Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 3. szám

Miről olvashatunk a XIII. pártkongresszus előkészítésének téziséiben? A kulturális felemelkedés útja A szocialista társadalom fej­­lődése megköveteli a dolgo­zók, főként az ifjú nemzedék ismere­teinek és szakképzettségének lénye­ges növekedését. A szocialista tanügy jelentős szerepet játszik az oktatási és nevelési folyamatban. A párt vala­mennyi fajta iskolák munkáját a családi neveléssel együtt alapnak tartja ifjú nemzedékünk erkölcsi és politikai arculatának és további szel­lemi fejlődésének kialakításában. A tanulók és a diákok eszmei, erkölcsi és politikai nevelésében látnunk keli azt, hogy a fiatalok még csak most tesznek szert tapasztalatokra. Ezért főként az iskolákban szerzett ismere­tek révén jutnak el a tudományos világnézethez. Az iskolai nézetek szá­mukra kiinduló pontot jelentenek különböző kérdésekről vallott néze­teik kialakulásában. Ez a folyamat az élő valósággal való állandó szembesí­tés közepette megy végbe. Eszmei és nevelőmunkánk alapvető feladata a társadalmi élet problémái­nak a neveléssel, az oktatással és az iskola életével való szoros összekap­csolása. Feladatunk az ifjúság állam­­polgári és politikai öntudatosságának fokozása — az égető problémák nyílt megmagyarázásával és világos pártos álláspont kifejtésével —, a nem szo­cialista befolyás kiküszöbölése. Ugyan­akkor fontos, hogy jobban kihasznál­ják a fiatalok körében tapasztalható ideológiai felpezsdülés pozitív voná­sait, érdeklődésüket és lendületüket, de ugyanakkor birálóan mutassanak rá az időszerű eszmei és politikai kérdések egész soráról vallott tudatos vagy tudatlan liberalista nézetek és irányzatok következményeire. A műveltség elmélvítésében ku­pont! tényezők a tanítók és a nevelők, akik az ifjú nemzedék műveltségéért ütulUwtlis híreké * 9 • A német antifasiszta művészek munkásságával, emigrációban töltött éveikkel foglalkozik Harold Olbrich, a Bindende Kunst, az NDK képzőmű­vészeti folyóiratának hasábjain. 1933 és 1939 között több száz német mű­vész kényszerült menekülésre, és csatlakozott külföldön az antifasiszta mozgalmakhoz. John Heartfield, Lea Grundig, Oskar Kokoschka, George Gross működése mellett foglalkozik a cikkíró Moholy—Nagy, Kandinsky, Hartung munkásságával is. # A nemzetközi újságíró díj 1965. évi nyertesének, Madeleine Riffaud­­nak Párizsban, A Juliard kiadónál megjelent egy vietnami riportkönyve. A szerző tanúja volt a dél-vietnami szabadságharcosok küzdelmeinek, min­dennapi életének, könyvében közvet­len élményeit eleveníti meg. 9 Februárban Magyarországon új­ból megrendezik a mezőgazdasági könyvhónapot. Az országos megnyitó­­ünnepségeket február 2-án Kapuvárott tartják, ahol ez alkalommal könyv­­kiállítás is nyílik, majd -kiváló szak­emberek egyhetes előadás-sorozat ke­retében ismertetik a mezőgazdaság néhány időszerű témáját. A könyvhőnap idején országszerte több száz fró-olvasó találkozó, könyv­­ismertető és szakmai tárgyú előadás lesz. Sok helyen kiállítást nyitnak, fő­ként a környék termelési irányának megfelelő mezőgazdasági könyvekből. A Mezőgazdasági Kiadó és az Agrár­­tudományi Egyesület 10 helyen ren­dez ankétot a mezőgazdasági könyv­kiadás második ötéves tervének ta­pasztalatairól és harmadik ötéves tervének irányelveiről. # Elutazott Amerikába a Magyar Állami Népi Együttes. A hangverseny­­körutat hat-nyolc hétre tervezik. New Yorkban kezdik és fellépnek a többi között Pittsburg, Cincinnati, Detroit, Chicago, Columbus és Cleve­land, valamnit Torontó és Montreal közönsége előtt. 0 Búcsú a fegyverektől — He­mingway regényének változatát su­gározza sorozatban a BBC. A főszere­peket George Hamilton és Vanessa Redgrave, Sir Michael Redgravenek a kiváló angol színésznek leánya ala­kítja. 0 Kétszáz éves világatlaszt találtak a kenderesi honismereti szakkör tag­jai. A száznál több színes térképet tartalmazó Atlas Humaniust 1762-ben, Nürnbergben adták ki. Az értékes könyvet restaurálták és a szolnoki levéltárban őrzik; a fölfedező szakkör egy fotókópiát kap az atlaszról. • Arthur Miller regényének tele­vízió-változatát, a Gyújtópont-ot be­mutatta az angol televízió. és neveléséért a felelősség lényeges részét viselik. A párt nagyrabecsüli az összes típusú iskolák szocialista tanítóinak és nevelőinek áldozatkész munkáját és azt az erőfeszítést, hogy minél jobban készítsék elő az új nemzedéket a társadalmunkban reá váró feladatokra és küldetésre. Támo­gatni fogja a szocialista oktatási rendszer politikai és szakmai színvo­nalának további emelését, a pedagó­giatudomány és gyakorlat fejlődését eredményező kezdeményezést. A ta­nítók és nevelők tevékenységének nagy társadalmi jelentőségével és felelősségével összhangban törekedni fog a munkájukhoz szükséges felté­telek megteremtésére. 'JA A szocialista társadalom épí­­tésének folyamatában a párt nagy gondot és figyelmet fordít az új, számottevő szocialista értelmiség ki­alakulására. A szocialista értelmiség — amelynek lényeges része a munká­sok és parasztok soraiból származik, s amelynek oszthatatlan részét alkot­ja a régi értelmiség tagjainak túl­nyomó többsége, amely megértette a szocializmus jelentőségét és tudását a szocializmus szolgálatába állítja —, különösen a mi viszonyaink közepette jelentős társadalmi funkciót tölt be. A szocialista társadalom további fej­lődésével párhuzamosan tovább nö­vekszik az értelmiség szerepe a tudo­mányos és műszaki forradalom fejlő­dése követelményeinek megoldásában, a társadalmi élet megszervezésének és a szocialista kultúra fejlesztésének tökéletesítésében. A párt nagyrabecsüli a szocializmus feltételeiből és szükségleteiből kiin­duló haladó utak alkotó keresését, s állandóan arra törekszik, hogy tudo­mányunk és kultúránk eszmei alkotó­ereje hozzájáruljon a további társa­dalmi fejlődés kulcskérdéseinek meg­oldásához. A szocialista élet kérdé­seinek aktív megoldása alapján a párt tovább eqyesíti szocialista értel­miségünk erőfeszítését, elősegíti a szocialista értelmiség, a munkásosz­tály és valamennyi dolgozó erőfeszí­tésének egyre szorosabb egybeolvadá­sát, egyidejűleg ügyelni fog a szocia­lista értelmiségről hangoztatott bizo­nyos helytelen nézetek leküzdésére. A tudományos és műszaki, valamint a szocialista kulturális forradalom szintén kedvező feltételeket teremt értelmiségünk ifjú nemzedékének ak­tív érvényesülésére. A kommunista párt örömmel látja az ifjú nemzedék felsorakozását a tudományban, a kul­túrában és a művészetben, és elvárja, hogy a demokratikus fejlődés forra­dalmi hagyományainak és a szocia­lista eszméknek méltó folytatói lesz­nek. IC Társadalmunkban rendkívül megnövekedett és tovább növekszik a kultúra és a művészet szerepe. A művészet azzal, hogy kü­lönleges ráhatást gyakorol az ember­re, az élet- és világismeretének ki­bontakozására, erkölcsi és politikai arculatának kialakulására, érzelmi oldalainak, képzelőtehetségének és alkotóképességeinek fejlődésére, a szocialista élet fontos szerves része lett, és jelentősen részt vesz a szo­cialista személyiség kialakításában és fejlesztésében. A párt nagyrabecsüli kultúránk és művészetünk sikereit, amelyekkel a művészeti front a XII. kongresszus eredményeire válaszolt. Teljes súlyá­val továbbra is támogatni fogja a szocialista művészetet, amely művészi tökélyét és sokoldalú esztétikai kon­cepcióit a szocialista társadalom fej­lődésének szolgálatába állította. Fi­gyelmének központjába kortársunkat állította s a fő súlyt a szocialista emberek alkotó kezdeményezésének és aktivitásának támogatására és fej­lesztésére fekteti. A szocialista tár­sadalom életének művészi ábrázolásá­val kapcsolatos felelős, pártos állás­pont ez, ha valaki a bonyolult helyze­tekben is, sőt éppen ezekben, tudja megtalálni a szocialista humanizmus győzelmes távlatának bizonyosságát. A szocialista művészet legjobb alko­tásaiban híven, egyszerűsítés és áb­rándozás nélkül mutatja meg életünk realitását, átalakulásait és szépségeit, felfedezi és megformálja azt is, ami forradalmi múltunkból ered. A szocialista művészet táptalaja, szilárd hátországa és tulajdonképpeni értelme népünk, szocialista társadal­munk fejlődő élete. Ezért fő és döntő áramlata az olvasók és nézők nagy­­közönségével szorosan összeforró, minden haladó társadalmi irányzatot és az újdonságnak teret nyitó irány­zatot felölelő realista művészet, mely a maga alkotó fellángolásaival és bel­ső differenciádéival a szocialista társadalom fejlődését szolgálja. A szocialista művészek állampolgári és művészi állásfoglalása egymástól elválaszthatatlan. Ezeknek összefor­­rottsága a biztosítéka annak, hogy a művészi alkotás teljes mértékben ki­elégítse a szocializmus viszonyai kö­zött élő embereknek igen sokrétű, szocialista társadalmunk szükségletei­vel és céljaival és a nemzetközi for­radalmi haladás hitéhez való ragasz­kodással egyesített érdekeit. Művé­szetünk és társadalmunk fejlődésének érdekében tovább kell erősíteni a nemzetközi kulturális és művészeti front demokratikus és haladó erőivel való együttműködést, az alkotó marx­izmus szempontjából ki kell bonta­koztatni a nézetek szembesítését. Ha­tározottan és engesztelhetetlenül szembe kell szállni az osztályidegen és a szocialista ideológiával szemben ellenséges eszmei áramlatokkal, az úgynevezett „nagyvilágiságról“ han­goztatott divatos jelszavakkal, ame­lyek figyelmen kívül hagyják a kapi­talista világban létező két kultúra — a reakciós és a haladó kultúra fenn­állását. Nagy felelősség hárul a művészeti alkotó szövetségekre. Kívánatos lenne, hogy tevékenységük a szocialista mű­vészet fejlődése érdekében a pártpo­litika szellemében hatásosabban fej­lődjék és mélyüljön el. TX A szocialista társadalmi tu­­dat fejlesztésében és erősí­tésében fontos, hogy egyúttal e tudat által újraalkotott ténvező a szocialista életmód céltudatos kialakítása. Még csak most alakul ki fokozatosan az emberek új életmódja, hogy megfelel­jen a sokoldalú szocialista fejlődés értelmének, igényeinek és céljainak. Érésének feltétele a szocialista elvek gondolkodásában, cselekvésében, és kölcsönös emberi kapcsolatokban való következetes érvényesülésre irányuló aktív törekvés. Itt bonyolult, igényes feladatról van szó, amelyben nem tá­maszkodhatunk csupán a szocialista termelési és a társadalmi viszonvok és a szocialista eszmék automatikus hatására, hanem elengedhetetlen a szocialista emberi viszonyok jellegét elferdítő különféle szélsőséges irány­zatok leküzdésével kapcsolatos öntu­datos aktív magatartás. A szocialista életmód fejlődésének semmi köze sincs az „aszketikus szo­cializmusról“ vallott elavult elképze­lésekhez, amelyek nem veszik tekin­tetbe az emberek anyagi érdekeit és szükségleteit. Az ember öntudatos szocialista magatartása csak ott hat­hatja át az egész társadalmi életet, ahol ehhez céltudatosan és tervsze­rűen megteremtik az anvagi feltéte­leket. A szocialista erkölccsel ellen­tétben vannak azonban vulgáris el­képzelések is az úgynevezett „fo­gyasztói szocializmusról“, amelynek jellemző vonása az önzés, az anyagi javak vak hajhászása, a közömbösség és érdektelenség a szocialista közös­ség társadalmi és nemzeti szükségle­teivel szemben. A szocialista ideológiának le kell küzdenie ezeket az egyoldalú nézete­ket, s az anyagi és erkölcsi tényezők egységes hatásában rá kell mutatnia a helyes kiindulópontra. A nemcsak a társadalmi érdekeket, hanem a pol­gártársak és munkatársak vágyait és érdekeit is megvető önzés megnyil­vánulásaival szemben a párt törekvése a kollektív szellemre, annak az állam­­polgári meggyőződésnek elmélyítésére fog irányulni, hogy az egyén legjobb képességeit, tulajdonságait és tehet­ségét csak akkor érvényesítheti reá­lisan, ha egybeköti a nagyobb mun­kaközösségek érdekeivel és céljaival. Az olyan elképzelések leküzdése, mintha a szocializmus célja csupán az anyagi fogyasztás növelése lenne — nem azonosítható az olyan nézetekkel, amelyek szerint az anyagi fogyasztás jelenlegi színvonala kielégítőnek és véglegesnek tartható. A párt a szocialista életstílus fej­lődését olyan jelenségek összessége­ként értelmezi, amelyek a maguk egé­szében felölelik az életkörnyezetet, az egyéni anyagi szükségleteket, az emberek kölcsönös kapcsolatát, a társadalmi tevékenységet, a szabad idő célszerű és gazdaságos felhasz­nálását és az emberi élet szükségle­teinek természetes megszervezését. Ezzel összefüggésben nyomatékosan kiemeli, hogy a szocialista életmód kialakításában rendkívüli nagy szerepe van a családnak, melyben nemcsak a személyiség jelleme és az emberek kölcsönös együttélésének módja ala­kul ki, hanem az élet bizonyos gaz­dasági feltételei is megvalósulnak. E kérdések összessége megköveteli, hogy mind a további társadalmi tevé­kenységben, mind a család és a mun­kaközösségek, az iskola, a társadalmi intézmények nevelő hatásának a múlt­ban nem eléggé becsült kiegyensúlyo­zott kapcsolatában keressük a meg­fontolt megoldásokat. Éjt nappalá téve szorgoskodnak az alsópéteri EFSZ Irodájában. A képen látható H o 1 e c z Erzsiké nemcsak a zárszámadás előkészítésében igyek­szik, hanem mint a CSEMADOK kultúrreferense a művelődési élet fel­­lf»nr1ítp>sphf»n is élen iár. A művelődés „mostohagyerek“' Ha Bény község fejlődését tekin­tetbe vesszük nem lehetünk minden­nel elégedettek. A községben nincs művelődési otthon, ahol a fiatalok szórakozhatnának. A 2000 lelket szám­láló faluban nincs szövetkezeti klub­­helyiség sem. A mintegy két kilomé­terre eső bényi telepen ugyan talál­ható egy művelődési otthon. Heten­ként egyszer 18—20 személy részére filmelőadást rendeznek ott. Az 1965-ös évben egyetlen színelőadást sem tar­tottak a fiatalok. Joggal tesszük fel a kérdést, hol az ifjúsági szervezet, hol vannak a CSEMADOK-tagok és mit tesznek a falu vezetői azért, hogy a bényi fiatalok a kocsmai szórako­záson kívül hasznosabb dolgokkal tölt­hessék el szabad idejüket. Hogyan MEGNYÍLT a nyitrai GALÉRIA A nyitrai galéria az elmúlt év végén nyílt meg a nagy nyilvánosság előtt. Dr. Valent igazgató igyekezett kiállí­tani a nyitrai képzőművészek alkotá­saiból legalább annyit, amennyi az induláshoz elegendő. így jutottak el az új szlovák galériába Pongrácz Károly, Schurman Mihály, Schüle Gusztáv, Je­lenők Gyula, Massányi Ödön és Slamika Lajos festményei, valamint a nyitrai képzőművészek nesztorának, a 77 éves Bártfay Gyulának szobrai. Azóta a JNB épületében elhelyezett kiállítás az érdeklődés középpontjában áll, látoga­tóinak száma napról napra növekszik. A galéria érdekességét csak növelte az a tény, hogy néhány helyiségben a já­rási múzeum szintén kiállítást rende­zett a nyitrai járás dolgozóinak forra­dalmi harcáról. A kiállítás kitünően szemlélteti ennek a mezőgazdasági jellegű járásnak forradalmi múltját. MÄRTONVÖLGYI LÄSZLÖ, Nyitra KÖVETÉSRE MÉLTÖ PÉLDA A Tiszacsernői Helyi Nemzeti Bi­zottság határozata alapján a közel­múltban a HNB tanácstermében be­szélgetésre került sor a cigányszár­mazású dolgozókkal. A faluban jelen­leg tíz cigányszármazású család él. A beszélgetésen minden család kép­viselve volt. Vitaindító beszámolót Kunt István, a HNB titkára tartotta; hangsúlyozta a többi dolgozóval való együttélés jelentőségét, a higiéniát és az egyéni viselkedést a nyilvánosság előtt. Megemlítette, hogy Ficzu István példakép lehet, hiszen házát és annak környékét példás rendben tartja. Munkahelyén is megbecsülésnek ör­vend, az élenjáró dolgozók közé tar­tozik. Tomi Vince, Szolnocska akarják megszüntetni a szövetkezet vezetői a népvándorlást — hiszen tudvalevő, hogy a faluból a fiatalok tömegesen elmennek. Ügy hisszük ezen egy kicsit érdemes lenne elgon­­dolkodni. Dávid Nándor, Ipolyság SZÉCSÉNKÉN CSENDES A HANGOSBESZÉLŐ A jól működő könyvtár vezetését' Szécsénkén Koncz István elvtársra bízták, aki kőműves foglalkozása mel­lett minden szabad idejét a könyvtári teendők elvégzésére fordítja. Gondos­kodik arról, hogy az olvasók megta­­lálják számításukat. Van ott mese­könyv, ifjúsági és kalandregény épp­úgy, mint komoly tárgyú olvasmá­nyok. Hosszú téli estéken azután jól esik a „legjobb barát“, a könyv. Csak­hogy ... Az utóbbi időben mintha elnémult volna a szécsénkel hangosanbeszélő. Eddig ugyanis a hangszórón keresztül ismertették a könyvek rövid tartal­mát. Legújabban mély hallgatás vál­totta fel az eddigi könyvismertetést* Miért? Major Lajos, Szécsénke NINCS EGYEBÜK CSAK A REMÉNY A ma már 800 lakost számláló Sző­lőske sok mindenben kitűnik a bodrog­közi falvak között, csupán kulturális téren kullog hátul. Nincs művelődési otthona. Van ugyan a községben egy kis befogadó képességű, egészségte­len épület, amely egyáltalán nem meg­felelő. A szőlőskei fiatalok sem tánc­­mulatságot, sem mozielőadást nem tudnak benne rendezni, pedig szemé­lyesen is segédkeznének az átépítés­ben. Az átalakítást egyik évről a má­sikra tervezik ugyan, de a terv ne­hezen válik valóra. JUHÁSZ ILONA, Szőlőske JŐL KEZDŐDÖTT AZ ÚJÉV Az év első napján nagy sikerrel mutatta be a CSEMADOK szálkái szer­vezete „Ha az asszony kezében a gyeplő" című szímüvet. Mind a három­szor zsúfolásig megtelt a terem, a későn jövőknek csak állóhely jutott. Pedig nincs könnyű dolga a szálkái színjátszó együttesnek. A fiatalok ja­varésze szülőfalujától távol dolgozik s ha néhány napra hazakerül, nehezen áll kötélnek. Mégis elég lelkes műked­velő akadt, aki szorgalmasan eljárt a próbákra és szép teljesítményt nyúj­tott a hálás közönségnek. TURCZEL ISTVÁN Az „Éjféli mise“ Paláston Paláston hagyományossá váltak a műkedvelő színielőadások a karácso­nyi ünnepek alatt, amelyeknek rende­zése a CSEMADOK helyi szervezetére hárul. Az átszervezett színjátszó cso­port az idei Újév napján nagy sikerrel mutatta be KarvaS „Éjféli miséjét“. A fiatal színészek ügyesen oldották meg igényes feladatukat. A Kubis család tagjait — akik elárulták a ná­luk rejtőző partizánt a német had­nagynak, hogy életüket és vagyonukat mentsék — Kiss István, Marton Mag­da, Bobor József, Varga Magda, Kiss László, a partizánt Drégelyi László, a német tisztet Varga Zoltán alakították sikerrel. Gyurkó kedvesét Szikora Má­ria játszotta élethűen. A rendezésért Veszély Mihály tanító elvtársat illeti dicséret, aki újból tanújelét adta sok éves tapasztalataiból fakadó tudásá­nak. A palásti műkedvelők csoportja á tél folyamán egyéb községekbe is el­látogat vendégszereplésre. Kiss László, Palást ílevelek;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom