Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 3. szám
A KUTATÓK SEGÍTIK A TERMELÉST Szarvasmarha-tenyésztésünk távlatai ■ Nemzetgazdaságunk távlati ter! vében a mezőgazdasági termelés l növelése egyike a legfontosabb • célkitűzéseknek. Ezzel párhuzamo- S san számolnunk kell szarvasmar! ha-állományunk szám szerinti nö• velősével s a hasznosság javításá- 5 val. Tehát nem véletlen műve, hogy ■ a szarvasmarha-tenyésztés mind | nálunk, mind pedig a külföld mező£ gazdaságában is elsőrendű felada■ tok közé tartozik. Termékei, a hús j és a tej, közélelmezési szempont! bői nélkülözhetetlenek. ■ Van azonban a szarvasmarha■ tenyésztésnek további lényeges j jelentősége is. Mégpedig az, hogy i a tenyésztés színvonalától függ a ■ mezőgazdasági termelés üzemen | belüli gazdaságossága, mert köz! vétlenül vagy közvetetten befolyá• solja a többi állat hasznosságát. ! Közvetlen hatása az állati eredetű ! fehérje (tej) nyújtása révén nyil£ vánul meg, mig közvetett módon ; a talaj táperejének visszapótlására ! értékes szervestrágyát s rajta ke- 5 resztül nélkülözhetetlen takar£ mányféléket termelhetünk. Figyelemre méltó tény például i az is, hogy mig a szarvasmarha ■ elsősorban terimés takarmányokat • értékesít, addig a sertés és a ba- i romfi elsősorban olyan eleséget ■ igényel, amely emberi táplálkozásj ra is alkalmas. Ilyenek a gabona• félék, a burgonya stb. Nem vitás, hogy szarvasmarha■ állományunk hasznosságával nem ! lehetünk elégedettek, hiszen a tej; termelés tekintetében az e téren ■ vezető Hollandiához és Dániához S viszonyítva még 50 százalékra sem £ merítjük ki a kínálkozó lehetősé■ geket, s erősen lemaradunk a fej■ lett mezőgazdasággal rendelkező ■ Anglia, NSZK, Ausztria, Svájc stb. • mögött. í Intézetünk éppen azt a célt tűzj te maga elé, hogy szarvasmarhaj állományunk hasznosságának növe- 1 lése terén a Nyitrai Mezőgazdasági Í Főiskolával együttműködve tudoj mányos alapon megoldja e problé• mát. Fontosnak tartjuk a tovább; tenyésztésre kijelölt állományok ■ szaporítását, az utódnevelés szak■ szerűségét, a hízékonyság állandój sítását és a termelés technológiᣠjának tökéletesítését. Ezeknek ; gyakorlati beütemezésén dolgo• zunk mind a szarvasmarháknál, £ mind pedig a sertéseknél. A tej- 5 hasznosságot főleg a szlovák-tarka j és a pinzgaui marha-fajtáknál nej mesítés útján szaporított egyedek£ nél kísérjük figyelemmej. ■ ■ Mi okból keressük a tejhasznosságot az ivadék szaporításában? ■ Á tudományos kutatások', valᣠmint a termelési gyakorlat szem• pontjából a tejhasznosság növelé! sének mikéntjét két részre kell £ bontanunk, két olyan részre, ame£ lyek szorosan együvé tartoznak. Az intézkedések első részét a ; zootechnikai alapelvek alkotják, ■ vagyis a teljes értékű, szakszerű £ takarmányellátás, a körültekintő £ gondozás, istállózás, előkészítés a ■ megtermékenyítésre, az ellésre, a S következő laktációra, a fejésre, £ s nem utolsósorban igen fontos az ■ állatok rendszeres megfigyelése és ! a pontos nyilvántartás vezetése. £ Az intézkedés második része már • magasabb fokú zootechnikai tevé[ kenység. Ilyen például az állatok í alapos fölkészítése, a pároztatás 5 idejének pontos meghatározása, a ■ továbbtartásra szánt állatok kivá■ lasztása stb. Minden egyes tenyésztőnek • ügyelnie kell arra, hogy milyenek ■ a tehenei, figyelemmel kell kísér£ nie a hasznosságot, s a befektetés ■ visszaszármaztatásának arányát. ! Erre vonatkozólag példaként hoz£ hatjuk fel a topoícianky-i, a mo■ tesovcei, az újbarsi és más tenyészállatnevelő gazdaságokat, £ amelyek az utódnevelés tekinte- J tében hosszúéves tapasztalattal | rendelkeznek, s teheneik tejhaszí nossága túlhaladja az évi 4500 | kg-ot. Ennek persze szöges ellen■ tétjét tapasztalhatjuk egyes állami I gazdaságokban és szövetkezetek£ ben, amelyekben hasonló átlagos S eredménnyel aligha dicsekedhet• nek, mert nem folytatnak céltuda£ tos tenyésztői munkát. Szem elől j tévesztik a lényeget, azt, hogy a i főhiba a tehenek alacsony hasz£ nosságában van. Jóllehet, hogy ■ ezek az állatok alkalmazkodnak a | mostoha körülményekhez, a szűkös £ takarmányellátáshoz, ellenállnak a betegségekkel szemben, nem igényesek a gondozásra, sem pedig az istállózásra. Ilyen körülmények között is képesek erőnlétük megtartására. Ezek mellett szükséges lenne, hogy az állattartók elsősorban olyan állandósított öröklődő tulajdonsággal rendelkező anyagból válasszák ki az utódokat, amelyek majd a lehető legmagasabb eredményeket nyújtják. Ilyen csordának a kialakítása persze megköveteli a zootechnikai alapelvek szigorú betartását a tenyésztés ismert elméleti és gyakorlati módszereinek elsajátítását, s valamelyik tudományos munkahellyel történő együttműködés elmélyítését. Ezen az úton alapot lehetne teremteni a céltudatos tenyésztői munkához, illetve a magasabb fokú zootechnikai tevékenység érvényesítéséhez. Hogyan tovább? Általában úgy van, hogy minden egyes probléma megoldásánál a leghatásosabb módszert keresik a kitűzött cél elérésére. Hasonlóan cselekszünk mi is. Megfelelő tenyésztői, szaporítói módszereken dolgozunk, amelyek a nemesítés céljának legjobban megfelelnek és a lehető legnagyobb eredményt nyújtják a kerületi tenyészetekben. A tisztavérű szaporítás végett szorosan együttműködünk a moteSovcei, a kaplnei állami fajtanemesítési intézetekkel és más hasonló munkahelyekkel. Például a Palárikovói Állami Gazdaság kérésére közreműködünk a náluk történő megfelelő állatállomány kialakításában. A kerületi tenyészetekben a nemesítést vagy tiszta vérben vagy pedig keresztezéssel végezzük. A két módszer közti különbség nem szolgál két különböző célt. Inkább arra való, hogy elérjük a kitűzött feladatot, illetve arra szolgál mindkettő, hogy mit is akarunk tulajdonképpen elérni az állománynál, mit akarunk nemesíteni. (Tejhasznosságot, fejhetőséget, tenyésztípust stb.) Ez attól válik függővé, hogy a csorda milyen állapotban van. Tény, hogy a jelenlegi helyzetben a kerületi tenyészetek állományának nemesítése során nagyon hosszadalmas lenne tisztavérű állomány alkalmazása, de ha a keresztezéssel lényegesen meggyorsítjuk a nemesítési folyamatot, azt is tudnunk kell, hogy ez bizonyos kockázattal jár. Előfordulhatna ugyanis, hogy a túlsúlyban idegen vérrel rendelkező utódok nem alkalmazkodnának úgy adottságainkhoz, mint a hazai tenyészanyag. Ez fontos tényező a sikeres továbbnevelés szempontjából. Eddigi elméleti és gyakorlati ismereteink alapján intézetünkben kidolgoztuk a keresztezés kombi-" nációs módszerét s ezt alkalmazzuk a kerületi tenyészetekben. A módszer lényege abban rejlik, hogy a nemesítést tisztavérü egyedekkel végezzük, de figyelembe vesszük a genetikai tényezőket is tenyészetünkben. Afféle mellékes intézkedés ez arra, hogy keresztezett egyedeket alkalmazzunk, amelyek biztosítékai a tenyészetekben hiányzó jótulajdonságok rögzítésének. Nem vitás, hogy ez a munkafolyamat alapos szakmai fölkészültséget igényel! Eredményeink A föntebb említett munkahelyek közül legrégebben a motesovcei állami fajtanemesltőkkel dolgozunk. Az ottani tejhasznosság tükrözi vissza leginkább azt a tevékenységet, amelyet a szarvasmarha, illetve a tehénállomány föl javítása terén célul tűztünk ki. Az együttműködést 1960-ban kezdtük, amikor a tehenek átlagos tejelékenysége a 300 napos laktáció alatt 3119 kg 3,95 zsírszázalékos tej volt. A tavalyi 300 napos laktációs idő alatt eddig 4616 kg 4,03 zsírszázalékos tejet fejtek a moteSovcei tehénállománytól. Ez fényes bizonyítéka annak, hogy lehetőség kínálkozik a tejhasznosság növelésére. A főfeladat persze az állattartó gazdaságokra hárul, hogy megteremtsék a jófajta tehénállomány tenyésztésének előfeltételeit. I. BELLÉR mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója T Az évforduló alkalmával ifféle zárszámadást készítettem saját tetteimről és tapasztalataimról. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a becsületet, a hitelt, a bizalmat könynyen elveszti az ember, de nehezen szerzi vissza. Alig bízunk meg olyasvalakiben, aki egyszer eljátszotta nálunk hitelét, Erre vonatkozólag akarok néhány példát felhozni a mindennapi életből: Egy fiatalasszony nagykabátot akart varratni egy szabósági üzemben Nagykaposon a karácsonyi ünnepekre. Az üzem vezetője azonban nyíltan bevallotta, hogy nem vállalhatja a megbízatást az idő rövidségére való tekintettel. Eljárása tehát becsületes, helyes volt. Egy másik szabósági üzem viszont nemcsak elvállalta a munkát, hanem meg is ígérte az asszonykának, hogy kabátja karácsonyig elké-A becsületet tettekkel védelmezzük Kolon község két fájó pontja Összefogásban az erő Idő előtti tervteljesítés EleniirS *J*>1 ?ozók ZSEl IZÉN Duba Lajos, a zseíízi szövetkezet tagja valóban megérdemli, hogy néhány szót szóljunk róla. A múlt évi eredmények értékelésekor 9,1 liter fejési átlagot mutatott ki, ami bizony nem megvetendő siker. Somkó János és Fuchó Lajos viszont a sertésgondozás terén értek el kimagasló eredményeket. Egy anyától 14 malacot választottak el és ahogyan a zootechnikus is megjegyezte, ez volt legnagyobb sikere a zselízi EFSZ nek. Rafael János, Zselíz nemsokára felhívja Ljubljanában a jégkorongozás bajnokait, hogy kezdjék meg a küzdelmet a világbajnokságért, önnek is megadatott az alkalom, hogy szemtanúja lepyen a nagy küzdelemnek. A kiegészítő kölcsön lehetővé teszi, hogy televízió-készüléket vásároljon mielőtt még megszólal a sziréna. HASZNÁLJA KI AZ ALKALMAT — TEKINTSE MEG A NAGY SPORTESEMÉNYT! • A LUNETA (ára 3550.— korona), • a PALLAS (ára 3600.— korona), • és a MIMOSA (ára 4300.— korona). televízió-vevőkészülék biztosítja önnek az „előfizetést“ a ljubljanai világbajnokságra. A RÄDIÖ-TELEVlZIÖ szakosított üzleteiben kívánságára bemutatják önnek a fenti készülékeket. szül. November végén az asszony lefizetett 500 korona előleget. Megígérték, hogy a próbák megtörténte után telefonon értesítik, mikor jöhet az áruért. Lezajlottak a próbák, de tele-fonértesítés nem érkezett. Erre de:ember 14-én személyesen elutazott Nagykaposra. A válasz: három napig szünetelt az áramszolgáltatás, a kabátvarráshoz tehát még hozzá sem fogtak, de azért idejében — úgymond — meglesz. De nem lett meg, sem akkor, sem később, sem december 24-re. Az eredmény? A szerencsétlen asszonyka nagykabát nélkül maradt a karácsonyi ünnepekre. Lehet ezek után bízni az üzem vezetőjében? Köztudomású, hogy Szirénfalván és környékén olyan magániparosok is léteznek, akik csak azért vállalnak munkát, hogy minél több előleget zsebelhessenek be. A munka elvégzését azonban „bizonytalan“ időre tolják ki. Végül is a bíróságnak kellett közbelépnie, hogy visszafizessék a felvett előleget. Egy ruszki polgár ablakokat vásárolt és fuvart keresett, hogy Nagykaposról hazaszálllttassa az árut. Egy nag.ykaposi talponállóban megismerkedett egy „értelmiségi“ benyomását keltő emberrel, aki felajánlotta szol* gálatait. „Bennfentes“ a gépkocsifor* galmi vállalatnál és könnyűszerrel elintézi az ügyet — állítgatta. Ruszki emberünk erre nem akart szűkkeblű-’ nek mutatkozni és néhány féldecit rendelt a „jó összeköttetésekkel rendelkező“ vendégnek. Miután a jó torkú „értelmiségi“ lehajtotta a röviditalt, vendéglátója elnézését kérte azzal, hogy elmegy a tehergépkocsiért, várja meg tehát a falatozóban. Emberünk azonban hiába várta „jótevőjét“, eltűnt, mint a kámfor a bevedelt féldecikkel együtt. Kétségtelen, hogy a ruszki ablakvásárló túlságosan hiszékeny volt egy vadidegen emberrel szemben. Egyúttal azonban megrendült hite — ha nem is az emberekben — de legalább is azok „bizonyos“ rétegével szemben. Azért hoztam fel ezeket a példákat, hogy egyúttal megkérjem a vezető funkcionáriusokat a mezőgazdasági, ipari és nemzeti bizottsági részlegeken eqyaránt: ne ígérgessenek senkinek olyasvalamit, amiről eleve tudják, hogy nem teljesíthetik! Csakis őszintén, nyíltan lehet dolgozóink bizalmát megnyerni. Jakab Sándor, Szirénfalva 147. Kolonban újjáépítették a vendéglőt, de megfeledkeztek hulladéktároló létesítéséről. A személyzet tehát kénytelen az udvaron lévő szemétdombot felhasználni, ami nem nevezhető éppen higiénikusnak. Ennél is nagyobb baj, hogy a vendéglő árnyékszékéből kivezető csatorna a szó szoros értelmében az utcára torkollik. A járókelők orrát már 200 méternyi távolságban „napkeleti illatár" bűze facsarja. A helyi nemzeti bizottság szemmelláthatóan túlteszi magát ilyen „csekélységeken", mert eddig legalább is nem intézkedett megfelelő orvoslásról. A Koloni Állami Gazdaság nemtörődömsége az oka a második számú fájó pontnak. Nem törődik az istálló- és mútrágya kellő gondozásával, mert ősz óta még mindig ott hever az út szélén a 90 mázsányi istállótrágya szétszórva. Hasonló sorsra jutott az értékes műtrágya, amelyet gyéren meghintettek istállótrágyával, hogy ne látszon ki. Arra várnak talán, hogy a trágya minősége és használhatósága javul ilyen „szabadtéri“ kiteregetéssel? B r a t h László, Kolon társaik segítéséhez. A műszaki ellenőrző részleg emberei 1157 brigádórával neveztek be a vetélkedőbe, a gazdasági ' osztályról 32. az isko’aiigyiről 40 és a hajógyári szaktanintézet tanulói 330 órát dolgoztak le a közhasznú létesítményeken. De a többi dolgozó is alaposan kivette részét a versemből: a 230-as munkarészig emberei heteken át végezték az asztalos- és kőművesmunkálatokat, a 220-as részleg bádogosai pedig szakmunkájukkal tettek ki magukért. Az anyagszá'lítás és kirakás terén a 110-es, a 120-as és a 300-as részleg dolgozói szereztek elévülhetetlen érdemeket lendületes munkateljesítményükkel. Hála ennek a mintaszerű, áldozatkész összefogásnak a hajógyári árvízkárosultak már be is rendezkedtek új otthonukban, csuván a környék úthálózatának rendezése vár még elintézésre. amit ugyancsak brigádmunkával maholnap befejeznek. Mindennél ékesebben a számok beszélnek: a hajógyár déré'? dolgozói két hónán alatt 397 ezer korona értékű munkát végeztek! SZÉNÁSSY JÁNOS, Komárom Komárom Singellő nevű városrészében külön „favárost" építettek az árvízkárosult hajléktalanok számára. Ezekben találtak átmeneti otthonra azok, akiknek még nem épült fel otthona. Kilencven szovjet és csehszlovák „Kriván" típusú faház készült el, amelyek közül 40-et a hajógyár épített, sőt 10-et saját kezűleg, társadalmi munkával készítettek el a hajógyár dolgozói árvíz sújtotta munkatársaik számára. A gyár konstrukciós és projekciós részlegének dolgozói 679 órát áldoztak brigádmunkában a nemes célra, a technológusok 217 és a karbantartók 50 órával járultak hozzá szak-Bajban ismered meg barátodat táblák, helyükbe 50—60 hektáros földterületek léptek, amelyeken szóhoz jutottak a korszerű mezőgazdasági-gépek. Az állatállományt is kettéosztották a TBC felszámolása érdekében és mindinkább kirajzolódtak egy szebb jövő körvonalai. Mindennél ékesebben szólnak a tagság keresetéről szóló kimutatások. Amíg 1963-ban 15 és 16 ezer korona között ingadozott egy-egy tag átlagkeresete teljes munkabírás esetén, addig 1964-ben már 22, sőt 23 ezer koronára rúgott ez az átlag. Nem lesz rosszabb az 1965-ös év eredménye sem. Mi sem természetesebb, hogy ilyen eredmények láttán azok is gondolkodóba estek, akik elhagyták a rögöt és másutt kerestek boldogulást. Eze"k közül sokan már vissza-visszakacsingatnak, sőt visszatértek eredeti foglalkozásukhoz. Az egyesült szövetkezet ma már elég erős lábon áll ahhoz, hogy olyan keresetet biztosítson tagjainak, amely megbecsülendő. Szabó Imre, Dunaszerdahely Amíg a dunaszerdahelyi szövetkezet egymagában állta a sarat, nem dicsekedhetett eget verő sikerekkel. Amidőn azonban három kisebb szövetkezet összefogott és egyesülésre szánta el magát, terebélyesedésnek indult a szilárd, megbonthatatlan egység. Az 1200 hektáron gazdálkodó EFSZ-ben eltűntek az 5—10 hektáros A Garamkálnai Talajjavító Vállalat e múlt év december 21-én teljesítette ^ egész évi tervfeladatait. Az elvégzett ^ talajjavítási munkálatok ellenértéke ^ jóval meghaladja a korábbi éveket. Annak ellenére, hogy az áradás és az j abból eredő gátszakadás következté- 2 ben a Komárom—Párkányi körzetben y négy hónapon keresztül szünetelt a j munka, sikeresen befejezték a beütemezett munkálatokat az árvízkárok felszámolásával kapcsolatban. Ugyancsak örvendetes ütemben haladt a Perec patak szabályozása. Az elmúlt év végéig 17 kilométeres szakasszal birkóztak meg a vállalat derék dolgozói, sőt közben hidakat és vízimüveket Is építettek. Mindent egybevetve 40 kilométernvi folyót és patakot szabályoztak, hat védőgátat emeltek a Garam partján, 386 ezer köbméter víz tárolására alkalmas tárolót létesítettek, sőt részt vettek a kelet-szlovákiai vízrendezési munkálatokon is, ahol 1 millió 650 ezer korona értékű öntözőberendezéssel Is elkészültek. Figyelemre méltó teljesítményt mutattak fel Kern^, Hajko és Koska munkabrigádjai, míg a szállítási részleg főleg a mentőszogálatokban szerzett elévülhetetlen érdemeket az árvízveszély idején. Az említett vállalat határidő előtt kezdte meg a Duna-akcióba tartozó, igen veszélyes ipolyszakálasi részleg építését. Ezzel és több más teljesítményével egyetemben, 400 000 korona értékű, terven felüli hozzájárulással lendítette előre a mezőgazdaság talajjavitási feladatait. A vállalat vezetősége hozzáfogott az idei tervfeladatok szétírásához, sőt az első negyedévi tervek máris a megvalósítás szakába léptek. Január 3-töl kezdve „gőzerővel“ folynak a munkálatok. Minden valószínűség szerint jó eredménnyel zárul majd az első negyedév, ha nem lesz túlságosan mostoha telünk. Az erőgépek gazdaságosabb kihasználásával kilátás van egyúttal a tervfeladatok túlszárnyalására. Demeter István, Garamkálna A s-<zUíh>a
