Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-04 / 22. szám
A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK FIGYELMÉBE I Módosításoka mezőgazdasági szolgáltatások árrendszerében TÖBBE KERÜL A LEVES, HINT A HÚS Problémáink a mezőgazdasági gépi eszközök gazdaságos kihasználása terén Csontragasztó Szovjet kutatók olyan anyagot állítottak elő, amellyel a törött emberi csontvégek szilárdan összeragaszthatók. Ez a csontragasztó a csontszövetre nem ártalmas, sőt egy idő múlva a keletkezett lyukacsokon át megindulhat a természetes csontösszeforrás, a callus-képződés. Most folynak azok a kísérletek, amelyektől azt várják, hogy a csontragasztó — anyagának megfelelő megváltoztatásával — sebek ragasztására is alkalmassá váljon. íz lényeges könnyebbséget jelentene a sebészeknek. SZEMELVÉNYEK a jövő század mezőgazdaságából A Szovjetunióban és az USA-ban speciális központok dolgoznak azon, hogy milyen lesz a Jövő század mezőgazdasági gépesítése. A kutatók elképzeléseiből a következőkben néhányat röviden ismertetünk. A „Bendix“ kísérleti üzemének egyik fő kérdése a jövő mezőgazdásza ruházatának kialakítása, az ember függetlenítése az éghajlati viszonyoktól, megoltalmazása a termelésben használt vegyszerek káros hatásaitól. A jövő mezőgazdasági dolgozója — a feltevés szerint — könnyű plasztik anyagból készült ruhát visel majd, amely a mozgásban semmiképpen sem akadályozza. A ruhához átlátszó sisak tartozik, amely az arcot is takarja. A műanyag öltözék teljesen megvédi az egész testet. Az öltöny hátára kerül a villamos légtisztltó, a villamos hűtő-fűtő berendezés, a rádiótelefon, és a világító berendezés. A fejvédő sisak tisztított, kellően temperált levegőt kap egy csővezetéken át. A használt levegőt egy speciális szelep bocsájtja ki a sisakból. A jövő állattenyésztésének építése során többek között új módszert dolgoztak ki a szarvasmarha azonosításéra és egyedi megjelölésére. Amikor a tehén és borja elhagyják az ellető helyiséget, külön-külön folyosón át haladnak. Mialatt a tehén áthalad ezen a folyosón, mágneses festékkel jelölik meg. Ezt a jelzést különleges készülék olvassa és Jegyzi. Regisztrálja a gép az ellés időpontját, a borjú leválasztását, a termékenyítés keltét, a tehén és a bika fajtáját és ezen az alapon azonosítást tesz lehetővé. A vágáskor ugyancsak le lehet olvasni a bőrre tetovált adatokat. Ily módon a vágóhidak adatokat gyűjthetnek az egyes állatok vágási értékéről, és hozzájárulnak az állattenyésztés kellő irányú fejlesztéséhez. Egészen egyszerűvé válik a zöldségtermesztés technikája is. Mindegyik gazdálkodási sávnak önálló vízvezetéke, folyékony trágya- és vegyszeroldat ellátása, esőztető és más villamos berendezése lesz. A talajban elhelyezett tapogatók, valamint villamos jelzésekkel irányított zsilipek önállóan szabályozzák a talaj ellátását megfelelő folyadékkal. A termelés műanyag vályúszerű tartályokban folyik majd, amelyeket gépi úton fektetnek le a megfelelő Időpontban. A vezető csövekkel ellátott plasztik tartályokban a legalkalmasabb földkeveréket helyezik el. Ezekben a vályúkban különleges tapogatók lesznek, amelyek a talaj nedvességváltozásakor, valamint kémhatásának módosulásakor megfelelő jelzéseket bocsájtanak ki. E Jelzések hatására nyílnak- és záródnak a vizet és folyékony trágyát szolgáltató vezetékek. Túlságos párolgás esetén a tartályok önműködően befedik magukat plasztik fóliával. A permetezés hatékonyságát fotocellák regisztrálják a leveleken. Az automata ültető-, illetve vetőgép elkészíti a megfelelő szerves talajkeveréket, ásványi trágyákat, csávázza a vetőmagot és maga előtt gombolyítja le a műanyagból készült termelővályút. Miután földdel megtölti a vályút, beveti, illetve ülteti a magot vagy palántát és bekapcsolja a víz- és trágyaellátó rendszerbe. Az ültetőgép előre és hátra dolgozik, a termelővályú méretei és sorközei változtathatók. A termelési idény végén a folyadékellátás önműködően megszűnik, hogy a talaj kiszáradhasson és könnyebb legyen a betakarítás. A betakarító gép a plasztik vályú egyik végét megragadja és azt fokozatosan feltekeri egy dobra. Közben a termett zöldséget egy szállító tartályba gyűjti, a talajt pedig a földre szórja. A gyűjtőtartályból tisztítóba, majd osztályozóba kerül a begyűjtött zöldség. A Jövő mezőgazdasági üzemében minden műveletet irányítanak és ellenőriznek. Ennek következtében a gépet a javítás rövid időszakát nem számítva, egész évben ki tudják használni. s. K. Bérrendezés várható az állami gazdaságokban és az erdészetben don, mint ahogyan az állami gazdaságok számára jóváhagyták a togatos, a kézi, továbbá a különösen nehéz munkáknál stb. A fentebb említett műszaki gazdasági dolgozók bérelnek rendezését az üzemeknek saját pénzeszközeikből kell megoldaniok. Emellett az igazgatóságokon be kell tartaniuk a műszaki dolgozók tervezett létszámát, vagyis a megengedett keretet nem léphetik túl. Ezek az intézkedések szorosan kapcsolódnak az 1984-ben jóváhagyott — az anyagi érdekeltség elmélyítésére vonatkozó — elvekre. A bértarifa növeléséről szóló kormányhatározat a Földművelésügyi Miniszternek feladatul adta, hogy a mezőgazdasági termelésben és az erdőgazdálkodásban alkalmazzák a díjazás progresszív módszereit, s ezek közül főleg aa akordbérezést, s teremtsenek anyagi alapot a premizálásra oly módon, hogy a dolgozókat mind jobban érdekeltté tegyék a munka jobb minőségében, s a termelés növekedésén keresztül a számottevőbb gazdasági eredmények elérésében, ami a premi zálásnál fontos kritérium. A növénytermesztésben a bérrende zést a munkaidő jobb kihasználásán kell felhasználnunk, a munkatörvény könyvben lefektetett elveknek meg felelően. Ez azt jelenti, hogy a mun kacsűcsok Idején, s egész esztendő ben oly módon kell szabályozni — esetleg hosszabbítani — a munkaidőt hogy a feladatokat agrotechnikai ha téridőn belül elvégezhessék, de leg feljebb a munkanap tízórás bevezetési mellett. Ugyanakkor a téli hónapok ban a munkaidőt arányosan csökken teni kell, hogy a heti munkanapol száma egész esztendőben elérje, illet ve ne haladja túl a heti 46 órát. Munkaszerződéseket kell kötni to vábbá a dolgozókkal, amelyekben fe kell tüntetni a munkaviszony terjedel mét és idejét. A műszaki-gazdasági dolgozók béré : képességük és szakmai végzettségül szerint kell megállapítani, s figyelem be kell venni, hogyan váltak be a irányításban. Fel kell számolni továb ' bá a már szokássá vált módszert, hog; több esetben a kisebb termelési egy : ségekre felsőbb szakképesítés nélkül egyéneket helyeznek, míg az Igazgató Ságokon magasan képzett szakembe reket tartanak. I ST. MOLITORIS mérnök A TÖKÉLETESÍTETT Irányítási módszerben kívánatos, hogy a dolgozók anyagi érdekeltségét hasonló módon oldjuk meg, mint a népgazdaság más ágazataiban, hogy előmozdíthassuk a termelés arányos növekedését. Nem vitás, hogy a jutalmazás szövetkezeti formája az állami mezőgazdasági üzemekben is hatással lenne az anyagi érdekeltségre, de a munkaerők stabilizálódást is elősegítené. Ilyen intézkedés serkentené a dolgozókat arra, hogy tévúton megszerezzék az optimális eredmény eléréséhez szükséges szakmai képzettséget. A belüzemi anyagi érdekeltség tökéletesítésére irányuló törekvések a termékek eladási árrendszerében is kifejezésre jutnak majd. Ez feltétlenül hatással lesz az emberek jövedelmére is. A tökéletesített irányítási rendszer elvei szerint 1987-től az állami mezőgazdasági üzemek érdekelve lesznek az összegezett mezőgazdasági termelés kedvező alakulásában. Tekintettel a növénytermesztésben előforduló természeti adottságokra, és a termelés speciális helyzetére, sokhelyütt bevezethetik a primőr árú előállítását, ami egy éven belül is nagyban befolyásolhatja az összegezett mezőgazdasági termelés növekedését, bár évközben erre vonatkozólag nem nyerhetnek megbízható adatokat. Ezért szükséges lesz, hogy előre — úgymond garantálják a dolgozók bérét, olyan terjedelemben, amint azt tervbe vették. Ami pedig az alapbért Illeti, szükséges lesz, hogy megközelítőleg elérje az ipari bérezés színvonalát. Az 1966 április 27-én kiadott 148. számú kormányhatározat a következő bérrendezést taglalja az állami mezőgazdasági üzemekben és az állami erdészetben dolgozók számára: A mezőgazdaságban ■ felsőbb kategóriába sorolják a fogatos- és a kézi munkaerők, valamint a különösen nehéz, továbbá a szakmai szempontból fontos munkák bérezését; ■ megoldást nyer a termelési igazgatóságok, gépállomások, valamint az állami gazdaságok műszaki-gazdasági dolgozóinak bérrendezése; ■ rendezik az alapok létesítésének módját, s az értékesítési árakat. Az érdészetben ■ rendezésre kerül a termesztől tevékenység alapbérezése hasonló mó számított díjtétel képezi, a beruházási építkezések irányítását végző állami bizottság jegyzéke alapján, amelyet 1965. február 9-én léptettek érvénybe a Mezőgazdasági Minisztérium idevágó irányelv-gyűjteményében. A szállítóeszközök teljesítményét hasonló módon értékelik (koronákban) mint a gépállomás vonóerejének teljesítményét. Szabad árat állapítottak meg továbbá a melléktermelésben bizonyos szolgáltatások és egyes saját gyártmányú eszközök értékesítésére is. Szabad árak az 1966-os növényi eredetű termékekre Az idei növényi termékekből a következőkre állapítottak meg szabad árat: pattogatott kukorica, köles, étkezési cirok, takarmány (szemes) oirok, mobar, csumlz, takarmányhüvelyesek (az összes szortiment), kukoricaszár, hereszalma (a magvak klcséplése után), kifejtett mák feje, kukoricatusa, dohánykóró, nád, erdei termékek, étkezési gombák, gyógynövények a harmancs (orvosi szekfű) kivételével stb. —hal— árak alkotják, amelyek a Földművelésügyi Minisztérium vagy más szervek által kiadott árjegyzékekben találhatók. Az árak csak abban az esetben limitáltak, ha a gépállomások a szolgáltatásokat a mezőgazdasági üzemek, vagy pedig a Mezőgazdasági Minisztérium vállalatai számára végzik. A SZABAD Arak csoportjába 1966 március 15-től a következő szolgáltatásokat sorolták: a mezőgazdasági gépi munka pausál (átalány) díjtételeit, a Javításokat és a karbantartási tevékenységet, ha a mezőgazdasági üzem előzőleg szerződést kötött ezen munkák komplex elvégzésére, továbbá, ha a szállító tevékenység a T—4-es, T— 6-os, T—11-es teljesítményt eléri. Ezé két az árakat a gépállomás és a mezőgazdasági üzem közt létrejövő kölcsönös megállapodás szerint szabjál meg. m A szövetkezetek melléktermelésének árkalkulációja Ezen a szakaszon azonnali hatály lyal a limitált árak közé sorolták a: építkezési szerelő tevékenységet. Iti a felső limit árhatárt az órákra át A Földművelésügyi Minisztérium 31. sz. Hivatalos Közlönye több módosítás érvénybeléptetését taglalja. A Közlöny 17. része a gépállomások által nyújtandó szolgáltatások és munkálatok árrendszerét a következőképpen határozza meg. A gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító vállalatok szolgáltatásának árrendszerei X szolgáltatások LIMITÁLT árcsoportjába 1968. március 15-től a következő munkák elvégzését és szolgáltatásokat sorolták. A mezőgazdasági gépieszközök generáljavítását, a mezei gépi munkákat, a szállítást és a mezőgazdasági gépi eszközök előállítását (gyártását); 1966. július 1-től a limitált árak közé sorolták továbbá a mezőgazdasági üzemek villamos meghajtású berendezéseinek karbantartását, s dezinfekciós, dezinszekciós s a deratizádós mnnkálatokat, valamint a földmunkákat (talajegyengetés és más meliorációs tevékenységet). Megjegyzendő, hogy a határértékben a felső limithatárt az eddig érvényes sredményezte, s ez akadályozta az új echnlka és technológia eredményes dbontakoztatását; 0 A mezőgazdaságnak nyújtott hasai, vagy a KGST államaiban gyártott is behozott gépek nagy része (mint- 3gy 60 százaléka) nem úti meg a világszínvonalat; 0 Az utóbbi években drágultak a gépek (nem a korszerűsítés eredméíyeképpen), s a nyersanyagok sem [eleitek meg a követelményeknek. Ez ényegesen károsította a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetét; 0 Nem megfelelő a gépek technikai ellátása, a javítás eddigi módja, nem vezethetett megfelelő ökonómiai hatékonysághoz; 0 A munkaszervezés színvonalának alacsony volta miatt a mezőgazdasági üzemek mechanlzátorai, továbbá a traktorosok alacsony szakmai képessége végett, sok a hiányosság; 0 A mezőgazdasági szempontból produktív körzetekben, főleg Dél-Szlovákiában nagy a női munkaerő fölösleg, s ezzel egyidejűleg Igyekezet az elhelyezkedésre, ami értetően befolyásolja a gépi eszközök (a kapálásoknál) kisméretű kihasználását. Ha azt akarjuk, hogy az új, korszerű technika hatékony befolyással legyen a mezőgazdasági termelésre, szükséges, hogy a mezőgazdasági gyakorlatból a gátló Jelenségeket sürgősen eltávolítsuk. A jelenlegi állapothoz való ragaszkodással a gépesítés nem segítség, hanem kölönc lenne, mert elégtelen kihasználása a gazdaságok ökonómiai helyzetének rosszabbodását eredményezné. A mezőgazdasági termelés iparosítása megköveteli az új, komplex gépi módszerek meghonosítását, s a termelésszervezés magasabb színvonalát. Ebből a szemszögből kell néznünk ma a helyzetet. A termelés átszervezése előtt megfelelő embereket kell nevelnünk és a felelős posztokra állítanunk. A munkaerőkérdést főleg a korhatár és a szakképzettség szempontjából kell megoldásig vinnünk, mert elegendő, jól képzett fiatal szakkáder nélkül sem a gépi eszközök kihasználásában, sem pedig a termelésben nem érhetjük el a kitűzött célt. JOZEF SESTÄK mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója Mezőgazdasági üzemeink, gépparkja évről évre bővül. Mindamellett tervbe vettük, hogy az 1970-es év végéig újabb 13 mtllidrd korona értékű (ebből Szlovákiában 4,3 milliárd korona értékű), gépi eszközt bocsátunk mező* gazdaságunk rendelkezésére. A jenit gyarapodás arányban van mezőgazdaságunk föltételezhető feji lesztésével, s azzal, hogy az újabb gépeket hatásosan kihasználják majd, ami élőmunka megtakarítást eredményezheti Ai tógazdasági termelés Szlovákiában csak 3 százalékkal gyarapodott. Gyors g növekedést tapasztalhattunk a gépi n eszközök üzemelési költsége terén, de f ezzel párhuzamosan az élő munkará- j, fordítás alig csökkent, s maga a tér- g melés hatékonysága csupán valamicskét gyarapodott A termelés struktú- j, rája megkövetelt«, hogy a mezőgazda- r sági üzemek több géptípussal rendel- j kezzének, amelyekből jónéhányat nem tudtak gazdaságosan kihasználni. Ezt bizonyítja az 1965-ös évben végzett „ vizsgálat Is, amikor megállapítást nyert, hogy a burgonyakombájnokat * csupán 10 százalék erejéig (2,9 hektár s napi teljesítmény kombájnonként), a kukoricát betakarító kombájnokat 20 F százalék erejéig (11,8 ha napi telje- ' sltmény kombájnonként), a cukorrá- * pát betakarító eszközöket 20 százalék 6 erejéig (6,8 ha napi teljesítmény gép- 5 egységenként), a lánctalpasokat 50 1 százalék erejéig, a gabonakombájnokat pedig 90 százalék erejéig (108 ha 1 napi teljesítmény gépegységenként) 1 használták ki, s ugyanez volt a hely- s zet a többi gépekkel is. 1 ' j Ennek következtében az élő munka- j ráfordítás nem csökkenhetett. Más- , részt azt láthattuk, hogy a gépek ] amortizálódásával kapcsolatos, a tér- , mékegységre átmenő leírási költségek \ érezhetőn növekedtek. Ez a tényező az utóbbi évek folyamán nagyen érezhetővé vált a mezőgazdasági üzemek ökonómiai tételeiben. Bizonyításképpen < egy szemléltető adat. Ismeretes, hogy egy gabonakombájn vételára nem kevesebb, mint 70 ezer korona, amelyből évente az amortizációs leírás 14 ezer koronára rúg. Ez annyit jelent, hogy 200 hektáros szezonkénti teljesítmény esetén hektáronként 70 ko- . róna a leírás. Ugyanakkor 50 hektáros , szezonteljesítmény esetén hektáronként 280 koronára rúg a leírások költ- ! sége. Ez annyit jelent, hogy arányosan drágul a termékegység is. A kombájnok ilyen kihasználása nálunk nem ritka, de más gépi eszközök elégtelen alkalmazásával arányosan, a többi üzemelési költségek is gyorsan növekednek. A gépi eszközök üzemelésének és helyzetének hiányosságai 0 A gépi eszközök vásárlását megelőzőleg nem értékelték megfelelően a beruházások ökonómiai célját és hasznosságát, ami ahhoz vezetett, hogy meggondolatlanul olyan eszközöket is vásároltak, amelyek nélkülözhetők lehettek volna az üzemekben, amihez hozzásegítette a gazdaságokat az elhamarkodott szubvenciós eljárás is; 0 A mezőgazdasági termelésben nem alkalmazták eléggé következetesen a szakosítást és a központosítást, ami a termelőerő szétforgácsolódását A gépi eszközök eddigi fejlesztési, illetve alkalmazásának gazdasági színvonala eléggé kedvezőtlen, aminek az az oka, hogy a gépi berendezések nem hozzák meg a várt termelési eredményt Az 1960—1964-es években a gépi beruházások értéke további 56 százalékkal, s ugyanaz idő alatt a me-Jumusi gyógynövényük Réten-mezőn annyi virág pompázik nyár derekán, hogy szinte „eltörpül" a fű mellettük. A gyógynövények javarésze is júniusban kínálgatja magát begyűjtésre. Csak néhányat említünk közülük: A NAGY- ÉS KISLEVELÜ HÄRSFÄT jóformán mindenki ismeri. Gyógyászati célokra mindkét hársfajta virágzatát begyűjtsük murvalevelekkel együtt, mégpedig a virágzás kezdetén. A nagy- és klslevelű hársfa virágzatát azonban külön-külön kell szednünk, szárítanunk és külön csomagolásban is kell beküldenünk értékesítés céljából. Kilogrammjáért szárított állapotban minősége szerint 17—20 koronát fizet a felvásárló vállalat. Az ún. ezüsthársfa virágzatát ne szedjük és ne keverjük a többi virághoz, mert értéktelen és nem is veszik át. Száraz legelők, utak, kerítések mentén elterjedt évelő növény az ORVOSI PEMETEFŰ, amelyet helyenként peszércének vagy fehér pemetefűnek is neveznek. Virágzása kezdetén csupán szárát, illetve legfeljebb 25 cm hosszú hajtásvégeit gyűjtsük, amelyekért 8 koronát fizetnek kilogrammonként. Ügyeljünk arra, hogy ne keverjük hozzá az ún. fekete pemetefű undorító szagú, fanyar ízű szárát, sem a korcs pemetefüvet, amely a fehér és fekete pemetefű kereszteződéséből ered. Utak, földek mentén, erdőszélen, úgyszólván mindenütt burjánzó gyomnövény a VÉREHULLÖ FECSKEFÜ, amelyet vereslőfűnek,” arannyal versengőnek vagy kutyatejnek is hívnak. Amint tulajdonképpeni neve mutatja, addig virágzik, amíg a fecskék nálunk tartózkodnak, a nyálkahártyát izgató hatóanyaga pedig néha hólyagot húz, „vérhullást“ okoz. Már az ókori népek gyógyászatában is használták. — A növény virágzása kezdetén annak szárát gyűjtsük csupán az alsó húsos részek nélkül, amelynek kilójáért szárított állapotban 4,50 koronát fizet a Liecivé rastliny, slovenské oddelenie nákupu, Bratislava, Hviezdoslavovo nám. ő. 11. K. E.
