Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-14 / 19. szám

■ HÁROMSZOR TÖLTÖGESSÜK BURGONYÄTI Köztudomású, hogy a burgonya töltögetése a ter­mesztés egyik legfontosabb agro­technikai tényezője. Am a terme­lők többsége mégsem fordít kellő figyelmet e munka színvonalas végrehajtására. Töltögető ekékkel legfeljebb egyszer megjárják a táblát, és kész a művelet. Pedig tudvalevő, hogy a töltögetésnek is megvan a maga ideje és módja. Kísérletek bizonyítják, hogy a bur­gonya többszöri töltögetésével megduplázható a terméshozam. Ugyanis a stőlák, illetve a gumó­képződés a gyökérnyakban Jön létre, ha azt nedves föld takarja. Az újbóli töltögetés újabb stólák fejlődését eredményezi, mely a gumók számának növeléséhez ve­zet. A burgonya háromszori töltöge­tése megköveteli, hogy az elsőt -a szár magasságának 10—14 cm-es korában végezzük, másodszor mintegy tíz nap elteltével a szár fejlődésének kétharmadában, míg a harmadik töltögetőst, virágzás előtt, illetve a bokrok összeboru­­lását megelőzően végezzük. A töl­­tögetések száma és a feltöltött földréteg magassága a talaj Jelle­gétől és az időjárási viszonyoktól függ. Nehéz agyagos talajon cél­szerű a burgonyát háromszor és magasabbra töltögetni, míg a könnyű, homokos talajon elég, ha kétszer végezzük a műveletet. Szá­razság idején nem vezet célra a sok töltögetés. ■ ÜGYELJÜNK A MAGKENOER EGYELÉSÉREI Az egyelésre kerülő kapásnövényeink közül a kender az egyedüli, ahol el kell tekinte­nünk a legerősebb növényegyedek meghagyásától. Ugyanis a hímken­der — mely csupán a beporzást szolgálja (magot nem hoz) — kez­deti fejlődése gyorsabb, erőtelje­sebb, mint a magot hozó növényé. Ha egyelés alkalmával tehát ra­gaszkodnánk az erősebb egyedek­­hez, ugyanakkor a gyöngébb nö­vényeket eltávolítanánk, túlsúlyba kerülne a virágos kender, mely a hektárhozam csökkenését vonná maga után. Természetes, a helyzet tudatában az sem lenne helyes, ha a magkender beporzásához szük­séges hímkendert kiirtanánk a területről. —sá— Megifjodik a Tornóci Állami Gazdaság Ha megismerjük a Tornóci Állami Gazdaság múlt évi terveit, annak tel­jesítését, csak az elismerés hangján szólhatunk róla. Annak ellenére, hogy a Duslo felszippantotta a környék munkaerejének bizonyos részét, a Jó munkaszervezés következményeként magas hektárhozamot értek el gabo­nából, kapásokból és szép eredmé­nyeket mutattak fel állattenyésztés­ből. Sikeres ténykedésük kifejezője, hogy a 3652 hektáron gazdálkodó állami gazdaság múlt évi nyers bevé­telének összege 41 millió koronára rúgott, mely azt jelenti, 12 900 korona értéket termeltek a föld minden hek­tárén. Huszonöt millió korona _________beruházással_________ A fenti számok alátámasztják a tor­­hóclak példás gazdálkodását. Ám ez távolról sem Jelenti azt, hogy kimerí­tették a nagyüzemi gazdálkodás-adta lehetőségeket. Sőt, a távlati terveket nézegetve, oly érzése támad az em­bernek, csak az elkövetkezendő évek­ben a gazdasági udvarok korszerűsí­tése után veszi kezdetét az igazi nagyüzemi termelés. Sajnos, állami gazdaságaink több­­bégé, köztük a tornóci, Noé idejében épített gazdasági épületekkel rendel­kezik, melyeket a legjobb akarat, bármily nagy összegű befektetés sem varázsol modern Istállókká. Márpedig az Iparszerű termelés első követelmé­nye, a minden kívánalmat kielégítő férőhelyek létrehozása, annak maxi­mális gépesítése és a legfejlettebb technikai vívmányok alkalmazása. Tornócon tehát a szükség hozta magával, hogy a Jövőben 25 millió koronát fektessenek a gazdasági ud­varok kiépítésére, mondhatnánk, új­jáépítésére. Hiszen a jatól udvar épü­letei „csupán“ háromszáz évesek. Az Ilyen öreg, düledező épületekben nem várható és nem is kívánható eredményes termelés. Nem sokkal Jobb a helyzet a lakó­házak terén, melyeknek építése első­rangú kötelesség. Bizony furcsa a palotának beillő Istállókban dolgozó embernek, ha munkája végeztével százéves dohos épületekben kénysze­rül pihenő idejét tölteni. A 25 milliós beruházással létre­hozott gazdasági épületek és lakás­egységek új arculatot adnak majd a gazdasági udvaroknak, utat nyitnak az lparszerfl termelés felé és a kö­vetelményeknek megfelelő életmódot biztosítanak a dolgozóknak. A Tornóci Állami Gazdaság az adott termelési viszonyaihoz mérten négy termelési ágra szakosít: sertéshizla­lás, tej- és tojástermelés, valamint pecsenyecsirkék nevelésére. A terv­­javaslat alaposan átgondolt megfon­tolás után született, s kivitelezése a Jövő év elején veszi kezdetét. Ma még csak terv ... Polák László, a gazdaság beruhá­zási felelőse nagy halmaz aktát tesz az asztalra. A tojópavilonok és csibe­­nevelők tervrajza, költségvetése. Ki­lenc millió koronás beruházással a Jövő év első negyedében lerakják alapját a négy darab, egyenként öt­ezres tojóháznak és a kétszer tíz­ezres csibenevelőnek. E célból a hét közül a deáki gazdasági udvart sze­melték ki. Az épületek húszezer tyúk tartását és 50 000 csibe nevelését te­szik lehetővé. A leendő tyúkállomány Leghonr fajtából tevődik majd össze, s mintegy 205 darab átlagos évi to­jáshozammal számolnak. A gazdaság az eddigiek során Is foglalkozott tojástermeléssel. Tavaly például 12 ezer tyúkot tartottak, me­lyektől 145,7 tojást nyertek átlagosan. Számításaik szerint tojásonként nyolc fillér Jövedelme származott az üzem­nek. Stratinsky János, az állami gazda­ság Igazgatója elmondotta, hogy kor­szerű csibenevelde híján nagyon sok­ba kerül a csibe, illetve a Jércék i nevelése. Az ökonómus kimutatta, 57 koronát „emésztett“ fel egy-egy szárnyas a tojásrakás kezdetéig. Első­sorban háromszor annyi csirkét kell vásárolniuk, nevelniük, mint a terve­zett tyúkok száma, másodszor nagy a pusztulási százalék. Sokkal célsze­rűbb, olcsóbb lenne tehát, ha a to­jástermeléssel foglalkozó üzemek ké­szen vásárolhatnák a továbbtartásra szánt Jércéket. A tojástermelés ön­költségét az is növeli, hogy az 57 ko­ronás áron felnevelt állatokért, a to­jásrakás befejezése után potom árat fizet a felvásárló üzem. A tojás és baromfigyár építése még a Jövő zenéje, de az igazgatóság már­is gondoskodott szakmához értő dol­gozókról. A baromfitelep vezetője országunk legnagyobb baromfite­nyésztő üzemében, Xaverovba megy hathónapos iskolázásra, hogy ott megismerkedjen a nagyüzemi tenyész­tés csínjával-bínjával, főleg a téli hónapok csibenevelésének fortélyai­val. Ugyancsak egyhónapos iskolázás­ra küldik a farmra beosztott mun­kásokat. Korszerű istálló — magas tejelékenység A tehenek szintén a deáki részle­gén kapnak elhelyezést. Négy tehén­istállót építenek, egyenként 174 állat számára. Hasonmása lesz a Nyitral Állandó Mezőgazdasági Kiállítás gaz­daságában látható tehénistállóknak. A korszerű istállók lakóitól 3500 lite­res étlagtejelékenységet várnak. Az állomány nagyobbik hányadát saját nevelésű üszőkből és a Jelenlegi tehe­nekből állítják össze. Ez idő szerint folyamatban van a 2300 literen aluli tejelékenységü tehenek selejtezése, s egyúttal törzskönyvezett anyáktól származó üszők felvásárlása. A cél az, mire elkészül az Istálló, 594 nagy­hasznú tehén várja a beköltöztetőst. A tejgazdaság vezetőjévé Mondocs­­kó Józsefet Jelölte az igazgatóság, aki nagy gyakorlattal rendelkező szak­ember hírében áll. A későbbi évek folyamán, 1969-ig a Jatól részlegen a deáklhoz hasonló tehénistállók építését tervezik. Az öt­éves terv utolsó évében tehát mintegy 1000 fejőstehénnel rendelkezik majd a gazdaság. Az üszők nevelését a hetényi rész­legen tervezik, míg a borjakat a Jö­vőben Galántán épülő gigant borjú­­neveidéből szándékoznak beszerezni. Az új épületek mellett a régiek egy részét is korszerűsítik, a szakosítás­nak megfelelően átépítik. így került sor Jatón a két 50 férőhelyes anya­­sertés-szállás átalakítására hízóálla­tok számára. Egyenként 900 sertés fér el majd benne. A broiler csibék részére szintén Jatón épül egy tíz­ezer darabot befogadó helyiség, me­lyet május végén adnak át rendel­tetésének. A gazdasági udvarok korszerűsíté­séhez tartozik a központi vízellátás biztosítása, gépszín építése és nem utolsósorban a tíz darab Harvestor silótorony, amelyeket egymillió koro­na értékben megrendelt az állami gazdaság. Továbbá befejezés előtt áll hat darab fedett szénapajta, egyen­ként 3500 köbméter befogadó térség­gel. Az épitővállalatokon a sor A megifjított gazdasági udvarokon korszerű lakásegységek is épülnek a dolgozók számára. Idén nyolc lakás­egységből álló, két darab emeletes ház épül kilenc árnyl zöldségkerttel. Ezenkívül öt lakásegységet kap a ko­­panyicei részleg, hármat a kulcsári. Az elmondottakból kitűnik, hogy a termelés növelését szolgáló épület­­csoportok létrehozásával egyidőben a dolgozók szakképzettsége, lakás­­kultúrája, s egyben életszínvonala is emlekedik. A szakosítás keretében létrehozott Iparszerű mezőgazdasági termelés tehát fordulatot hoz nem­csak a gazdálkodás menetében, de a dolgozók életkörülményeit, kere­seti lehetőségeit Is gyökeresen meg­változtatja. Most az építőipari válla­latokon a sor, hogy a tervezett épü­letek — amelyek jelenleg még csak akták formájában az asztal fiókjában hevernek — gyakorlati kivitelezése mihamarabb megoldást nyerjen. Ez lesz élő bizonyítéka a mezőgazdasági és ipari üzemek hathatós együttműkö­désének. Sándor Gábor AKISGERKSI AKÁCOSBAN van • szövetkezet baromfitelepe. Meg- 1 felelőbb helyet nem is találhattak volna a szárnyasok részére. A 20 ezer férőhelyes nevelőkben a 62 éves Kovács néni és Berta Irén dolgozik. Kovács néni elmondja, hogy Immár tizenöt éve a „közös“ tagja. A ba­romfineveléssel hat éve foglalkozik Berta Irénnel együtt. Evenként 10—15 ezer csirkét nevelnek. Jelenleg 7000 csirkét, 570 tyúkot, s mint­egy ezer Jércét gondoznak. A naposcsibéket a terebesi mezőgazdasági termelési igazgatóság útján szerzi be a szövetkezet. Az első csoport csipogó Jószág ősszel, novem­ber 18-án, épp Erzsébet napján érkezett. Ezekből a csibékből már márciusban eladtak 4000 darab kakast egy kilogramm átlagsúlyban, míg a Jércék a tojóházakba kerültek. Egy kg cslbehús előállításához 3,5 kg cslbetápot, - -valamint 1,5 kg takarmányrépát használtak fel. Az 500 m2-en tartott 7000 darab csibe nyolchetes korá­ban nem volt több 70—75 dkg-nál. A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a tágasabb férőhely s egyben a több levegő rendkívül fontos a cslbenevelés, de főleg a betegség megelőzése érdekében. Kovács néni azt is megemlíti, hogy a téli hónapokban nagyobb súlyt kell fektetni a csibék szállítására. Ugyanis a januárban érkezett apró­ságok az úton nagyon átfáztak és bizony rajtuk már nem nem segített a nevelő 30 fokos melege, de az infravörös lámpák sugara sem. A két asszony nagy körültekintéssel neveli a rájuk bízott csibéket. Az érkezett állatokat alaposan kitisztított, fertőtlenített ólak várják, majd 30—32 fokos meleget sugárzó műanya alá kerülnek. Előbb a mű­­anyák alá az alomra papírt terítenek, s arra szórják a csibék eledelét. A csibék kirakásakor minden műanya alá száz-száz Jószágot raknak, majd amikor minden hely foglalt, újabb száz-száz csibét raknak a mű­anyákhoz. A módszer lényege, hogy az első száz csibe nem zsúfolódik össze, könnyen ráakad az eleségre, sőt, amíg társaikat kirakják, a csl­­pegetést is elsajátítják. A későbben kirakott állatok már ezektől tanul­ják az evést. Ezzel elkerülhető, hogy valamelyik csibe egy-két napig sem Jut eledelhez. A sikeres csibenevelés függ a Jó minőségű takarmánytól, melyet csi­betáp és nedvedús takarmány formájában kapnak az állatok. Elenged­hetetlen az állatok pontos etetése, valamint a tartózkodási hely és az ólak tisztán tartása. A két asszony szorgalmas munkáját értékeli a szövetkezet vezetősége. Nemcsak megbecsülésnek örvendenek, de törekvésük elismeréseképpen szép fizetést is kapnak. Tavaly egyébként 1000 munkaegységet keres­tek, melynek értéke 20 koronát Jelentett munkaegységenként. A mo­solygós Bertáné, valamint Kovács néni a Jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy öregbítse a kisgéresl EFSZ baromfitenyésztésé­nek Jó hírnevét. Balogh Kálmán Szót kérnek a kisgéresi] EFSZ baromfinevelői i A feilődő lucerna gondozása Í 'A lucernatermesztés elsO felada- : tatt kővetően — a ló talafelőké- ] szltés, a megjelelő trágyázás és ) vetés után — a kikelt, fejlődésben levő növény gondozása, valamint a betakarítás helyes elvégzése állít bennünket új feladatok elé. Ezzel kapcsolatos tapasztalatainki ból szeretnék néhányat ismertetni. Növényápolás A talajfelszín állandó porhanyó állapotban tartása nálunk tavasszal ás minden kaszálás után (az utolsó kaszálás kivételével) élesfogú boro­nával történik. Ezzel a művelettel irtjuk a gyomnövényeket, takarékos­kodunk a nedvességgel és a tápanya­gokat Is ezáltal dolgozzuk talajba. A mélyebb boronálás azért Is fontos, mert szabaddá teszi a gyökérnyakon elhelyezkedő rügyeket, s így a nö­vény gyorsabban kihajt. Ha a növény gyengének mutatkozik, úgy nagyobb adag foszfor és kálium tartalmú mű­trágyával fejtrágyázunk. A lucerna eléggé vízigényes nö­vény. Mélyrehatoló gyökerei ugyan hasznosítják az alsóbb talajrétegek víztartalmát, azonban figyelemmel kell lennünk a természetadta csapa­dékra. Gondos ápolással kell takaré­koskodni a meglévő víztartalommal, s ha a helyzet úgy kívánja, mester­séges úton ajánlatos biztosítani a vízszükségletet. Kártevők elleni védekezés Állati kártevők: A bolhák a fiatal lucernát annak kikelése után 5—8 hét múlva meglepik, s nagy kárt okoz­­hatank. Ellenük porozással védeke­zünk, amit napos, meleg időben vég­zünk. A mezei pocok ellen Endrin nevű vegyszerrel jól védekezhetünk. Ezt főleg tavasszal ne mulasszuk el, mivel egyetlen egérpárból — mely a telet szerencsésen átvészelte, — meg­felelő körülmények között őszig többszáz utód fejlődhet. Növényi kártevők: Legveszélyesebb az aranka, melynek kártétele nagy, az ellene való védekezés pedig ne­héz. Az arankafoltokat ásónyomnyira leforgatjuk, a folt szélétől körülbelül 1 méter távolságnyira, ezt azonban csak magérés előtt érdemes elvégez­ni. Másik eljárás az, hogy a fertőzött részt szalmával, vagy törekkel szór­juk be és elégetjük. Legkorszerűbb eljárás a vegyszeres gyomirtás. Ná­lunk ismert hatásos szer a Rafex 35. A veszélyeztetett helyet e vegyszer oldatával permetezzük, de ezen a te­rületen a növényzetet összeszedjük és eltüzeljük. Egyéb gyomnövények ellen is alkalmas az említett vegyszer. Kaszálás A kaszálást a lucerna zöldbimbós korában kezdjük meg és megfelelő időjárást feltételezve május első felé­ben fejezzük be. A további kaszálá­sokat virágzás kezdetén végezzük, lert Ilyenkor adják a legtöbb emészt­­ető tápanyagot. Az erőteljes sarjú­­ajtás biztosítására 3—4 cm-es tarlót agyunk meg. Szénakészítés, betakarítás Betakarításkor gondosan kell eljár­tunk, hogy a növény tápláló anyagai­tól minél többet megmenthessünk. Izénakészltéskor kisebb-nagyobb vesz­­eséggel számolnunk kell, ami a kö­­etkezőkben nyilvánul meg: 1. A lekaszált növény szára még él, írni tápanyagfagyasztással jár. 2. A növényen apró szervezetek elepszenek meg, melyek erjedési fo­­yamatok előidézésével a tápláló myagokból egy részt lebontanak. 3. Betakarítás idején a vékonynyelfi evetek leperegnek. 4. Erős napfényben a karotintarta­­om csökken. 5. Az esővíz kilúgozza a tápanya­­jokat. 6. Az emészthetőség csökken, ezért tz állat részéről több energiát igé­­íyel, mintha azt zöld állapotban fo­gyasztaná el. A helytelen betakarítás következté­ién a fehérjék 40—50 %-a, s az igyéb tápanyagok 25—30 %-a elvész. V veszteség elkerülése végett: i) helyesen válasszuk meg a kaszálás Idejét, i) kaszálásra száraz, napos időt vá­lasszunk, i) elősegítjük a gyors, és egyenletes száradást, 1) a megszáradt szénát mielőtt be­hordjuk és gondosan hazaszállít­suk (az egyidőben végzett mun­kák jó megszervezése fontos, ne­hogy minden munka egy időre essék, s így a betakarítás késsen). Begyűjtéskor nem várjuk meg a tel­es beszáradást. Amikor 60—70 %-os izárazságú a lucerna, a levelek még i száron maradnak. Ilyenkor rend­felszedővel pótkocsira, majd kazalba rakjuk és hideg levegővel mestersé­ges úton utószárítást végzünk. Ezt ssak akkor alkalmazhatjuk, ha a le­vegő páratartalma kicsi. A kazalban atőerjedés megy végbe, ennek követ­keztében az anyag bemelegedhet, azért 4 m-nél szélesebb kazlakat na rakjunk. Ha a lucernaszéna nedves, gondoskodni kell szellőztetéséről. Ennyiben kívántam összefoglalni tapasztalatainkat, azzal a megjegyzés­sel, hogy az itt elmondottak egy ré­sze vidékenként többé-kevésbé mó­dosulhat a kérdéses vidék adottságai szerint. Minden esetre a talaj cél­szerű megválasztásával, tápanyagpót­lással, gondos ápolással és betakarí­tással még kedvezőtlen Időjárás ese­tén is nagymennyiségű emészthető takarmányt biztosíthatunk állataink ellátására. Régi mondás, hogy: min­den jó, ha a vége jó. De ahhoz, hogy termésünk jó legyen, ahhoz jó kezdet és jó folytatás is szükséges. Ennek sikeréhez kívántam hozzájárulni a néhány megjegyzéssel. SVIGRUHA LAJOS, a Jókai EFSZ agronómusa lyen fájdalmat okoz az állatnak. 'A fájdalomérzet viszont káros hatással van az Idegrendszerre, az étvágyra, az emésztésre és így a termelésre. Más szóval, ha a rendszeres és sza­bályos csülöképolást elmulasztjuk, akkor tejelő állataink kevesebb tejet termelnek, a hízóállatok súlygyara­podása csökken, sőt igen gyakran idő előtt selejtezésre vagy kényszer­­vágásra kerül az állat. Mindezt megelőzhetjük, ha időben elvégezzük a csülökápolást. Ezt lé­nyegesen könnyebb végrehajtani azon állatoknál, amelyeket már fiatal ko­rukban hozzászoktattunk a lábak fel­adásához. Azoknál az álaltoknl pe­dig, amelyek ellenszegülnek vagy rá­gósak, bizonyos munkabiztonsági el­járásokat kell alkalmazni. Ilyen a csánk fölött az inak kötéllel történő szorítása vagy a hátulsó lábak rúd­dal való fölvétele, illetőleg kaloda al­kalmazása. Ami pedig a birkák körmözését Il­leti, ahoz nem kell semmi más, csali a számadó akarata és egy éles kés amellyel a Jó Juhász megmentheti t birkákat a lesántulástól. Dr. Patus Sándor, Komárom SZARVASMARHÁINK többsége, saj­nos, ősztől mostanáig az Istállókban nélkülözte a Jó levegőt, az éltető nap­fényt, az erős csontozatot és izom­­zatot fejlesztő mozgást. Ha már a tél folyamán el is mu­lasztottuk a szarvasmarhák szabadban való Jártatását, itt az ideje, hogy ki­engedjük az állatokat a legelőre, vagy legalább a kifutóba. Amíg össze nem szoknak, addig gyakori közöttük a döfölődzés és az ebből származó különböző sérülések, sebesülések. Sok esetben a hegyes szarvaikkal halálos kimenetelű sebe­ket okoznak egymásnak, arról nem is szólva, hogy a hegyes szarvú álla­tok milyen veszedelmesek az oltások, vagy a vérvételek alkalmával a ve­lük dolgozó egyénekre nézve Is. Ezért okvetlenül tompítsuk le az állatok szarvait a hegyes végek le­­fűrészelésével és reszelövel történő eligazításával. Mindenki tudja, hogy milyen kelle­metlen a szűk vagy hibás lábbeli, ille­tőleg az ilyen lábbeli okozta feltörés és bőrkeményedés. Arra viszont ke­vesen gondolnak, hogy a hibásan fej­lődött, vagy túlnőtt csülökszaru rai-4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. május 14. Ne késlekedjünk a szarv és csülökápolással

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom