékeknek van egyre jelentősebb szerepük. Minden termelés legfontosabb té­nyezője a dolgozó ember és anyagi érdekeltsége. E téren már eddig is hathatós intézkedéseket tettünk: emeltük a tej, a marhahús és a sze­mestermények felvásárlási árát, s a dolgozók külön prémiumokat kapnak a tejtermelés növeléséért. Ezen a té­ren még további intézkedéseket foga­natosítunk. Szerfölött fontos a ter­melés szakosítása és központosítása is, ami azonban nem megy egyik nap­ról a másikra. E téren is rendelkezünk már bizonyos tapasztalatokkal, ame­lyeket általánosíthatunk és elterjeszt­hetünk. Hiba azonban, hogy a terme­lés állóalapját, a talajt illetően mind­eddig nem került sor elvi jelentőségű intézkedésekre a szakosítás érdeké­ben. Az 1966-os évben az eddigi értékes tapasztalatok alapján jelentősen meg kellene gyorsulnia a mezőgazdasági termelés szakosítását és központosí­tását támogató folyamat ütemének — hangoztatta Bod'a elvtárs. A 195/1964-es számú törvénycikkely megállapította a szükséges munkana­pok számát, amelyet a szövetkezeti tag köteles ledolgozni — hacsak va­lami komoly ok meg nem akadályozza ebben —, hogy az évet beszámítsák a járadékbiztosításába. A munkanapok számát a következő­képpen határozzák meg: A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN: a he­gyi vagy a burgonya- és zab­termesztő körzetben 130 nap. Egyéb körzetekben 160 nap. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN: Vala­mennyi körzetben 240 nap. Ha a szövetkezeti tag a naptári év­ben az állattenyésztésben és a nö­vénytenyésztésben is dolgozott, csak akkor számíthatják be az évet a jára­dékigénylésbe és annak magasságába ha 240 napot dolgozott le. Ha azonban a szövetkezeti tag a hegyi vagy a bur­gonya- és zabtermesztő körzetben dolgozik, ez a szám havonta kilenc nappal csökken, egyéb körzetekben pedig hét nappal. Például: a szövetke­zeti tag összesen kilenc hónapot dol­gozott, ebből négy hónapot, vagyis 120 napot az állattenyésztésben, és öt hónapot vagyis 87 napot a növényter­mesztésben, tehát a naptári évben összesen 207 napot dolgozott le. A szükséges 240 nap ebben az esetben minden növénytermesztésben ledol­gozott hónap után hét nappal csök­kent, ha a burgonyatermesztő körzet­ről van szó. Ez azt jelenti, hogy (5X7 = 35, 240—35 = 205) munka­nap szükséges és a valóságban 207 napot dolgozott le. Tehát a szövetke­zeti tag beleszámíthatja az évet a já­radék biztosításába. Ha a tag a szövetkezet beleegyezé­sével más tevékenységet fejt ki, pél­dául meliorációs szövetkezetben vagy melléküzemágban dolgozik, ezeket a A meteorológiában februárt tekint­jük a tél utolsó hónapjának. E hó folyamán időnként még behatol hoz­zánk — a magasabban fekvő széles­ségi-körök felől — a hidegebb sarki levegő, amely egyenlőtlen időközök­ben váltakozik az Atlanti-óceán mér­sékelt övéből a belföld felé áramló melegebb levegővel. A hőmérséklet ezen váltakozásának nemcsak az időn­kénti csapadék a kísérőjelensége, ha­­neb átmenetileg előidéz olyan káros jelenségeket is, mint pl. az őlmosesőt és a hegyekben — a magasabb fek­vésű helyeken — főképp a Tátrában, néha lavinát. A február átlagosan eléggé száraz hónapnak mondható. A mellékelt gra­fikonon ábrázoljuk a csapadék havi vízértékének mennyiségét Szlovákia déli területeinek síkságain. A sorrend a következő: Bratislava (39 mm), Ögyalla (34 mm), Nyitra (37 mm), Zvolen (41 mm), Léva (37 mm), Lo­sonc (34 mm), Kosice (30 mm), Ko­márom (32 mm) és Trebisov (29 mm). Szlovákia síkságain februárban a csa­napokat is a szükséges munkanapok­hoz számíthatja. A megváltozott munkaképességű, a 65 évnél idősebb tagok és az asszo­nyok, akik legalább egy, még nem is­kolaköteles gyermekről vagy rokkant­ról gondoskodnak, aki betegség, testi vagy lelki baj miatt állandó ápolást igényel, száz munkanapot kötelesek ledolgozni egy naptári évben. Megváltozott munkaképességű em­berek nemcsak azok, akik rokkantsági vagy részleges rokkantsági járulékot kapnak, hanem azok is, akik különböző testi vagy lelki baj miatt nem képe­sek minden nap dolgozni. Ha a szö­vetkezetben vita keletkezik arról, hogy ilyen esetekben miként járjanak el, akkor az ügyet a JNB elbíráló bizott­sága elé kell terjeszteni, amely ha­tározatot hoz róla. Mi tekinthető komoly oknak, amely szerint a munkából való hiányzást megítélhetjük? Ok lehet a közéleti funkcióval járó kötelesség, szak- vagy politikai iskolázáson való részvétel, baleset, vagy betegség miatti munka­­képtelenség, anyasági szabadság, ha utána már kapott pénzsegélyt vagy csak további munkamentességet, amely maximálisan a gyermek egy­éves koráig tarthat, s ez idő alatt ter­mészetesen az anya nem dolgozott. Komoly okként elismerhető a szö­vetkezeten kívüli tevékenység is, a vegetációs nyugalom időszakában, ha az EFSZ felszabadította tagját erre a munkára. Elfogadható ok továbbá a szövetkezetben uralkodó munkahiány vagy közeli hozzátartozó ápolása, akit nem lehet intézetben elhelyezni és se­gítség nélkül nem tudna magáról gon­doskodni. Az említett eseteken kívül előfor­dulhatnak egyéb okok is, amelyeket az padék változatai: hő és eső. A he­gyekben nagyobb a csapadékképződés és ennek következtében több a hó. A hőmérséklet havi átlagértéke az egyes helyeken a következő: Bratisla­va 0.6 fok C, Ögyalla —0.1 fok C, Lo­sonc —1.2 fok C és Trebiáov —1.8 fok C. Február hónapban meglehető­sen nagy az eltérés a nappali legma­gasabb és az éjszakai legalacsonyabb hőmérséklet között. A múlt század második fele óta Bratislavában a leg­magasabb hőmérséklet 17.6 fok C volt — ezt 1927. február 28-án mér­ték. A legnagyobb hideg ebben a vá­rosban 1929. február 10-én volt, ami­kor is —26.7 fok C-t mértek. A most még fejlődő állapotban lévő távlati időjárás szerint februárban az időjárás olyan lesz, mint a sok évi átlag — de a szokottnál kevesebb csa­padékkal. Az egyes időszakokban az alábbi időjárás várható: Február 1—10-ig változó időjárás, időnként eső és hóviharok. Nappali hőmérséklet 2—4 fok C, éjjeli átlag —4 fok C. Később, február Ü—20 kö­zött túlsúlyban felhős időjárás, a sík­ságokon gyakori ködképződéssel. A nappali hőmérséklet nulla és —4 fok között, az éjszakai hőmérséklet —6 fok C körül, a derült és hótakaróval borított helyekért eléri a —15 fok C-t. Február hónap többi napján, tehát 21- től 28-ig felhős idő, a nappali hőmér­séklet 2—4 fok C. Az éjszakai lehűlés —8 fok Celsius körül. Dr. Peter Forgác idézett rendeletek értelmében el le­het ismerni. Ha a rendelet értelmében egyszer már csökkentették a munkanapok számát, a még kevesebb munkanap le­dolgozását ugyanazzal nem lehet meg­okolni. Ha például a szövetkezetben dolgozó asszonynak egy évre száz munkanapot határoztak meg (holott különben 240-et kellene ledolgoznia), mivel állandó ápolásra szoruló gyer­meket gondoz, akkor a száz nap le­dolgozásának elmulasztását nem okol­hatja ugyanazzal, vagyis a gyermek ápolásával. Vagv ha egy részleges rok­kantsági járulékot kapó szövetkezeti tagnak szintén száz napot kell dolgoz­nia, egy évben, ennek elmulasztását nem okolhatja csökkent munkaképes­ségével, rokkantságával stb. A munka alapszabályzat és a meg­határozott szövetkezeti munkarend szerint csak azt lehet elismerni tel­jes munkanapként, amelyben legkeve­sebb hat órát dolgoztak. Annak a szö­vetkezeti tagnak, akinek az EFSZ ve­zetősége és a tagsági gyűlés jóváha­gyásával száz napra rövidítették mun­kaidejét, a ledolgozott órákat számol­ják össze és osztják el hattal. Az eredményt a kijött munkanapok szá­ma szerint tekintik a szociális bizto­sítás alapjának. A szövetkezeti tag ügyét, aki ko­moly okok miatt nem tudta a megha­tározott munkanapokat ledolgozni, a szövetkezet a járási nemzeti bizottság illetékes osztálya elé terjeszti mun­katevékenysége kiszámítása céljából. Az idézett rendelet 1965 január el­sejétől lépett érvénybe. Ez vonatkozik az 1964-es naptári év beszámítására is, ha alkalmazása kedvezőbb a szövetke­zeti tagok számára, mint a tagsági gyűlés által meghatározott munkarend szerinti beszámítás. H. HARTANSKÍ Hogyan számítják ki a nyugdíjba menők éveit Milyen házhelyet lehet kisajátítani? A házhelyek említett kiválogatásá­nál figyelembe kell venni a számítás­ba jövő tényleges szükségletet. Első­sorban a község beépített részében levő üres, eddig fel nem használt házhelyeket kell igénybe venni (fog­híjak, feltöltött területek). Mezőgaz­dasági területet csak a mezőgazdasá­gi talajalap illetékes szervének en­gedélyével szabad házhely céljára igénybe venni (a JNB mezőgazdasági osztálya). A kiválasztást úgy kell megejteni, hogy az egyes házhelyek területe ne legyen nagyobb a 800 m2-nél, ennél csak akkor lehet nagyobb, ha bizo­nyos terület másként gazdaságilag kihasználatlan maradna. A kiválasztásnál a legteljesebb mér­tékben figyelembe kell venni a gaz­daságosság alapelvét, azaz hogy ne vegyék el idő előtt rendeltetésétől azokat a telkeket, amelyeket jelenleg teljes mértékben kihasználnak, pl, kerti termelés céljára. Az irányelvek értelmében a családi házak építésére olyan területeket kell kiszemelni, amelyet be lehet kapcsol­ni a már meglevő közművi és köz­lekedési hálózatba, illetőleg az olyan területet, ahol ezek létesítésével a közeljövőben számítani lehet. Nem lehet házhelyek számára ki­választani olyan területet, amelynek a szélesebb területi tervek alapján még vitás a felhasználhatósága, to­vábbá az olyan területet, amelynek igénybevételéhez a mezőgazdasági ta­lajalapot védő szerv (a JNB mezőgaz­dasági osztálya) nem járult hozzá. Már mint említettük, a HNB-nek, ill. a JNB-nek elsősorban egyezség megkötését kell megísérelnie a szá­mításba jövő telkek tulajdonosaival, csak ha az ilyen kísérlet eredmény­telen maradna, lehet kérni ezekkel szemben kisajátítást. Kisajátítást nem lehet kérni azon tulajdonosok esetében, akik kijelen­tik, hogy a területi határozatban meg­szabott határidőn belül a kérdéses területen saját maguk kívánnak csa­ládi házat építeni. Az ilyen esetek­ben aoznban igazolnlok kell, hogy megkötését kell megkísérelnie a szá­­hez szükséges pénzt, illetve anyagot illetően. A HNB az így szerzett házhelyeket az arra rászorulóknak családi házak építése céljából személyi használat ba juttatja. Már mint fentebb em­lítettük, a személyi használatba jut­tatott házhely területe rendszerint nem haladhatja meg a 800 m2-et. Dr. F. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom