Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-04 / 22. szám
IDEI NÖVÉNYVÉDELMI TAPASZTALATOK *** *j* «J» *** <5* *t* *t* *t* *i* *** *** «5* *** *«♦ ♦{♦ •*« «*« «*« *j* A vegyszer mindinkább tért hódit mezőgazdasági üzemeinkben. Benne Jő segítőtársra lelt a földműves, főleg kultúrnövényeink ellenségeinek elpusztítása és a gyomirtás terén. Régebben szinte tehetetlen volt a gazdálkodó, ha terményét pusztították a rovarok vagy gazos volt a gabonája. Legfeljebb „böködó" segítségével kézi erővel Irtotta az aszatot, nyalábszám tépte a vadrepcét a növényből. Ma már ritkán látni messzire virító repce-virágos árpatáblát, de hüvelyes veteményelnek gyomtalanítása Is sikerrel végezhető vegyszerrel. Am a vegyszer alkalmazásának még rövid múltja van, így nem árt, ha kissé közelebbről vizsgáljuk ezt a kérdést. Egyre növekszik a vegyszerrel kezelt terület A rimaszombati Járás termelési Igazgatóságán Cézár elvtárssal, a növényvédelem felelősével boncolgatjuk, hogy a Járás mezőgazdasági üzemel milyen eredménnyel alkalmazzák a gyomirtó és növényvédelmi vegyszereket. Általában akárcsak az egész országban, a rimaszombati Járásban Is egyre nagyobb területeket kezelnek vegyszer segítségével. Amíg tavaly 12 ezer hektáron alkalmaztak vegyszert, Idén 18 ezer hektárt kezeltek Ily módon. Csupán a gabonafélék gyomtalanítását 14 ezer hektáron végezték (a vetésterület 50 százaléka), annak ellenére, hogy tervük csak hétezer hektárra szólt. A Járás területén hat növényvédelmi brigád dolgozik, melyek közül legjobbak a Safárlkovól és a rimaszombati brigádok. Idén két repülőgép Is segítette a munkát, de Jövőre négy repülővel számolnak a növényvédők. Cézér elvtárs általában dlcséröleg nyilatkozott a brigádok munkájáról, a növényvédelemben és vegyszeres gyomirtásban elért sikereikről. Bizonyításul ajánlotta, menjünk a nagybalogi szövetkezetbe, a helyszínen győződjünk meg a mondottakról. Vltárlus Gyulát, a nagybalogi szövetkezet agronómusát a sürgős munkák közepette nehéz meglelni, de kedvez a szerencse. A növényvédők munkájáról elismerően nyilatkozik, és főleg a cukorrépaföld gyomtalanításának sikerét említi. Náluk ugyanis a losonci kísérleti állomás dolgozói a 70 hektár cukorrépaföldön különböző vegyszerek hatását figyelték a gyomirtás terén. Debreceni István főkönyvelő a sikert Zsámbok Lázslóné kijelentésével támasztja alá, aki a vezetőségi gyűlésen (két asszony van a vezetőségben!) elmondotta, soha ilyen könnyen nem egyeltek cukorrépát, mint Idén. Nemcsak az egycsírájú mag könnyítette a munkát, de gyommentes volt a növény is. Amíg az elmúlt években a cukorrépa egyelésében nehéz volt egy munkaegységet megszerezni, Idén két—három munkaegységet kerestek naponta. A kísérleti álloms dolgozói négyfajta vegyszert alkalmaztak, mégpedig a következőket: Avadex, Tilan, Burlx és Pyramin. Kipróbálták sávosan (sorra vetve) és az egész földterületre. A Pyramin körülbelül 70 százalékra pusztította el a széleslevelű gyomnövényeket, ugyanakkor nem ártott a perjének, búzának és vadzabnak. Az Avadex és Tilan viszont jól Irtotta a perjét és vadzabot is. A cukorrépa vegyszeres gyomtalanítása, mint fent mondottuk, általában bevált, bár jóllehet, ehhez hozzájárult, hogy a cukorrépa talaját a leggondosabban készítette elő a szövetkezet. Az elnök dühöng Vitárius Lajos, az elnök a határból érkezik. Kérdésünkre — mi a véleménye a növények vegyszeres kezeléséről — csak kis idő múlva felel. Elmondja, hogy a vegyszer ellen nincs kifogása, határozottan segít a munkákban, de nem elégedett a növényvédelmi brigád tevékenységével. Mert a vegyszerezés nem Játék. Oda munkárd alkalmas gép és szakember kell. Nem engedhető meg, hogy egyik cső vastagabb sugarakban lövellje a permetet, mint a másik. Az sem lehet, hogy nem értenek a vegyszerek keveréséhez az emberek. A vegyszer kiszórását nem végezheti olymódon a traktoros, mint a hengerezést, vagy boronálást. A permetezőgéppel nem futkoshatnak a traktorok a célból, hogy naponta minél több hektáron végezzenek a munkával. Márpedig hasonló eset tavaly, de Idén is előfordult Hogyan lehet, hogy a traktoros nem tudja megmondani, milyen sebesség szükséges ahhoz, hogy a gép hektáronként 400 liter anyagot egyenletesen kipermetezzen. Az elnök óhaja: Ha a gépállomással megkötik a szerződést a növényvédelmi munkákra, a szövetkezetnek ne legyen sok gondja-baja, ne kelljen őrködnie, vajon megfelelő mennyiségben vegyítik a vegyszert, nem rohan-e a gép a táblán, avagy használható-e • gép permetezésre?! Természetes, hogy a munka elvégzésének minősége a permetezés után Jól megállapítható. Nem csoda, ha az elnök dühöng, amikor a vegyszerrel kezelt árpatáblán virít a repce, a hanyag munka Jóvoltából. Mit csinálhatnak Ilyen esetben? Permetezzék újra a növényt? A gép kerekei letiporják az árpát, miután a kár nagyobb lehet a haszonnál. Az sem mindegy, hogy a tavaly Hungazin PK-val gyommentesített kukorica után vetett árpa beteg, nem megy semmire, s valószínű, ebben nagy szerepet Játszik a kiszórt vegyszer mennyisége, vagy egyenletlen permetezése. Az elmondottakból látható milyen fontossággal bír, hogy a gépállomás ezen a téren hathatósabban segítse a szövetkezeteket. Az egyre szélesedő növényvédőszerek használata megkívánja, hogy hozzáértő szakemberek irányítsák, végezzék a permetezést és adjanak növényvédelemre vonatkozó tanácsokat a szövetkezeteknek. Nem vált be az ALIPUR Az Alipur (kombinált vegyszer: a ciklooktildlmetil-karbamld és a butinil-karbamid hatóanyagát tartalmazza) megjelenésének első időszakában több gazdaságban dlcséröleg nyilatkoztak e gyomirtó vegyszerről. Lehet, hogy a jó agrotechnika következményeként nem vált gyomossá a cukorrépa és ezt az Alipur alkalmazásának könyvelték el. Gyomirtó hatása tagadhatatlan, ám a gyomnövények széles skálájából csak néhányra hat, minek következményeként hatása a gazosodásra hajlamos területeken elenyésző. Emiatt különösen azon gazdaságok, ahol a gyomtalanítás terén ezen vegyszerre támaszkodtak, nem találták meg számításukat. Jánosik elvtárs, a Losonci Járási Termelési Igazgatóság vezetője elmondotta, hogy körzetük cukorrépatermesztől ugyancsak panaszkodnak az Allpurra. Ennek következtében több mint valószínű, hogy a vegyszer árát visszatérítik a mezőgazdasági üzemeknek. Remélhető, hogy kísérletezőink a Jövőben megtalálják a hatékony szert, illetve vegyiparunk alkalmasabb szereket készít majd a cukorrépa földjének gyomtalanítására. Tanulságul le kell szögeznünk: a vegyszer hatékony segítőtárs az ember kezében, ha használata szakszerűen történik, viszont ártalmas lehet, kárt okozhat, amikor hanyagságból, vagy tudatlanságból helytelenül alkalmazzuk. Nagyobb felelősség, szaktudás szükséges ahhoz, hogy vegyiparunk termékei a terméshozamok növelését szolgálják. Sándor Gábor nagy haszon kis befektetéssel Az utóbbi években a Juhtartásnak országszerte egyre nagyobb jelentősége van. Kormányunk hatékony szervezési intézkedései és a gyapjú árának árrendezése eredményeképpen a szlovákiai juhállományban érezhető minőségi változás állt be, mert a tenyésztők a nagyobb pénzügyi haszon kilátásba helyezése után nagyobb gondosságot tanúsítanak a juhállomány számának növelésére s hasznosságának fokozására. A serkentő intézkedés után idén azzal számolhatunk, hogy év végéig 20 ezerrel szaporodik juhállományunk s el szeretnénk érni, hogy Szlovákiában 100 hektáronként 17 juhot tartsanak (járásonként a helyi viszonyoknak megfelelően). Ezzel az állomány és hasznosság növeléssel 5—B százalékos gyapjútermelés növekedést akarunk elérni, azaz egyedenként 3,6 kg-os nyírási átlagot, s ebből a finomgyapjasoknál 4,6 kg-os átlagot. Persze a juhnak a gyapjún kívül hústermelés szempontjából is komoly jelentősége van. Tavaly például 2000 hizlalt juhot értékesítettünk (főleg a lévai járásból) a nemzetközi piacon deviza koronáért. Slkvidéken is kifizetődő Gyerken kezdettől fogva mertnó juhfajtát tartanak. Eredményeiket a termelési igazgatóságon is kiválónak tartják, ezért meglátogattam őket. Tamás Józseffel, a szövetkezeti zootechnikusával és a főkönyvelővel a tavalyi, s az idei gyapjútermelési eredményekről beszélgettünk. A múlt évet amolyan összehasonlítási mutatónak szántam, hogy legyen mihez arányítan! az idei eredményt. Tavaly 241 merinót számláltak (100 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1066. június 4. hektáronként 26,2 darabot). Az egyedenkénti nyírási átlag 5,85 kg volt, s a tervezett 108 ezer helyében 150 314 koronát .bevételeztek. Példaként érdemes megemlíteni, hogy két kosról összesen 30 kg gyapjút nyírtak. Ez annál inkább is érdekes és kiváló eredménynek számít, mivel a merinó kos nyírási standardja (egyenként) legfeljebb 8 kg lehet. Ebből is látható, hogy kivételes esetről, illetve bőséges tápanyagellátásról van szó. Idén 195 merinó került nyírásra. A többit ugyanis kilónkénti 10 koronás átlagárban, hizlalt állapotban (külföldre) eladták, de van már 125 saját nevelésű bárányuk, s további 50 merinó bárányt a MoteSIcei Kísérleti Intézet törzskönyvezett állományából vásároltak. Kiváló hasznosság Tamás elvtárs megjegyezte, hogy most, tavasszal a merinók további meglepetést tartogattak a 6,68 kg-os egyedenkénti gyapjúátlaggal. (Az állatokat egyáltalán nem fejik). Ez nemcsak járási, hanem kerületi, de országos méretben Is kiváló hozam. Ilyen állománynak feltétlenül törzskönyvezésre kell kerülnie. Különben indokolttá teszi ezt az állomány átlagos hasznossága Is. Idén ugyanis a gyapjú nagy részét — 12 mázsát — 118,84 koronás kilónkénti átlagáron értékesítették. B osztályzatú gyapjút csupán (28 kg) 63,98 koronáért, C osztályzatúból pedig 75 kg-ot 31 koronáért értékesítették kilogrammonként. Ezáltal a tervezett 95 ezer helyett 144 323 koronát bevételeztek. Hogyan vált ez lehetővé? Nem vitás, a juhokra is érvényes a mondás, hogy „szájáról szép és hasznos a jószág!“ Miért szép és hasznos a gyerkiek merinó-állománya? Egyszerűen azért, mert Bállá Lajos, a közös juhásza, aki 23 esztendős tapasztalat birtokában kitűnően végzi feladatát, jól ismeri a hasznosság mikéntjét. Előszöris azt tartja a legfontosabbnak, hogy az állatokat jó erőnlétben kell teleltetni. 0 eszerint cselekedett. Télen át csak annyi eleséget adott az állatoknak, hogy tavaszig megtartsák a betelelési súlyt. Tavasztól őszig aztán már arra ügyel, hogy dúsfüvű, féregmentes legelő álljon az állomány rendelkezésére. Tökéletesítenek, szaporítanak Idén a meglévő 115 anyajuh mellé újabb 35 darab első ellő jerkével számolnak, s évről évre szaporítják az állományt, mégpedig olymódon, hogy 1970-ig a merinók száma elérje a 400 darabot (ebből az anyák száma a 250-et, 100 hektáronként összesen a juhok száma 63 darabot). A jelenlegi jóhasznú fajta kialakításában a kitűnő gondozáson kívül nagy része van a mesterséges megtermékenyítésnek, melyet már harmadik esztendeje alkalmaznak. Ezen a téren nagyot léptek előre, mert 40 kiválasztott anyamerinót sztavropoli merinó fajta kos magjával termékenyítenek. A keresztezésből eddig 50 bárány született. Érdemes megjegyezni, hogy a sztavropoli kos után az anyák legtöbbje két bárányt ellik, s a keresztezett fajta gyapjúállománya jobb, mint a merinóé. Gondos előkészületek ezek a törzskönyvezésre, s ebben a legnagyobb érdem Bállá elvtársat, a juhászt illeti. Munkájáért eddig is több elismerésben részesült. Nemrég jegyezték be nevét a járási pártbizottság becsületkönyvébe, de ezenfelül pénzjutalmat is kapott a járástól és a kerülettől. Tény, hogy kis befektetéssel nagy hasznot hoz a közös gazdálkodásnak, amiből persze neki is haszna származik. Tavaly a többtermelésért nem kevesebb, mint 4231 korona jól megérdemelt prémiumot kapott. Hoksza István A folyékony ammónia kiváló tápanyag, használata nálunk ás külföldön A folyékony ammóniát leginkább az Egyesült Államok mezőgazdaságában alkalmazzák, ahol a nitrogéntrágyáknak 24 százalékát ily módon juttatják a növényeknek. Európában nálunk, Dániában, az NSZK-ban és Franciaországban használják. Franciaországban például az utóbbi öt esztendőben a szemcsézett ammónia alkalmazása terén remekeltek a cukorrépa és a rétek tápanyagellátásánál. Ugyanitt folyékony ammóniával történő trágyázást négy társaság végez, amelyek szállító-bedolgozó komplex berendezéssel rendelkeznek. Egyes társaságoknak szervizszolgálatuk is van a farmtulajdonosok ammóniát bedolgozó eszközeinek karbantartására. FRANCIAORSZÁGBAN a folyékony ammóniával történő ellátást területi központokból végzik. Működési körzetükbe körülbelül 20 000 hektárnyi földterület esik. A központokban 2—4 tartályban raktározzák a folyékony ammóniát, amelyeknek befogadóképessége rendszerint négy tonna. A központok tartozéka továbbá az átömlesztő kompresszor és a mérleg. A folyékony ammóniát vagy két tonnás befogadóképességű tartálygépkocsikon, vagy pedig egyenesen ammóniát bedolgozó tartályokban szállítják a mezőgazdasági üzemekbe, a távolságtól függően. Körülbelül húsz központot látnak el a főraktárokból, amelyek 90 tonna folyékony ammóniát befogadó tartályokban raktározzák és 8 tonnás tartálykocsiban szállítják az anyagot megrendelésre. A főraktárakat mindenütt a vasútállomásokon építették, amelyek egyenként mintegy 500 000 hektárt látnak el tápanyaggal. A legfrissebb hírek szerint az USA-ban és Franciaországban 10 000 — 30 000 tonna befogadóképességű rezerváló tartályok építését tervezik, amelyekben nyomás alatt mínusz 33 C fokra lehűtve akarják tartani az ammóniát. VILÁGVISZONYLATBAN azért tör utat a folyékony ammónia, mert magas (82 százalék) nitrogén tartalmánál fogva nagyon értékes tápanyag, s talajbadolgozása teljesen gépesíthető, ami jelentős élőmunka-megtakarítást eredményez. Magas nitrogéntartalmánál fogva további megtakarítás eszközölhető szállításánál és raktározásánál (aránylag kis helyre nagytömegű tápanyag elfér), ami növeli alkalmazásának gazdasági hatékonyságát. Számításaink azt mutatják, hogy az ammónia használata nálunk is kifizetődő. Megállapítottuk, hogy egy hektár tápanyagellátása 80 kg tiszta hatóanyagú nitrogénnel, folyékony ammónia bedolgozása esetén 20 százalékos megtakarítást eredményezett, z az élőmunka ráfordítás 58 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 25 százalék nitrogént tartalmazó szokásos műtrágyáknál. Az ammónia használatának önköltségénél legnagyobb szerepük a bedolgozó eszközöknek, továbbá a tartályoknak van. A folyékony ammónia vételára magas nitrogéntartalma ellenére aránylag alacsony. Ha összehasonlítjuk a többi nitrogéntartalmú ipari trágyákkal, azt tapasztalhatjuk, hogy a folyékony ammónia 1 kg tiszta hatóanyaga 48—61 százalékkal olcsóbb a többi nitrogéntartalmú ipari trágyáknál. TAVALY SZLOVÁKIÁBAN 80 672 tonna tiszta hatóanyagú nitrogéntrágyát használtunk fel, ami 32 269 vagontételnek megfelelő mennyiség (10 tonna 25 százalékos ipari trágya vagontételenként). Ha a föntebb megjelölt nitrogéntrágya mennyiségnek 10 százalékot folyékony ammóniával helyettesítettük volna, akkor nem kevesebb mint 2241 vagonnal lett volna kevesebbre szükségünk. A sellyei DUSLO 1968-tól évente a szükségletnek megfelelő mennyiségű folyékony ammóniát szállít majd mezőgazdaságunknak. Szállítását az erre a célra szakosított gépállomások végzik vasúti tartálykocsikban. A 20-tonnás tartálykocsik a vegyipar tulajdonát képezik. Ilyenformán a gyártó és az államvasutak rugalmasságára leszünk utalva. Mondjuk meg őszintén, ezen a téren rossz tapasztalatokkal rendelkezünk. a folyékony ammóniát Szlovákiában 27 állomásról DICA típusú 1,5 tonnás tartálykocsikkal juttatják majd a mezőgazdasági üzemekbe. Kisebb távú szállítás esetén egyenesen a bedolgozó tartályakba töltik. Az ammónia bedolgozására szolgáló gépi eszközöket tavaly a nyugatszlovákia kerületben használták ki a legjobban, ahol egy berendezésre 72 hektárnyi földterület jutott. A közép-szlovákiai kerületben 30, a keletszlovákiaiban pedig 23 hektár földterület esett. Eszerint a nyugat-szlovákiai kerületben egy vasúti tartálykocsit háromszorosan jobban kihasználtak, mint a többi kerületekben. Tavaly Szlovákiában 62 049 hektár mezőgazdasági területen végeztünk ammőniázást. Ennek a területnek mintegy 70 százaléka cukorrépa és kukorica, a hátralévő 30 százalék pedig gabonaféle, rét és legelő volt. BEBIZONYOSODOTT, hogy előnyös a folyékony ammónia alkalmazása. De korántsem merítettük ki az alkalmazásával kapcsolatos kínálkozó lehetőségeket. A jövőben szükséges lesz felülvizsegálni, hogy a szállító-ellátó központok megfelelnek-e a célnak, ajánlatos lesz az ellátó központok sűrűbb hálózatának létesítése a kukorica és a répatermesztő körzetekben, ahol a folyékony ammóniát a leghatékonyabban alkalmazhatják. Megállapítást nyert, hogy folyékony ammónia használata mellett, a kukorica termése hektáronként 7 mázsával volt nagyobb, mint hasonló adag szokásos nitrogén-trágyázás mellett. Ha azt akarjuk, hogy a folyékony ammónia ellátás zavartalan legyen, szükséges lesz a mezőgazdasági üzemeket ellátó központokat 20—30 tonna NHs befogadó képességű raktározó tartályokkal ellátnunk. Ez meggyorsítaná a vasúti tartálykocsik kiürítését, illetve jobb kihasználását. Ilymódon kiküszöbölhető lenne az előre látható szállítási zavar, ami nagyban akadályozhatja majd a folyékony ammónia széleskörű elterjedését. PAVEL KUBA mérnök P. P. A kukorica egyelésének kérdései A nagys2t>mbatl kísérleti állomáson kísérletek folynak három fajta hibridkukoricával, a sűrűségre, iletve az egyedek meghatározására vonatkozóan. Ogy tudom, az „utolsó szót" Jövőre mondják ki az elvtársak, de én a tízévi zsélyi, méhl, Safártkovót és kövecsest tapasztalatokból kiindulva közkinccsé teszem észrevételeimet. tő- és sor- A növ. egyedek Termés ha/q távolság: száma ha-onként (14% nedves szem.): 70X25 cm 57142 73,63 q Cesky ranny 70X30 cm 47 619 70,53 q (korai) 70 X 40 cm 35 417 64,59 q 70X30 cm 47 619 60,65 q Lednlcei 70X35 cm 40 816 57,53 q középkorai 70X 50 cm 28 571 50,90 q Topoínlky Tavaly kései nem érett be A nagyszombati intézet hasonló eredményeket ért el tavaly az ország különböző részein végzett kísérletekkel. Érdemes elgondolkozni ezeken a „centimétereken“, mert mint fent látjuk, nehéz mázsákat Jelentenek. Állítom, hogy a túlzottan ritkított állomány jó feltételek mellett átlagosan hazánk kukoricatermő vidékein hektáronként 10—15 mázsa terméshozamhoz vezet. Mezőgazdasági szakintézetünkben évek óta gyomirtószert használunk, így kézlkapát nem viszünk a földre. Egyedüli kézi munka az egyelés. Minden tanulónak vesszőt adunk a kezébe, míg megszokja a szeme a 30—35 centimétert. Bocsássanak meg a felnőtt dolgozók, de tapasztalatom az, akiket megkértem, jelöljék k! a szükséges 30—35 centimétert szemmérték szerint, a kérdezettek 45—50 centimétert mutattak. T. 1. az a vélemény járja, hogy a ritka kukorica nagy csövekkel fizet. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy már nem fészkekről van szó, mint a múltban, amikor a két tő mellett babot, tököt, sokszor répát is termeltünk. A csövek esetleges nagyobbodása távolról sem pótolja a gyakran 2—4 csőhiányt, amelyet a ritkítással előidézünk. Kiszling János, Safárikovq
