Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-05 / 5. szám
Szakmelléklet: „Gyümölcs-Zöldség-Vi rág“ Bratislava, 1966. február 5. Ára 1,— Kcs XVII, évfolyam, 5. szám. Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Február: j a mezőgazdasági könyv hónapja A LÉVAI JÁRÁS SZÖVETKEZETEI 10 millió koronával több bevétel! értek el A szövetkezetekben, állami gaz-; Ldaságokban tevékenykedő vezetők! Lés dolgozók szakmai és általános! »műveltségétől nagy mértékben! Lfügg mezőgazdaságunk és a falu! LgyorsUtemü fejlődése. A szakkép-, Lzettség fokozásának viszont egyik! »hathatós eszköze a szakkönyvek, J tanulmányozása, olvasása. Éppenj lázért van nagy jelentősége a miniden év februárjában megrendezett, i mezőgazdasági könyvhónapnak, ^amikor különös gonddal mérik feli i a szakkönyvek kiadását és azok» J elterjedését. Vajon megjelent-e az utóbbi! [időben elegendő szakkönyv az! egyes munkaterületekről? Bátran' [állíthatjuk, hogy nemcsak cseh és] [szlovák nyelven adtak ki kiváló' ■ szakkönyveket a növénytermesztés] (és állattenyésztés szakaszán az» (üzemszervezésről, öntözésről, gyü(mölcs- és szőlőtermesztésről, a! (gépesítésről stb., hanem magyar! (nyelvűt is. Talán bizonyos szem-1 • pontból előnyben is vagyunk, mert! (amellett, hogy a legfontosabbakat^ l lefordítják, jelentős a Magyaror- 1 szágról behozott kiváló szakköny- ] 'vek száma is. A mezőgazdasági könyvkiadás azj utóbbi években azt a feladatot isi jmindjobban teljesíti, hogy élenjárj Ja mezőgazdasági tudományokban4 (és tükrözi a soronlévő legjelentőjsebb feladatokat. Emellett a szak-J á irodalom egyre szélesebbkörűen 4 ((tolmácsolja a világ mezőgazdaságé-( (nak élenjáró tapasztalatait. Vannak hát szakkönyveink és' (most már csak az a lényeg, hogy* teljut-e a mezőgazdaságban tévé-] Jkenykedők kezébe. Azt hiszem ezen a téren már ( Jnem állíthatnánk, hogy minden a( (legnagyobb rendben van. Mezőgaz- { (dasági üzemeink többsége ugyan( »vásárol könyveket, de azok sokj > esetben ott porosodnak a szek-J írényben, s hónapok telnek el, míg ( »valakinek eszébe jut, hogy fella- ( Jpozzon egy-egy könyvet. . Tényleg igaz lenne, hogy a me- , Jzőgazdasági dolgozók nem szeretőnek olvasni? A közelmúltban Szalma Ferenc-! »cel a nagyölvedi szövetkezet agro»nómusával beszélgettünk a szak-! »könyvek jelentőségéről. Vele né-! »hány évtizeddel ezelőtt az ún.! »„Ezüstkalászos" tanfolyamon szerettették meg a mezőgazdaság tudományával foglalkozó könyveket.! »Azóta egész kis könyvtárra valót, »gyűjtött össze a kiváló szakember, »és a legjobb tanácsadójának tartja ^ »a polcokon sorakozó köteteket. „ Régebben tehát a különböző gaz> datanfolyamoknak fő célja volt a j szakkönyvekkel való ismerkedés és rázok megszeretése. Manapság, ami>kor tízezrek vesznek részt szak( munkás-képzésen, sokszor nem ( elsőrangú feladat a könyv megbet csülésére és szeretetére való neívelés. A szövetkezeti tagok többsége meghallgatja a tanfolyamon (| ) elhangzott néhány előadást és ez»zel véget is ér a tudás-gyarapítás. »Arra már kevés helyen gondolnak, Ihogy az érdeklődést-felkeltő is»meretterjesztés után szakkönyve»két jutassanak a résztvevők kezé'be. S bizony még manapság is 'akad jónéhány szövetkezetünk, 'ahol bár jelentős összeget tesz kii » a kulturális alap, nincs kézikönyv(Folytatás a 7. oldalon) zést, és idén már negyvenben honosítják meg ezt a haladó bérezési formát. A szilárd bérezéses szövetkezetekben gyorsan emelkedik a termelés és egyre több a fiatal munkaerő, mert minden hónapban megkapják a ledolgozott munkaegységek vagy munkanormák után a teljes pénzértéket. Általában egy-egy munkanormára 20—25, 30—33 korona jut. Mivel a lévai járásban elég magas a munkaegység értéke, a főökonómustól megkérdeztük,, vajon nem megy-e ez az alapok megrövidítésének rovására. Pozitív választ kaptunk. Az ökonómiai osztály minden termelési és pénzügyi tervet szigorúan felülvizsgál. Törődnek azzal, hogy mindenütt a nyersbevétel alapján oszszák szét a pénzmennyiséget. Járási méretben a szükségleti alapra amibe a munkaegységre járó pénzösszeg, prémium, lakásépítkezési alap, jutalmazások, szociális alap, művelődési alap tartozik, a nyersbevétel 70 százalékát adják, az akumuláciős alapra pedig 30 százalékát. Az ökonómiai osztály dolgozói most egy percet sem pihenhetnek, hisz a napokban fejezik be az utolsó simításokat a termelési és pénzügyi mérlegeken. A föökonómus szerint ezzel a munkával idén nagyon jól haladnak. Nincsenek komolyabb gondjaik a következő gazdasági év terveinek készítésével sem. Az alapos munka lehetővéteszi, hogy az 1966-os év még szebb eredményeket hozzon. Bállá József Pártunk XIII. kongresszusa előkékészítésének tézisei foglalkoznak a mezőgazdasági vállalatok növekvő felelősségével és hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a termelésbe fektetett eszközöket maximális mértékben kell kihasználni, bruttó jövedelmüket pedig a munkaerő felújítás és a termelési alapok javára helyesen osszák el. A Lévai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság ökonómiai osztályán Kazlov László főagronómussal ezekről a problémákról vitatkoztunk. Ilyenkor sok a közgazdászok munkája, de mégis szakított egy rövid félórácskát az említett problémák boncolgatására. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek növekedő felelősségével foglalkoztunk. A föökonómus egy pillanatra sem Jött zavarba, mert a lévai , járás szövetkezetei helytálltak a szerződéses eladási tervek teljesítésénél. A rendkívül nehéz év után is szép eredményekről számolt be. Járási méretben 1B414 mázsa húst, 414 516 mázsa cukorrépát, 3333 mázsa repcét és 2 millió 415 829 liter tejet adtak terven felül. Mivel zárszámadások előtt állunk, sző esett arról is, hogy jut-e elég pénz a munkaegységekre. Ezen a téren sem kell szégyenkezniük. Bár az önköltségek tervét a szövetkezetek hét millió koronával túlteljesítették, de a másik oldalon 17 millió koronával több lett a bevételi terv Is. Ez azt jelenti, hogy 10 millió koronával nagyobb a szövetkezetek bevétele, és ez mégis látszik a munkaegység magasságán. Járási méretben a munkaegység értéke már eléri a 19 koronát. Az eredmények persze nem véletle- ^ Komáromi Járási Termelési Igaznek. A járási mezőgazdasági terme- gatjsgg a járási CSISZ szervezettel lésl igazgatóság már évekke ezelőtt 29-én Naszva. naev gondot fordított az anvagi ftrcie- 1 __ kéltség felkeltésére. Eddie 32 szövet- dón rendezte meg a mezőgazdaságban kezetbe vezették be a szilárd bére- dolgozó fiatalok értekezletet. A járás Leleményességből: JELES Megneszeltük a hírt. Nosza, gyerünk a helyszínre. Rögvest! Ismerős arcokra vetődik a tekintet Vágsellyén, a közös gazdaság székhazában. Végül SZEDLÁK Miklósnál, a főiskolát végzett agronómusnál állapodtunk meg, aki elmondja, úgy igaz a hír, ahogy hallottuk. Az elejéről kezdi.- Javarészt RONDÓT és kevés VIKTÓRIÁT vetettünk. Kilencvenhat hektárba. Elvégeztük a növényápolást a maga rendjén-módján. Szép termésünk ígérkezett. Már előre dörzsöltük a markunkat. Ötszázharminc koronát kapunk mázsájáért. Ám az öröm pírját lehervasztotta arcunkról a szeszélyes időjárás. Táblán érte a már kész termést az ítéletidő. Jég csépelte, eső áztatta. S bizony egy része csírát bontott. De nem adták föl a reményt. Betakarították. Mi mást tehettek volna? Cséplés után háromszor géppel át szelektálták. Csak akkor gyűlt meg a baj, amikor az átadásra került a sor.- Átvesszük mi - érvelt a felvásárló vállalat dolgozója de csak takarmányborsóként. S a közös vezetői gondoltak nagyot.- Elkótyavetyélni nem hagyjuk a több vagonnyi borsót. Mázsáját 160 koronáért! Csak nem estünk a fejünk lágyára... Jön a tél. Futja majd a tagok idejéből az átválogatásra.- Jó, jó. Átválogatjuk, de mi lesz a fizetség? - vélekedtek a tagok, amikor a szétosztás került szóba.- Kilónként egy korona a válogatás díja. Az érdeklődés nem volt akkora, mint azt a vezetők gondolták. A tagok nem ugrottak mindjárt a javaslatra. Tapogatóztak. A vállalkozók egynéhányát figyelték, hogy jönnek ki a válogatással. Megéri-e bíbelődni vele...? Ez a magyarázata annak, hogy még Vághosszúfaluba, Deákira és Peredre is jutott a borsóból. A ráérósebb helybéli tagok későn kaptak észbe. így a hopponmaradottak már csak nyitott ajtót döngettek. Akkor, amikor a válogatás gyorsabb fortélyát már sokan alkalmazták. - Kissé megdöntötték a borsós asztalt, s a ráterített gömbölyű borsószemek elindultak, az asztal elé tett kosárba, vagy nagyobb edénybe gurultak. A léha, vagy csírás az asztalon maradt... - hát így fundálták ki a szaporább válogatás módját, közölte az agronómus. Arra a kérdésünkre, hol tartanak a válogatással, Szedlák elvtárs a következeiképpen válaszolt:- Már csak néhány mázsányi van hátra, az is egy-két napon belül átválogatva visszakerül a szövetkezet raktárába.- S ki volt a legügyesebb válogató? Gondolatban sorra veszi a válogatók sorát, majd kisvártatva megszólal:- Azt hiszem, PLANKÓ Ilona, a kertészeti csoport tagja, aki nyolc mázsányit válogatott ki. Egy szó, mint száz: jól jött ez a borsóválogatás ily télidőben. Összesen mintegy ezer személy kapcsolódott be ebbe a munkába, főleg az asszonynép. Egy-egy nő átlag harminc koronára jött ki naponta, amellett, hogy a házkörüli tennivalókat is ellátta. Tehát, ez lényegében azt jelenti, hogy százezer korona vándorol közvetlenül a tagok zsebébe. És a szövetkezet is mindenképpen jól járt, mert legalább 120 ezer koronával gazdagodott. Ami közvetve ugyancsak a tagoké Ki másé? Kivéve a másfelubeliek és néhány nyugdíjas válogatási diját. Amely ugyancsak az övék lehetett volna, ha legalább oly leleményesek, mint a közös vezetői. Egészben véve károsodás érte a szövetkezetét. Ami a 10,5 vagont illeti, ennél jóval több lett volna, ha az időjárás közbe nem szól. . De a negyedmillió korona - mégsem veszett éli N. KOVÁCS ISTVÁN Nyúlfogás a hóborította téli határban. Fiatalok találkozója Naszvadon szövetkezeteiből több mint 250 fiatal közösen értékelte eddigi tevékenységét. A járásban 2750 huszonhat éven aluli lány és fiú dolgozik a mezőgazdaságban. Közülük 1370-en az ifjúsági szervezetben is tevékenykednek. Nem lehetünk ezzel megelégedve, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak mindössze 45 °/o-ka kapcsolódik be szervezetten a CSISZ munkájába. A tanácskozáson részt vett fiatalok, mezőgazdasági üzemek vezetői sok érdekes problémát vetettek föl. Megvitatták elképzeléseiket a jövőt illetően is. Nagyok a feladatok ebben az időszakban, hisz a járás majdnem egész területén újonnan kell kezdeni a termelést. Figyelemre méltó javaslat hangzott el a fiatalok téli munkalehetőségéről is. A védnökségi üzemek a mezőgazdasági csúcsmunkák ideje alatt segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek. Miért ne volna lehetséges ez fordítva a téli időszakban? Rátermettséghez mérten munkát lehetne biztosítani az egyes üzemekben a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára. Az ógyallai szövetkezet elnöke azt javasolta, hDgy a végzett fiatal mezőgazdászok részére létesítsenek mintagazdaságot, ahol egy évig gyakorlati tapasztalatot szereznének. Hovatovább nagy gondot okoz a járásban a nők foglalkoztatása. A termelési igazgatóság javaslata alapján 1970-ig több mezőgazdasági üzemben bevezetik a szakosítás keretén belül a zöldség, gyümölcs, baromfi tenyésztést stb. így jobb lehetőség nyílik majd a nők alkalmazására. Felmerültek olyan kérdések, mint a fiatal szakkáderek katonaság előtti elhelyezése, kultúrális problémák, az ifjúság ideológiai nevelése stb. Az értekezlet befejezése előtt megválasztottak egy bizottságot, amely egész éven át figyelemmel fogja kísérni a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok életét. Pártunk XIII. kongreszszusa tiszteletére értékes felajánlásokat tettek a járás fiataljai Tízezer gyümölcsfát kiültetnek és eddig már 26 ifjúsági kollektíva kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Száz tagú ifjúsági csoportot küldenek a határvidékre szénát betakarítani. A továbbiakban a CSISZ járási bizottsága kitüntette a mezőgazdaságban legjobb eredményeket elért kollektívákat és egyéneket. Utána reggelig tartó táncmulatságon szórakoztak a fiatalok, CZITA BÉLA LAPUNK TARTALMÁBÓL: ITTHON TÖRTÉNT 2. old. fl HOGYAN SZÁMÍTJÁK KI A NYUGDÍJBA MENŐK ÉVEIT . . 2. old. B KINEK VAN IGAZA? 3. old. B VITA A CSKP XIII. KONGRESSZUSA TÉZISEINEK JEGYÉBEN . . 4. old. a MONGÓLIÁI ÜTIJEGYZETEK , 5. old. a Sándor Gábor: A VADORZÓ HALÁLA ... 6. old. B ŐSZINTE SZÖVAL 7. old. B JELENTŐS BERUHÄ- ' ZÁSOK A KELETSZLOVÁKIAI SÍKSÁGON . . . 8. old. KÜLPOLITIKAI SZEMLE . . . 9. old. KÜLPOLITIKÁNK ALAPJA A BÉKÉS KOEGZISZTENCIA 9. old. SZÜLŐI TEKINTÉLY 10. old. EUROPA LEGJOBBJAI BRATISLAVÄBAN 15. old. B VÁLOGATTUK — KERESZTREJTVÉNY ... 15. old HUMOR 16. old. A szocialista mezőgazdaságért 1
