Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 1. szám

BALONY KÖZSÉGET az elmúlt év június 17-én öntötte el az ár. A helyi nemzeti bizottság nemrégiben ünnepi gyűlést hívott össze, hogy a lakók köszönetüket fejezhessék ki a véd­­nökségi járásoknak. A két fővédnök a prachaticei és a zvoleni járás, na­gyon sokat tett a felújítási munká­latokban. A dunaszerdahelyi járásból pedig Egvházgelie, Cséfa, Lég, Nagy­­magvar, Eperjes, Felsőpatony, a Gom­bai Állami Gazdaság és a nagypakai szövetkezet nyújtotta segítő jobbját. Az ünnepi gyűlést Farkas András, a helyi nemzeti bizottság alelnöke nyi­totta meg, a beszámolót Csendes Jó­zsef elvtárs, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke, valamint Vörös Vendel, a szövetkezet elnöke tartotta. Elégedetten állapították meg, hogy a jó szervezés következtében teher­gépkocsikkal idejében elszállították a lakosságot és így emberéletben nem esett kár. Sikerült megmenteni az 560 darab szarvasmarhát és 1140 ser­tést is. Később, amikor összedőltek a meleg családi otthonok, sokan el­vesztették a reményt. Az idegesség, a bizonytalanság uralkodott rajtuk. A megpróbáltatás napjaiban Egyház­­gelle lakói nyújtottak legtöbb segít­séget. A menekülteknek meleg ott­hont biztosítottak és elhelyezték az állatállományt is. A szövetkezet veze-y tősége. Mészáros József elnökkel Jgfe élen és a helyi nemzeti bizoftsÄk tanácsa mindent megtett, hogy $ äffl minél kisebb kárt szenvedjen. A ^Ü*| tasztrófa következtében az állatdlkyu mány legyengült. A felújítást a zólyo­mi járás vállalta magára. Ennek se­gítségével 3£f tehenet és hasas üszőt 5lkerüÍlí|MS^rölni, mégpedig beteg­­ségmenéeséketj s nagyobb hasznúa­­kat. A járás eddig már 27 vagon szénát szállított szövetkezetünknek. A pliesovcei szövetkezetben pedig 97 üszőt legeltettek. A növendékállatok jó erőben tértek haza. A prachaticei és zólyomi járás te­herautói közel 5000 köbméter kavi­csot és homokot szállítottak az épít­kezéshez. A zólyomi járás kőműve­seket, a prachaticei pedig villany­­szerelőket küldött a harmincnégy összedőlt ház felépítéséhez és a 44 megrongált ház kijavításához. A fel­­sőpatonyi szövetkezetesek négy, a légiek három, az Üj Élet szintén há­rom házat épített fel. Dicséretre méltó munkát végzett Mohóvics Vil­mos a népi fogyasztási szövetkezet megbízottja is, aki az építkezési anyagokat szállította, „Pogrányban is megtört a jég A beszámoló a falu lakói elé tárta, hogy az állam a károk helyrehozá­sára 1745 837 koronát adott s még 290 000 korona rendkívüli segélyhez jutottak a rászorulók. A szövetkezet 115 000 korona stabilizációs kölcsönt juttatott tagjainak. Az üzemek, vállalatok 450 000 ko­rona értékű ajándékot küldtek. A gyűlésen felszólalt a zólyomi járási pártbizottság vezető titkára is. El­mondotta, hogy Balony községnek nyújtott segítségen kívül másfél mil­lió koronát, egymillió korona értékű anyagot, 500 ezer korona értékű ru­hafélét és 120 vagon szénát adtak a szolidaritási alapra. A gyűlésen sok résztvevőnek ki­csordult a könnye, amikor arra gon­dolt, hogy a szlovákok, csehek, ma­gyarok és a bátor szovjet katonák á nagy veszély esetén nem hagyták cserben őket és a közös összefogás eredménye, hogy a családok újra csa­ládi otthonukba költözhetnek. TAKÄCS FERENC (Csilizradvány) << S pögrányi szövetkezet is bizakod­va indul az újévbe. Különösen szép eredményeket értek el az állattenyész­tés terén. Az állatállományt megtisz­tították a TBC-től. Terven felül elad­tak 22 000 liter tejet, 112 mázsa húst, 35 mázsa pulykahúst. Ez az eredmény annál is említésreméltóbb, mert az előző években az eladási terv jóval alacsonyabb volt, mégsem sikerült teljesíteni. Turányi elvtárs szövetke­zeti elnök szerint a javulás elsősorban a munka jobb szervezésében keresen­dő. A szövetkezetben egyre erősödik a kollektív vezetés elve és megedző­dött a munkafegyelem. De itt is akad egy-két probléma. Kevés a munkaerő és főleg a fiatal. Az állattenyésztésben negyvenötén dolgoznak, de csak ketten fiatalok. Ez bizony nagyon kevés. De a gazda­sági eredmények emelték a pénzügyi bevételt is, és a kilenc koronás elő­leghez még osztalék is jut. Az utóbbi időben a határban lévő melegvizű tó vizét öntözésre használ­ják. Ezenfelül 5000 halivadékot he­lyeznek a vízbe. Mártonvölgyi László, Nyitra Szarkák be a fasúti hűtőkocsikba Ki hitte volna, hogy a párkányi vasúti állomás dolgozóinaik mi mindenre terjed ki a figyelmük! Nem elégedtek meg hivatásbeli feladataik teljesítésével, vagyis a vasúti hütökocsik jégkészletének felújításával. Nem! „Másodállásban" féltő gonddal ügyeltek arra, hogy népgazdaságunkat ne érje károsa­­dás és inkább kiszedték a hüto­­kocsik belsejéből a könnyen rom­landó élelmiszereket, mielőtt azok i hasznavehetetlenné és értéktelenné válnának. A nemes szándéknak csupán az volt a szépséghibája, hogy a finom ételkülönlegességeket saját maguk fogyasztot­ták el vagy a helyszínen, vagy a családi tűzhely mellett, A napokban az érsek­újvári járásbíróság előtt kellett felelnie tettéért annak a tizenkét, külön­ben feddhetetlen múltú dolgozó­nak, akik rendezett anyagi körül­mények között, saját családi há­zukban éltek. Rájuk bizonyították, hogy már harmadik éve rendszere­sen megdézsmálták a hütökocsik tartalmát, amivel csaknem 12 ezer koronával megkárosították a cseh­szlovák államvasutakat. A vasúti szarkák kifinomult ízlésére vall, hogy főleg fagyasztott baromfit, disznózsírt, sajtokat és gyümölcsöt „mentettek“ meg a romlástól. Ha megszomjaztak, palackozott sörrel öblítették le lakomájukat. Végül pedig 3 darab szellőztető motort szereltek le a hütökocsik belsejé­ből. Megható gondoskodásukért a bí­róság Ján Huslickát és Jozef Ho­­lopát egyenként 10 havi, Pavol Bogdánt és Gabriel Galátot pedig 8 — 8 havi szabadságvesztésre ítél­te feltétel nélkül. Stefan Lakot a ugyan kevesebbet fogyasztott tár­sainál, bűnrészességért azonban ő is 7 hónapot fogott ki. Kollár Béla, Fülöp Béla, Mészáros György, Varga Lajos, Szelecky Béla, Kábái Lajos és Fodor László háromtól nyolc hónapig terjedő büntetését próbaidőre felfüggesztették. Raj- i tűk múlik tehát, vajon a jövőben j me g ember élik-e magukat. (k) J A népi fogyasztási szövetkezet csaknem valamennyi faluban épített új üzletet, vendéglőt vagy korszerűsítette azokat. A képen látható üzletház a detvaiak büszkesége. 9 A kassai járásban mintegy 2§ ezer munkaképtelen és öreg részesül' 142 millió korona segélyben. Ezerig felül többen kapnak egyéb járadékom kát is, amelyeknek összege 700 ezer korona. De segítik a katonai szolgá­latot teljesítő egyének családtagjait is és szép összeget kapnak a TBC- ben szenvedő betegek is. A járás négy öregotthonjában 612 elöregedett pols gárt gondoznak. Az évi kiadás hé£ millió koronát tesz ki. A nyugdíjasok­nak hat községben van klubjuk. Ä nyugdíjat élvező öregek 383 beutalást kaptak különböző gyógyfürdőkbe. Több mint félmillió korona értékben. A szö­vetkezeti parasztság közel négy millió koronát kap járadék címén. (Iván Sándor, Kassá) 9 Az alsószecsei szövetkezetesek, három hónap Blatt Sklené Teplicérf végzik el a szövetwezeti munkaiskolái? összesen 120-an tanulnak felváltv: Itt értékelték ki a lévai járás harm; dik negyedévi szocialista mtí'rt&aver senyét is, amelyben az alsószecsi szövetkezet került az első helyre, szövetkezeti tagok az évi munka pihenés közben gyarapítják szaki: reteiket. (Kúcs GyrBa, Alsöszec: 9 A zselizi szövetkezet, habHr JSs san, de mégis fejlődik, A. szarvasmarJ haállomány teljesen *bb-nwntes fokozatosan emelkedő a tejhozam is Idén már 50 mázsa marhahússal és 30 mázsa sertéshússal adtak többet tervezettnél. JBJ Sikerült a dohány-^ termesztés feffisz 12 hektárról 70 ezer koronä.,fövedelmet értek el az elmúlt évbeífe s az idén még szebb eredmény született. Egyrészt ennek a termeléságragc köszönhető, hogy ti szövetkezet 'ég. idei pénzügyi tervét 800 eaer Jforonával túlteljesítette. (Tóth Károly, Zselíz) 9 A csécsi szaktanintézetben jól működnek a különböző érdekkörök, A gépesítési kört Endrődi elvtárs ve­zeti, aki minden héten 20 diákkal ve­­,éá anyagot. Az érdekkörben a diáki* különböző segédeszközöket ké­szítenek. A diákok szívesen járnak ezekre äz órákra, mert itt sikerül közelebbről megismerniük a mező­­gazdasági gépeket. Pavló igazgató «vtárs mindent megtesz, hogy az ér­dekkörök a jövőben még alaposabban' dolgozhassanak. (Török Imre, Buzica) , 9 K ierebes! aggok' házában Jól érzik magukat az öregek. Tágas fo­gadóteremben beszélgethetnek a látó»' gatókkal. Nem panaszkodhatnak a kosztra sem. A gondozó személyzet mindent megtesz, hogy áz idekerült öregek otthon érezzék magukat. (P. L„ TrebtSov)' 9 A' párkányi 26/a számú borbély­műhelyt a városi nemzeti bizottság 40 ezer korona befektetéssel rendbe­hozta, kifestette. A borbélyok a leg­korszerűbb villanynylrógépekkel ren­delkeznek. A közeli szövetkezetesek Is örömmel járnak ebbe a szép, min­den higiéniai követelménynek meg­felelő üzembe. Cseszár István vezető a többi dolgozókkal együtt mindent megtesznek azért, hogy a vendégeket minél gondosabban kiszolgálják. (Meidlik Kálmán, Párkány? 9 A lévai járásban (főleg a cigány­­származású dolgozók között) negy­venöt éves korig 605 írástudatlan van. Különösen az alsószecsei és nagy­­sallői településeken lakók nem élnek kulturális körülmények között. Jó lenne, ha az illetékesek törődnének, azzal, hogy hosszabb-rövidebb tanfo­lyamokon megtanítanák őket a betű­vetésre és ismeretnék velük a higié­nia szabályait. (K. Gy.) 9 Az izsai iskolások három hónap után hazaérkeztek szeretteikhez a cseh országrészekből. A tanítók bol­dogan adták át szüleiknek rájuk bí­zott gyerekeket, akiknél az eltelt idő alatt igyekeztek pótolni a szülői sze­­retetet is. (Kurucz Lujza, Izsa) 9 A berencsl szövetkezetben is el­készítették a házirendet. Morvái Ist­ván szövetkezeti elnök a vezetőség­gel együtt reméli, hogy az új házirend hozzájárul a munkafegyelem megszi­lárdulásához. (Lőrincz V., Berencs) 9 Az egyesített Szövetkezetfalva községben jől dolgozik a Vöröskereszt. Ez jórészt dr. Szidor körorvosnak kö­szönhető. A maloveskai tagok száz önkéntes véradót szereztek. Színielő­adások jövedelméből kiegészítették az első segélynyújtás eszközeit. A kul­túrterembe pedig függönyöket varr­tak. Most gyakorolják J. Holljf: Kubo című színművét. (Mató Pál, Kassa) 9 Zalaba a lévai járás legkisebb községei közé tartozik. A fiatalság mégis igen aktív. A legutóbbi CSISZ gyűlésen például versenyre hívták a járás minden CSISZ szervezetét a parlagon heverő mezőgazdasági földek megművelésére. Pál Elemér CSISZ el­nök vezetésével két hektár eddig ki­használatlan földterületre telepítenek gyümölcsöt. (Belányi János, Deménd) A kibernetika térhódítása a mezőgazdaságban béréi sajátítsák el >ezen művele­teknek alapismeretéit úgy, hogy üzemük termelésének fokozására fel tudnák használni. Ktülön figyel­met érdemel ezzel kapcsolatban az említett kiszámítási lehetősé­gek közül a mezőgazdasági üzemek takarmánytermelésénekj meghatá­rozása. Ismert és sajnálatos/tény, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzem­ben a kitermelt takarmányok nem biztosítják kellő mértékben az emészthető fehérjék és a kemé­nyítőérték között kívánatos arányt. Míg a takarmányszükséglet ezek­ből rendszerint 1:5,5—6,5-ös arányt igényel, a takarmánytermelés valós aránya sokkal rosszabb; 1:8—11. Ilyen állapot káros voltát nem szükséges külön hangsúlyozni, ez i az állattenyészstés jelenlegi nem [kielégítő gazdaságosságának egyik t fő okozója. Szükséges tehát á takarmány­termelést a legmegfelelőbb módon : szervezni, úgyhogy a takarmány­termelésre fordított gazdasági földterület az emészthető fehér­jékből az elérhető legtöbbet adja. Vagyis olyan növényeket, s ezek­ből annyit termeszteni, amennyi elegendő fehérje termesztését eredményezi, s amellett a kemé­nyítőérték és szárazanyag mennyi­sége sem csökken a kívánt szín­vonal alá. Ugyanakkor kívánatos, hogy a takarmánytermelés ön­költsége ne fokozódjék, ne légyért szükség olyan takarmánynövény felhasználására, amely az adott [tájegységen nem ad kielégítő ho­zamot. össze keli állítani tehát ä ta- i karmánytermesztés olyan vetési [tervét, amely ezen igényeket ki­elégíti, és az említett korlátozá­sokat betartja. A feladat önműkö­dő számolóberendezéssel megold­ható. Az eredmény; egy a lehető legjobb vetési terv. Az elektronikus számolőberende­­zés részére a számítás célszerepét és a korlátozásokat a következő képlet nyújtja: . j «= rf ■ j “ 1 ahol a Zm«s = á kereseti legkisebb fehérjemennyiség. Q) »«a takarmánynövé­­nyék fehérje­­hektárhozama, Hl »• ezek optimális vetésterülete, '■•a számításba fog Ifit növények száma, 3 = a növények sor­rendje. A számítás előkészítésére rész­letes számadat-összeállítás szük­séges, amit azonban minden jobb felkészültségű mezőgazdasági szak­ember el tud készíteni 20—25 munkaóra alatt a kívánt terjede­lemben és minőségben, a haszná­latban lévő módszeres utasítás alapján, magasabb matematikai is­meretek nélkül is. A gondosan elő­készített számadat összeállításából nyert szintetikus táblázat alapján az önműködő számolóberendezés elvégzi a kívánt műveletet és en­nek végeztével egy egyszerű ered­ménytáblázatot készít. Ennek ér­tékelésével állítható össze a leg­kedvezőbb takarmányvetési terv. A számításhoz szükséges adat­­összeállítás, a kiszámítás és ennek értékelése összesen 700 korona költséget igényel, míg a nyert eredmény gyakorlati felhasználása az emészthető fehérjék termelé­sének átlagosan tíz százalékos fokozását biztosítja. A köbölkúti EFSZ számára az 1964-es évre végzett számítással a takarmánytermelési terv össze­állítását biztosítottuk, amely a fe­hérjetartalom összhozamának 29,5 százalékos, a fehérjeszükséglet fedezésének 13,2 százalékos javu­lását eredményezte. Az utolsó években már 400 mezőgazdasági üzemben alkalmazták ezt a számí­tást, igen jó eredménnyel. Ahhoz azonban, hogy ez számot­tevő eredményt biztosítson, szük­séges széleskörű, általános elter­jedése. A járási mezőgazdasági igazgatóságok sokat tehetnének ennek érdekében. Szlovákiában a lineáris programtervezés mezőgaz­dasági felhasználásának problé­máival a Bratislavai Mezőgazdasági Ökonómiai Kutatóintézet, valamint a .Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolá­nak 1965-ben külön erre a célra felállított önálló tanszéke foglal­kozott. Kovács Ferenc, mezőgazd. mérnök, Köbölkút / Segített a összefogás A társadalmi fejlődés, jelenlegi szintjén igen sok-bonyolult prob­léma vár megoldásra. A modern tudomány egyre gyakrabban veszi igénybe a kibernetika által nyúj­tott szinte korlátlan lehetőségeket. Az utolsó években a memnyiségtani és. a haladó számítási . technika alkalmazása egyre nagyobb sze­rephez jut a mezőgazdasági ter­melés szervezésében és tervezésé­ben is. Mind hazaS. mind külföldi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ■jtineBCísaMaság fejlődését meg­határozó ásjafctív törvényszerűsé­gek ifmwBB feiapján a mennyi­­ségtani wifw szerek segítségével igen sok, a mezőgazdaság propor­cionális fejlődését biztosító ténye­ző értéke megkereshető. Lehetővé válik igen sok körülmény és vi­szony pontos kifejezése és érté­kelése, ezek felhasználási arányá­nak megállapítása azon mennyi­ségi és minőségi értékekben, ame­lyek a kívánt ‘ cél érdekében az elérhető legjobb eredményt bizto­sítják. Élismert tény, hogy még a leg­jobb közgazdász, tervező sem ké­pes a rendelkezésére álló rend­szeres statisztikai adatok ée a legelőnyösebbnek mutatkozó lehe­tőségek felhasználásával sem meg­oldani bizonyos bonyolultabb tár­gyú kérdést úgy, hogy a nyert eredmény valóban elérné a köz­­gazdasági optimumot. Ezt a fel­adatot teljes biztonsággal csak az önműködő elektronikus számoló berendezés oldja meg. Ezért ezek felhasználása a mezőgazdasági ter­melés további fokozásának és a rejtett tartalékok feltárásának leghatékonyabb eszközévé válhat akkor, ha a mezőgazdaság irányító szerveiben, és a mezőgazdasági üzemekben dolgozó szakemberek felismerik ennek óriási jelentősé­gét és maximális mértékben igény­be is veszik. Az önműködő elektronikus szá­moló berendezések felhasználása a mezőgazdaságban már nem egé­szen új, mindamellett nálunk még nem eléggé népszerűsített és el­terjedt eszköz. A Szovjetunióban már évekkel ezelőtt eredményesen használták fel példaul egyes , szov­­hozok optimális termelési össze­tételének kiszámítására. Önműködő számítóberendezéssel állapították meg például a Szibériában, a Bar­­fiaultói 65 kilométerre fekvő „Szvettij puty" elnevezésű állami gazdaság növénytermesztésének és állattenyésztésének kedvező össze­tételét úgy, hogy ez a fokozott baromfitenyésztést tegye lehetővé. A feladat megoldásához 38 Ing­­rendlenset használtak, amelyek a mezőgazdasági forrásokat — szán­tóterületet, réteket, köztes termé­keket, például takarmányegysége­ket stb., végtermékeket, valamint a technológiai szempontokból hoz­záférhető termelési formákat je­lentették és keresték az optimális termelési tervet a megszabott kü­lönféle korlátozások mellett. A számítás eredményéül az egyes termelési ágazatok olyan arányát kapták, amely a kívánt termelési beáilítottság mellett az össztermelés elérhető legmagasabb értékét adja. Hasonló mennyiségtani módsze­rekkel —.lineáris programszámítás segítségével az elektronikus ön­működő számítóberend’ezéseken — kiszámíthatók, a már módszertani­lag is részletesen átdolgozott kö­vetkező műveletek: 1. A takarmány.termelés optimi­­zálása, 2. A traktor és géppark optimá­lis összetétele, '3. A mezőgazdasági üzem ter­melési, és pénzügyi tervének opti­malizálása, 4. Az állattenyésztési ágazatok optimális összetétele. Ezeken a műveleteken kívül ter­mészetesen egyéb bonyolult fel­adatok kiszámítása is . lehetséges. Folyamatban van többek között például az érsekújvári járás me­zőgazdasági termelése összetételé­nek optimalizálása, már az 1970-es év tervfeladataira vonatkoztatva befejezés előtt áll a komáromi já­rás mezőgazdasági üzemei opti* mális szakosításának kiszámítása stb. Ezek mindegyike olyan szá­mítás. amelyet automata segítsége nélkül vagy egyáltalán nem lehet megoldani, vagy a matematikusok sokoldalú csoportjának többhóna­pos ^munkáját igényelné. Szükséges lenne, hogy a mező­­gazdasági üzemek felelős szakem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom